Simicskó István: A magyarok mellett állunk, jöjjön bármilyen veszély

Simicskó Istvánnal készített interjút a Pesti Srácok. A KDNP új frakcióvezetője szerint komoly siker az európai uniós csúcson elért eredmény, de a kereszténydemokratáknak elég sok dolguk van még. A világ megváltozott és komoly erőfeszítéseket kell tenni az eredmények megvédése érdekében.

Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője

A frakcióvezető elmondta, hogy ilyen hitelfelvételre az Unió történetében még soha nem került sor, ezért nem mindegy, hogyan fog történni ennek folyósítása, ütemezése. Szerinte nem lehet hátradőlni, hiszen nemcsak a járványhelyzet miatt, de biztonságpolitikai szempontból is veszélyes időket élünk.

Hogyan látja frakcióvezető úr azt a helyzetet, hogy a múlt hétvégi európai uniós csúcs rekord hosszúságú ideig tartott, nehéz küzdelem volt, de összességében újból csatát nyertünk?

Öt napos kemény csatán van túl a miniszterelnök úr. Fontos volt, hogy mielőtt kiutazott Brüsszelbe, a magyar parlament felhatalmazást adott neki arra, hogy kiálljon a magyar érdekek mellett és nagy öröm volt látni azt a sikert, amellyel hazatért. Történelmi jelentőségű ütközet volt, történelmi jelentőségű győzelem, hiszen azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk maximálisan teljesülni tudtak a brüsszeli tárgyalások során.

Amikor a felhatalmazást említi, akkor az országgyűlési határozati javaslatra gondol?

Igen, ezt a határozatot elfogadta az országgyűlés és ebben három olyan fontos feltételt szabtunk a 750 milliárd eurós hitelfelvétel kapcsán, amelyek szintén érvényesülhetnek a jövőben. Ezek a következők: a támogatási feltételek között szerepel, hogy a szegényebb országok nem kaphatnak kevesebb forrást, mint a gazdagok; a pénzt kizárólag a gazdaság újraindítására, a gazdasági növekedés beindítására, a munkahelyek védelmére és új munkahelyek teremtésére lehet fordítani; továbbá a forrás nem köthető össze olyan politikai és ideológiai feltételekkel, mint a jogállamiság, illetve a bevándorlás kérdésének a megítélése.

3 milliárd euróval több forrást fog kapni Magyarország. Ez sikernek számít?

Nagyon komoly összegekről van szó és nyilván vannak olyan tagországok az Unióban, amelyek nem feltétlenül gazdálkodtak felelősen, főleg a déli országok. Magyarország sikeresen és eredményesen védekezett, az elmúlt tíz évben csökkentette az államadósságot, visszafizette az IMF hitelt, az államháztartási hiányt három százalék alá csökkentettük, tehát egy felelős gazdálkodásnak köszönhetően a mostani válság kapcsán hazánknak nem lenne szüksége hitelre.
Mi szolidárisak vagyunk másokkal, elfogadtunk, hogy az Unió erre az útra kíván lépni, de éppen ezért feltételekhez is kötöttük ezt a lépést.

Korábban Ön úgy nyilatkozott, hogy gyermekeink és unokáink jövőjét is meg fogja határozni ez a döntés. Miben egyedülálló ez a hitelfelvétel és az a döntés, amely megszületett Brüsszelben?

Így van, ráadásul a hitel törlesztése meglehetősen hosszútávra szól, hiszen 2028-ban kezdődik el a törlesztés és 2058-ban fog befejeződni, ezért is nagyon fontos, hogy ezen források felhasználása megfelelő legyen és ne az eladósodottság mértékét fokozza, hanem valóban az európai gazdaság talpra állítását segítse. Fontos, hogy visszahozza a világ élvonalába, emellett tudjuk növelni a versenyképességet is. Magyarországnak érdeke, hogy az európai gazdaság újra induljon, hiszen ezer szállal kötődünk egymással a tagországokkal.

Milyen eszközökre lehet ehhez szükség?

Miniszterelnök úr is amellett a józan politika mellett érvel, hogy egy közösség akkor erős, ha a tagjai is erősek. Ha legyengítik az Uniót alkotó államokat és megfosztják minden szuverén döntésétől, akkor nem lesz erősebb az Unió. Tehát elsősorban komoly együttműködésre és összefogásra van szükség, de nem csak szavakban, hanem a tettekben kell ennek megmutatkoznia.

