A koronavírus elleni oltással kapcsolatban a miniszterelnök azt kéri: mindenki vegyen rá legalább egy, eddig be nem oltott embert a családjában, a munkahelyén arra, hogy kérje a koronavírus elleni védőoltást, ötszáz beoltottból ugyanis egy fertőződik meg és a betegség lefolyása nála is enyhébb, mint az oltatlanoknál - fogalmazott.

Orbán Viktor azt mondta: ha mindenki még egy embert meggyőz, akkor olyan védettségi szint alakul ki az országban, hogy a járvány negyedik hullámának ereje össze sem lesz hasonlítható a korábbi hullámokéval.

Mindenkit be tudunk oltani, 8 millió vakcina van a raktárainkban"

- jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva:

ha valaki jelentkezik, az egy héten belül biztosan megkapja az oltást.

Bár ezen a hétvégén az augusztus 20-ai nemzeti ünnep alkalmából a felhőtlen ünneplésé a terep, közben készülni kell arra, hogy „a negyedik hullám (...) kopogtat az ajtón".

A legerőteljesebben és leghangosabban nem is a mi ajtónkon, hanem a környező és a nyugat-európai országok ajtaján, de a tavalyi helyzethez hasonlóan Magyarországot sem fogja elkerülni a negyedik hullám - mondta.

A kormány egész nyáron dolgozott, hogy felkészítse az országot a negyedik hullámra, folyamatosan üléseztek az operatív törzsek - emelte ki. Megszervezték az iskolai oltásokat, elindították a harmadik körös oltásokat.

Felidézte: Magyarország volt az egyik első állam Európában, amely két vakcinát is beadott a felnőtt lakosság több mint felének.

Már sok adat rendelkezésre áll arról, hogy mennyire hatékony az immunizálás.

Ötszáz beoltottból egy fertőződik meg és a betegség lefolyása nála is enyhébb, mint az oltatlanoknál.

Érdemes tehát bízni a vakcinákban. A vírussal szemben az oltás működik, a maszkviselés és az elkülönülés nem. Csak az oltás ment életet - mondta a miniszterelnök.

A negyedik hullám nem a beoltottakat fenyegeti, hanem az oltatlanokat - emelte ki Orbán Viktor. Hozzátette: sok oltatlan reménykedik, hogy elkerülheti a fertőzést, de nem fogják megúszni.

Hangsúlyozta: mivel a tapasztalat az, hogy a maszkviselés hatékonysága csekély volt, a vakcináé viszont elsöprő erejű, szeptember 1-jétől újabb nagy oltás melletti kampányt indítanak.

Száguld a gazdaság, jön a nyugdíjprémium

A miniszterelnök a műsorban arról is beszélt, hogy száguld a gazdaság, ezért lesz lehetőség nyugdíjprémiumot fizetni, amelynek összege a gazdasági növekedés mértékétől függ.

Orbán Viktor jelenleg 50-56 ezer forintos egyszeri kifizetést lát valószínűnek, de az összeg akár ennél jóval magasabb is lehet.

Hangsúlyozta, hogy a rendszerváltás óta soha nem dolgoztak annyian Magyarországon, mint most. Ezért az emberek büszkék lehetnek magukra, ugyanakkor a kedvező növekedési adatban a kormánynak is szerepe van - jegyezte meg.

Kiemelte: már nem az a kérdés, hogy mit kezdjünk a munkanélküliekkel, hanem hogy lesz-e elég dolgozó. A legnagyobb védelem a munkából élőknek az, ha több a munka, mint a munkavállaló és a magyar gazdaság ma ebben az állapotban van - jelentette ki. Hozzátette: törekedni kell arra, hogy a kis- és középvállalkozók hitelhez jussanak.

Közölte:

bízik abban, hogy Magyarország eléri az éves 5,5 százalékos gazdasági növekedést, mert ekkor adót tud visszatéríteni a gyermekeseknek.

A 13. havi nyugdíj visszavezetését is folytatnák és az is cél, hogy 25 éves korig ne kelljen személyi jövedelemadót fizetni - mondta, megjegyezve: nagy feladattömeg van a kormány előtt.

A turizmusra kitérve Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy Budapest „kehes, köhög, krákog", „egyelőre még nem találja a régi ritmusát". Erről azonban nem a magyarok tehetnek, hanem az, hogy főleg a külföldiekre épült a fővárosi turizmus, ők pedig még nem szánják rá magukat, hogy elinduljanak. Jó volna, ha a vidéken élő magyarok alaposabban megismernék Budapestet - vélekedett a miniszterelnök.

Nemzeti büszkeséget adó Szent István-ünnep

A kormányfő a mintegy 700 ezer embert vonzó augusztus 20-ai tűzijátékról úgy vélekedett, hogy sikerült bazári látványosságból (...) fölemelő, nemzeti büszkeségre okot adó, művészi előadást kanyarítani.

