Nemzetközi egyezmények, valamint a földgázellátásról szóló törvényjavaslat általános vitáját folytatta le a parlament. Az ülésnapot napirend utáni felszólalásokkal zárták a képviselők.

A kettős adóztatás elkerüléséről és egy adóügyi információcseréről szóló egyezmény

Lefolytatta a Bahreinnel kötött, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény, a Szaúd-Arábiával a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén aláírt egyezmény, valamint Jersey kormányával az adóügyi információcseréről szóló egyezmény kihirdetésére vonatkozó törvény együttes általános vitáját az Országgyűlés.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára előterjesztőként arról beszélt: a bahreini és szaúdi egyezmény kizárja a magánszemélyek és vállalkozások kettős adóztatását. A jerseyi egyezményről pedig azt mondta: az átláthatóság javulását, az adóelkerülés visszaszorulását várják, és az információcsere segíti például az adómegállapítást vagy büntetőügyekben a vádemelést.

Tóth Bertalan, az MSZP vezérszónoka pártja nevében mindhárom egyezmény támogatásáról számolt be, jelezve: az első kettő egyebek mellett áttekinthetőbb jogi hátteret ad a befektetőknek, és a gazdasági kapcsolatok élénkülésére számít.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője ugyancsak arról beszélt: támogatja az egyezményeket, de nem tartja őket elégségesnek, nem alkalmasak a jövedelemkiáramlás megakadályozására.

Ideiglenesen munkát vállaló turistákat érintő megállapodás

Évente száz magyar és ugyanennyi tajvani tartózkodhat elsősorban turisztikai célból a másik államban legfeljebb egy éven át - ezt tartalmazza a tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda közötti megállapodás, amelynek kihirdetéséről röviden tárgyalt az Országgyűlés hétfőn.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta: a megállapodás munkavállalást is megenged.

Tóth Bertalan (MSZP) azt közölte, hogy pártja támogatja az egyezményt kihirdető törvényjavaslatot.

A vitát az elnöklő Hiller István (MSZP) lezárta.

A magyar-román határon átvezető autóutakat fejlesztenék

Megállapodást kötött Magyarország és Románia a határt átlépő autóutak fejlesztéséről, ennek kihirdetéséről tartottak általános vitát hétfőn.

Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyért felelős államtitkára expozéjában arról szólt, hogy a magyar-román határ mentén visszafejlődtek a társadalmi, gazdasági kapcsolatok a trianoni határok bevezetése, majd később a szigorú határellenőrzés miatt. Ezen változtatnák most, de ahhoz, hogy ezt megtegyék, kétoldalú megállapodást kellett kötni.

Ezt júliusban aláírták, a dokumentumok a munkavégzés megkezdésének jogi feltételeit teremtik meg.

Kiss László (MSZP) támogatásáról biztosította az előterjesztőt, mert – mint mondta – a két ország kapcsolatának fejlődése mindkét fél gazdaságát pozitívan befolyásolja. Ezt követően a magyar-román diplomáciai kapcsolatok problémás pontjaira hívta fel a figyelmet.

Bana Tibor (Jobbik) jelezte, pártja szintén támogatja az előterjesztést, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy migrációs szempontból meg kellene erősíteni a román határszakaszt, és azt várják el a kormánytól, hogy hangsúlyosabban járjon az el az erdélyi autópálya-építések felgyorsításának ügyében.

Aradszki András megköszönte a képviselők támogatását, majd a vitát Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát.

A Fidesz és a Jobbik támogatja a földgázellátási törvény módosítását

A fideszes Mengyi Roland előterjesztőként ismertette a földgázellátási törvény módosítását, amelynek célja, hogy a közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjogának átruházása ne minősüljön a földgázellátási törvény szerinti engedélyköteles tevékenységnek.

Aradszki András államtitkár a kormány nevében támogathatónak nevezte a javaslatot. Ezt követően a fideszes Bencsik János érvelt mellette, hiszen szerinte ezáltal javulhat az ország energiabiztonsága és gázkereskedelmi pozíciói. Kitért arra is, hogy a gáztárolók gyors feltöltését segítő javaslat elfogadását geopolitikai okok is indokolják.

A szocialista Tóth Bertalan lex Gazpromnak nevezte az indítványt, amelyet szerinte valójában a kormány készített személyre szabott módon. Az MSZP képviselője elfogadhatatlannak nevezte ezt a szerintük átláthatatlan célt szolgáló törvénykezést.

A jobbikos Kepli Lajos ezzel szemben azt mondta, pártjának nincs kifogása a törvénymódosítás ellen, hiszen az szerintük segítheti az ország téli energiaellátását.

Az LMP-s Schmuck Erzsébet szerint a javaslat célja, hogy Magyarország „bértárolást” végezhessen Oroszországnak, vagyis az nem a magyar energiafüggetlenséget szolgálja, ezért nem is támogatják.

Varju László független képviselő szintén nem értett egyet a fideszes kezdeményezéssel, szerinte ugyanis abból csak a „magyar olajoligarchák” húznak hasznot.

Hiller István lezárta az általános vitát.

Napirend utáni felszólalások

A napirendi pontok után Varju László a kormány oktatáspolitikáját bírálta, a szocialista Kiss László a háziállatokat érő közúti balesetek csökkentését szorgalmazta, az LMP-s Sallai R. Benedek a parlagfűirtásra fordított adótámogatások sorsáról kérdezett, míg a jobbikos Kepli Lajos Veszprém megye jövőjéről beszélt.

Hiller István lezárta a parlament hétfői ülését. A képviselők kedd reggel folytatják munkájukat.

Az azonnali kérdések között szóba került a parlagfű-mentesítés, illetve a vörösiszap-katasztrófa okozta egészségügyi problémák. Ezt követően a kérdések között a szlovák-magyar viszony, a szociális ágazat dolgozóinak juttatásai és a keleti nyitás is a napirenden szerepelt.

