A Kúria elnöke szerint az általa vezetett szervezet célja, hogy növelje az ítélkezés és az igazságszolgáltatás hosszú távú elfogadottságát, valamint időben érzékelje a problémákat és azokban mintaadó módon döntsön.   

Darák Péter azt mondta, az előző év az újrakezdés és a kezdeményezések éve volt. Feladatuk volt, hogy az ítélkezés egységét még hatékonyabban biztosítsák, és az új jogszabályi rendelkezések gyakorlati alkalmazásához a kúriai bírák magasabb szintű kezdeményezőkészséget mutassanak - tette hozzá.   

A bírósági vezető szerint céljuk volt, hogy hatékonyan aknázzák ki az új jogegységi eszközökben, például a bírósági joggyakorlat-elemző csoportokban rejlő lehetőségeket. Úgy vélekedett, elindultak azok a folyamatok, amelyek által hangsúlyosabbá válhat a Kúria ítélkezést orientáló szerepe.   

Kitért arra, hogy új feladatuk volt az Alkotmánybíróságtól átvett önkormányzati rendeletek normakontrollja, az átvett ügyeket feldolgozták, és ezen ügyek elbírálása azóta is folyamatos, naprakész.   

Hozzátette: jórészt kormányhivatalok és önkormányzatok közötti jogvitákról van szó a rendeletalkotási felhatalmazással, illetve a belső szervezeti megoldásokkal összefüggésben; az ügyekben színvonalas, világos indokolások születtek.   

Darák Péter szerint a legnagyobb számban a fővárosból, Pest és Komárom-Esztergom megyéből érkeztek önkormányzati ügyek hozzájuk, volt olyan megye, ahonnan egyáltalán nem érkezett megkeresés. Véleménye szerint ez azt jelzi, hogy talán az indítványozói aktivitás nem megfelelő, hiszen nehezen lehet elképzelni, hogy mikor ma Magyarországon százezer önkormányzati rendelet van hatályban, akkor létezik olyan megye, ahol nem találtak jogszabályba ütköző rendeletet.   

Kiemelte azt a döntésüket, miszerint önkormányzati rendeletben nem lehet a szociális segély feltételévé tenni a magánszféra körébe tartozó magatartásokat.   

Az elnök úgy értékelte, az Országgyűlés figyelemmel kíséri a Kúria működését és a beszámoló kapcsán hatalmi ágak értelmes párbeszéde valósul meg.

A beszámoló elfogadását javasló alkotmányügyi bizottság előadója, Vejkey Imre, a KDNP örszággyűlési képviselője hangsúlyozta, az új  feladatok lelkiismeretes teljesítése mellett a Kúria figyelt arra is, hogy eleget tegyen a hagyományos kötelezettségeinek is, a felülvizsgálati ügyek időszerű elbírálásának, melyek a jogegység fontos eszközei.   

Hozzátette: az alkotmányügyi bizottság hétfőn megtárgyalta a beszámolót és egyhangúlag általános vitára alkalmasnak találta, ezért kéri, hogy a képviselők támogassák a beszámoló elfogadását. 

Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy az OBH és a Kúria kettéválasztása tehermentesítette az elnököt az igazgatási feladatok alól. Az önkormányzati normakontrollról szólva közölte: az ezzel kapcsolatos, akár több éves ügyeket maradéktalanul feldolgozták, "naprakész állapotra hozták".   

Fontosnak neveztek, hogy az ügyáthelyezéssel kapcsolatos fellebbezések elbírálásakor mind a négy esetben helybenhagyták az OBH döntését, szerinte ez tartalmi üzenete annak, hogy az OBH-nál is rendben vannak a dolgok. 

Papcsák Ferenc (Fidesz) fontosnak nevezte, hogy valamennyi bíróságon igazságos és megnyugtató határozatok szülessenek. Kiemelte azt a jogintézményt, hogy a Kúria az önkormányzatok rendeletei felett is jogi kontrollt biztosít. Egy év alatt összesen negyvennégy ügyben kellett döntést hozni, ezt a 3200 önkormányzathoz képest elenyésző számnak tartja - mondta.   

Az ügyáthelyezéssel kapcsolatban elmondta: az csak néhány esetben történt meg, fellebbezést pedig mindössze négy ügyben tárgyalt a Kúria tanácsa, amely helyben hagyta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) döntéseit.   