Vannak még magyarok Afganisztánban

Vannak még magyarok Afganisztánban, katonák is, őket biztonságosan ki kell menekíteni az országból - árulta el a miniszterelnök az interjúban.

Orbán Viktor kiemelte: hálásak a katonai akciókban részt vevőknek, amiért vállalják a jelentős kockázatot.

Magyarország azokat az afgánokat is kihozza, akik életveszélyben lehetnek, mert együttműködtek Magyarországgal az elmúlt tizenöt-húsz évben - hangsúlyozta.

Szerintem tisztességes dolog Magyarország részéről, de a többi NATO-tagállam részéről is, hogy mindenki gondoskodik azokról az afgánokról akik együttműködtek velünk",

amíg az országban voltunk és most ezért életveszélyben vannak, mert az új afgán kormány megtorlással fenyegeti őket - fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: sok illúziónk ne legyen, hogy ezeknek a családoknak a biztonsági helyzete hogyan alakul. Az a korrekt, az a fair, ha kimentjük őket - mondta, hozzátéve, hogy van ez a zárt lista, a rajta szereplőket azonban le kell ellenőrizni, „mi nem akarunk akárkit beengedni", ez pedig nem könnyű ilyen távoságról. Orbán Viktor ezt nevezte a munka veszélyesebb, de egyszerűbb részének.

„A bonyolultabb a migránsválság" - mondta, figyelmeztetve arra, hogy tömeges migráció várható. Mint mondta, ebben az ügyben a törököket érdemes figyelnünk, ők vannak legközelebb, nekik van terepismeretük és pontosan tudják, mi a valóság és az Egyesült Államokkal ellentétben nincs „demokráciaexport-mániájuk". A török kormánnyal való együttműködés kulcskérdés - jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve: nekünk az az érdekünk, hogy az Afganisztánt elhagyni akaró leendő migránsokat ott tartsuk a térségben.

A segítséget vigyük oda, ne a bajt hozzuk ide"

- fogalmazott, ennek érdekében a török mellett a balkáni migrációs útvonalon lévő államokkal is „fel kell melegítenünk" a szoros kapcsolatot, „hogy meg tudjuk védeni Magyarországot a migránsválsággal szemben" - mondta, megjegyezve, hogy van kerítésünk és határőrségünk, meg tudjuk magunkat védeni. Magyarország szerint a migráció ugyanis nem emberi jog.

Az Afganisztánban kialakult helyzetről az Egyesült Államokra utalva úgy vélekedett, hogy „az észt nem az ország mérete határozza meg". Az Egyesült Államok elég nagy, és „az ember azt gondolná, hogy ehhez sok ész is párosul, meg sok információ", azonban kiderült, hogy nincs így. Az afganisztáni művelet  „ezer sebből vérzik" - jelentette ki a kormányfő.

„Addig rendben voltunk", amíg a terrorakciók tűzfészkét támadtuk Afganisztánban és környékén - fogalmazott. A NATO-ban az a szabály, hogy a tagországok megvédik egymást. Magyarországnak is bármikor szüksége lehet ilyen segítségre - jegyezte meg.

Orbán Viktor szerint a bajok akkor kezdődtek, amikor a „terrorfészkeket" már megsemmisítették, az amerikaiak viszont úgy gondolták, jó lenne, ha az egész világ úgy működne, ahogyan az ő társadalmuk.

A „demokráciaexport", amely az összes kulturális-történeti sajátosságot figyelmen kívül hagyja, szinte mindig kudarcot vall - jelentette ki.

Hozzátette:

Magyarországot is próbálják      „megjavítani", úgy gondolják, ők tudják a legjobban, hogyan kell kezelni a migráns- és a genderkérdést.

A „demokráciaépítés" tehát nem működött Afganisztánban. De az működhetett volna, hogy felállítanak ott egy hatékony afgán kormányt, amely képes megvédeni a saját országát az amerikai csapatok kivonulása után.

Az Egyesült Államok hírszerzése úgy tudta, az afgán kormány elég erős ahhoz, hogy egy-két évig fenntartsa a rendet. Ehhez képest három nap alatt omlott össze az ország - jegyezte meg a miniszterelnök.

Brüsszeli csaták

A kormányfő kitért arra, hogy Brüsszelben most három nagy csatát kell megvívniuk. Az egyik a „genderőrülettel", a második a migráció ügyével függ össze, a harmadik pedig azzal, hogy ki fizesse meg a környezetrombolás költségeit, egyesek ugyanis meg akarják adóztatni a családok ingatlanjait és gépkocsijait, amit a magyar kormány nem támogat. Az őszi európai viták középpontjában ezek a kérdések állnak majd - jelentette ki Orbán Viktor.