Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. június 8-án. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Soros György magyar származású amerikai üzletember azt javasolja, hogy a kérdésben az Európai Unió döntsön. Tehát ne az adott tagállam mondja meg, hogy ki éljen a területén, hanem ezt egy központi brüsszeli hivatal döntse el – mondta Lázár János.

Közölte, Soros György javaslata abból áll, hogy egymillió bevándorlót fogadjon be évente Európa, vegyen fel hitelt, osszák szét kötelezően a tagállamok között a migránsokat, valamint vonják meg az előbb említett tagállami hatáskört.

A miniszter azt hangsúlyozta: ez a nemzeti konzultációra válaszoló mintegy 1,7 millió ember számára elfogadhatatlan, és a kormány álláspontja is ez.

Magyarország szerint nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt – jelentette ki.

Lázár János úgy fogalmazott, hogy „felerősödnek majd azok a hangok és megjelennek majd olyan politikai programok, amelyek azt mondják: Budapestnek hatásköröket kell leadni Brüsszel javára". Ezek nem a már ismert hatáskörök, hanem újabb és újabb hatásköröket szeretne elvonni Brüsszel – fűzte hozzá. 

Lázár János elmondta, hogy a júniusi európai miniszterelnöki találkozón a fő kérdés ismét a bevándorlás ügye lesz. Komoly diplomáciai offenzíva van annak érdekében, hogy a bevándorlás előtt Európa megnyithassa kapuit, és kétfajta politikai van ma Európában: az egyik meg akarja szervezni, a másik pedig meg akarja akadályozni a bevándorlást.

A magyar kormány szerint a bevándorlás nem megoldás Európa problémáira, a bevándorlás és a bevándorlók biztonsági kockázatot jelentenek több minden más kockázat mellett is – jelentette ki.

Ugyanakkor – mint mondta – egyetértenek azzal, hogy minden Európai nemzetnek van humanitárius kötelezettsége azokkal szemben, akik üldöztetnek, és ezért a magyar kormány anyagi eszközökkel segít azokban az országokban, ahol ilyen tapasztalható.

Lázár János közölte, Orbán Viktor miniszterelnök felvázolta a  júniusi Európai Tanács ülésének napirendjét, és eszerint az egyik napirendi pont a bevándorlók szétosztásának a kérdése lesz. Jelentős vitára és komoly konfrontációra számítnak – jegyezte meg hozzátéve, hogy a „fenyegetések lényegében folyamatosak".

Lázár János kijelentette: Magyarországnak nincs olyan kötelessége, hogy ha Németország bevándorlókat hív Európába, akkor Magyarország ezen emberek ellátásában részt vegyen. A szétosztási mechanizmusban nem vesz részt Magyarország, és Magyarország nem az egyetlen tagállam, amelyik nem vesz részt ebben – tette hozzá.

A Miniszterelnökség vezetője közölte, a kormány szerdai ülésén Pintér Sándor belügyminiszter beszámolt a londoni terrortámadásról, ami megerősítette a kormányt abban, hogy a terrorizmus és a bevándorlás elválaszthatatlan egymástól, utóbbi ezért egész Európára, illetve minden európai emberre biztonsági kockázatot jelent. Lázár János elmondta, a Belügyminisztérium újabb összeg lehívására kapott lehetőséget, azt követően, hogy a kormány több mint 200 milliárd forintot fordított a déli határzárra.
   
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint jó esély van arra, hogy az Országgyűlés a jövő héten elfogadja a 2018-as költségvetést.

Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az 1990 és 2014 közötti időszakhoz képest már nem a költségvetési vita uralja a közbeszédet, ma a gazdaság teljesítménye nem képezi politikai, parlamenti viták tárgyát. Ez alapvetően nem a kormány, hanem a munkaadók és a munkavállalók összefogásának eredménye – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy három dolgot tűztek ki célul a jövő évi költségvetésben: a munkavállalás, a családok támogatását és a biztonság garantálását.

Lázár János közölte, az egyik cél az, hogy teljes legyen a foglalkoztatás 2018-ban. Vagy a piaci világban, vagy az állami szektorban, de mindenkinek munkát szeretnének biztosítani, aki dolgozni akar – mondta.

Tájékoztatása szerint a piaci körülmények között több mint félmillió munkahely jött létre az elmúlt években, emellett jövőre is garantálják a közfoglalkoztatás lehetőségét. „Aki dolgozni akar 2018-ban Magyarországon, (...) annak erre meg lesz a lehetősége" – fogalmazott Lázár János, aki az elmúlt harminc év legfontosabb gazdasági teljesítményének nevezve rámutatott arra is, hogy 3,7 millió munkavállaló volt 2010-ben az országban, ma 4,4 millió számuk.