Bárándy Gergely (MSZP) szerint a Kúria elnöke jó szervezetet vett át, amelyet nem volt nehéz tovább vinni, a kihívást az új feladatok jelenthették. A beszámolót korrektnek és szakmainak tartja, azt frakciója elfogadja - tette hozzá.   

Szerinte a Kúria a legtöbbet a jogegység biztosításával tehet, ezért azt javasolta az elnöknek: ezt a folyamatot katalizálja, hogy minél több jogegységi határozatot hozzon a szervezet. Arra is kérte az elnököt: erősítse a párbeszédet a hatalmi ágak között, a megfelelő jogszabály-módosítások érdekében.   

Staudt Gábor (Jobbik) úgy értékelte, felállítása óta nagy lépéseket tett a Kúria, a többi közt a jogegység megteremtése érdekében. Szakmailag komoly és őszinte anyagnak tartotta a beszámolót, amely feltárja a még meglévő problémákat is. Szerinte az Országgyűlésnek a költségvetésben is méltányolnia kell azokat a döntéseket, amelyek gyorsíthatják az ügyek feldolgozását.  

A jogegységi határozatokkal kapcsolatban a jobbikos képviselő olyan döntéseket szorgalmazott, amelyek a jogot nem értők számára is könnyebben értelmezhetőek.  

Úgy vélte: ha a Kúriának határidőre kell dolgozni, az Alkotmánybíróságnak is határidőket kellene szabni.

Darák Péter zárszavában arra hívta fel a figyelmet, hogy most arról számolt be, milyen intézkedéseket tett 2012-ben azért, hogy a igazságszolgáltatás az egységes jogalkalmazás irányába haladjon. Azóta eltelt tíz hónap – jegyezte meg. Szerinte kétféle hozzáállás létezik, a bíróságok és a Kúria elzárkózik a társadalmi igényektől, vagy odafigyel azokra.

Hozzátette: az írásbeli beszámolójából az látszik, hogy a Kúria az odafigyelést választotta.

Vejkey Imre azt mondta, a Kúria 2012-es célkitűzései megvalósultak, a feladatait magas színvonalon látja el.

Az együttes általános vitát az elnöklő Latorcai János lezárta, a határozathozatal a következő ülésen lesz.

A nyilvánosság erősítését sorolta 2012-ben elért legfontosabb eredmények közé az OBH elnöke.

Handó Tünde az előző évről szóló beszámolójában azt mondta, egyik legfontosabb céljuk a szolgáltató bíróság megteremtése volt. Hozzátette: elindították a bírósági mediációt, a gyermekközpontú igazságszolgáltatás megteremtését, megerősítették a tanúgondozást, a munkateher csökkentése érdekében jogszabály-módosítást kezdeményeztek. Úgy értékelte, az ügyhátralék csökkentése jellemző szinte minden bíróságon.

Hozzáfűzte, bírói létszám-átcsoportosítások voltak, új tárgyalótermeket alakítottak ki a fővárosban.

Az OBH elnöke szerint nagyon sok kritika érte a 2012. januárban indult új bírósági modellt, főleg az OBH elnökének jogköre miatt, de a kritikusok számos kérdés felett elsiklottak, hiszen a ma túl soknak tűnő elnöki jogkörök a modellváltás előtt is egy személyhez, egy testülethez kötődtek.

Hozzátette: ezek a jogkörök eddig nem egy helyen szerepeltek a törvényben. Mint mondta, megmaradt az Országos Bírói Tanács mint komoly önkormányzati testület, és OBH elnökének döntései az Alkotmánybíróság vagy a rendes bíróságok által felülvizsgálhatóak.

Handó Tünde kiemelte, hogy az alacsonyabb szintű bírósági szervezeteknél is működnek önigazgatási testületek, amelyeknek meghatározó szerepük van a bírói pályázatok rangsorolásánál.

Elmondta, hogy egy Kőszeg méretű város lakosságával vetekszik a bírósági szervezetben dolgozó 10 658 ember száma, a bírák 70 százaléka nő; legkisebb bíróság egy bíróval a zirci, a legnagyobb, 257 bíróval a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

A beszámoló elfogadását javasló alkotmányügyi bizottság előadója, Gruber Attila (Fidesz) azt mondta, a bizottság nagy többsége szerint a szakmai célkitűzések megvalósítása jó úton halad, ezért elfogadásra ajánlják az OBH elnökének tavalyi beszámolóját.