Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke A szabadság szimbólumának nevezte Ronald Reagant az egykori amerikai elnök centenáriuma alkalmából rendezett konferencián. A miniszterelnök-helyettes kifejtette: a belpolitikában is, a mérsékelt baloldaltól a mérsékelt jobboldalig minden épeszű ember pozitívan viszonyul Reagan elnökhöz. Legyünk kereszténydemokraták, konzervatívok, szociáldemokraták, liberálisok, mindannyiunk számára Reagan elnök emléke a szabadságot jelenti, a szovjet megszállás alóli felszabadulást – fűzte hozzá.
Ronald Reagan emberi jogok melletti kiállása egyetemes; vallotta, hogy azok nem korlátozhatók bizonyos országokra, az egész világon érvényesülniük kell – hangsúlyozta Semjén Zsolt.
Szavai szerint azt, hogy szabad országban élhetünk, három embernek köszönhetjük: II.János Pál pápának, Ronald Reagannek és Mihail Gorbacsovnak. Ugyanakkor anélkül, hogy Gorbacsov történelmi szerepét csökkenteni akarná - folytatta - ők nem feltétlenül vehetők egy körbe. Mint mondta, II. János Pál pápa és Ronald Reagan mindig az igazság és a szabadság oldalán állt; Mihail Gorbacsovnak ugyanakkor múlhatatlan érdeme, hogy felismerte, „a rossz nem tartható”, és szembe mert fordulni vele, így az emberiség megmenekült egy világháborútól.
A KDNP elnöke a tanácskozás szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a belvárosban szeretnének Ronald Reagannek szobrot állítani, s a teret, amely otthont adna a műalkotásnak szintén az egykori elnökről neveznék el. A szobrot a tervek szerint a magyar uniós elnökség utolsó napján avatnák fel.
Semjén Zsolt megemlékezett Varga László egykori kereszténydemokrata politikusról is, születésének centenáriumáról, s arról, hogy személyes kapcsolatban állt Reagan elnökkel. A politikusokról bélyeg megjelentetését is tervezik.
Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete azt mondta: Ronald Reagan szilárdan hitt abban, hogy a magyarok soha nem mondanak le arról, hogy kivívják a szabadságot. Felidézte, hogy tanúja volt az 1956-os eseményeknek, és utána annak, hogy a magyarok hogyan próbáltak folyamatosan ellenállni az autoritárius rendszernek. Meg volt róla győződve, a magyar nép megérdemli, hogy az Egyesült Államok támogassa az ellenállásban – hangsúlyozta.
A nagykövet úgy fogalmazott, Ronald Reagan optimista ember volt, meggyőződése volt, hogy a jövő mindenképpen jobb lesz, s jobbá tételére az egyénekben megvan a képesség.
Rámutatott: Ronald Reagan nagyon jelentős személyisége az amerikai történelemnek, s nagy alázattal látja, a magyarok milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak az egykori amerikai elnök személyének abban, hogy segített szabadságuk kivívásában. Az Egyesült Államok és Magyarország közötti jó kapcsolat alapja, hogy közösek az értékek – emelte ki a nagykövet.
Ronald Reagan 1911. február 6-án született az Illinois állambeli Tampicóban. 1981 és 1989 között volt a Fehér Ház lakója az Egyesült Államok 40. elnökeként. Az egykori filmszínészt később két alkalommal is Kalifornia állam kormányzójává választottak. Ronald Reagan 1983-ban minősítette a Szovjetuniót a „gonosz birodalmának” az Evangélikusok Nemzeti Szövetsége előtt elmondott floridai beszédében. Ronald Reagan volt az, aki 1984-ben beindította az Egyesült Államok úgynevezett „csillagháborús” rakétavédelmi programját is, amellyel fegyverkezési versenyre kényszerítette a Szovjetuniót. A rendkívül népszerű republikánus politikus 2004-ben hunyt el, 93 éves korában.
kdnp.hu
Forrás: MTI
+
A Ronald Reagan Emlékbizottság és Pázmány Péter Katolikus Egyetem konferenciája, együttműködve a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézetével, az ELTE ÁJK Jogtörténeti Tanszékével és a Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékével
Program
9.00-9.15 Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a konferencia fővédnöke: Bevezető Gondolatok
9.15-9.30 Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete megnyitó beszéde
9.30-9.45 Fodor György rektor: Reagan; a meggyőződés és a hit szerepe a történelmi küldetéstudatban
9.45-10.15 Schmidt Mária (Terror Háza): Ronald Reagan; vidéki gyerek a Gonosz birodalma ellen
10.15-10.45 Kun Miklós (KGRE): A reagani politika és a Szovjetunió összeomlása
10.45-11.05 Megyesy Jenő miniszterelnöki főtanácsadó: Reagan, az ember
11.05-11.20 Kávészünet
11.20-11.50 Nógrádi György (Corvinus Egyetem): Biztonságpolitika, bipoláris világrend 1970-1989
11.50-12.20 Képes György (ELTE AJK): Ronald Reagan; egy történelmi életút
12.20-12.45 Büféebéd
12.45-13.15 Botos Máté (PPKE BTK): Amerikai gazdaságpolitika a Reagan-korszakban
13.15-13.45 Pintér Károly (PPKE BTK): A reagani társadalomszemlélet
13.45-14.00 Kávészünet
14.00-14.30 Horváth Attila (PPKE JÁK): Ember és történelem; a reagani évek hatása Magyarországon
14.30-15.00 Szabó Marcel (PPKE JÁK): Reagan és az átalakuló nemzetközi világrend