Igen, valóban, többször hangsúlyozta miniszterelnök úr, hogy egységre és józanságra van szükség.

Azt is fontos kiemelni, hogy ilyen hitelfelvételre az Unió történetében még soha nem került sor, ezért ennek folyósítása, ütemezése sem lesz mindegy, hogyan fog történni. Az biztos, hogy nincs egyforma helyzetben senki sem.

A V4-ek szerepét, hogy értékeli annak függvényében, hogy a lengyel miniszterelnökre utalva azt mondta Orbán Viktor, hogy nélküle nem lehetett volna sikeres a tárgyalás?

Egyre erősebb a V4-ek összefogása, ezért is volt fontos döntés, hogy az elmúlt tíz évben ezt a külpolitikát folytattuk. Történelmi áttörés van a magyar-szlovák kapcsolatrendszerben is, tehát sokat javult az együttműködés minősége. A csehekkel és a lengyelekkel tradicionálisan jó az együttműködésünk, de fontos dolog, hogy a V4-ek felismerték: az Unión belül sokkal jobban működhet az érdekérvényesítés.

Ha a hazai belpolitika vizeire evezünk, látható, hogy az ellenzék sokszor támadta a kormány koronavírus-járvány elleni védekezésben hozott intézkedéseit. Így menet közben, utólag is igazolódik, hogy ezekre nagy szükség volt. Ön mit gondol erről?

Egyrészt 2010-ben, ha még emlékszünk, egy államcsőd közeli állapotot örököltünk meg és, ha itt visszautalunk az uniós hitelfelvétel kapcsán a hitelekre, a magyarok pontosan tudják, hogy milyen az eladósodás és milyen nehéz az ebből való kikecmergés.

A baloldali kormányok több ízben bizonyították, hogy milyen hitelekkel megsarcolni az embereket. A mostani kormány úgy döntött, hogy a növekedés pályájára szeretné állítani a gazdaságot. Ez önmagában is óriási siker, hiszen visszafizettük a hiteleket és önmagunk miatt szükség van a felelős gazdálkodásra.

Mindazonáltal, hogy az elmúlt tíz évben rendszeresen szembe kellett néznie a Fidesz-KDNP kormánynak válsághelyzetekkel, gondolok itt a vörösiszap-katasztrófára, dunai árvízre, migrációs válsághelyzetre, most pedig a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetre.

Mi a titka annak, hogy ilyen eredményesen tudták menedzselni ezeket a válságokat?

Az Orbán-kormány ezeket a válságokat rendkívül hatékonyan kezelte, mindig az emberek élete számított, mindig az emberek mellett állt, mentette az embereket a bajban, ezért azt tudom mondani, hogy akármilyen veszély is leselkedik az országra, a kormányt az fogja jellemezni, hogy a magyar emberek mellett fog állni.

Szeretjük a hazánkat, és ha ez így van, akkor alkotó, cselekvő törődéssé tudjuk átalakítani mindezt. A másik fontos népi bölcsesség, hogy bajban ismerszik meg az igaz barát, vagyis fontos dolog az, hogy a bajt és a veszélyeket időben ismerjük fel, emberi tehetségünkhöz mérten meg kell oldani a problémákat.

Ha lesz második járványhullám, számíthatunk-e újabb szigorításokra? Ehhez kapcsolódóan kérdezem, miért tartják fontosnak, hogy megkérdezzék az emberek véleményét nemzeti konzultáció keretében?

Fontos, hogy egy váratlanul, rendkívül gyorsan kialakult, száz éve nem látott világjárványra ki, milyen gyorsan tudott reagálni. A magyar kormány ebben is élen járt, hiszen gyors volt a reakcióideje, de hozzáteszem, hogy erre senki nem volt felkészülve. 1918-ban volt utoljára ilyen nagy világjárvány: a spanyolnátha. Hazánknak már van egyfajta tapasztalata a járványkezelésben az első hullám miatt és a nemzeti konzultáció is erről szól. A védelmi intézkedéseknél látszódik, hogy hatékonyak voltak, de emellett van egy nemzetközi tapasztalat is, hiszen folyamatosan monitoroztuk a különböző országokat, 188 országban van jelen a vírus, ezért fontos megnézni ezeket az eljárásokat.

