Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka azt mondta az Országgyűlésben: a nagy bevételű kereskedelmi láncok adóztatása ellen nincs kifogása, de nem érti miért engedik meg, hogy ezek a cégek ezermilliárdos nagyságrendben vigyenek ki tőkét az országból.
Hargitai János országgyűlési képviselő, a KDNP ügyvezető főtitkára, az Országgyűlés mentelmi bizottságának elnöke
Azt firtatta: az új különadó javaslat bevezetése az üzemanyag-kikereskedelemre milyen hatást gyakorolhat majd, illetve hogyan tudják azt kiterjeszteni a rossz minőségű termékeket áruló külföldi webshopokra.
A KDNP támogatja a javaslatot
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka egyetértett a javaslatban foglaltattak, felidézve, hogy korábban az ágazati különadó már megjárta az Európai Unió bíróságát. Hozzátette: 2010 és 2012 között bevezetett különadó eredményes volt, és ennek segítségével sikerült kezelni azokat a gondokat, amelyeket a korábbi baloldali kormány hagyott maga után.
Bírálta az ellenzéket, azért a „komédiáért", amit a koronavírus törvény miatt elindítottak. Hozzátette: ez a törvényjavaslat is ékes bizonyítéka annak, hogy a veszélyhelyzet nem az idő végezetéig fog tartani - mint amivel az ellenzék vádolta a kormányoldalt - hiszen most már olyan törvényjavaslatokat fogadnak el, amelyek a veszélyhelyzet után hatályosulnak majd.
Veszélyhelyzetben sem kell feladni az eddigi adópolitikát
Hargitai János (KDNP) az utóbbi évek egyik legfontosabb megállapodásaként beszélt a 2016-os bérmegállapodásról.
Úgy értékelte, a költségvetés olyan helyzetben volt, hogy a kormánynak veszélyhelyzetben sem kell feladnia eddigi adópolitikáját, amely hosszú évek óta az adócsökkentésről szól. Ha valahol adóemelésre kényszerül a kormány, akkor az nem a béreket, hanem a kereskedelmi tevékenységet, a fogyasztást terhelik - tette hozzá.
A beruházásokat érintő döntésről azt mondta, félő volt, hogy a Magyarországon tevékenykedő vállalatok egy jelenlegi helyzetben a nyereségüket nagyobb mértékben vitték volna el az anyaországba.
