Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló vitájával ért véget az Országgyűlés e heti ülése.

Vita a számvevőszék 2013-as beszámolójáról

Az ÁSZ elnökének beszámolóját követően a Fidesz álláspontját Cseresnyés Péter ismertette, aki szerint új területeken kellett segíteni a közpénzek felhasználásának átláthatóságát, emellett a számvevőszék tanácsadói szerepének megerősítését emelte ki.

Hangsúlyosan szólt az önkormányzatok ellenőrzéséről, valamint az államadósság szempontjából kockázatot jelentő területek vizsgálatáról. Szerinte a számvevők jelentős munkát végeztek az adósság újratermelődésének megakadályozása érdekében.

Az önkormányzati cégek ellenőrzése is a hatékonyságnövelést célozta - hangsúlyozta.

Közölte: a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatban megállapította az ÁSZ, hogy a korábbi vezetése alatt két szempontból sem működött törvényesen a jegybank: az iratkezelési gyakorlat terén, valamint akkor sem, amikor üzleti titkokat képező adatokat adott át az IMF-nek.

Kiemelte: az ÁSZ nem elégedett meg pusztán a kötelező feladata teljesítésével, aktív szerepet vállalt a közpénzügyi helyzet megszilárdításában, a pénzügyi kultúra erősítésében.

Józsa István (MSZP) szerinte az egykori fideszes politikus által vezetett ÁSZ-nak ugyan a kormányzat „pénzt, paripát, fegyvert”, az új törvény által többletjogosítványokat adott, mégsem végzett olyan alapos munkát, mint elődje, amely megpróbálta betölteni a számvevőszéki intézmény valódi funkcióját.

Szerinte Kovács Árpád vezetése alatt valóban alapos jelentéseket kapott évente az Országgyűlés.

Úgy ítélte meg: a közpénzekkel való gazdálkodás helyzete az elmúlt két évben jelentősen romlott, ezt azonban az ÁSZ figyelmen kívül hagyja, az igazán jelentős ügyekkel nem foglalkozott. A képviselő ide sorolta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését, amelyet annak ellenére nem vizsgált az ÁSZ, hogy az alap jelentős közpénzzel  gazdálkodott, működéséről mégis csak korlátozottan van információja az Országgyűlésnek.

Az E.ON-vásárlást is vizsgálandónak tartotta volna, amellyel szerinte „rossz üzletet kötött a kormány”. Végül szólt a „trafikmutyi” ügyéről is, felülvizsgálatra ajánlva a dohánykoncesszió kiosztásának gyakorlatát. Ugyancsak vizsgálatra okot adónak tartotta a minisztériumi eszközbeszerzéseket, amelyek szerinte beszerzési stop idején is jelentősek voltak.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka  nemzeti vagyonleltár elkészítését szorgalmazta, amely szerinte megfelelő alapja lehet mindenféle ÁSZ-vizsgálatnak.

Az ellenzéki politikus emellett angol és német példára azt kezdeményezte, hogy a számvevőszék tegye mérhetővé saját teljesítményét, vagyis derüljön ki, hogy tevékenységével mennyi pénzt spórolt az állam.

Kiemelte, a Jobbik kizárólag akkor tudná elfogadni az ÁSZ beszámolóját, ha abbban a hivatal minden „homályosságot” el tudna oszlatni. Z. Kárpát Dániel emellett javasolta, hogy a számvevőszék évente több település gazdálkodását ellenőrizze.

Domokos László, az ÁSZ elnöke zárszavában arra emlékeztetett, hogy a számvevőszék éves beszámolója nem tartalmazza a hivatal összes jelentését, azok ugyanis szabadon elérhetők a hivatal internetes honlapján.

Az ülést vezető Sneider Tamás lezárta az ÁSZ-jelentés általános vitáját, majd a szocialista Demeter Márta, a kormány Kelet felé forduló külpolitikáját bíráló napirend utáni felszólalását követően bezárta a Ház ülését. A parlament jobbikos alelnökének tájékoztatása alapján az Országgyűlés várhatóan november 3-án folytatja munkáját.

