Az Országgyűlés napirendjén a Bethlen Gábor Alap 2011-es működéséről szóló beszámoló szerepelt. A KDNP álláspontja szerint a Bethlen Gábor Alap elérte a kitűzött célokat, Kalmár Ferenc, párt a vezérszónoka beszédében kiemelte: a források szétosztásakor mindig figyelembe veszik a határon túli szervezetek javaslatait. Szólt arról, hogy a legtöbb pályázat a kulturális hagyományőrzés, a magyar nyelvű könyvkiadás és média témákban érkezett.
Kalmár Ferenc, a KDNP országgyűlési képviselője vezérszónoklatában hangsúlyozta: hogy szervezetileg is más típusú alapot hoztak létre. Mint mondta: az alap elérte a kitűzött célokat, ha vannak is működési hiányosságok, ezek korrigálhatók. Változás, hogy tavaly lehetőség nyílt a diaszpóra számára is pályázat benyújtására.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a források szétosztásakor mindig figyelembe veszik a határon túli szervezetek javaslatait, az MSZP erre vonatkozó vádjai nem állják meg a helyüket. Szólt arról, hogy a legtöbb pályázat a kulturális hagyományőrzés, a magyar nyelvű könyvkiadás és média témákban érkezett.
Az alap részére 12,2 milliárd forintos kiadási előirányzat állt rendelkezésre, ebből 11,5 milliárd forint teljesült 2011-ben – mutatott rá.
Mint mondta 2011-ben a nyílt pályázati keret 1,2 milliárd forint volt, ebből 1 milliárd a központi és 200 millió forint a regionális pályázati forrás. Kitért a Határtalanul! programra is, és azt mondta: ez egyike a legfontosabb kezdeményezéseknek, és a nemzet hálója erősödhet általa.
A képviselő jelezte, hogy a KDNP támogatja a beszámoló és a határozat elfogadását.
A Jobbik szerint az új alap visszalépés a Szülőföld Alaphoz képest
Szávay István, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a kormány költségvetésnek csak egyezrelékét fordítja a nemzet egynegyedének támogatására, és ez reálértéken kevesebb, mint amit a szocialisták költöttek e célra. Szerinte nemzetpolitikai fordulatnak nyoma sincs.
Szóvá tette, hogy bár kérték, az ellenzéki pártok a döntés előkészítési folyamatokban sem vehetnek részt. Kifogásolta azt is, hogy miért négy hónap csúszással jegyezték csak be az alapkezelőt. A külhoni magyar szervezetek hónapokig bizonytalanságban voltak – jegyezte meg. Nagy a baj oktatás-nevelési támogatások háza-táján is – jelentette ki hozzátéve: többször felhívták a figyelmet, hogy a pénzek nem a megfelelő helyre jutnak el.
A képviselő a Határtalanul! programnál szakmai hibát látott, mint mondta: a diákok Muravidékre és Drávaszögbe nem utazhattak, mert ezeket a területeket kifelejtették a pályázati kihívásból. Szóvá tette, hogy csak 14 ezren vehettek részt a programban és jövőre sincs több forrás e célra.
LMP: nem Budapestről kell osztani az észt
Lengyel Szilvia azt mondta, nemzetpolitikájuk alapja hogy nem Budapestről kell osztani az észt, és meghozni a határon túli közösségek helyett a döntéseket, hanem segíteni kell őket a döntéseik megvalósításában. Rámutatott: senki, de különösen a kormány nem teheti meg, hogy a külhoni magyar szervezeteket jó és rossz, a külhoni magyarokat igaz és nem igaz magyarokra osztja. Mindenkit egyenlő mércével kell mérni, nem lehet legitim határon túli szervezeteket elkülöníteni – szögezte le, hozzátéve: a kisebbségi jogok tekintetében az unióban akkor tud kellő erővel és hitelesen fellépni Magyarország, ha a magyar politika, a kormány is egyenlő mércével mér.
Az LMP azt javasolja, hogy a jelenlegi egy kollégium helyett támogatási célok szerint szervezett, valódi döntési hatáskörrel rendelkező kollégiumok jöjjenek létre, amelyben fele-fele arányban kapnának helyet a külhoni szervezetek és a kormánytisztviselők. Ugyanakkor a kormánypártok szerinte továbbra is a központosítást, "a kegyúri szerepet" választották az átláthatóság és az együttműködés helyett.
Szóvá tette, hogy a működés továbbra sem átlátható, az oktatási nevelési támogatások félévet késtek, és azt mondta: a határozati javaslatot az LMP elutasítja.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kereszténydemokrata parlamenti államtitkára a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a konstruktív hozzászólásokat, és hogy minden ellenzéki hozzászóló talált pozitív részletet is a javaslatban. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a valóban szükséges változtatások után a nemzetegyesítés fontos és hatékony eszköze lehet az egyre jobban működő Bethlen Gábor Alap.
Potápi Árpád (Fidesz) a nemzeti összetartozás bizottságának elnöke is elismerte, hogy vannak anomáliák az alap működésében, azonban ezeket ki lehet küszöbölni. Hangsúlyozta: a következő két évben a kormány az alap működésénél figyelembe fogja venni a vitában elhangzott javaslatokat.