MSZP: társadalmi bűnt követett el a kormány

Heringes Anita (MSZP) azt mondta, hogy 177 ezer ember a parlagfű-mentesítésre ajánlotta fel adójának egy százalékát 1,1 milliárd forint értékben, de a kormány nem törődött az akaratukkal, másra használta fel a pénzt, és ez társadalmi felelőtlenség.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: a parlagfű elleni tevékenység fő ága a megelőzés, amely sikeres, mert a pollenkoncentráció jelentősen csökkent. Csak olyan átcsoportosítást hajtottak végre, amelyre az államháztartási törvény lehetőséget adott. A szocialista képviselő viszonválaszában azt mondta, egyebek mellett végkielégítésekre, autóvásárlása fordították a pénzt, és azt kérdezte: ki ezért a felelős? Nagy István megismételte, hogy olyan átcsoportosítást hajtottak végre, amelyre a törvény lehetőséget adott. Közölte továbbá, 2011 és 2014 között 52 milliárd forintot költöttek a parlagfű elleni védekezésre.

Jobbik: lesz-e állandó egészségügyi szűrőközpont Devecserben?

Az azonnali kérdések között utolsóként Kepli Lajos (Jobbik) a 2010-es vörösiszap-katasztrófát felidézve azt mondta, a Fidesznek csak addig volt fontos ezt az ügy, amíg politikai előnyt tudott kovácsolni belőle, de a történtek egészségügyi hatásai ennél tovább tartanak. Jelezte, hogy a devecseriek aggódnak az egészségükért, megérdemlik, hogy az állammal együttműködve egészségügyi szűrőközpontot hozzanak létre a Veszprém megyei városban. Azt kérdezte, hogy a kormány partner lesz-e ebben.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára úgy válaszolt: 2010 decemberétől 2011 végéig működött egészségügyi központ Devecserben, ahol a katasztrófával érintett nyolc település lakosait látták el, 4677 vizsgálatot végeztek. A megszűnés után egészségfejlesztési iroda működik a városban, így az egészség védelme biztosítva van. Hozzátette: az átlagnál nem rosszabb a lakosság egészségi állapota, ezért nincs szűkség az állandó szűrőközpontra.

MSZP: milyen eredményeket hozott Szijjártó Péter pozsonyi útja?

A kérdések során Kiss László (MSZP) arról érdeklődött, hogy milyen eredményeket hozott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter első hivatalos külföldi, pozsonyi útja.

Szijjártó Péter közölte: a kétoldalú találkozón egyfelől az együttműködés sikertörténetét megalapozó kérdések, például energetikai, közlekedési és külkereskedelmi együttműködés kerültek elő. A második csoportban az úgynevezett forró témák szerepeltek, mert szlovák kollégájával egyetértettek abban, hogy nem kell a homokba dugni a fejüket és úgy tenni, mintha minden rendben lenne.

Közölte: a megbeszélésen abban maradtak, hogy létrehozzák azt a listát, amelyiken hiánytalanul szerepelnek a forró témák, például a nyelvhasználat vagy a szlovákiai magyar oktatási intézmények ügye. Abban is megegyeztek, hogy nem fognak egymásnak a „Dunán keresztül üzengetni”, hanem érett, bölcs európai polgárokként oldják meg a problémákat - tette hozzá.

A szociális dolgozók életpályamodelljéért emelt szót az LMP

Szél Bernadett (LMP) arról beszélt, hogy az utolsó pillanatban meghiúsult annak a megállapodásnak az aláírása, amelyik a szociális ágazati sztrájkbizottság képviselővel folytatott csaknem egyéves tárgyalássorozat után készült el. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma egy „semmitmondó” közleményt adott ki az ügyben, és még annyit sem tettek, hogy biztosítsák a szociális és gyermekvédelmi terület dolgozóit arról, hogy még idén a kormány elé kerül a bérrendezést is magában foglaló életpályamodell-tervezet - mondta.

Rétvári Bence államtitkár azt felelte, a pedagógusok képviselői mellett tárgyaltak hat további, az említett ágazatban dolgozókat képviselő szakszervezettel. Ennek részeként már ettől az évtől 5-11 százalékos bérpótlékot tudtak adni.

A Fidesz a keleti nyitásról

Bene Ildikó (Fidesz) azt mondta, hogy a kilencvenes évek közepére Szolnok nagy múltú gyárai sorra szűntek meg, 2006-ban viszont a jobboldali többségű önkormányzat megkezdte egy új ipari struktúra alapjainak lerakását. Kiemelte, hogy szeptember elején tették le a magyar kínai közös beruházásban megvalósuló citromsavgyár alapkövét, a gyár a becslések szerint 440 új munkahelyet teremt majd. A képviselő megkérdezte, hogy ez a beruházás hogyan illeszkedik a kormány keleti nyitás politikájába.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy a keleti nyitás politikájának új dimenziójához érkeztek, amire a szolnoki beruházás jó példa. Első körben arra koncentráltak, hogy az exportpiacokon megvessék a lábukat, az ázsiai országok piacain a lehető legtöbb magyar céget segítsék sikerhez. A miniszter hangsúlyozta, hogy tavaly volt a legmagasabb a Kínába irányuló export, és ez év első hat hónapjában újabb tízszázalékos növekedést értek el.

Most már abban a fázisban vannak, amelyben egyre több munkahelyteremtő beruházás érkezik a keleti nyitás célországaiból, többek között Kínából, és ennek egyik haszonélvezője Szolnok és környéke lesz – jelentette ki.

Az azonnali kérdések között Semjén Zsolt vagyonnyilatkozatáról, energiatakarékosságról, uszodaépítésről, az Ökotárs Alapítványról, az uniós tagságról és a fertőrákosi kerékpárútról volt szó az Országgyűlésben.