Többségében bírálták az ellenzéki felszólalók a jövő évi adóváltozásokat a jogszabály-módosítás keddi parlamenti vitájában, míg a kormányoldal annak előnyeit hangsúlyozta.

LMP: nem lesz valódi hatása a házasságot kötők adókedvezményének

Ikotity István szerint a reklámadó aránytalansága nem változik, továbbra is furkósbotként funkcionál majd. Az ellenzéki politikus a társasági adó kiterjesztését üdvözölte, mint mondta, ezen az úton kellene továbbmenni, és más szektorokat is támogatni kellene. Az LMP-s képviselő egyúttal felső határt sürgetett, hogy többeknek jusson támogatási összeg.

Az internetadóról azt mondta: ma már az oktatás nélkülözhetetlen eszköze az internet, és megadóztatása azt jelenti, Magyarország nem akarja felvenni a versenyt a tudásalapú gazdaságokkal.

A Jobbik bírálta az önkormányzatok adókivetésének kiterjesztését 

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint megbukott a feladatfinanszírozás rendszere az önkormányzatoknál, ezért teszi lehetővé számukra a kormány az adókivetés lehetőségét. Úgy vélte ugyanakkor, ez nagy terheket jelenthet majd.

Frakciótársa, Novák Előd örült a házasságot ösztönző kezdeményezésnek, mivel szerinte az ország legnagyobb problémája a népességfogyás. Hozzátette: a kérdésnek nagyobb hangsúlyt kellene adni az adótörvényekben, a képviselő ezért már jövőre megadná a második gyermek után járó magasabb kedvezményt.

Fidesz: támogathatók a szeszes italokkal kapcsolatos adóváltozások

Pócs János (Fidesz) a pálinkafőzés szabályozásának módosításáról szólva azt mondta: 50 liter továbbra is adómentesen főzhető. Ismertetése szerint ugyanakkor az önkormányzatoknál be kell jelenteni a desztilláló berendezéseket, a párlatokról pedig évente bevallást kell készíteni. Kis szigorításnak ítélte, hogy csak saját tulajdonú gyümölcs főzésekor alkalmazhatók a kedvezmények szabályok.

A palackozott fröccsök forgalmazásának adómentességét is hangsúlyozta, és elmondta: nem kell róluk adóbevallást sem készíteni. Mindezt támogatandónak nevezte.

MSZP: a kistelepülések internetszolgáltatói tönkremennek

Korózs Lajos (MSZP) szerint az adóemelés a rezsicsökkentés két-háromszorosát veszi el az emberektől, és nem javít a versenyképességen. Bírálta az ágazati különadókat, azon belül is az internetadót, és kijelentette: a kistelepülések szolgáltatói tönkre fognak menni. Feltette a kérdést: mi lesz az Erzsébet-táborokkal a cafeteria magasabb adóztatása után? A friss házasoknak járó adókedvezménytől szerinte nem várható a gyermekvállalási kedv növekedése.

Fidesz: cél a mezőgazdaság versenyképességének növelése

Horváth István (Fidesz) üdvözölte a nagytestű állatok után fizetendő áfa csökkentését. Emlékeztetett, hogy a sertésáfa csökkentése után jelentősen emelkedett a sertésállomány mennyisége, de a bevallott áfaegyenleg is, a növekedés eredményeként. Szerinte egyértelműen versenyképesebb lett a hazai tenyésztés és húsfeldolgozás, már nem éri meg külföldről behozni a sertést. Fontosnak nevezte a vidéken dolgozó családok helyzetének javítását, versenyképesebbé tételét.

