Semmi kétség: nem unatkoznak. Tucatjával kapják a vélt vagy valós felháborodást ecsetelő alkotmányjogi panaszokat. Hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok. Az adózás rendjére vonatkozó panasztól kezdve a börtöncella méretéig széles skálán mozognak az egy-egy eljárás vagy bírósági döntés jogszerűségét megkérdőjelező beadványok.
Az Alkotmánybíróság 2014. október 27-i teljes ülésének napirendje.
A Legfelsőbb Bíróság 11.Gf.40.149/2006/5. számú ítélete és a 2/2004. Polgári jogegységi határozat megsemmisítésére, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 25. § (2) bekezdés f) pontja alkalmazásának utólagos kizárására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó indokolása szerint az ügyében alkalmazott jogszabály és jogegységi határozat indokolatlan különbséget tesz a mögöttes felelősök között a velük szemben való fellépés lehetősége szempontjából azon az alapon, hogy az adózásból származó tartozásokért vagy egyéb adósságokért felelnek. Az adózás rendjéről szóló, 1990. évi XCI. Törvény. (Art.) 25. § (2) bekezdés f) pontja a magántulajdonosok hátrányos megkülönböztetését is jelenti az állami tulajdonos javára, mivel a magántulajdonos egyszerű és egyoldalú rendelkezéssel nem kötelezheti az adóst vagy az Art.-ben meghatározott mögöttes felelőst, így nem léphet fel a konszernjogi felelősség alapján a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) szerint felelős irányító társasággal szemben sem. Mindezek miatt az Art. jogkollíziót keletkeztető rendelkezése, és az azt értelmező jogegységi határozat a diszkriminációtilalmi rendelkezésen kívül a jogbiztonság alaptörvényi követelményét is sérti. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet 137.§ (1) bekezdése és a 12/2010. (XI. 9.) KIM rendelet 3. § (1) bekezdése nemzetközi szerződésbe és Alaptörvénybe ütközésének vizsgálatára irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, - (börtöncella mérete).
A bíróság előtt folyamatban levő ügyben a felperes kártérítésre tart igényt a büntetés-végrehajtási intézmény alperessel szemben, arra hivatkozással, hogy a szabadságvesztését túlzsúfolt cellában töltötte, ahol az egy főre jutó mozgástér sem az európai normák alapján minimálisan meghatározott 4 négyzetmétert, sem a magyar szabályozás szerinti 3 négyzetmétert nem érte el.
Álláspontja szerint a vizsgálni kért rendelkezés az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkébe ütközik, és sérti az Alaptörvény III. cikk (1) bekezdésébe foglalt jogot is, mely szerint senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata, - (devizakölcsön-perek).
Az indítványozó bíró kifejti: a törvény 1. §-a sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság elvét, mert a törvény hatálybalépése előtti időszakban létrejött, és az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelő fogyasztói kölcsönszerződések szerződéses kikötései tekintetében utólag, visszamenőleges hatállyal állít fel vélelmet e kikötések tisztességtelensége mellett. A törvény 19. §-a pedig azért sérti a jogbiztonság elvét, mert nem biztosít a címzettjei és a bíróság számára kellő felkészülési időt.
Véleménye szerint a törvény 4. § (1)-(2) bekezdései, 7-15. §-ai sértik az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében biztosított bírósághoz fordulás jogát és a XV. cikk (1) bekezdésében foglalt törvény előtti egyenlőséget, mert a vélelem megdöntésére lehetőséget adó speciális per megindítására jogvesztő határidőt határozott meg. Az elsőfokú eljárásra meghatározott rövid határidők sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, mert ténylegesen nem adnak lehetőséget szakértői bizonyítás lefolytatására, a fegyverek egyenlőségének sérelme is felmerül, valamint a bíróságnak sincs kellő ideje a megfontolt ítélethozatalra.
Állítja: a XXVIII. cikk (7) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogot sérti a fellebbezés és felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő lerövidítése, a kézbesítési vélelem megdöntésének kizártsága, a kereseti és fellebbezési illeték eltúlzott mértéke.
Kifejti: az M) cikk (1) bekezdésében biztosított, a pénzügyi intézményeket megillető vállalkozáshoz való jogot sérti, hogy a törvény a szerződéskötéskor hatályos jogszabályok által megengedett egyoldalú kamatemelést minősíti utólagosan jogellenesnek.
Hangsúlyozza: a törvény sérti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében foglalt bírói függetlenséget.