Jobbik: függesszék fel Szijjártó Péter mentelmi jogát!

A jobbikos Novák Előd arról beszélt, hogy a nyilvánosság előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt állította „mesés meggazdagodásáról, hogy lényegében a szülei tartják el”. Felidézte, kezdeményezték a nemzetbiztonsági bizottság összehívását is, és kérték annak kivizsgálását, hogy a miniszter „összekapcsolta-e a keleti nyitás politikáját a keleti bankszámlanyitással is”, illetve „milyen idegen érdekek kiszolgálásából” származhat a vagyona.

Novák Előd kitért arra, hogy hasonlóan „gátlástalan magyarázattal”, életszerűtlen történettel állt elő Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, akinek vagyonnyilatkozatában nem szerepel a gánti vadászháza, s akit hivatalosan kiskorú gyermekei pénzelnek. A balatonfenyvesi nyaralónál szintén a gyermekei a tulajdonosok, akik cserébe helyette fizetnek életjáradékot. Az ellenzéki képviselő Szijjártó Péter esetében a mentelmi jog felfüggesztésének kérte.

Belovics Ervin, a legfőbb ügyész helyettese azt mondta: az ügyészségnek az alaptörvény szerint az állam büntetőjogi igényét kell érvényesítenie. A családi kapcsolatok kontrollja ezen az igényérvényesítésen kívül esik – jelezte, hozzátéve: annak értékelése, hogy ki milyen a vagyoni viszonya a családon belül, szintén nem tartozik az ügyészség feladatai közé. Ha olyan adatok birtokában van a képviselő, amelyek bárkinek a büntetőjogi felelősséget felvetik, akkor ezeket adja át az ügyészségnek – fordult a képviselőhöz.

LMP: több forrás kellene energiatakarékosságra

Schmuck Erzsébet (LMP) az energiatakarékossági beruházásokra szánt forrásokat kevesellte. Szerinte évente 69 milliárd forintot kellene lakáscélú energiahatékonysági programokra költeni, legalább annyit, mint a stadionokra.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: az elmúlt négy évben panelprogramra 37 milliárd forint jutott, lakóházak energiahatékonyságára pedig mintegy 50 milliárd forintot nyújtott az előző ciklusban a kormány. Szólt arról is, hogy év végéig csaknem 13 milliárd forintnyi pályázati forrás van háztartási energiahatékonyságának növelésére.

Fidesz: minden gyerek eljuthat uszodába?

Simon Róbert (Fidesz) a mindennapos testneveléssel kapcsolatban közölte: 30 olyan járás van, ahol nincs uszoda, a gyermekek nem tanulhatnak úszni. Azt kérdezte: mi várható a nemzeti köznevelési infrastruktúrafejlesztési programtól, minden gyermeknek lesz lehetősége az úszásra?

Simicskó István sportért felelős államtitkár ismertette: az idén 6 milliárd forintból 23 tanuszoda és 25 tornaterem épülhet. Minden járásban lesz tanuszoda – jelentette ki, hangsúlyozva: a kormányzat ezek üzemeltetését is átvállalja.

MSZP: miért költöttek ennyit házkutatásra az Ökotárs Alapítványnál?

Bárándy Gergely (MSZP) azt kérdezte: miért költött 1,25 millió forintot a rendőrség az Ökotárs Alapítvány „lerohanására”? Arra is választ kért: a Belügyminisztérium kíván-e vizsgálatot indítani azon rendőri vezető ellen, aki az intézkedésről döntött.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: civilek megfélemlítéséről az eljárás során nem volt szó. Elmondta: a rendőrség törvényesen járt el, jogorvoslati eljárási igényt nem nyújtottak be. Az ország demokratikus jogállam – tette hozzá.

Jobbik: mérleget kell vonni uniós tagságunkról

Bana Tibor (Jobbik) mérleget kívánt vonni az ország európai uniós tagságának tíz évéről. Úgy fogalmazott, ha nettó befizetők nem is, de „ráfizetői vagyunk a csatlakozásnak”. Szerinte vizsgálni kellene az uniós források felhasználásának hatékonyságát is. A májusi EP-választások eredménye is azt jelzi, hogy „egyre többen utasítják el a szakállas nők Európáját” – tette hozzá.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: amikor az unió az ország felzárkózását támogatja, visszaadja az ország befizetéseit és azokat a forrásokat, amelyet az itteni befektetők visznek ki. Közölte: ha Magyarország jól tárgyal, a forrást jól használja fel és a pénzt nem lopják el, képes lesz kompenzálni azt a hátrányt, amelyet a tagság okoz neki.

KDNP: mikor épül meg a fertőrákosi kerékpárút?

Firtl Mátyás a Balf és Fertőrákos közötti kerékpárút megépítésének időpontjára kérdezett rá. Mint mondta, ezen a szakaszon a rossz minőségű, balesetveszélyes közúton haladnak a biciklizők.

Fónagy János közölte: jövő nyár végére befejeződhetnek a munkálatok. Elmondta azt is: a hiányzó szakaszra előbb 700 millió forintot, majd további 105 milliót különítettek el.

LMP: Magyarország érdekeit szolgálja-e Kishantos ellehetetlenítése?

Ikotity István (LMP) a kishantosi biogazdasággal kapcsolatban azt mondta: súlyos támadások miatt megszűnt, korábban 21 évig működött vegyszermentesen, de földjeiket elvesztették egy „kisstílű, politikai játszma” miatt. Kritikusak voltak a kormánnyal szemben, és ezért példát statuáltak a gazdasággal – mondta. Azt kérdezte, Magyarország érdekeit szolgálja-e Kishantos ellehetetlenítése.

Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában kijelentette: Kishantos szerződése lejárt, a Nemzeti Földalap pedig meghirdette a földet, és minden jogszabályi rendelkezést betartottak.

Ikotity István viszonválaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az új bérlőkkel fel kellett volna bontani a szerződést, mert nem a pályázatukban foglaltak szerint gazdálkodnak.

Nagy István erre úgy reagált: bármilyen szakmai kérdésről készek tárgyalni.

A képviselők az interpellációk során az otthontámogatásról, szociális tűzfa-programról és a 2015-ös költségvetésről is kérdezték a minisztereket. Az azonnali kérdések között a jegybank közelmúltbeli kiadásairól volt szó.

Jobbik: „lehetetlen kategóriába tartozik” a lakásvásárlás

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt hangoztatta, hogy a saját lakás vásárlása a legtöbb embernél a „lehetetlen kategóriába tartozik”, a fiatalok lakásszerzési lehetősége semmit nem javult, bár történek korábban részmegoldásnak tekinthető lépések. Abban, hogy felerősödött a fiatalok elvándorlása, jelentős szerepe van annak, hogy nem tudnak lakást venni – mondta. Szerinte bérlakásépítési-programot kellett volna kezdeni, hazai vállalkozások bevonásával ilyen típusú lakásokat kellett volna építeni.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarországon elterjedt, hogy saját lakást kell szerezni, de figyelembe kell venni a társadalmi és gazdasági nehézségeket. Hangsúlyozta: sokan pont a saját lakás vásárlása miatt kerültek nehéz helyzetbe, a kormány kiemelt feladatának tekinti, hogy azoknak segítsen, akik a vásárlás miatt lakhatási, megélhetési gondokkal küzdenek. Jelezte ugyanakkor, hogy többféle juttatást is biztosítanak azoknak, akik lakást vesznek.

KDNP: kiszélesedik-e a szociális tűzifa-program?

Szászfalvi László interpellációjában arról beszélt, hogy eddig 334 milliárd forint megtakarítást értek el a rezsicsökkentéssel, de azokon a vidéki településeken, ahol tűzifával fűtenek, ez a hatás nem érzékelhető. Ezért az állami erdőgazdaságok 10 százalékkal csökkentették a tűzifa árát. Azt kérdezte, hogyan akarja növelni a kormány a támogatás összegét, van-e mód a támogatotti kör kiszélesítésére?

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt mondta: a tűzifa árának csökkentése mellett 2011-óta pályázni lehet a szociális tűzifa-programban ártámogatásra. Tavaly 1760 önkormányzat pályázott, akiknek kétmilliárd forint támogatást osztottak szét. Idén a folyamat már elindult, 2072 önkormányzat pályázott. Újdonság az elmúlt évekhez képest, hogy nemcsak tűzifára, hanem barnakőszén-vásárlásra is lehet támogatást kérni, és egyes önkormányzatok önrész nélkül is indulhattak a tenderen.

Szabó Tímea a 2015-ös költségvetésről kérdezett

Utolsó interpellálóként Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, független képviselő a 2015-ös költségvetésről kérdezett. Mint mondta, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter korábban azt mondta, 1700 milliárdos megszorítást terveznek, de korábban már a szegény embereket megsarcolták, kivéreztették az egészségügyet, oktatást, az ország drasztikusan csúszik lefelé. Csak úgy lehet véghez vinni ezt a megszorítást, ha privatizálják az oktatást, egészségügyet - tette hozzá, majd azt kérdezte: készülnek-e a nyugdíjkorhatár emelésére, a magántőke bevonására az egészségügybe és az oktatásba, illetve miből finanszírozzák a megszorítást?

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, nem lesz megszorítás, ezt az ellenzék találta ki, hogy azzal kampányoljon. Az állami kiadások aránya a bruttó nemzeti össztermékhez (GDP) mérten fog csökkenni, amelyet úgy érnek el, hogy a gazdasági növekedés mellett féken tartják az állami kiadásokat. Hangsúlyozta, hogy nem indokolt a megszorítás, mert gazdasági növekedés van, a költségvetés egyebek mellett azt fogja tartalmazni, hogy csökken az államadósság, a költségvetési hiánycél nem lehet magasabb 3 százaléknál.

A parlament – egy szavazással, vita nélkül – döntött az előző Országgyűléshez benyújtott beszámolók tárgyalás nélkül lezártnak minősítéséről.

Azonnali kérdések

MSZP: hogyan képzeli az MNB a gigantikus költekezést?

Burány Sándor arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hetekben gigantikus pazarlásba kezdett a Magyar Nemzeti Bank (MNB), ennek jegyében kastélyszállót vásároltak, majd luxus-irodaházat vettek Budapesten. Különösen felháborító utóbbi esetben – folytatta –, hogy a megjelent árnál drágábban vették meg egy offshore hátterű cégtől, és a szerződést Trócsányi László igazságügyi miniszter irodája készítette. Kitért arra is, hogy több száz milliót különítettek el közgazdasági képzésre is. Azt kérdezte: hogy képzelik, hogy ilyen horderejű költekezésbe kezdenek?

Matolcsy György MNB-elnök azt mondta: a jegybank működéséről szóló törvény kimondja, hogy függetlenül, önállóan működik a jegybank, és ezt azt jelenti, hogy egyetlen horgonya van, a középtávú inflációs cél. A jegybank mérlege nem része az államháztartás mérlegének, pénzteremtésből származó forrásból gazdálkodik. Ha pozitív az eredménye, az nem kerül osztalékként a költségvetésbe – jelezte, hozzátéve: korábban 22 ingatlanja volt az MNB-nek, most egy üdülőt vásároltak, s ingatlant vettek és nem vállalatot.

Az egyetemi kancellárok kinevezéséről, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik), a kis- és középvállalkozások támogatásáról és a 112-es egységes segélyhívószám bevezetéséről esett szó az Országgyűlésben az interpellációk között.

