ÁSZ-elnök: indokolt a kórházak gazdálkodásának átalakítása

Az ÁSZ elnöke szerint a szervezet ellenőrzési tapasztalatai alapján jelentős átalakítások indokoltak a kórházak, az egészségügyi intézmények gazdálkodásában. Domokos László a számvevőszék tavalyi tevékenységéről szóló beszámoló vitáját megnyitó expozéjában elmondta, ismereteik szerint a kormány vizsgálja az átalakítás lehetőségét.



Az elnök a gazdaság kifehérítése érdekében javasolta bevezetni a fenntartható kifehérítést, ami azt jelentené: a gazdaság kifehérítéséből eredő többleteket az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények formájában visszahagyja az adózóknál, amelynek révén tovább fehéredhet a gazdaság.

Domokos László szólt arról is, hogy a szervezet 2015-ben elvégzett ellenőrzéseivel hozzájárult a makrogazdasági folyamatok fenntarthatóságához. Ismertetése szerint az ÁSZ 2015-ben 221 jelentést és 26 elemzést hozott nyilvánosságra; a mintegy 750 ellenőrzött szervezetből 350-nek közel 2000 intézkedést igénylő javaslatot fogalmazott meg a szabálytalanságok, hiányosságok kijavítására. Közölte, az ÁSZ azokon a területeken végzett ellenőrzéseket, ahol nemzeti szinten a legnagyobb hozzáadott értéket teremthették, és tovább csökkentették a korábban ellenőrizetlen területeket. Példaként az orvosi kamarákat említette.

Domokos László szólt arról is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál tartott évente két-három ellenőrzés mellett a Magyar Nemzeti Bankot is vizsgálják. Jelezte, a jegybank 2014-es tevékenységét értékelő jelentésüket hamarosan nyilvánosságra hozzák, és elkezdték egy áprilisi törvénymódosítás nyomán a jegybanki alapítványok szabályszerűségi ellenőrzésének előkészítését.

Beszámolt arról is, hogy a Nemzet Fejlesztési Ügynökség 2007 és 2013 közötti időszakának tavalyi ellenőrzése alátámasztotta a magyar uniós támogatási rendszer átalakításának indokoltságát. Elmondta, 2015-ben lezárták az összes állami felsőoktatási intézmény, valamint a 22 állami erdőgazdaság ellenőrzését. Hozzátette: az erdőgazdaságoknál már megkezdték a rendszerszintű szabálytalanságok felszámolását. Domokos László kitért a 2014-es választások kampánypénzeinek ellenőrzésére, amelyek tájékoztatása szerint számos szabálytalanságot tártak fel, főként az országgyűlési választáson mandátumot nem szerzett jelölőszervezetek esetében.



Az ÁSZ-elnök közlése szerint 2015-ben kiemelten figyeltek a többségi önkormányzati tulajdonban működő gazdasági társaságok ellenőrzésére, 35 távhőszolgáltató és kilenc hulladékgazdálkodó céget vizsgáltak. Mint mondta, felhívták a figyelmet a társaságok számviteli és gazdálkodási hiányosságaira, amelyek veszélyeztethetik a tulajdonos önkormányzatok pénzügyi egyensúlyát, valamint a rezsicsökkentés hosszú távú fenntarthatóságát is.

Szólt arról is, hogy tavaly ellenőrizték mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzatot, jelentést készítettek az olimpia 2024-es budapesti megrendezésével összefüggésben, és ötödik alkalommal végezték el a magyar közszféra korrupciós kockázatait feltérképező évenkénti integritásfelmérést. Utóbbi felmérésben résztvevők száma nőtt 2014-hez képest, a résztvevő szervezetek alkalmazotti létszámukat tekintve a magyar közszféra teljes létszámának több mint felét tették ki – közölte.

