Ferenc pápa a szentek sorába iktatta XXIII. János és II. János Pál pápákat. 2014. április 27-ére, az Isteni Irgalmasság vasárnapjára a „négy pápa” napjaként fog az utókor emlékezni. A kereszténység kétezer éves történetében egyedülálló esemény volt a mai: Ferenc pápa két elődét iktatta a szentek sorába, XVI. Benedek emeritus pápa jelenlétében. Cikkünk végén jelezzük protestáns tiszteletadásunk mellett evangéliumi látásunkat is.
KÉT PÁPA JELENLÉTÉBEN – EGYEDÜLÁLLÓ ESEMÉNY
A szertartás délelőtt 10 órakor körmenettel kezdődött a Szent Péter bazilika bejárata előtti emelvényen. A szentmise megkezdése előtt Ferenc pápa öleléssel köszöntötte XVI. Benedeket: a hívek nagy meghatottsággal fogadták gesztusát. A hivatalos delegációk a Szent Péter téren foglaltak helyet, a zarándokcsoportok pedig színültig megtöltötték a környező utcákat, ahol óriáskivetítőkön keresztül követték a szentté avatást, tapssal fejezve ki érzelmeiket a hosszú szertartás fontos mozzanatainál. Ferenc pápával együtt misézett 150 bíboros, 1000 püspök és pap közöttük Erdő Péter bíboros, továbbá számos magyar főpásztor, pap és szerzetespap. A hívek áldoztatását 870 pap és diakónus végezte a Szent Péter téren és a környező utcákban. P. Federico Lombardi, szentszéki szóvivő tájékoztatása szerint Rómában 800 ezer zarándok van jelen, közülük félmillió hívő követte a szertartást a Szent Péter téren és környékén.
Hatalmas ováció követte azt a pillanatot, amikor Ferenc pápa latinul elmondta a szentté avatási formulát és a szentek sorába iktatta XXIII. János és II. János Pál pápákat. Ezzel tiszteletüket kiterjesztette az egyetemes egyházra. A szentté avatási rítusra a szertartás elején került sor. A Mindenszentek Litániájának eléneklése után Angelo Amato bíboros, a Szentté avatási Kongregáció prefektusa a posztulátorok kíséretében a pápa elé járult és egymás után háromszor kérte Boldog XXIII. János és II. János Pál szentté avatását.
A második kérés után a pápa felszólította a hívőket: hívjuk a Szentlelket, hogy világosítsa meg értelmünket. Krisztus Urunk ne engedje meg egyházának, hogy tévedjen egy ilyen fontos dologban. Ekkor felhangzott a kórus Veni, Creator Spiritus éneke, majd a Szentatya a harmadszori kérelem után mondta el a szentté avatás ünnepélyes formuláját. "A Szentháromság dicsőségére, a katolikus hit felmagasztalására és a keresztény élet fellendítésére, a mi Urunk Jézus Krisztus, Szent Péter és Pál apostolok, valamint Saját tekintélyünk erejével, hosszas megfontolás után, miután többször kértük Isten segítségét és meghallgatuk számos Püspöktestvérünk véleményét, úgy döntöttünk, hogy Boldog XXIII. János pápát és Boldog II. János pál pápát szentnek nyilvánítjuk, nevüket a Szentek Lajstromába vesszük, és elrendeljük, hogy az egész Egyház vallásos buzgósággal tisztelje őket a szentek között. Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Ámen".