Az indítványozó bíró szerint a törvény egyes rendelkezései sértik az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 6. cikkét - (tisztességes eljárás, fegyveregyenlőség). Felmerül a törvény közjogi érvénytelensége is, mert az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikk (4) bekezdése ellenére az Országgyűlésnek nem volt lehetősége figyelembe venni a törvény elfogadása előtt az Európai Központi Bank álláspontját. (Indítvány:_anonim.pdf.)
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának témái.
A Kúria Pfv.I.20.538/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó szerint a Kúria az elutasító végzésével olyan ügyben tagadta meg a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását, amelyben a felülvizsgálat lehetőségét a törvény nem zárta ki. Állítja: a kúriai végzés sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogbiztonsághoz való jogát, mert végrehajtási ügyében nincsen lehetőség felülvizsgálati eljárásra, és ez sérti a jogintézmény működésének előreláthatóságát és kiszámíthatóságát is. (Indítvány: anonim.pdf.)
+
A Budapest Környéki Törvényszék 5.Pf.21.817/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó sérelmezi a bíróság jogértelmezését, mert az szerinte ellentétes az Alaptörvény több alapelvével, és illetve alapjogait sérti. (Indítvány: anonim.pdf)
+
A Budapest Környéki Törvényszék 2.Pkf.23.696/2013/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó szerint a végzések sértik a jogállamiság elvét, mivel bíróságok döntésüket semmilyen jogszabályhellyel, illetve megalapozott érveléssel nem támasztották alá. Sértik a tulajdonhoz, illetve a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát is, mivel egyfelől következtükben jogos igényét nem tudja érvényesíteni, valamint a bíróságok eljárása indokolatlan terhet jelent számára.(Indítvány: anonim.pdf.)
+
A Kúria Pfv.I.20.969/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria ítélete sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, mivel a Kúria önkényesen alkalmazta az Inytv. bizonyos szakaszait, amikor nem adott lehetőséget arra, hogy kifejtse álláspontját. Sérült továbbá az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdése szerinti tulajdonhoz való joga is, és sérült az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elve is. Mivel a Kúria ítélete megfosztotta tulajdonától, így az Alaptörvény 32. cikk (6), és 38. cikk (1) bekezdésében előírt közfeladatai ellátását szolgáló tulajdonosi rendelkezést sem tudja teljesíteni. (Indítvány: pdf.)
+
A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási végzés felülvizsgálata tárgyában hozott 8.Kpk.50.084/2013/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A mérésügyi és műszaki bizottság hatósága vezetékjog fennállását állapította meg, többek között az indítványozó ingatlantulajdona vonatkozásában. A határozatot hirdetményi úton kézbesítették, amit az indítványozó sérelmez, mivel ő a határozatról csak a vezetékjog földhivatali bejegyzését követően értesült. A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal végzése ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmét elutasította. Az indítványozó álláspontja szerint a hatósági és bírósági eljárás sérti az Alaptörvényben biztosított tulajdonhoz való jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogát, a jogorvoslathoz való jogát, és az emberi méltósághoz való jogát. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217/B. §-a és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 0101-2.Vh.1075/2013/6. és a Fővárosi Törvényszék 45.Pkf.637.278/2013/2. számú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó álláspontja szerint a Vht. 217/B. § (1) bekezdésében foglalt, a bírósági végrehajtókkal szemben alkalmazható jogkövetkezmény ellentétes az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével, mert a végrehajtókat érintő munkadíj elvonása más közfeladatot ellátó szervekhez és személyekhez képest hátrányos, semmivel sem indokolható megkülönböztetést valósít meg. Kifogásolja továbbá, hogy a munkadíj elvonást megállapító bírói döntés ellen nem volt biztosított a jogorvoslat . Állítja, hogy a bírói eljárásban az Alaptörvény II. cikkében biztosított emberi méltósághoz való joga és a XIII. cikkben foglalt tulajdonhoz való joga is sérült. (Indítvány_anonim.pdf.)
+
A Kúria Gfv.VII.30.274/2013/9. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozók előadják: egy szállodát kívántak volna átalakítani, amelyhez szükséges erőforrások előteremtése érdekében az alperes bankkal kötöttek volna finanszírozási szerződést. A bank indikatív ajánlatai ellenére a hitelszerződés megkötésére azonban nem került sor, így az indítványozók jelentős összegű biztatási kárt szenvedtek el. Véleményük szerint a Kúria támadott ítélete sérti a tisztességhez eljáráshoz való jogukat (Alaptörvény XXVIII. cikk), mert a bizonyítási eszközöket figyelmen kívül hagyta, és csupán látszólagos és önkényes indokolást adott. (Indítvány: anonim.pdf.)