Domokos László elmondta, az állammenedzsment megújítása érdekében a többi között javasolták az állami cégvezetők munkájának folyamatos értékelését, illetve javadalmazási rendszerük átalakítását. Az ÁSZ elnöke a magyar családok pénzügyi tudatosságának fejlesztését közügynek tartja, ezért ennek érdekében nemzeti stratégia megalkotása mellett foglalt állást.

Fidesz: az ÁSZ eleget tett törvényi kötelezettségeinek

Mengyi Roland (Fidesz), az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke kijelentette: a beszámoló alapján az ÁSZ eleget tett törvényi kötelezettségeinek. Felidézte: öt évvel ezelőtt megerősítették az ÁSZ függetlenségét, és az új szabályozás a korábbinál hatékonyabban segíti az intézmény eredményességét, így „az előremutató ellenőrzések korszaka" kezdődött meg Magyarországon.

Úgy vélte, az Országgyűlés jó döntést hozott az új szabályozással 2011-ben, és a számvevőszék megértette a törvény fő üzenetét, a törvényalkotók szándékát, így szilárd szakmai alapokon álló, értékteremtő ellenőrzései előmozdították a közpénzügyek átláthatóságát, hozzájárulnak a jó kormányzáshoz. Az ÁSZ segíti a közpénzek eredményes felhasználását és fokozottan támogatja a parlament munkáját – tette hozzá.

A képviselő szerint a számvevőszék ajánlásai előremutatók, rávilágítanak a fejlesztési irányokra, a hatékony közpénzfelhasználást, a felelősség erősítését, a költségvetési hibák megelőzését és a kockázatok mérséklését szolgálják. Az intézmény szorosan együttműködik a hatóságokkal, él a törvényben biztosított lehetőségeivel – mondta. Hozzáfűzte: az ÁSZ egyedülálló ellenőrzési tapasztalatokkal rendelkezik, ellenőrzésein felszínre hozta azokat a problémákat, amelyekkel kapcsolatban előrelépés szükséges.

Kormány: jó munkát végzett az ÁSZ

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára közölte: a kormány nem kíván észrevételt tenni az ÁSZ beszámolójával kapcsolatban, egyúttal megköszönte a számvevőszék munkatársainak munkáját.

KDNP: színvonalas munkát végzett az ÁSZ

Hollik István kereszténydemokrata vezérszónok hangsúlyozta: a beszámolóból az derül ki, hogy az ÁSZ minőségi, színvonalas munkát végzett, ezért pártja támogatja a beszámoló elfogadását. Arról is beszélt, hogy az ÁSZ az elmúlt években a módszertanát is folyamatosan fejlesztette, olyan legfőbb ellenőrző intézmény lett, amely az állampolgárok bizalmát élvező, szakmailag megkerülhetetlen alkotmányos szervezetként támogatja az állam működését. A számvevőszék tavaly is tette a dolgát, méghozzá jól és magas színvonalon – vélekedett. A képviselő kiemelte: remélhetőleg a pénzügyi tudatosság fejlesztésében a jövőben is aktív kezdeményező lesz az ÁSZ, és a magyarok pénzügyi tudatosságának erősítéséért tett lépései középpontjában továbbra is a társadalmi felelősségvállalás áll.

Fidesz: fel kell deríteni a bizniszpártok visszaéléseit

Turi-Kovács Béla (Fidesz) értékelése szerint az ÁSZ megtette, amit tudott a bizniszpártok visszaélései ügyében, azonban meg kellene vizsgálni, hogy a rendelkezésére álló eszközök elégségesek-e az anomáliák felderítésére. Mint mondta, ezek az irritáló visszaélések nem politikai, hanem egyéni célokat szolgálnak. Az önkormányzatok célzott ellenőrzéséről szólva a politikus megjegyezte: mindig fennáll a lehetőség, hogy az ellenzék felhasználja ezeket, ugyanakkor az ÁSZ mindig pártatlanul jár el. A kormánypárti politikus szerint nagyobb figyelmet igényel a pénzügyi tudatosság erősítése, a korrupció felderítésében pedig fontosnak ítélte a szervezet szerepét arra hivatkozva, hogy bizonyos nyomokhoz csak az férhet hozzá.