Ezt követően a két új szent ereklyéivel járultak Ferenc pápa elé, amelyeket két teljesen egyforma ereklyetartó foglalt magába. Az egyik XXIII. János egy bőrdarabkáját, amelyet 2000-ben, a boldoggá avatás alkalmából vettek le holttestéről, a másik pedig II. János Pál vérampulláját tartalmazta. Mindkettőt az oltárra helyezték. II. János Pál ereklyéjét a szent közbenjárásának tulajdonított csodás gyógyulás kegyelmében részesült Floribeth Mora Diaz, Costa Rica-i családanya, XXIII. János ereklyéjét pedig a szent rokonai vitték az oltárhoz. A szentté avatási szertartáson részt vett egy 20 fős zsidó küldöttség, amelynek tagjai az Egyesült Államokból, Izraelből, Argentínából, Lengyelországból érkeztek, illetve a római zsidó közösséget képviselték. Közöttük volt Ferenc pápa két személyes barátja: Abraham Skorka Buenos Aires-ből, valamint Claudio Epelman, a Latin-Amerikai Zsidó Kongresszus főigazgatója. A szentszéki sajtóterem tájékoztatása szerint nagyszámú ortodox, anglikán továbbá muzulmán vendég is jelen volt a szertartáson.
A Via della Conciliazione már éjszaka tele volt zarándokokkal, akik hálózsákban aludva várták a hajnalt, amikor megnyitották a térhez vezető utakat. Az éjszakát a hívek nagy része a nyitott templomokban töltötte imával, az Oltáriszentség imádásával, gyónással, rózsafüzér-imával. Természetesen a sok-sok nemzetiség közül számban a legtöbben Lengyelországból és Bergamo környékéről, a két új szent, II. János Pál és XXIII. János földjéről érkeztek, de a világ minden részének zászlója lengedezett az Örök Város szívében, a Szent Péter bazilika térségében.
26 ezer önkéntes és 10 ezer rendfenntartó vigyázott a zarándokok biztonságára, 77 mentőautó állt készen, hogy segítséget nyújtson az arra rászorulóknak. A földrész minden táját 2000 újságíró tájékoztatta a történelmi eseményről. (vm)
MAGYAR DELEGÁCIÓK ÉS ZARÁNDOKOK
Áder János köztársasági elnök is részt vett felesége, Herczegh Anita kíséretében XXIII. János és II. János Pál pápa vasárnapi szentté avatási ünnepségén a Vatikánban. A szertartás után az elnök az államfők sorában Ferenc pápa elé járult és Somorjai Ádám bencés szerzetes, a vatikáni államtitkárság munkatársa tolmácsolásával néhány mondatot váltott a Szentatyával.
A magyar kormányt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviselte az állami delegációban, Orbán Viktor miniszterelnök magánemberként zarándokolt el Rómába. Jelen volt továbbá Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, illetve Hölvényi György egyházügyi államtitkár.
Magyarországi és határon túli főpásztorok is koncelebráltak a pápával a szentté avatási szentmisén. Jelen volt a szertartáson Erdő Péter bíboros Esztergom-budapesti érsek, Ternyák Csaba egri érsek, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, Keresztes Szilárd ny. hajdúdorogi püspök, Palánki Ferenc egri segédpüspök és Tamás József gyulafehérvári segédpüspök.
Több ezer magyar zarándok érkezett a szentté avatásra, köztük voltak, akik a Szent Péter-tér környékén várták meg a szertartás reggelét. (gá)
PROTESTÁNS KÜLÖNVÉLEMÉNY
Az idősebb testvér, a római katolikus egyház iránti tisztelettől indíttatva emlélkezünk meg, mi protestánsok is e rendkívüli egyháztörténeti eseményről, amelyhez hasonló eddig az egyháztörténetben még nem volt. Hiszen most két élő pápa jelenlétében történt meg két pápa "beemelése" a szentek sorába. Tiszteletünk, ökumenikus nyíltszívűségünk okán sem hallgathatjuk el viszont protestáns hitünk történelmileg kialakult és megőrzött szemléletét a szentekkel kapcsolatban. Hiszen a protestáns egyházaknak nincsenek római katolikus értelemben vett szentjeik, nem élünk a szentekhez fűződő közbenjáró imádság lehetőségével, mivel azt valljuk, hogy egyetlen Közbenjáró van Isten és emberek között, az élő Jézus Krisztus. De mi is tudunk a megszentelt életről, a megtérést szükségszerűen követő megszentelődésről, Istennek tetsző, odaszentelt életről az evangéliumi mérték szerint. Erre minden megtért hívő protestáns igyekszik, ez hitének belső parancsa, hogy tettekben is megmutassa hitét.