+
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.33.829/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó internetes sajtótermék kiadója, amellyel szemben a Stabilitási Tanács bírságot szabott ki, mivel az általa közölt cikket félrevezető információk alapján piacbefolyásolásnak minősítette. Az indítványozó álláspontja szerint a bírói döntés és a közigazgatási határozat sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdését, mert aránytalanul korlátozta a véleménynyilvánításhoz és a sajtószabadsághoz való jogot a tőkepiacok indokolatlan külső befolyástól mentes, zavartalan működése érdekében. Sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a XV. cikk (2) bekezdésében foglalt diszkrimináció-tilalmat is. (IV/739/2014.)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának témái.
A Kúria mint felülvizsgálati bíróság Mfv. III.10.450/2013/5. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja, hogy munkaképesség-csökkenése megállapításakor mellőzték a testi vizsgálatokat, a bírósági eljárás során pedig megsértették arra való jogát, hogy részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék az ügyét. Véleménye szerint a bíróság eljárása sértette emberi méltóságát [Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése], tisztességes eljáráshoz való jogát [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdése], valamint a független bírósághoz való jogát [Alaptörvény XXVIII. cikk], mivel nem rendeltek ki állami szervektől független szakértőt, nem vizsgálták ki, hogy állapota ténylegesen miképp változott, a szakértő nem szakmai kompetenciájába eső kérdésben nyilatkozott, a tárgyalásokon elhangzottakat nem megfelelően rögzítették a jegyzőkönyvben, a felajánlott szemletárgyakat pedig nem szemlélték meg. (Indítvány: anonim.pdf.)
+
A Kúria Mfv. I.10.162/2013/5. számú közbenső ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: a Kúria a támadott közbenső ítéletével hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet, és az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva megállapította, hogy a felperesi munkavállaló 2008. március 26-i balesete és a gerinc megbetegedése között az okozati összefüggés fennáll. Az indítványozó szerint a Kúria döntése sérti az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, mivel a munkavállalónak nem adott kellő tájékoztatást az általa bizonyításra szoruló tényekről, valamint a bizonyítás sikertelenségének következményeiről és sérti továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti jogorvoslathoz való jogát is. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.975/2013/6. számú ítélete és a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Pfv.IV.21.597/2013/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az Ítélőtábla és a Kúria elutasította az indítványozónak sajtó-helyreigazítás tárgyában előterjesztett keresetét. Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésében foglalt jó hírnévhez való jogát, a XV. cikk (1) bekezdésében deklarált törvény előtti egyenlőséget és a XXIV. cikk (1) bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, mert a bíróságok nem azt vizsgálták, hogy a sajtószerv közlése a valóságnak megfelelő volt-e, hanem döntésük során annak tulajdonítottak jelentőséget, hogy a felperes közvélemény általi megítélése elmarasztaló volt. (Indítvány:_anonim.pdf.)
+
A Budapest Környéki Törvényszék 14.Bf.860/2013/19. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadja: társával együtt kábítószerrel való visszaélés és más bűncselekmények miatt letöltendő szabadságvesztés büntetésre ítélte elsőfokon a Ráckevei Járásbíróság, amelyet a Budapest Környéki Törvényszék a büntetéskiszabó és bűnügyi költségről rendelkező részében megváltoztatott, egyebekben helybenhagyott.
Az indítványozó álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való joga, mert a bizonyítási eljárásban sem a nyomozati sem a bírósági eljárás során nem volt részére biztosított, hogy a terhére szóló vallomást tevő tanúhoz vagy ő, vagy a védője kérdést intézzen, és kifogásolhassa a vallomását. Csak a nyomozó hatóságnak volt lehetősége arra, hogy a tanúhoz kérdéseket tegyen fel. Állítja: az ítélet számos alapvető jogát megsértette. Többek között sérült az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt azon joga, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül tisztességes módon intézzék, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, a B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elve, a Q) cikk (2) bekezdése, mely szerint Magyarország biztosítja a nemzetközi jog és magyar jog összhangját, és sérült a Q) cikk (3) bekezdése is, mely szerint Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. (Indítvány.pdf.)