Párttársa, Mengyi Roland az adósságfinanszírozással kapcsolatban elhangzott MSZP-s állításokat utasította vissza, kiemelve: 2010-ben 1200-1300 milliárd forint volt az összeg, mostanra viszont 25 százalékkal kevesebb, 900-nál tart. Ugyancsak kiemelte, hogy a devizaadósság aránya 2010-ben 50 százalék felett volt, azóta viszont zuhan. Mindkét képviselő a tájékoztatók elfogadására kérte a Házat.

ÁSZ: hatalmas kört kell lefednie az ellenőrzésnek

Domokos László ÁSZ-elnök az elhangzottakra válaszolva azt mondta, ellenőrzésüknek hatalmas kört kell lefednie és ennek a kihívásnak évről évre megpróbálnak megfelelni. Megjegyezte, hogy a felszólaló képviselők közül sokan az ezen a körön kívül eső tételeket soroltak, mint például alapítványi, kampánypénzek vagy magánpénzek. Annak a lehetősége pedig a parlament kezében van, hogy milyen törvényi felhatalmazásokat ad az ÁSZ-nak – tette hozzá. Az MNB monetáris politikája például a világon mindenütt tabu a számvevőszék számára – emelte ki. A Magyar Nemzeti Bank alapítványai ellenőrzésének lehetőségét áprilisban biztosította a parlament – mondta. Arra is kitért, hogy az MNB mérlegfőösszege 11,6 milliárd forint, amelyet könyvvizsgáló és a felügyelőbizottság is ellenőriz. Hozzátette, a tapasztalatok alapján nem tud lényeges problémákról beszámolni.

Az ÁSZ elkezdte a brókercégekhez kapcsolódó befektetői tevékenység ellenőrzését, de ezek a jelentések még nem készültek el – folytatta reagálását az elnök. Ez egy több száz szereplőt érintő kérdéskör, és a jelenlegi tapasztalatok alapján általában ott volt probléma, ahol nem tartották tiszteletben a pénzügyi kulcskontrollokat – emelte ki. Domokos László azt mondta, át kell gondolni, hogy a befektetési típusú tevékenységeket mennyiben lehet szakmai követelményekhez kötni. Arra is kitért, hogy az önkormányzatoknál nagyon sok esetben olyan jegyzők állítják össze a pénzügyi mérlegeket, akiknek nincs pénzügyi végzettségük.

A kampánypénzekhez kapcsolódó jogszabályi változások rengeteg újdonságot hoztak – folytatta, hangsúlyozva, hogy a hirdetések szabályozása kontrollált és rendszerezett volt. Esélyegyenlőséget teremtett, hogy a központi költségvetés pénzt juttatott mind az egyéni, mind a listás induláshoz – jelentette ki. Hozzátette, az ÁSZ nem kérhet számon eredményességi kritériumot, de ha a parlament eredményességi küszöbhöz köti a támogatást, akkor azt a jogszabályt is be fogják tartatni.

Újabb témára áttérve közölte: el szeretné oszlatni azt a tévhitet, hogy nem ellenőrzik az összes önkormányzatot. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon egy három védelmi vonalas ellenőrzési rendszer működik. Ennek keretében megtalálható az úgynevezett belső ellenőrzés, a külső felügyeleti ellenőrzés és csak ezt követően jön a számvevőszék. Az ÁSZ alapvetően kockázatalapon választ ki önkormányzatokat, és jellemzően ilyenkor kiderül, hogy van oka az ellenőrzésnek – fogalmazott. Az lenne a módszertani előrelépés, ha képesek lennének egy reprezentativitás alapú, teljes körű auditálást végrehajtani – mondta.