Szingapúr esetében például gyorsan megoldották a járvány első hullámát, de a vendégmunkások visszavitték a vírust és egy súlyosabb válságba esett vissza egészségügyi értelemben az ország. Tehát ezért kell az utazásokat is korlátozni és felhívni a figyelmét minden magyar embernek, hogyha lehet itthon nyaraljon, mert az most kevésbé kockázatos, mint ha elmegy külföldre.

Fontos, hogy megkérdezzük az embereket. Kilencedik alkalommal végzünk nemzeti konzultációt. Az előző konzultációk alkalmával több millió ember válaszolt a kérdésekre, és azért is fontos, hogy most megkérdezzük az embereket, mert nemcsak négy évente kell kikérnünk a véleményüket, hanem jó, ha folyamatos a kapcsolattartás.

És mi a véleménye a Hadházy-Szél-Momentum-féle konzultációt támadó akcióról?

Ezek nem befolyásolják a kormányt munkájának elvégzésében, szerintünk az emberek örömmel veszik, ha megkérdezzük a véleményüket.

Tehát amíg ők cirkuszolnak, Önök dolgoznak?

Igen. A hazai költségvetés elfogadásánál például fontos szempont volt a munkahelyek védelme, és miniszterelnök úr is úgy fogalmazott, hogy annyi munkahelyet teremtünk, ahány munkahelyet a vírus tönkretesz. Hihetetlen nagy munka az, hogy azoknak a cégeknek támogatást nyújtsunk, amelyeknek szüksége van ezekre a munkahelyek megtartása és azok bővülése érdekében. Az Innovációs és Technológai Minisztérium is indított különböző bérfejlesztési programokat, illetve valamennyi ágazat feladatul kapta,- a honvédségtől kezdve a rendőrségig-, hogy mindenki törekedjen a munkahelyek megvédésére és újak teremtésére. Mindenki számára kihívás ez, de a 2021-es költségvetés is úgy lett elfogadva, hogy a családok támogatása nem csökkent, továbbra is kiemelt feladat és 2295 milliárd forint jut erre a területre. Tehát

nem feledkeztünk meg azokról a kereszténydemokrata területekről, értékekről, amelyek egyrészt nagyon fontosak, másrészt ott van a másik feladat is, hogy a gazdaságot talpra kell állítani.

A szocialistáknál az volt a bevett szokás, hogy hitelek felvételét támogatták, és megszorításokat végeztek, elvettek a családoktól.

Így van, a 2008-as válságot követően több, mint 1000 milliárd forintos megszorító csomagot vezetett be az akkori baloldali kormány, ehhez képest most növekedést figyelhetünk meg, és komoly erőfeszítéseket tesz a kormány ezek megvédésére.

Sokan választják a magyarok közül, hogy belföldön fognak nyaralni. Ön szerint is ez a legjobb megoldás?

Az életünket bizonyosan átírta az elmúlt időszak, mert elképzelhetetlen volt például a maszkviselés korábban, de a közösségi életünket is máshogyan kell élnünk ma, mint hónapokkal ezelőtt.  Az emberek fegyelmezettek voltak és megértették, hogy róluk szólnak ezek az intézkedések, értük vannak ezek a döntések. Én bízom benne, hogy mindenből persze tanulni kell, le kell szűrni a tapasztalatokat, de nem tudjuk, hogy meddig tart ez a járvány és fejleszteni kell a védelmi rendszerünket. A legjobb döntés, ha betartjuk a szabályokat és itthon nyaralunk.

Mint a KDNP újonnan megválasztott frakcióvezetője, mit mond, miben ragadhatóak meg azok a célok, amelyek a frakcióvezetőség alappilléreit jelentik Önnek?

A keresztények missziója Isten szeretetének hirdetése, ez a politika világában nyilvánvalóan más, mert az értékek felvállalása mellett a politikai küzdelmekben aktívan részt kell vennünk. Támogatjuk a kormányt, hiszen azt a kereszténydemokrata programot képviseli és valósítja meg, amit mi magunk is fontosnak tartunk. A KDNP frakciója arra fog törekedni a jövőben is, hogy felismerve az együttműködés lehetőségét a Fidesz frakcióval közösen, így személyesen Kocsis Máté frakcióvezetővel együtt dolgozzon. Az együttműködésnek vannak hagyományai, hiszen Harrach Péter kiváló munkát végzett az elmúlt tíz évben a frakció élén is, rekord ideig töltötte be ezt a tisztséget. Továbbra is számítunk az ő tapasztalatára és bölcsességére.

