Átadták a megújult veszprémi érseki palotát

Megújult a veszprémi érseki palota, az épület csütörtöki átadó rendezvényét Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes olyan ünnepnek nevezte, amely "történelmünk piciny szeletének megújulását példázza".

Semjén Zsolt VeszprémbenSemjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke beszédet mond a veszprémi érseki palota teljes külső és részleges belső felújítását követő átadási ünnepségen 2018. október 4-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős kormányfőhelyettes azt hangsúlyozta, hogy a palota falai a történelem során "megéltek kardcsörtetést, ágyúdörgést, pusztítást". Hozzátette: a kormány szándéka, valamint a veszprémi érsek, Márfi Gyula személye garancia arra, hogy napjainkban magyar és keresztény élet tölti be az épületet.

A magyar kormány fordítja a legtöbb pénzt az Európai Unióban az egyház támogatására, ennek részeként újulhatott meg a palota mintegy 1,2 milliárd forintból - húzta alá.

Semjén Zsolt az épület történetéről felidézte, hogy a magyar barokk építészet egyik kimagasló remekműve 1765 és 1776 között épült Fellner Jakab tervei alapján. Ami a török vész nyomán nem pusztult el, azt a labancok semmisítették meg - mondta, hangsúlyozva, hogy Veszprémben különösen nagy pusztítással jártak a történelem viharai.

A 17. század végétől mindent újra kellett építeni, sorra emelkedtek templomok, épületek, istenházak, egész városok. Ezekkel büszkélkedhetünk ma is, hiszen a trianoni döntés megfosztott minket román és gótikus műemlékeink nagy részétől - mondta.

Barokk épületeink között számos egyházi tulajdonú építmény van, fenntartásuk ma már nem várható el pusztán a hívektől, ezek nemzeti műemlékek, amelyeket a kormány kiemelten kezel - mutatott rá.

Semjén Zsolt arról is beszélt, hogy a palota falai között számos kiemelkedő egyéniség megfordult, köztük Koller Ignác püspök és Mindszenty József, akit a nyilasok letartóztattak. Semjén Zsolt Klebelsberg Kuno gondolatait idézte, aki szerint "egy nemzet csak bizonyos mennyiségű negatív embert bír el", alapvetően pozitív, konstruktív emberekre van szüksége.

A kormány ezt a gondolatot igyekszik igazolni a munkájával - szögezte le a miniszterelnök-helyettes.

Semjén Zsolt VeszprémbenSemjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke (balra), Michael August Blume érsek, Magyarország új apostoli nunciusa (középen) és Márfi Gyula veszprémi érsek (jobbra) a veszprémi érseki palota teljes külső és részleges belső felújítását követő átadási ünnepségen 2018. október 4-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Márfi Gyula veszprémi érsek az állam és az egyház kapcsolatát modellértékűnek nevezte. Mint mondta, korrekt az együttműködés, és míg az államnak a természetes szükségletek kielégítése a feladata, addig az egyház dolga a természetfeletti szükségletek kielégítése.

Márfi Gyula arról is beszélt, hogy az egyház sok esetben támogatja az államot, majd hozzátette, egyetért a kormány migrációs politikájával.

Az egyház eszménye "az Istentől való természetes egység a sokféleségben, nem pedig az ember által elgondolt mesterséges egység az egyformaságban". Nem lenne jó, ha Európa megszűnne a sokféle nemzet közössége lenni, és az sem, ha az utódoknak adót kellene fizetniük a vallás gyakorlásáért - mondta az érsek.

Márfi Gyula reményének adott hangot, hogy a megújult palota számtalan rendezvénynek adhat majd otthont a jövőben.

----------------------------------------------------------------------------

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszéde Veszprémben, a felújított érseki palota átadásán, 2018. október 4-én

 

Excellenciás Érsek Úr!

Tisztelt Egybegyűltek!

Ünnepelni gyűltünk össze e szép őszi délutánon. Ünnep számunkra, hogy történelmünk egy piciny szelete megújult, visszanyerte régi fényét, pompáját.

Veszprém az elsőként kialakított egyházmegyék egyikének központja, melynek alapításkori területe majd az egész Dunántúlt lefedte. Veszprém a királynék városa is volt, sőt már Géza fejedelem özvegyéért is ostromolta várát Koppány vezér. A régi, gótikus püspöki palota nagy része a török hódoltság idején elpusztult. Ami 150 év alatt nem pusztult el, azt megsemmisítették a labanc hadak, melyek 1704-ben felgyújtották a várost.