Montenegró NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének kihirdetése

Íjgyártó: Montenegró NATO-csatlakozása a szövetséget is erősíti; egységes támogatás a frakciókról

Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciai államtitkár expozéjában hangsúlyozta: Magyarországnak kiemelt érdeke a nyugat-balkáni országok politikai és gazdasági stabilitása, ami leghatékonyabban az európai integrációval valósulhat meg. Ezért a kormány támogatja a térség országainak ezzel kapcsolatos törekvéseit, amelyekhez saját tapasztalatai átadásával is igyekszik hozzájárulni. Montenegrót a Nyugat-Balkán egyik legstabilabb országának nevezte, amelynek NATO-csatlakozása a szövetséget is erősíti. Jelezte, Montenegró a ratifikációs folyamat sikeres lebonyolítása után válhat teljes jogú NATO-taggá. A frakciók egyöntetűen támogatták a csatlakozási jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló javaslatot.

Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta a vitát.


Magyar-ghánai megállapodás

Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár expozéjában azt mondta, a déli nyitás külgazdasági stratégiájának hatékony megvalósítása érdekében Magyarország folyamatos konzultációra törekszik a szubszaharai térség országaival, köztük Ghánával, ahol a közelmúltban újranyitott a magyar nagykövetség. Fontosnak nevezte az egymás országaiba beutazás feltételeinek lehetőség szerinti könnyítését. Így most a diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkezők kaphatnak vízummentességet.

Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta a vitát.

Völner: több mint hatezer Quaestor-károsult juthat magasabb kártalanítási összeghez

Több mint hatezer Quaestor-károsult juthat magasabb kártalanítási összeghez a kárrendezésükről szóló törvény módosításának eredményeként, a változtatás mintegy 1,36 milliárd forintos többletkiadást jelent – ismertette Völner Pál (Fidesz) a képviselői indítványként kezdeményezett változtatását. A politikus elmondta, hogy a változtatás több mint 10 ezer 500 károsult elszámolását érinti, közülük több mint hatezernél növekedne a megállapított ellenérték. Meghaladja az 540-et azok száma, akik eddig egyáltalán nem lettek volna jogosultak kártalanításra, a módosítás viszont azt biztosítja számukra. Kifejtette: a kárrendezési törvény alapvető célja volt, hogy a befektetőnek a befektetett tőkéjüket kapják vissza úgy, hogy abból a már megszerzett hozamokat levonják. Egyeseknél azonban a kárrendezési alap az elmúlt nyolc évben realizált hozamnál többet vont le.

Ennek oka, hogy a Quaestor befektetői nemcsak a kibocsátáskor vásároltak kötvényeket, hanem másodlagos piacon is – ismertette –, azok vételárában pedig a befektető az időarányos kamatot is megfizette, amelyet még nem írtak akkor jóvá. Később pedig az értékpapírszámlákon a kötvény lejártakor a teljes kamatösszeg jelent meg. Ebben az esetben azonban az itt jóváírt kamat nem tekinthető teljes egészében realizált hozamnak, ezért kell pontosítani a kárrendezési törvény hozam meghatározására vonatkozó rendelkezését.

NGM: pontosítani kell a hozam fogalmát

Hornung Ágnes, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a módosítás technikai, a hozam szó pontosabb megfogalmazását – amely bevezeti a jövedelem fogalmát – a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.

Fidesz: kedvezőbb helyzetet teremt a módosítás

Mengyi Roland (Fidesz) a gyakorlati tapasztalatokkal indokolta a változtatás szükségességét, mint fogalmazott, többen jelezték az anomáliákat. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyik kötvény tekintetében rendezni kell az elszámolást, mert ott a hozamszámítás és a kamatlevonás összege eltért. A módosítás a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, vagyis azokra, akik már megkapták az értesítést a kárrendezési alaptól – közölte. A pontosítás a jogosultak számára egyértelműen kedvezőbb helyzetet teremt – jelentette ki.