KDNP: az ellenzéki pártoknak nem a nemzeti érdek a legfontosabb


Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke

Rétvári Bence (KDNP) az ellenzéki pártok együttműködésére mutatott rá a kormányoldallal szemben, megjegyezve: „egy társaságban ül" az MSZP, a DK és a Jobbik, utóbbi ötször annyiszor szavazott együtt a szocialistákkal, mint a kormánnyal. Hozzátette: Gyurcsány Ferenc (DK) is kilátásba helyezett együttműködést a Jobbikkal korábban a kétharmad lebontása érdekében, és ez meg is történt a Fidesz-KDNP alaptörvény-módosítási javaslatával – mutatott rá. Kijelentette: mindennek az az oka, hogy az ellenzéki pártok a saját rövid távú politikai érdekeiket a nemzeti érdek elé helyezik.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára alapvető nemzeti érdeknek nevezte, hogy érvényt szerezzenek a népszavazás eredményének a kvótacsomag sikeres elutasítása céljából. Az európai bizottság felgyorsítaná a betelepítéseket – mondta –, ezért sajnálatos, hogy nem számíthatnak az ellenzéki pártokra. Azt is nemzeti érdeknek nevezte, hogy a magyar gazdaság tovább erősödjön, ez pedig a bérekben is megmutatkozott. Ismertette a kormányzat minimálbérre vonatkozó javaslatát.


Fidesz: a Jobbik egy táborba került Gyurcsány Ferenccel

Répássy Róbert (Fidesz) felidézte, hogy a népszavazáson a voksolók 98 százaléka fejezte ki egyet nem értését az unió migrációs politikájával szemben. Hozzátette: az, hogy az alaptörvény módosítását november 8-án az Országgyűlés baloldali pártjai – az MSZP és a DK független képviselői – elutasították, nem okozott meglepetést, az viszont igen, hogy a magát nemzetinek mondó Jobbik is ezt tette. Szerinte ezzel egy táborba került azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki néhány éve még vízágyúkat vetett be ellenük. Úgy látta, saját pecsenyéjüket sütögetik, s eleget tettek megbízójuk kérésének, de hogy ez a megbízó, nem a választópolgárok közössége volt, az biztos.

Dömötör Csaba szerint az ellenzéki pártok nem tudták félretenni, hogy nekik az a jó, ami rossz a kormánynak. Mint mondta, az ellenzék nem a magyar emberek érdekeit nézi, hanem Brüsszel szempontjait képviseli a parlamentben. Hozzátette: decemberben lesz az uniós csúcs lesz, s a kormány mögött álló 3,3 millió szavazat jó alapot nyújt a kvóta elleni küzdelemhez, s hogy minden lehetséges eszközzel fellépjenek a betelepítési program végrehajtása ellen, még ha az ellenzék gáncsolja is ezt.


Fidesz: hogyan segítik az elektromos autók elterjedését?

Nyitrai Zsolt (Fidesz) azt kérdezte, milyen eszközökkel segíti a kormány az elektromos autók elterjedését. Célul tűzte, hogy az ilyen meghajtású járműveket hosszú távú utazásra is igénybe lehessen venni.

Lepsényi István, a nemzetgazdasági tárca államtitkára közölte: a kormány célja a piac ösztönzése, a megfelelő infrastruktúra biztosítása. Hivatkozott egy pályázatra, amellyel a megvásárolt elektromos autókhoz 1,5 millió forint támogatást biztosítanak. Budapesten pedig 20 darab elektromos busz is üzemel – jegyezte meg.


Fidesz: hogyan tervezik ápolni Kocsis Zoltán örökségét?

Csizi Péter (Fidesz) a napokban elhunyt Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas zongoraművész-karmesterről emlékezett meg. Kocsis Zoltánért rajongott a pécsi közönség, és ez a szeretet kölcsönös volt – mondta a város országgyűlési képviselője. A kormánynak számot kell vetnie, hogy mit tehetünk Kocsis Zoltán örökségének ápolásáért – hangsúlyozta.

Hoppál Péter kulturális államtitkár úgy reagált: egyetért azzal, hogy Kocsis Zoltán kulturális örökségének ápolása a kormány feladata is. A kulturális kormányzat a Kocsis-féle örökséghez illeszkedve számos programot indított útjára, ilyen például a Kodály-módszer iskolai kereteinek újragondolása és a kulturális decentralizáció – mondta.


Fidesz: hogyan védhető meg a külhoni magyarság?

Petneházy Attila (Fidesz) arról beszélt, hogy Trianon következményei ma is éreztetik hatásukat, az erdélyi magyarok helyzete mindennapos küzdelem, s bárkit elhurcolhat a korrupcióellenes ügyészség, ahogy a sepsiszentgyörgyi és a csíkszeredai polgármesterrel és helyettesével tette. A kormánypárti politikus irreálisnak nevezte a székely szimbólumok használatáért kiszabott bírságokat és szót emelt a nyelvhasználatot korlátozó törvények ellen is. Bírálta a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium működési engedélye körül kialakult helyzetet is és azt kérdezte, meddig tűrhetők az ilyen nyílt támadások és mit lehet tenni a külhoni magyarság védelme érdekében.


Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért is felelős miniszterelnök-helyettes válaszában úgy fogalmazott: az a helyzet, ami ma Romániában van, az a jakobinus rémuralomra emlékezteti, ahol a közvádló vádja önmagában bizonyítás, és bárki valamely csoporthoz tartozása, politikai nézete miatt támadható. Hozzátette, hogy kifejezetten azokat a magyar vezetőket támadják, akikre a helyi közösség hallgat, s akik kiállnak a magyar értékek és érdekek, az autonómia mellett. Ebbe a körbe sorolta az iskola elleni támadást is, felidézve: korábban egy miniszteri vizsgálat mindent rendben talált. Felvetette, egy adminisztrációs hibához mi köze van a korrupcióellenes ügyészségnek. „Az iskoláink ellen indult támadás, és ezeket az iskolákat és azoknak a vezetőit meg fogjuk védeni hazai, nemzetközi fórumokon" – jelentette ki.


Orbán Viktor: politikai blöff a Rogán Antal elleni támadás

Politikai blöfftámadásokkal nem foglalkozom, a kormányon belül csak a teljesítmény számít – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol több ellenzéki képviselő is a Rogán Antal miniszterről a közelmúltban megjelent cikkekről kérdezte.


Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 14-én. Mellette Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Az LMP-s Szél Bernadett szerint a tárcavezető „kétszer hazudott a széles közvéleménynek", egyrészt egy televíziós műsorban a letelepedési kötvényekről, másrészt a Kertész Balázs ügyvéddel való ismeretségéről.

Ugyanígy az MSZP-s Harangozó Tamás is arról beszélt, hogy Rogán Antal neve mára egyet jelent az urizálással, a folyamatos botrányokkal, korrupciógyanús ügyekkel, a hazudozással. „Meddig védi még ezt a fiút?" – kérdezte a miniszterelnöktől.

A jobbikos Szilágyi György úgy fogalmazta meg kérdését, hogy „Rogán Antal miért hazudhat folyamatosan büntetlenül".

A kormányfő ezekre az azonnali kérdésekre úgy reagált, politikai blöffel, politikai bulvárral nem foglalkozik. Minden egyes támadás, amit a miniszter ellen indítottak, Rogán Antal pozícióját erősítette – tette hozzá, a tárcavezető ellen intézett vádakat nevetségesnek minősítve. Ezek - fogalmazott – tényeknek látszó dolgokkal alátámasztott hazugságok.

Orbán Viktor azt is mondta, az ellenzék valójában nem Rogán Antalt, hanem őt és kormányát támadja.

Harangozó Tamás kérdésére megjegyezte: ha csak egyetlen igaz szó lett volna abban, amit elmondott, akkor „önök már régen tettek volna büntetőfeljelentéseket, de azt persze nem merik vállalni".

A jobbikos Szilágyi Györgynek válaszolva hozzátette: 26 éve parlamenti képviselő, és ha hitelt adott volna azoknak a támadásoknak, amelyek ellene irányultak, akkor már rég nem ülne az Országgyűlésben. „Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy amikor megindul egy kampány egy politikus ellen, akkor aztán tücsköt, bogarat, kígyót, békát" mondanak róla – fűzte hozzá.

„Nehogy azt higgye, hogy ezek a hírek bennünket megrendítenek, vagy akár csak el is gondolkodtatnak, ezek blöffök, politikai blöffök, így is tekintjük őket" – mondta, megjegyezve azt is: „politikusként politikust lehazugozni nem valami eredeti, szerintem nincs is sportértéke".

Végül idézte Szilágyi György egy korábbi mondatát, amely szerint „időhúzás a népszavazás, amelyre leghamarabb ősszel kerülhet sor, inkább az alaptörvényt kellene hasonló tartalommal módosítani". Megjegyezte, a jobbikos politikus később nem szavazta meg a bevándorlással kapcsolatos alkotmánymódosítást. „Ennyit a hazugságról" – zárta válaszát Orbán Viktor.


KDNP: hogyan segít a kormány Ukrajnában?

Firtl Mátyás (KDNP) arról kérdezte a kormányt, hogyan segíti az Ukrajnában, Kárpátalján élő rászorulókat.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt válaszolta: a baloldal annak idején kivéreztette a karitatív szervezeteket, az Orbán-kormány azonban kibővítette a Karitatív Tanács támogatását, amely így Ukrajnában ukrán, ruszin és magyar embereken is segít. Egy segélykonvoj a legutóbb 56 tonnányi segélyszállítmányt vitt ki – tette hozzá.