MSZP: mikor nevezik ki a felsőoktatásban a kancellárokat?

Hiller István (MSZP) azt tudakolta, mikor nevezik ki a felsőoktatási intézményekbe a kancellárokat. Elmondta, hogy a kormány szeptember elejére ígérte ezt, de egyetlen helyen sem sikerült kinevezni kancellárt. Értékelése szerint azzal, hogy a rektorok mellé kineveznek egy pénzügyek terén teljhatalommal rendelkező vezetőt, kétpólusú vezetés, „kétfejűség” jön létre. Ilyen feladat- és hatáskörmegosztás sehol sincs Európában – mondta.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, az egyetemi vezetők kevésbé ütöttek meg ilyen kritikus hangot, mint az ellenzéki képviselők. A rektorok azt mondták, hogy várják meg, milyen tapasztalatokkal jár a rendszer. Véleménye szerint kettős irányítás a vállalati szférában is előfordul. Felidézte, múlt héten pénteken Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy október végére születnek meg a kinevezések.

Jobbik: a Klik nem megoldja a problémákat, maga idézi elő azokat

Dúró Dóra (Jobbik) szerint a Klik működése „egy botránykatalógus”, a konstrukció működésképtelen, mára mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy szó sincs sikertörténetről. Hangsúlyozta, hogy a Klik nem oldja meg a problémákat, többet maga idéz elő. Az önkormányzatok nem érdekeltek az általuk fenntartott kollégiumok felújításában, mert azokat nem az ő lakói használják. Ezek az intézmények és az önkormányzatok is vesztesei az átalakításnak – hangoztatta.

Rétvári Bence államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-es választási programjában a Jobbik is hasonló tanügyi igazgatási rendszer bevezetését ígérte. A kollégiumok fenntartásában nem történt változás, ahhoz a Kliknek semmi köze sincsen – közölte.

Az LMP kevesli a kis- és középvállalkozások támogatását

Szél Bernadett (LMP) azt vetette fel, hogy egy munkahelyre számítva a multik, főleg az autógyártó multicégek tízszer annyi támogatást kapnak, mint a magyar kis- és középvállalkozások (kkv). Monomániásnak nevezve ezt a támogatási kultúrát, és azt javasolta a kormánynak, hogy inkább az élelmiszeriparban, a megújuló energiatermelésben működő kkv-kat támogassa.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is fontosnak ítélte a kkv-k magyar gazdaságban betöltött szerepét. Elismerte, hogy az autóipar a magyar gazdaság zászlóshajója, ami szerinte hozzájárul két fontos gazdaságpolitikai cél eléréshez: Magyarország termelési központ legyen, és minél több kutatás-fejlesztési csúcskapacitást vonzanak Magyarországra.

Kitért arra, az Eximbank egyik célja, hogy 2500-ról 12 ezerre növeljék az exportpiacon megjelenő magyar kkv-k számát, illetve megállapodtak az Európai Beruházási Bankkal egy 200 millió eurós programban, amelynek hetven százalékát a kkv-k külpiaci érvényesülésére költik.

Fidesz: hogyan választották ki a 112-es segélyszám hívásfogadó központjait?

Ágh Péter (Fidesz) azt tudakolta, milyen szempontokat vettek figyelembe a 112-es segélyszám hívásfogadó központjainak kiválasztásakor. Felidézte, hogy az ingyenesen hívható 112-es segélyhívószám 1991 óta működik az EU-ban, azzal sokkal gyorsabbá és hatékonyabbá vált a segítségnyújtás. Hozzátette: a magyar kormány 2011-ben döntött a rendszer kiépítéséről.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy a 112-es számon bárhonnan azonnal elérhetők a segélyhívó szervezetek, a rendőrség, a tűzoltóság, a mentők. A rendszert angol, német, francia nyelven és valamennyi szomszédos ország nyelvén is elérhető. Mint mondta, a miskolci és a szombathelyi központ kiválasztásánál több szempontot vettek figyelembe, így azt, hogy az objektum rendőrségi vagyonkezelésbe tartozzon, illetve hogy új munkahelyeket hozzanak létre.

MSZP: mi lesz a Pannon Volán Zrt-vel?

Szakács László szocialista képviselő a Pannon Volán Zrt. jövőjéről kérdezte a nemzeti fejlesztési minisztert. Kifejtette, hogy a 24 volántársaság hét regionális csoportba olvad be, a pécsi társaság a Dél-Dunántúli Regionális Közlekedési Központ tagja lett. Az integrációtól 4-5 milliárd forintos megtakarítást remél az állam, de ekkora költségcsökkentés csak létszámleépítés árán valósulhat meg. A képviselő azt kérdezte, mennyi munkavállalót küldtek el eddig a cégtől, és hány dolgozónak mondanak még fel az integrációs folyamat során.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára „teljes felelősséggel” kijelentette, hogy az összevonás semmilyen módon nem érinti a munkavállalókat, az elmúlt két évben csak az irányítói szegmensben történt racionalizálás. A munkavállalók semmilyen szerzett jogot nem veszítenek el és a műszaki, valamint forgalmi területen sincs létszámleépítés – fűzte hozzá.

A szegénységről, a kereszténydemokráciáról, az önkormányzati választásról szóltak a napirend előtti felszólalások az Országgyűlés ülésén.