Tállai vitatta az ellenzék kifogásait

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára vitatta az ellenzék állítását, miszerint az adótörvények változása 10 ezer forintos terhet jelentene a családok számára, szerinte ezt semmivel nem támasztották alá. Hangsúlyozta: a távközlési adóból levonható lesz a befizetett társasági adó, vagyis egy vállalkozó vagy társasági adót, vagy távközlési adót fizet majd. Elmondta: november 13-ig minden beérkezett javaslatokat feldolgoznak, az illetékes miniszter pedig még tárgyal addig a távközlési vállalatokkal. Feltette a kérdést: ha minden pluszköltséget áthárítanak a szolgáltatók, hogy lehet az infláció 0 százalékos?

Kijelentette: nem bukott meg a feladatfinanszírozás, csak az eddigi nagy bevétellel rendelkező önkormányzatoknak kicsit fájdalmasabbá vált. Az önkormányzati adózás kiterjesztését egy lehetőségnek nevezte, amellyel nem kell feltétlenül élnie a helyhatóságoknak.

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt kérte a kormánypárti politikusoktól, hogy ne nézzék le az élettársi viszonyt, mert a megszületett gyermekek 42 százaléka élettársi viszonyból származik. A képviselő felszólalása alatt körülbelül tíz fajta szappant, sampont és mosószert pakolt ki a padjára. Azt mondta, az alapvető tisztálkodási szerek mindegyike csak 30-40 negyven forinttal drágul majd, az is komoly emelkedés.

Felszólalása után nem sokkal a fideszes Pócs János egy kétperces hozzászólást azzal kezdett: nem tudja, hogy Bangóné Borbély Ildikó háztartásbeli mivoltában, vagy parlamenti képviselőként van-e jelen.

Szabó Sándor (MSZP) szerint  a magyar családokat folyamatos megszorítások érik, mára az ország nagyobbik része azt tapasztalhatja, hogy a kormány az ő nadrágszíjukat akarja még jobban meghúzni. Gyávának nevezte, hogy a kormány megint "közvetítőket" használ fel az adók beszedésére, a bankok után most az internetszolgáltató cégeket.

Kiss László (MSZP) előbb arról beszélt, hogy a Fidesz ellenzékben tett ígéreteivel szemben nem jutott több pénz a felsőoktatásnak. Az internetadóra áttérve kijelentette, hogy korábban a pénzintézetek is áthárították többletterheiket a lakosságra.

Az adótörvény-javaslat keddi parlamenti vitájában a Jobbik és az LMP vezérszónoka is kifogásolta, hogy a kormány internetadót vezet be, és hogy jelentősen megemeli a cafetéria adóját.

Jobbik: a kormány tegyen valódi lépéseket a demográfiai gondok megoldásáért!

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka felszólalásában azt sürgette, hogy a kormány tegyen valódi lépéseket a demográfiai gondok megoldásáért. Bár támogathatónak nevezte, hogy a friss házasok adókedvezményt kaphatnak, de a havi ötezer forint szerinte nevetséges összeg. Otthonteremtési programot, bérlakásprogramot kellene indítani – jelentette ki.

Z. Kárpát Dániel azt is kritizálta, hogy brutálisan, 51 százalékra emelkedik a cafetéria közterhe. Hozzátette végül, hogy „a netadós hisztéria” sok fiatalban idézheti elő azt az érzést, hogy nem akar Magyarországon maradni.

LMP: az adócsomag csak fércelgeti az adórendszert

Schmuck Erzsébet, az LMP vezérszónoka azt mondta: az adócsomag nem tartalmaz túl nagy átrendezést, csak fércelgeti az adórendszert. Hosszan bírálta az internetadót, amelyet elfogadhatatlannak nevezett, hiszen Magyarországon a digitális írástudatlanság jelentős méreteket ölt. Ő is súlyos problémának nevezte a béren kívüli juttatások adóterhének növekedését. Az LMP politikusa is érintette emellett a házassági adókedvezményt, amely szerinte nem fogja megoldani a népesedési problémákat.

