Rendszerint a kis tételben vesztegetők buknak le Magyarországon, ők is csak elvétve, a nagy halak általában megússzák – ez derül ki a friss hazai bűnügyi statisztikákból. A Magyar Nemzetnek az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) korrupciókutatója ismertette az utóbbi időben készült felméréseket. Vig Dávid rámutatott, hogy a Fővárosi Bíróság 2005 és 2009 között körülbelül száz korrupciós ügyben hozott elmarasztaló döntést. Az elítéltek majdnem 90 százalékát csekély, százezer forintnál kisebb értékű vesztegetésért vonták felelősségre, és senki sem került rács mögé.

Az országos adatok azt mutatják, hogy évente mintegy 1200 korrupciós esetet tár fel az igazságszolgáltatás, jóllehet szakértők szerint ennél ezerszer több, azaz egymillió vesztegetést vagy más hasonló bűncselekményt követnek el. Az OKRI szerint a szerény felderítés három fő okra vezethető vissza. Egyrészt manapság a Nokiás-dobozoknál kifinomultabb módszerekkel adják át a kenőpénzt, másrészt az elmúlt időszak egyes átgondolatlan jogszabály-változtatásai újabb teret nyitottak a visszaéléseknek. Végül jelenleg tucatnál is több állami szervezet foglalkozik érdemi összhang nélkül a korrupció elleni harccal. Vig Dávid emiatt helyesnek nevezte azt a kormányzati elképzelést, amely szerint az ügyészségen hoznának létre kifejezetten a vesztegetéseket üldöző egységeket. Ezek is hozzájárulhatnának a korrupció visszaszorításához, ami korántsem zajlik jelentéktelen méretekben: évente ezermilliárdos összeg kifizetésénél vetődik fel a visszaélés gyanúja – írja mai számában a Magyar Nemzet, melyből további részleteket is megtudhat.