MSZP: az embereknek nincs lehetőségük megismerni a tényeket 

Korózs Lajos (MSZP) azt mondta: a kormányoldal választási győzelme annak is köszönhető, hogy az embereknek nincs lehetőségük megismerni a tényeket, a szegénység okait, a jövőt meghatározó alternatívákat. Ennek oka szerinte a tájékoztatási rendszer átszervezésében áll, amelynek eredményeként eltitkolhatók a kormányzat tevékenységének „tragikus szociális következménye”. Kijelentette: több mint félmillióval nőtt a szegények száma az elmúlt négy évben, és meghaladja a 4,5 milliót azok száma, akik a létminimumnál kevesebből élnek. Korózs Lajos közölte: sosem volt ilyen nagy a társadalmi egyenlőtlenség.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt kérdezte: ha a kabinet tevékenysége csak keveseknek kedvez, miért nyeri negyedik választását a Fidesz-KDNP? Hangsúlyozta: a 2010-es választás még szólhatott az MSZP-ellenességről, a mostani eredmény mögött azonban már a kormányoldal megerősítése áll – vélekedett. Arra az állításra, hogy eltitkolnák a szociális helyzetet, azt javasolta a képviselőnek: nézzék nagykorúnak az embereket, akik saját élethelyzetük alapján hozzák meg döntésüket.

Harrach Péter a kereszténydemokrácia 70 évéről emlékezett meg

Harrach Péter arról emlékezett meg, hogy 1944. október 13-án alakult meg a mai KDNP jogelődje. A kereszténydemokrácia hetven évét felelevenítve azt mondta: a mai napig büszkék arra, hogy a Rákosi-korszakban a korábbi párt egy képviselője sem lett áruló. Sokan emigrációba kényszerültek, kettétört életútjuk, hosszú időre börtönbe kerültek - idézte fel, hozzátéve: a leghosszabb börtönbüntetés 19 év volt.

A kereszténydemokrata politikus szavai szerint a KDNP hordozója a korábbi kereszténydemokrata, keresztényszociális gondolatnak. Emlékeztetett: a párt az Antall-kormányban is jelen volt, most pedig egy olyan szövetségnek részese, amely kétharmados támogatottsággal megvalósítja az általa képviselt értékeket.

Rétvári Bence parlamenti államtitkár közölte: a kereszténydemokrata gondolatvilág messze túlmutat személyeken és szervezeteken, s ha fogadni kellene, hogy hetven év múlva melyik párt őrzi ezt meg, akkor a KDNP-t nevezné meg. A kereszténydemokrata államtitkár azt hangoztatta: a politikának nem az újraelosztási arányokról, hanem tartalmi, morális kérdésekről, erkölcsről, igazságosságról, tisztességről és méltányosságról kell szólnia.

Jobbik: tanulni kell a részvételi adatokból

Mirkóczki Ádám (Jobbik) beszédesnek nevezte a vasárnapi önkormányzati választás részvételi adatait. Azt mondta: 2006 óta folyamatosan csökken a szavazók száma, ami kritika a politikai elitnek. Az emberek szerint nincs értelme részt venni a közéletben, ebből a vélekedésből tanulni kell – jelentette ki.

Az ellenzéki politikus a tendencia okaként az „aljas, mocskolódásra épülő kampányt” nevezte meg. Ezek közé sorolta, hogy regnáló vezetők zsarolással, az egzisztenciális kiszolgáltatottsággal való fenyegetéssel kampányolnak.

Kósa: a baloldalnak valami mást kellene tennie

Kósa Lajos (Fidesz) arról beszélt: pártja a nyolcadik választást nyerte egyhuzamban, az ellenjelöltek pedig mindig ugyanazt mondják szinte szó szerint, csak olykor hangosabban vagy más formációban. Szavai szerint el kellene gondolkodniuk, hogy rosszakat mondanak, képviselnek.

A kormánypárti politikus egyúttal meghökkentőnek nevezte a kormányfő napirend előtti felszólalását övező vitákat. Visszautasította a Jobbik cigányságot érintő vádjait, primitív uszításnak minősítve az elhangzottakat.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában azt mondta: súlyos hiba azt állítani, hogy a választókat bárki megfenyegette, becsapta volna. Arra kérte az ellenzéket: tartsa tiszteletben azok döntését, akik a Fidesz-KDNP-t tüntették ki bizalmukkal. Visszautasította a közfoglalkoztatottakra vonatkozó felvetéseket is arra hivatkozva, hogy idénymunkák idején az érintettek a szabad munkaerőpiacon is el tudnának helyezkedni.   

A tárcavezető súlyos sértésnek nevezte a Jobbik cigányságot érintő javaslatát. Felszólította a pártot: tartsa tiszteletben őket, nincs ember és ember között különbség.

Lázár János szólt arról is: szeretne lehetőséget adni minden polgármesternek és önkormányzatnak, hogy gazdasági programot készítsen, és azokat nem politikai nézetek szerint fogják minősíteni, hanem gazdasági szempontból; vagyis azt nézik: alkalmas-e a növekedésre, hoz-e létre munkahelyeket.

Napirend elfogadása

A napirend elfogadásakor a képviselők döntöttek arról, hogy az előző Országgyűléshez benyújtott beszámolókat tárgyalás nélkül lezártnak minősítik.

Az ülésen bejelentették azt is, hogy Áder János köztársasági elnök átiratban értesítette Kövér László házelnököt a Külgazdasági és Külügyminisztériumban történt államtitkári felmentésekről és kinevezésekről.

A KDNP szerint a baloldalnak nem sikerült a vesztesek pozíciójából kitörnie, a Fidesz frakcióvezetője pedig azt hangsúlyozta a kormányfő parlamenti felszólalására reagálva, hogy a kormánypártok sikeresek voltak az önkormányzati választáson, az ellenzék viszont intőt kapott.

KDNP: a baloldalnak nem sikerült a vesztesek pozíciójából kitörnie

A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője szerint a baloldalnak nem sikerült kitörnie a vesztesek pozíciójából az önkormányzati választáson.

