Vejkey Imre, kereszténydemokrata képviselő

Előterjesztő: Szent László máig karakteres példakép a magyarság előtt

A 2017. év Szent László-emlékévvé nyilvánítását Kövér László (Fidesz), Semjén Zsolt és Vejkey Imre (mindketten KDNP) kezdeményezte.

Vejkey Imre expozéjában hangsúlyozta, a nyugati, keresztény értékrenden alapuló szuverén magyar államot Szent István alapította, de Szent László szilárdította meg.

Szerinte „Szent László király személyében fejezi ki a magyarság küldetéses önértelmezését a keresztény Európa védőpajzsaként”.

Úgy értékelt: Szent László egész életét és minden intézkedését a keresztény Magyarországba való hite hatotta át. Az életéhez kapcsolódó tények és legendák szükségessé teszik, hogy 2017 emlékév legyen Szent László méltó megünneplésére – mondta.

Vejkey Imre azon „szirénhangokra”, miszerint év közepén minek emlékévet hirdetni, azt mondta: eddig sem tétlenkedtek, a nemzetpolitikai államtitkárság már tavaly nyáron jelezte, hogy 2017-re Szent László-évet hirdet.

Az előterjesztő szerint Szent László kiemelkedő személyisége a magyar történelemnek, a hit bajnokaként máig karakteres példaképként áll a magyarság egésze előtt.

Trónra lépésének 940. és szentté avatásának 825. évfordulója kiváló alkalom arra, hogy egy országgyűlési határozattal még szélesebb körű programsorozatot valósítsanak meg – tette hozzá.

Kormány: Szent László a Szent István-i munka beteljesítője

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkára közölte, Szent László király a Szent István-i munka beteljesítőjeként a magyar nemzetet a keresztény Európa vezető államainak soraiba emelte. Vele és általa kezdődik meg a magyarság történelmi szerepvállalása a kontinens jövőjének alakításában – hangoztatta.

„Hazánknak stabilitást, nemzetének megbecsülést, népéhez pedig igazságot hozott” – fogalmazott.

Hozzátette: Szent László volt az első olyan uralkodó, aki Közép-Európa minden népéhez szólni tudott. Megjegyezte, a visegrádi országok első szimbolikus alakja volt; tisztelete összekapcsolja horvátokat, lengyeleket, szlovákokat és magyarokat.

Az államtitkár közölte, az államtitkárság által meghirdetett Szent László-évet 2017 februárjában, Győrben nyitották meg. Hozzátette: a programokat 82 millió forintból, az államtitkárság által elkülönített összegből valósítják meg. Ismertetése szerint már több vándorkiállítást is útnak indítottak a lovagkirályról, de dokumentumfilm-készítéséhez is támogatást nyújtanak. Hozzátette: Szent László emlékét a nemzeti vágtán is fel fogják eleveníteni.

Céljuk – folytatta -, hogy minél többeket sikerüljön bevonniuk a határokon és a nemzeteken átívelő programsorozatba.

Támogatták a frakciók a Szent László-emlékévet

A parlamenti frakciók egységesen támogatták a határozati javaslatot.

Simon Róbert Balázs (Fidesz) történelmi visszatekintés után azt mondta: Szent László halála után elsősorban törvényeivel, erényeivel maradt meg a magyarság tudatában, és a mai napig az egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk számon. Jelezte: Győrben június 26-27-én lesznek az emlékév központi rendezvényei.

Az elnöklő Latorcai János ezután lezárta az összevont vitát, az előterjesztők közül pedig a kereszténydemokrata Vejkey Imre zárszavában jelezte: a házbizottságban kezdeményezték, hogy többpárti lehessen az indítvány. 

Csepreghy: a kormánytisztviselői kar által kezdeményezett módosításokat is tartalmazza a javaslat

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára expozéjában kifejtette: a törvényjavaslat tartalmazza a Magyar Kormánytisztviselői Kar által kezdeményezett és előkészített módosításokat, a 2016-os közszolgálati ellenőrzés eredményei alapján indokolt változtatásokat, valamint a további jogalkalmazói visszajelzések alapján szükséges tartalmi és kodifikációs, technikai jellegű módosításokat.

Kifejtette: miután az állami tisztviselők is a Magyar Kormánytisztviselői Kar tagjává váltak, megváltoztatják a testület nevét Magyar Kormánytisztviselői és Állami Tisztviselői Karra.

Emellett visszaállítják a kormánytisztviselői és a rendvédelmi kar mint köztestületek közötti szabályozási párhuzamot, ami az előbbi esetén profiltisztítást jelent, például az általános érdekképviseletre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését.

Fidesz: szükséges a törvényi összhang megteremtéséhez a szakmai jellegű módosítás

Salacz László (Fidesz) közölte: pártja támogatja a törvénymódosítási javaslatot, miután azt a kormánytisztviselői kar kezdeményezte, és a kabinet is indokoltnak látta a benyújtását.

Kifejtette: a kar létrehozásának célja az volt, hogy kialakítsa a kormánytisztviselői munka egységes szakmai hivatásrendjét, és hogy létrejöjjön egy egységes, értékalapú hivatásrend.

Összegzése szerint szakmai jellegű változtatásról van szó, amely élvezi a kar támogatását, és szükséges a törvényi összhang megteremtéséhez.

Államtitkár: a közszolgálati tisztségviselőket megilleti a tisztelet

Csepreghy Nándor a vitában elhangzottakra válaszolva egyetértett azzal, hogy a közszolgálati tisztségviselőkről valóban csak a tisztelet nyelvén lehet beszélni. A Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, hogy a határozott munkaviszony esetében is rendezni szeretnék a 60 napos felmondást.

A munkavállalónak az adhat eltérítést, aki a munkáltatói jogviszonyával rendelkezik – hangsúlyozta.

A kabinetet az az elv vezértelte, hogy azoknak a kormányzati tisztségviselőknek a bérrendezését kezdjék meg, akiknél ez akár már évtizedek óta elmaradt. A középfokú végzettségűek esetében ötven, a felsőfokú végzettségűeknél harminc, az általános ügyintézőknél negyven százalékos bérrendezést hajtottak végre – hívta fel a figyelmet.

KDNP: levéltárba kerülhetnek a titkosszolgálati mágnesszalagok

Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvény módosításának vitájában a javaslatot ismertető Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy a kommunista diktatúra hatalmi működésének megértését szolgálja, ha biztosítják, hogy minél több információt lehessen szerezni az állambiztonsági működéséről.

Az úgynevezett titkosszolgálati mágnesszalagok létére a rendszerváltozást követően az 1995-ben létrehozott iratfeltáró bizottság hívta fel a figyelmet, de az adatok titkos minősítése máig fennmaradt, és ezért nem lehetett behatóan vizsgálni őket – emlékeztetett. A 2013-ban felállított Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagjai viszont felhatalmazást kaptak a minősített adatok kezelésére is – hangsúlyozta. Hozzátette: 2015 nyarán a NEB tagjaiból és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának munkatársaiból létrehoztak egy közös munkacsoportot, amelyik az év szeptemberében kezdte meg a mágnesszalagok feldolgozását.

Az információs kárpótlást szolgálja, ha az iratok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába kerülnek – mondta a képviselő.

Az indítvány a rendszerváltás megelőzően működő állambiztonsági szolgálatoknál keletkezett, minősített iratok átadásához szükséges feltételeket teremti meg – közölte. Indokoltnak nevezte, hogy a levéltár az 1990. február 14. után keletkezett nemzetbiztonsági szolgálatok levéltári anyagainak esetében is illetékességgel rendelkezzen.