1765-ben fogtak hozzá az új püspöki palota felépítéséhez. Fellner Jakab tervei magukban foglalták a gótikus elődmaradvány romjait, így a palota falaiból a magyar történelem ezer évének atmoszférája árad. A mindenkori veszprémi főpásztor otthona az ország egyik legszebb barokk épülete.

A török hódoltság idején a szinte néptelenné vált országrészben elpusztultak városaink, váraink, templomaink. Kő kövön nem maradt. A XVII. század végétől mindent újra kellett építeni. És az ország hozzá is fogott: templomok épültek, amiknek kezdetben talán csak az első két sorát töltötték meg a hívők, de bíztak a jövőben. Sorra emelkedtek a semmiből a barokk és klasszicizmus jegyeit viselő istenházak, lakóépületek, egész városok.

Ezekkel büszkélkedhetünk ma is, hiszen Trianon fájdalmas döntése megfosztott minket román és gótikus műemlékeink nagy részétől. Barokk emlékeink között számos egyházi tulajdonú építmény van, amelyek fenntartása, javítása már nem várható el pusztán a hívek adományaiból. Annak tudatában, hogy ezek nemzeti műemlékek, az EU-ban a magyar kormány fordítja a legtöbb pénzt felújításukra, megóvásukra.

De térjünk vissza a történelemhez. Miről mesélnek ezek a falak? Látták Koller Ignácot, az építkező püspököt, Ranolder Jánost, a nőoktatás apostolát vagy „az ifjú lelkek ezernyi lakattal elzárt kincses birodalmához” szóló Tóth Tihamért. És látták Mindszenty Józsefet, aki 1944 őszén innét kezdeményezte a dunántúli püspökök memorandumát. Nem is maradt el a hatalom válasza. 1944. november végén a nyilas megbízott a katonaság részére próbált helyet foglalni a püspöki palotában, ami akkora már megtelt menekültekkel. Az egyház akkor is tudta, mi a feladata, és a főpásztor megnyitotta a palotát rászoruló honfitársaink előtt. A nyilas megbízott letartóztatta Mindszentyt, akit tizenhat kispapja kísért a veszprémiek csendes tüntetése mellett a fogdába. A bíboros Emlékirataiban úgy írja, hogy kétszáznegyven évvel ezelőtt elődje, Széchenyi Pál érezhette hasonlóan magát, mikor Heister generális hadai vadállati kegyetlenséggel gyilkolták le a város lakóit, és romboltak le mindent.

Veszprémnek amúgy is kijutott a magyar történelem véres eseményeiből. Koppány ostromát már említettem, de ostromolta a várat a tatár is, a török el is foglalta, kivonulásuk után csak romok maradtak. A fogságból visszatérő Mindszenty pedig a szovjet csapatok pusztításával találkozott.

Aztán jöttek a kommunizmus évei, és a főpásztorok mellett bajszos püspökök garázdálkodtak az épületben, és volt, amikor gazdátlanul maradt a ház, mert Badalik Bertalan megyéspüspököt a forradalom utáni időkben internálták. A rendszerváltás idején a püspöki kar legszókimondóbb püspöke, Szendi József állt az egyházmegye élén. Ő lett Veszprém első érseke.

„Mutasd meg, hogyan ünnepelsz, és megmondom, ki vagy.” E falak is sokféle „ünneplőt” láthattak már: dúló pogányt, vérgőzös labancot és egyházüldöző diktatúrákat. Megéltek kardcsörtetést, ágyúdörgést és bilincseket. Mi nem így ünneplünk. Tiszteljük a múltat, és nyitottan, bizakodva nézünk a jövőbe. Már Klebelsberg Kuno is felismerte, hogy „egy nemzet csak bizonyos mennyiségű negatív embert bír el, és pozitív, aktív, produktív, konstruktív emberekre van szüksége...” Mi itt most amellett teszünk tanúságot, amit egész kormányzásunk is igazol, hogy a nemzet mára megtanulta ezt a majd' százéves leckét. Márfi Gyula érsek úr személye a garancia arra, hogy a most felújítva átadott palotát valódi magyar és keresztény élet fogja betölteni...

Biztatom Önöket és magunkat is, hogy ne álljunk meg ezen a ponton: a nagy múltú Veszprém városát építsük és csinosítsuk tovább, Isten és a haza nagyobb dicsőségére!