Szelényi: a jogszabály megköti az állampolgárok kezét

Szelényi Zsuzsanna (független) azt mondta, az adócsomag megköti az állampolgárok kezét és azzal egy olyan hűbéri rendszert hoznak létre, amelyik csak egy szűk érdekkörnek kedvez. A politikus véleménye szerint a problémák az egykulcsos adó bevezetésével kezdődtek, ugyanis az a szegényektől elvesz, a gazdagokat pedig támogatja. A Fidesz a különadók birodalmát teremtette meg Magyarországon, jelenleg extra adót kell fizetni azért ha valaki eszik, iszik tisztálkodik vagy dolgozik, de még a fizetés felvétele is pénzbe kerül - fogalmazott.

Fidesz: az adócsomag segíti, hogy minél többen dolgozhassanak

Szatmáry Kristóf (Fidesz) azzal érvelt, hogy egyetlen ország gazdasága sem lehet sikeres, ha az nem a munkát támogatja, ez az adócsomag pedig segíti, hogy az emberek minél nagyobb számban dolgozhassanak. A kormány 2010 óta a munkaalapú gazdaság felépítésére törekszik – jelentette ki.

Kiemelte, hogy a foglalkoztatottak számának növekedésében komoly szerepe volt a munkát terhelő adók csökkentésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek és a kormány célzott foglalkoztatás-politikájának.

Arra is kitért, hogy megmarad a részmunkaidőben dolgozó nők utáni adókedvezmény, folytatódik a gyed-extra, a költségvetés pedig lehetőséget ad arra, hogy a büdzsé hiánya három százalék alatt maradjon.

MSZP: az internetadóval a jövőt, a szabadságot és a tudást próbálják megadóztatni

Harangozó Tamás (MSZP) kijelentette, hogy az internetadóval a kormány a jövőt, a szabadságot és a tudást akarja megadóztatni. Az ellenzéki képviselő mellébeszélésnek tartotta azt a kormánypárti érvet, hogy ez egy iparági adó, amit nem az emberek, hanem a szolgáltatók fognak megfizetni.

Fidesz: a javaslat kiszámítható módon alapozza meg a büdzsét

Szűcs Lajos (Fidesz) arról beszélt, hogy a törvényjavaslat szakít a szocialista kormányok hagyományaival, mert nem fenekestül akarja felforgatni az adózás rendjét, hanem kiszámítható módon akarja meglapozni a jövő évi költségvetést. Hangsúlyozta, hogy a jogszabályt korrekt módon, határidőre nyújtották be.

Az előző négy évben a rendszer bizonyította, hogy ezzel az adótörvénnyel pénzügyi stabilitást, szociális biztonságot és gazdasági növekedést lehet elérni – közölte. A javaslat fő kedvezményezettjei a gyermekeket nevelő családok valamint a munkavállalók – mondta.

A képviselő arra is kitért, hogy a különadókra szükség van, illetve elmondta, hogy az adócsomag a feketegazdaság és az adócsalások felszámolására is lehetőséget teremt.

A kormánypártok a gazdasági stabilitást hangsúlyozták a jövő évi adóváltozások keddi parlamenti vitájában, míg az ellenzék adónövelésről beszélt és az internetadó visszavonását szorgalmazta.

Tállai: cél a családok és a munkavállalók terheinek alacsonyan tartása

A kormány célja 2015-ben is az, hogy a gyermeket nevelő családok, a munkavállalók és a vállalkozások terheit változatlanul alacsonyan tartsa - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.

Jelezte, a kormány kitart amellett, hogy jövőre is minden gazdasági szereplőnek – teherbíró képességével arányosan – ki kell vennie részét a közteherviselésből, így maradnak a különadók, marad a bank- és a reklámadó, és javasolják a távközlési adó kiterjesztését az adatforgalomra, ami szintén a szolgáltatókat terheli.

Fidesz: az elmúlt évek erőfeszítései meghozták eredményüket

Az elmúlt évek erőfeszítései meghozták eredményüket - kezdte felszólalását Mengyi Roland, a Fidesz vezérszónoka, aki szerint egy sor területen sikerült előrelépést elérni. Hangsúlyozta: 2015 a bankok elszámoltatásának és a teljes foglalkoztatás irányába megtett lépések éve lesz, ezt célozz az adórendszer átalakítása. Három legfontosabb pillérnek ítélte a családi adórendszert, a kis- és közepes vállalkozások alacsony adózását és a különadókat. Célnak nevezte a gazdasági kifehérítését is.