Az értékek mellett való karakteres kiállásra van szükség, így egy erőteljes családbarát politika támogatása, emberközpontú politika és természetesen az ellenfelek tisztelete, de mégis a határozott kiállás azok, amelyeket képviselni szeretnék. Ez fogja jellemezni a munkámat.

Harcművész világban edződtem, így nálam az övön aluli stílusjegyek nem jellemzőek, sokkal inkább a nyílt, őszinte kiállás, és az, hogy tisztességes küzdelmekben kell csatát vívni, és győznünk kell. Vinni kell tovább a zászlót!

Ön a hadtudományok doktora. Akár az amerikai tüntetéseket elnézve is sok instabil pont van most a világban, amely aggodalomra adhat okot. Mennyire számíthatunk olyan kihívásokra, amelyek biztonságpolitikai szempontból is feladják a leckét? Már most is más a világ, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt volt.

A világra sokan mondják, hogy furcsa és hogy még furcsább lesz, de nem biztos, hogy a furcsa szó a legjobb erre, sokkal inkább a sok kihívással teli. A hibrid hadviselés világában élünk, ez a szakmai terminus technicus és ez azt jelenti, hogy a 19-20. században megszokott klasszikus hadviselési módszerek, mint a hadüzenet, a döntő csata, a békeszerződés, ma már nem működnek.

A mai világunk más, hiszen soha nem volt még szükség a rendszerváltás óta rendkívüli jogrend kihirdetésére. A különleges jogrendek mindig egyfajta válsághelyzetet próbálnak meg a jogállami keretek között szabályozni és ezeket kétharmados törvényekben kell elfogadnia az országgyűlésnek. Ez is azt mutatja, hogy olyan veszélyek jelennek meg, hogy nem tudni pontosan ki van mögötte, mire megy ki a játék, hanem érzünk valamilyen változást például az ország megítélésében, ami mögött a háttérben lehetnek gazdasági, politikai szereplők, nem állami szereplők, NGO-k és sok minden más is.

Tehát ma bizonyos értelemben háború zajlik, de nem vesszük észre?

Mi a háború? Carl von Clausewitz adott erre egy kiváló definíciót, miszerint a háború a politika folytatása más erőszakos eszközökkel, illetve azt mondja, hogy akaratunk rákényszerítése egy másik országra. Ma már nincs hadüzenet, legalábbis nem jellemző, ezért is nehéz megmondani, hogy mikor van ma békeállapot és válsághelyzet, mert a határok igen komolyan elkezdtek összemosódni. Nem biztos, hogy hagyományos módszerekkel, hanem diplomáciai eszközökkel vívják a háborút, akár a kibertérben. Látható a biológiai hadviselés módszere is, különböző törekvések lehetnek erre. Az érdekzónákra vonatkozóan, a befolyásolásra vonatkozóan különböző célok vannak.

Sajnos úgy tűnik, hogy a kereszténydemokratáknak elég sok dolga van még. Én nem nagyon látok más lehetőséget Európa számára, mint a kereszténydemokrácia, amelyben valóban egyfajta szociális piacgazdasági folyamatok érvényesülhetnek. Lehetőséget ad a családoknak, felkarolja a rászorulókat, támogatja a gyermekvállalást és e mellé egy olyan gazdasági rendszert tesz, amelyben folyamatosan meg van a növekedés lehetősége.

És mi lesz a világ jövője? Kell félnünk?

Ezt nehéz megmondani, de az biztos, hogy folyamatos konfliktusok vannak jelen napjainkban és ezek nem mindig láthatóak egyértelműen. Hiperkapitalizmus van, egy rendkívül gyorsan változó világba kerültünk, ami azt jelenti, hogy a gyorsaság kedvez a leplezett törekvéseknek, mert nem veszed észre, hogy mi történik körülötted. Ma zajos a világ,  és ideális esetben a csend, a nyugalom kedvezne ahhoz, hogy az ember szemlélődjön, valamint észre vegye a különböző szándékokat, folyamatokat. Ehhez képest látjuk, hogy rohanás van, gyors változások vannak, és így elterelődik a figyelm a lényegről, a lényeges folyamatokról. Fontos ezért, hogy felismerjük a feladatainkat és a gyermekeinknek tudást adjunk, legyen érzelmi intelligenciájuk. Ne egy robottechnológiai világot építsünk fel, hanem érzelmek is legyenek a stabil értékrend mellett, mert ezáltal tud majd az értékszűrőjük jobban működni.