HITVALLÁSOS SZEMLÉLETTEL
Az egyetemes papság protestáns alapelvének értelmében mi nem egyes kiválasztott szentekről tudunk evangéliumi értelemben, hanem minden hívő, akit Isten elválasztott, részesül a megszentlődésben, a II. Helvét Hitvallás szerint: "Isten öröktől fogva, szabadon és ingyen kegyelemből, személyválogatás nélkül eleve rendelte vagyis elválasztotta a szenteket, akiket Krisztusban idvezíteni akar, az apostol ama mondása szerint: Isten elválasztott minket Őbenne a világ megalapítása előtt (Eféz. 1,4)" - Továbbá: "Ki megtartott minket és elhívott szent hívással, nem a mi cselekedeteink szerint, hanem az Ő saját végezése és kegyelme szerint, mely adatott nekünk Krisztus Jézusban örök időknek előtte, megjelentetett pedig most a mi Megtartónknak Jézus Krisztusnak megjelenése által (2 Tim. 1,9-10). És ámbár Isten ismeri azokat, akik az övéi (2 Tim. 2,19), és valahol említés van téve a választottak kevés számáról (Máté 20,16), mindazáltal mindenek felől jót kell remélnünk és senkit sem kell meggondolatlanul az elvetettek közé számlálni. Pál apostol a filippibelieknek ezt mondja: Hálát adok az én Istenemnek minden rólatok való emlékezésemkor (pedig az egész filippibeli gyülekezetről szól), hogy ti az evangéliomnak tudományában részesek lettetek; elhívén, hogy aki elkezdette bennetek a jó dolgot, elvégzi a Jézus Krisztus napjáig, miképpen méltó, hogy én ilyen értelemben legyek mindnyájatok felől (Fil 1,3.5-7). És mikor az Urat kérdezték, ha vajon kevesen vannak-e, akik idvezülnek (Luk. 13,23), Ő nem azt válaszolja és mondja, hogy kevesen vagy többen fognak idvezülni, vagy kárhozatra jutni, sőt inkább intőleg szól, hogy kiki igyekezzék bemenni a szoros kapun (Luk. 13,24)".
AZ EGYHÁZ ÉS A VILÁG MEGÚJÍTÁSÁNAK MŰVÉT VÉGEZTÉK
Mindezek alapján a római katolikus egyháznak ezen a jeles napján mi, protestánsok is tiszteletadással gondolunk XXIII. János és II. János Pál pápa személyére és munkásságára. Bennük Isten választottait látjuk, akik páratlan és másra át nem ruházható feladatot kaptak Ururnktól korukban az egyház vezetésére. XXIII. János pápa a "nyitás" pápája volt, II. János Pál pedig egyik legnagyobb teljesítményű szellemi-lelki motorja mindannak a történelmi métetű rendszerváltásnak is, ami a 20. század végére megváltoztatta a világ politikai térképét. Ők az egyház és a világ megújításának nagy művét végezték az Egyház és a Történelem Urának engedelmeskedő, odaszentelt életükkel. Ezért keresztyéni tiszteladással állunk meg személyiségük és életművük előtt, s nyilvánítjuk ki irántuk ebben a cikkben is Krisztusban fogant testvéri nagyrabecsülésünket. Nem többet, de nem is kevesebbet! Ezzel tartozunk közös Megváltónknak, hitre rendelő közös mennyei Atyánknak, s a minden igazságra elvezető közös Szentlélek Istenünknek.
Írta: Dr. Békefy Lajos, PhD - a KDNP PM korábbi titkára, külügyekért felelős elnökségi tagja