A családi adókedvezmény 2016-os bővítésén túl szólt az első házasok adókedvezményéről is, amely két év alatt 120 ezer forintos kedvezményt jelent. Kiemelte az adócsalók mozgásterének szűkítését, mint mondta, a kormány eddig is számos intézkedést tett a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Ilyen elemként említette az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer kialakítását, de pozitívan szólt a nagytestű élőállatok áfájának csökkentéséről is. 

Folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok – tette hozzá –, már részmunkaidőben is jár az adókedvezmény a kisgyermekes szülők után. Kifejtette: bruttó 100 ezer forintos összeghatárig érvényesíthetnek kedvezményt a kismamákat alkalmazó munkáltatók.

Minden gazdasági szereplőnek ki kell vennie a részét a közteherviselését – hangsúlyozta, hozzátéve: a két éve bevezetett távközlési adó kiterjesztését is a szolgáltató cégeknek kell fizetni, ezért szigorú intézkedéseket javasolnak annak áthárításának megakadályozására.

Az MSZP tarthatatlannak ítélte a javaslatot

Burány Sándor (MSZP) az adótörvények hátrányait sorolta, tarthatatlannak nevezte a javaslatot. Miért van szükség adóemelésre? – tette fel a kérdést, emlékeztetve: a kormány eddigi megszólalásai kedvező képet festettek a gazdaságról, és csökkenő állami újraelosztást vetítettek előre. Szerinte a törvényjavaslat legnagyobb hibája, hogy fenntartja a jelenlegi igazságtalan és gazdasági növekedés ellenes adórendszert. Ismételten az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentését szorgalmazta.

KDNP: az adócsomag stabilitást ad az országnak

Hargitai János az adócsomag pozitívumának nevezte, hogy stabilitást ad az országnak, szemben a szocialisták kapkodó jogalkotásával.

Fő törekvésnek nevezte a munkát terhelő adók csökkentését, hangsúlyozva: ki kell tartani az egykulcsos személyi jövedelemadó mellett. Remélte: még ebben a ciklusban további csökkentést érhetnek el.

Mindezt a fogyasztási adók terhének növelésével valósítják meg, a mostani előterjesztésnek is van olyan eleme, amely ezt vonja maga után – ismertette.

Fontos kérdésnek nevezte, hogy az adórendszer segíti-e a nagy társadalmi célokat, ezek közül leginkább a negatív demográfiai helyzetet emelte ki, valamint a munka világával összefüggő kérdéseket. 

Minden támogatást, amit egy adórendszer adni tud a gyermekeket nevelőknek, azt a jövőben is meg kívánják adni – hangsúlyozta, hozzátéve: nem segélyeket kívánnak biztosítani, hanem adókedvezményt. Fontosnak nevezte a házasulandókat érintő kedvezményt. 

A munka ösztönzéséről szólva azt mondta: tartani kell a kis- és közepes vállalkozások kedvező adókörnyezetét. Lényeges változtatásnak ítélte a részmunkaidős foglalkoztatás kedvezményeit.

Szerinte az áruforgalom nyomon követése a gazdasági verseny tisztaságát javítja. Nem örült a kedvezményes pálinkafőzési lehetőség szűkítésének, ugyanakkor kiemelte: az áfa esetében is adókönnyítés várható a mezőgazdaságban.

Különleges kegyelmi eljárás alkalmazható a jövőben a tényleges életfogytiglanra ítéltek esetében. A többi közt ezt is tartalmazza a büntető tárgyú törvények módosítása, amelynek vitáját kezdte meg az Országgyűlés.