A családok támogatása kapcsán elmondta, hogy családbarát Magyarországot szeretnének kialakítani, és a családok, a gyermeket vállaló fiatalok megkapnának minden szükséges támogatást. Ennek érdekében csökkentik az adókat és növelik az otthonteremtésre szánt összegek nagyságrendjét - tette hozzá.

Mint a miniszter kifejtette, a két gyereket nevelők, 2018-ban a gyermekek után havonta 35 ezer forint adókedvezményben részesülnek, és még idén felülvizsgálják a családi otthonteremtési programot azzal a céllal, hogy a településtípusokat figyelembe véve új típusú programok is indulhassanak.

Lázár János közölte: 2018-tól az várják, hogy az állam pénzügyei rendben legyenek. Minden mutató azt bizonyítja, hogy Magyarországon költségvetési rend és fegyelem van – tette hozzá, úgy fogalmazva, hogy „a Fidesz kormányzásának ez egy tulajdonsága, velejárója".

A GDP növekedést 4 százalék felett tervezik 2018-ban, ez azt jelenti, hogy a béremelések fedezete rendelkezésre áll – mondta megjegyezve azt is, hogy a közfoglalkoztatottak száma folyamatosan csökken.

Lázár János elmondta, hogy 2017-hez képest 2018-ban 116,5 milliárddal jut majd több az oktatásra, 221 milliárddal költenek többet az egészségügyre, nyugdíj, családtámogatási és szociális területen 288 milliárd a többlet, rendvédelemre 85 milliárd forinttal többet, gazdaságfejlesztésre 257 milliárd forinttal költenek többet jövőre.

Az adóváltozásokról szólva Lázár János egyebek mellett ismertette azt is, hogy jövőre a szociális hozzájárulási adó 2 százalékponttal, 20 százalékra csökken, a kisvállalati adó 1 százalékponttal 13 százalékra, az egészségügyi hozzájárulás 2 százalékponttal 20 százalékra, az éttermi étkezésre és az internetezésre kiszabott áfa pedig 18-ról 5 százalékra csökken.

A miniszter a kormány által jóváhagyott többletköltségről szólva elmondta, a Fővárosi Állat- és Növénykert programjának bővítésére 6 milliárd forint többlet jut majd, és 27 év után először Magyarországon egy 5 milliárdos alappal segítik majd a népi kultúra ügyét.

Egy pályázati alap jön létre népművelődési egyesületek, népdalcsoportok számára. Az alap Csoóri Sándor költő nevét viseli – közölte.

Lázár János közölte azt is, hogy a zeneiskolákban hangszer csereprogramot is indítanak 3 milliárd forintból.

Mindezeket összegezve Lázár János azt mondta, hogy a stabilitás és a kiszámíthatóság jellemzi a jövő évi költségvetési tervezetet.

A kormány elfogadta azt az előterjesztést is, amely teljesen elektronikus úton is lebonyolíthatóvá tenné a legtöbb alkalommal igénybe vett közigazgatási ügyeket – mondta Lázár János, aki szerint jelenleg mintegy 100 milliárd forintos fejlesztés zajlik ennek érdekében. Példaként említette, hogy a következő két évben már az interneten is bonyolíthatóvá válik egyebek mellett a jogosítványok cseréje, a személyi igazolványok igénylése és cseréje, a gépjárművek átírása, a táppénzkérelem és az ingatlanok tulajdonjogának bejegyzése.

Lázár János tájékoztatása alapján a kormány egy érdi szociális és gyermekjóléti intézmény építésére 1,1 milliárd forintot, Füzesabonyban belvárosi területek rehabilitációjára szintén 1,1 milliárd forintot, Pápán pedig egy ipari terület környezeti rehabilitációjára 1,7 milliárd forintot hagyott jóvá. A kabinet emellett döntött egy új, Mogyoród és Fót megközelítését javító M3-as csomópont létrehozásáról, valamint az M70-es autóút Letenye és Tornyiszentmiklós közötti szakaszának kétszer kétsávossá bővítéséről.

A Miniszterelnökség vezetője beszámolt arról is, a kabinet célja, hogy növelje az ország hulladékégető kapacitását, ezért legalább két nagyerőmű és mintegy tucatnyi kiserőmű építését tervezik, hogy 2022-ig az országban évente keletkező 4 millió tonna lakossági hulladékból 2 millió tonnát el lehessen égetni, 1 millió tonnánál többet lehessen újrahasznosítani és csak mintegy 800 ezer tonnát kelljen deponálni.