Harrach Péter a miniszterelnök napirend előtti felszólalására reagálva többek között arról beszélt a plenáris ülésen, hogy a szétesés – ami szervezeti probléma – mellett identitásválság is régóta gyötri a baloldalt, a kisember képviseletéből a munkaadók, a pénzvilág képviseletére „álltak rá”. A neoliberalizmus társadalmi modelljét képviselik ideológiai alapon állnak, a tabuk rendszerében gondolkodnak – sorolta a kereszténydemokrata politikus.

Nevet nem említve, Gyurcsány Ferencre utalva kitért arra is: vasárnap megszólalt, „osztotta az észt” az is, aki saját pártját szétverte, az országot padlóra küldte, és most szeretne visszatérni. Ezzel a teljesítményével kivívta magának az örökös hallgatás és szerénység jogát – mondta.

„A radikális jobboldal” szerinte politikai tevékenységének csúcsára ért, néhány hellyel többet tudtak szerezni, de nem lesz könnyű őrizni ezt a pozíciót a következő időszakban.

Harrach Péter köszönetet mondott azoknak, akik helyt álltak a küzdelemben, köztük a KDNP-s jelölteknek. Szavai szerint a helyi teljesítmény meghozta eredményét, és arra is kitért, hogy a jelöltek nagy része nem először szállt ringbe a választók bizalmáért. A kormányfő beszédéből kiemelte az egység, együttműködés, a foglalkoztatás fontosságát, a munka becsületét.

Fidesz: a kormánypártok sikeresek voltak, az ellenzék intőt kapott

Sikerként értékelte a vasárnapi önkormányzati választást a kormánypártok részéről a fideszes Rogán Antal, aki szerint az ellenzéki pártok harmadszor kaptak intőt a választóktól idén. A kormánypárti frakcióvezető azt mondta, a siker egyértelmű, a Fidesz-KDNP jelöltjeinek nagy többsége győzött: a megyei közgyűlések mindegyikében a Fidesz-KDNP végzett az első helyen, 23 megyei jogú város közül 20-ban a kormánypártok jelöltjei nyertek, a budapesti főpolgármesteri posztot Tarlós István nagy fölénnyel nyerte meg, míg a kerületek több mint kétharmadában szintén a Fidesz-KDNP jelöltjei győztek.

2014-ben a választók harmadszor adtak intőt az ellenzéki pártoknak - tette hozzá. Mint mondta, vasárnap este azt várta volna az ellenzéki pártoktól, hogy legalább mondanak néhány kritikus szót magukról, de az elmaradt, sőt a parlamentben sem lehet mást hallani, minthogy megszorító csomagra készül a kormány.

„A baloldali képviselőtársaim megszorító csomagról beszélnek, azután, hogy az elmúlt két hétben folyamatosan sztárolták Bokros Lajost. Na ne!” – fogalmazott.

Rogán Antal a rezsicsökkentéssel és a bankok elszámoltatásával indokolta, hogy a kormánypártok sikeresen szerepeltek a választáson. A frakcióvezető szerint ezen intézkedések mögött van igazi társadalmi támogatás, a választók azért a Fidesz-KDNP-vel kötnek szövetséget, mert a kormánypártok képviselik a számukra fontos kérdéseket.

Vona Gáborhoz szólva Rogán Antal azt mondta, ha rajtuk múlik, egy valamit biztos nem fog tenni a Jobbik elnöke soha: miniszterelnöki esküt.

Orbán: jelentős fejlesztések voltak az egészségügyben és az oktatásban

Orbán Viktor viszonválaszában Schiffer Andráshoz fordulva kijelentette: az elmúlt időszakban a legnagyobb, mintegy 450 milliárd forintos fejlesztés zajlott az egészségügyben, és mintegy 250-300 milliárdos az oktatási rendszerben. „Ennyit az LMP szavahihetőségéről” – jegyezte meg.

Visszautasította, hogy a közmunkásokat sértésekkel illessék, akár a Jobbik, akár az LMP soraiból érkezik is a kritika – mondta. 

A külföldi beruházások támogatásának ellenzéki kritikáját az ott dolgozók elleni támadásként értékelte a miniszterelnök, és kijelentette: meg fogják védeni ezeket a munkahelyeket. 

Közölte azt is, az ország egy részét szociálisan szinte reménytelen helyzetbe a szocialista kormányzás juttatta, majd azt hangsúlyozta: az elmúlt négy magyarországi választáson a Fidesz-KDNP szerzett kétharmadot. Szerinte azért, mert az emberek úgy érzik: csak a kormánytól remélhetnek segítséget.

Kijelentette: nagyon sok baj van még az országban és nagyon sokat kell még dolgozni a kitűzött célokért.

LMP: mi az oka annak, hogy az emberek nem akarnak szavazni?

Sallai R. Benedek (LMP) napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy mind a kormányoldalnak, mind az ellenzéknek el kell gondolkodnia azon, mi az oka az alacsony választási részvételnek.

A közmunkásokról szólva kijelentette: őket jövedelmében negyed- harmadértékűeknek tekinti a kormány, a szavazási eredmények mögött pedig az is meghúzódik, hogy ezeket az embereket a kabinet egzisztenciálisan függő helyzetbe hozta.

Mint mondta, számára nem ad okot az elégedettségre, hogy megduplázták önkormányzati férőhelyeiket, mivel nincsenek ott minden megyében. Közölte ugyanakkor: az LMP azokon a településeken is figyelni fogja a kormányzatot, ahol nincs jelen a képviselőtestületben.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt mondta: miután a kormányoldal többséget szerzett, levonható a következtetés, hogy a választók jó iránynak tartják a megkezdett utat.

Szerinte akkor lehetett visszaélni a választásokon, amikor a jelenleg közmunkából élők még segélyeket kaptak.