Trócsányi: kegyelemben részesülhetnek a tényleges életfogytiglanra ítéltek

Különleges kegyelmi eljárást vezetne be a tényleges életfogytiglanra ítéltek számára a büntetés-végrehajtási törvény javasolt módosítása – ismertette az igazságügyi miniszter. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról szóló előterjesztés vitáját megnyitó expozéjában Trócsányi László kifejtette: ez a kegyelmi eljárás nem kérelemre indul, hanem kötelezően folytatandó le, megindításának feltétele pedig az, hogy az elítélt a kiszabott büntetéséből negyven évet letöltsön.

Fidesz: kisebb-nagyobb korrekciók szükségesek

Vigh László, a Fidesz vezérszónoka méltatta, hogy a tavaly elfogadott büntetés-végrehajtási kódex új alapokra helyezi a területet, nagyobb hangsúlyt kapott a reintergráció, az egyéniesített végrehajtás, a hatékonyabb oktatás és foglalkoztatás. A mostani módosítás céljaként a tartalmi és formai összehangolást jelölte meg, jelezve: az elfogadás óta eltelt időszak tapasztalatai, visszajelzései alapján szükségesek változtatások. Kitért arra, hogy a javaslat érinti egyebek mellett a pártfogói felügyeletet, a különleges kegyelmi eljárás szabályozását, megfelel az emberi jogok európai követelményeinek. A kormánypárti politikus az indítvány támogatását kérte.

MSZP: nem adottak a hatályba léptetés feltételei   

Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka félkésznek minősítette a törvényjavaslatot, amely a hatályba lépés előtt 69 paragrafust módosít. Kifogásolta, hogy nincs napirenden a büntetés-végrehajtási rendszer átfogó modernizációja, a börtönök növekvő zsúfoltsága, a „borzalmas munkakörülmények” és az intézetekben dolgozók kirívóan alacsony bérezése. Úgy vélte: a módosítás lényegében eltörli a tényleges életfogytiglan lehetőségét. A szocialista politikus a köztársasági elnök kegyelmi döntéseinek nyilvánosságát sürgette és jelezte azt is: jelenlegi formájában nem támogatják a javaslatot.

A Jobbik az elrettentést hiányolja

Staudt Gábor, a Jobbik vezérszónoka arról beszélt, hogy a reintegrációt, az oktatást, munkáltatást feladatként jelölik meg, ugyanakkor nem kínálnak semmi elrettentő intézkedést azoknak, akik nem kívánnak visszailleszkedni a társadalomba. A tényleges életfogytiglanra vonatkozóan azt mondta: ragaszkodnak hozzá, mert nem tartják megengedhetőnek, hogy például egy megbánást nem tanúsító gyerekgyilkos szabaduljon. Az ellenzéki politikus úgy vélte: a kormány „túlzott megfelelési kényszere” miatt a bűnözők jogai előbbre kerülnek, mint az áldozatoké. Egyúttal örömtelinek nevezte azt, hogy előállíthatók azon meghívottak, akik nem jelennek meg a nemzetbiztonsági bizottság előtt.

LMP: nagyobb hangsúly kell az áldozatvédelemnek

Schiffer András, az LMP vezérszónoka alapvetően üdvözlendőnek és támogatandónak nevezte az előterjesztést, azt ugyanakkor ő is sürgette, hogy minél szélesebb kör meggyőződhessen a kegyelmi döntésekről és azok érveiről. Azt hangoztatta: erősen eltolódott a hangsúly a büntetőpolitikában, emiatt nő a fogvatartotti létszám, az előzetes letartóztatást például megelőlegező büntetésként, szinte automatikusan alkalmazzák. Ebben alapvető fordulatot sürgetett. Elégedettségének adott hangot az áldozatsegítő elemeket illetően, ugyanakkor úgy vélte: nem lehetőségként, hanem automatizmusként kell beépíteni a sértett tájékoztatását az elkövető szabadulásáról. Kijelentette: az indítvány annyit ér, amennyi a költségvetési törvényben visszatükröződik, felesleges rendészeti költésekből futná áldozatvédelemre.