Óriási fölényű győzelmet aratott a Fidesz-KDNP a vasárnapi önkormányzati választáson, ez a győzelem pedig az egész országé – értékelte az előző napi szavazást Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben. A frakcióreagálások között az LMP frakcióvezetője esélyteremtő, megújuló Magyarországot sürgetett, a Jobbik elnöke pedig három területen szorgalmazott hangsúlyváltást. Az MSZP vezetője azt követelte, biztosítsák a társadalmi krízis kezeléséhez szükséges feltételeket az önkormányzatoknak.

Kövér: Botka Lászlóval és Farkas Flóriánnal szemben összeférhetetlenség áll fenn

Kövér László házelnök a plenáris ülés elején arról tájékoztatott, hogy az MSZP-s Botka László és a fideszes Farkas Flórián hétfőn bejelentették, az országgyűlési törvény értelmében összeférhetetlenség áll fenn velük szemben. Ennek megszüntetéséig nem gyakorolhatják jogaikat, díjazásban nem részesülhetnek. A két parlamenti képviselőnek 30 napjuk van az összeférhetetlenségi ok megszüntetésére – ismertette az Országgyűlés elnöke.

Botka Lászlót vasárnap újraválasztották Szeged polgármesterévé, Farkas Flórián az Országos Roma Önkormányzat elnöke, az új szabályok alapján pedig az önkormányzati és országgyűlési tisztségek összeférhetetlenek egymással.

Orbán: a Fidesz-KDNP óriási fölénnyel győzött, folytatni kell a néppárti politikát

Óriási fölénnyel győzött a Fidesz-KDNP a vasárnapi önkormányzati választáson, ez a győzelem pedig az egész országé – mondta Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt.

Azért győzött az egész ország, mert a választás végeredménye és következménye egy sohasem tapasztalt méretű összefogás, együttműködés és egység, márpedig az európai politika elmúlt hatvan évéből tudható, hogy egy ország akkor emelkedhet fel, ha egységes – fogalmazott beszédében a kormányfő a helyhatósági szavazás másnapján. Orbán Viktor szerint ha az egység erejét jól használják fel, akkor eljuthatnak a teljes foglalkoztatáshoz.

A miniszterelnök felszólalásában a néppárti politika folytatását ígérte, és úgy fogalmazott, ideje magunk mögött hagyni az ideológiák korszakát.

Schiffer: az LMP esélyteremtő, megújuló Magyarországot szeretne

Az LMP szerint Magyarország nem lehet függő, szolidaritáshiányos, kiszolgáltatott ország, hanem esélyteremtő, független, megújuló Magyarországra van szükség. Schiffer András, a párt frakcióvezetője bírálta, hogy a kormányfő szerinte szélsőjobboldali gazdaságpolitikát követ. Szavai szerint jólétet nem lehet sem hitelre, sem kizsákmányolásra alapozni.

Az ellenzéki politikus beszédében kifogásolta, hogy munkahelyek szűnnek meg a versenyszférában, s úgy értékelt: a kormányzati intézkedések miatt felpörgött a jövedelemkiáramlás. Utóbbival összefüggésben azt mondta: a kormány stratégiai partnerein keresztül a támogatások 81 százaléka „kifolyik” az országból.

Schiffer András beszédében köszönetet mondott a szavazóknak és a választási szerveknek, s pártállástól függetlenül gratulált a győzteseknek.

A Jobbik három területen sürget hangsúlyváltást

A Jobbik frakcióvezetője a munkahelyteremtés, az önkormányzatiság és a magyar-cigány együttélés területén szorgalmazott hangsúlyváltást. Vona Gábor azt mondta: a kormány számos intézkedését a Jobbik programjából vette át.

Az ellenzéki politikus szerint a munkahelyteremtés területén sikerpropaganda zajlik, félmillió ember hagyta el az országot; az önkormányzati rendszer kudarcosan működik; a magyar-cigány együttélés területén pedig „humánus megoldást kell találni”, mert – ahogy fogalmazott – gazdasági, politikai, kulturális „bombán csücsülünk”.

Vona Gábor kitért arra: 3,5 év van a következő parlamenti választásig, a tettekre kell helyezni a hangsúlyt. Kijelentette: a Jobbik lett az ellenzék, a kormánypártnak vele kell lefolytatni minden vitát. Utalt arra: miközben Gyurcsány Ferenc „Magyarország sírját akarta megásni”,  végül a baloldalét sikerült.

MSZP: biztosítsák a társadalmi krízis kezeléséhez szükséges feltételeket az önkormányzatoknak

Az MSZP frakcióvezetője szerint ha a politikai többség nem kapcsolódik társadalmi többséghez akkor nincs valódi, sikeres, erős Magyarország.
Tóbiás József a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta, a kabinet az elmúlt négy évben kiüresítette az önkormányzatiság eszméjét, elvonta hatásköreit, „otthagyva” a legfontosabbat a szociális rendszert.

Azt követelte a kormányfőtől és a kormánypárti képviselőktől, biztosítsanak minden feltételt az önkormányzatoknak, hogy képesek legyenek a Magyarországon meglévő társadalmi krízist kezelni. Ki fog derülni a költségvetés tárgyalásakor, hogy milyen eszközt, védelmet tud nyújtani a kormány azoknak az önkormányzatoknak, amelyek segítséget várnak – jegyezte meg. Kitért arra is, hogy ma minden harmadik gyermek nélkülöz, és 3,4 millióan nem keresnek többet 65 ezer forintnál. Mint mondta, egyre többen érzik, hogy az út szélén vannak.

A teljes foglalkoztatást csak egy tudásalapú társadalom biztosíthatja. Ha nem lesz nyitás Európa, a világ tudásának megismerése felé a ma felnövekvő generációjának, akkor nincs egységes Magyarország – hangoztatta, és arra szólított fel, „ne zárják be Magyarországot”, mert annak elvándorlás lesz a következménye.