Trócsányi: a reményhez való jogot biztosítani kell

Az igazságügyi miniszter az ellenzéki felszólalásokra válaszolva hangsúlyozta, hogy nem törlik el a tényleges életfogytiglan lehetőségét. Trócsányi László azt elemezte, hogy „a reményhez való jogot” hogyan biztosítják az egyes országok. Ismertetése szerint kétféle irányzat van, az egyik a bíró kezébe teszi az ügyet, a másik a kegyelmezési rendszeren keresztül valósítja meg.

Képviselői felszólalások

Schiffer András (LMP) és Bárándy Gergely (MSZP) is beszélt arról, hogy az alaptörvény számos olyan rendelkezés van, amely szakpolitikai jellegű és a kormány kompetenciájába tartozik. Ide sorolták a tényleges életfogytiglan kérdését is.

Bárándy Gergely emellett beszélt arról is, hogy a törvényjavaslat megszünteti a tényleges életfogytiglan lehetőségét. Álláspontja szerint nem fog tetszeni a strasbourgi bíráknak, mivel a negyven év múlva történő felülvizsgálat nem jelenti valójában a remény lehetőségének megadását, hiszen az elítélt akkor már 60-80 év között lehet. Bírálta azt is, hogy egy politikus, a köztársasági elnök dönt a kegyelem megadásáról.

Vágó Sebestyén (Jobbik) a pártfogói felügyelet létszámának növelése mellett érvelt. Szorgalmazta azt is, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a pártfogók képzésére.

Boldog István (Fidesz) sajnálatosnak nevezte, hogy az EU jobban védi a bűnözőket, mint az áldozatokat. Mint mondta, ő továbbra is a halálbüntetés pártján áll. Hozzátette: nem ért egyet a tényleges életfogytiglan eltörlésével.

Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra válaszolva közölte: a javaslat nem szünteti meg és nem is üresíti ki az tényleges életfogytiglan intézményét, az eddig is meglévő kegyelmi jog lehetőségét bővíti. Megnyugtatta frakciótársát, Boldog Istvánt, hogy nem törlik el a tényleges életfogytiglant.

Az elnöklő Hiller István az általános vitát lezárta.

Az amerikai beutazási tilalomról, a nagycenki kápolna felújításáról, a felsőoktatási stratégiáról, a civil szervezetek támogatásáról és az internetadó elleni tüntetésről volt szó napirend előtt az Országgyűlésben.

MSZP: tisztázzák, kik érintettek az amerikai beutazási tilalomban!

Burány Sándor (MSZP) szerint az országnak elemi érdeke lenne tisztázni, kik azok a kormánytisztviselők, akik az amerikai beutazási tilalomban és az azzal összefüggő korrupciós botrányban érintettek. Az ellenzéki politikus jelezte, hogy sajtóhírek szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője és helyettesei érintettek az ügyben. Véleménye szerint a kormány nem várhatja el az állampolgároktól, hogy az adót tisztességesen megfizessék, ha maga az adót behajtó NAV elnöke keveredik korrupciós ügybe. Burány Sándor arra kérte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkárát, hogy hívja fel Vida Ildikó NAV-elnököt, és kérdezze meg, érintett-e az ügyben.

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára úgy reagált, az MSZP különleges módját választotta a feltámadásnak, új politikájuk lényege az, hogy bizonyítékok nélkül hazugságokat állítanak a kormányról, a kormánytisztviselőkről. Hazugságnak nevezte, hogy a korrupció elérte volna a NAV-ot. Az államtitkár szerint míg az MSZP kormánya nyolc év alatt semmit nem tett a korrupció visszaszorítása érdekében, a Fidesz-KDNP-kormány intézkedések sorát hozta. Ide sorolta a többi között online pénztárgépek bevezetését és az elektronikus közúti áruellenőrző rendszert.

A KDNP a nagycenki kápolna felújítását sürgeti

Firtl Mátyás szerint a nagycenki kápolna helyreállítása a legméltóbb kezdete lehet a Széchenyi-örökség fejlesztésének. A Széchenyiek valamikori kápolnája méltatlan állapotban van, máig asztalosműhelynek használják - mondta.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány jelentős forrásokat csoportosított át a nagycenki műemlékegyüttes helyreállítására. Mint mondta, eltökélt szándékuk, hogy a kastélyegyüttes mellett a kápolna is megújuljon, ehhez uniós forrásokat kívánnak felhasználni.

Jobbikos kifogások a felsőoktatási stratégiával szemben

Dúró Dóra (Jobbik) a múlt héten nyilvánosságra hozott, a Fokozatváltás a felsőoktatásban című kormányzati stratégiával kapcsolatban fogalmazta meg kifogásait, így azt, hogy a finanszírozásról szóló részben azt írják, a közvetlen állami támogatás jelentős mértékben nem növelhető. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az ösztöndíj helyett a diákhitelre építenének. Ezt az elvándorlás megállításának oldaláról is hibásnak tartja, hiszen nem lehet megtenni azt egy fiatallal, hogy több milliós adóssággal kerül ki a felsőoktatásból.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felsőoktatásért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a dokumentum önmagában nem a stratégia, az majd a Felsőoktatási kerekasztallal történő egyeztetéssel jön létre, és az kerül a kormány elé az év végén. Az államtitkár a finanszírozásról azt mondta, a csökkenő hallgatói létszám mellett nem változik az állami finanszírozás szintje, amely 2008 óta nominálértéken változatlan.

LMP: civil szerveztek nélkül nem lehet igazi demokrácia

Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy a rendszerváltás után Magyarország fontosnak tartotta a civil szférát, mert civil szerveztek nélkül nem lehet igazi demokrácia. Az LMP-s politikus elmondta, a Nemzeti Civil Alap 2004 és 2008 között évente 6,5 milliárd forintot osztott szét, és pályázatok elbírálásába a kormányzati delegáltak nem szóltak bele. Közölte, az alapból Nemzeti Együttműködési Alap lett, melynek éves kerete 3 milliárd forint és sokak véleménye szerint politikai szempontok alapján hozzák meg a döntéseket.

Soltész Miklós, az Emmi egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára beszámolt arról, hogy az együttműködési alapból szociális, oktatási területen működő civil szervezetek is kaptak támogatást több tíz milliárd forintos nagyságrendben. A rendszer átalakítása után több mint 8 ezer civil szervezet 12 milliárd támogatást kapott, szemben az Ökotárs gyakorlatával – tette hozzá. Azt mondta, „két tucatnyi civil szervezet miatt ekkora hűhót csapnak”, miközben több mint ötvenezer civil szervezet működik Magyarországon és nem több száz millió forintból.

A Fidesz elítéli a vandalizmust

Selmeczi Gabriella (Fidesz) a vasárnapi, internetadó miatti tüntetés végén történteket erőszaknak, vandalizmusnak minősítette. Mindezt elfogadhatatlannak nevezte és hangsúlyozta, hogy a Fidesz nyitott a vitára. Beszélt a szervező, Gulyás Balázs MSZP-s hátteréről, illetve arról, hogy sajtóhírek szerint a történtek miatt őrizetbe vett Rózsa Milán már egyszer megpróbálta elfoglalni a Fidesz Lendvay utcai székházát. Szerinte balliberális politikusok előszeretettel álcázzák magukat civileknek. Értékelése szerint a székház megtámadása előre ki volt tervelve, hiszen arra kérték a tüntetőket, hozzanak magukkal használt informatikai eszközöket. Selmeczi Gabriella közölte, a székházban keletkezett 10 millió forintos kár – havi 700 forinttal számolva – 1200 évnyi internetadónak felel meg.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is elítélte a vandalizmust, és elmondta, nem futballhuligánokról van szó, egyértelmű az érintettek politikai kötődése. Mint mondta, a rendőrség hat embert vett őrizetbe, hallgatott ki, ellenük garázdaság miatt folyik eljárás, és bíróság elé állítják őket.