Megemlékezés a madarak és fák napjáról

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke felidézte, 1902-ben Párizsban az európai államok egyezményt írtak alá a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelme érdekében. Ugyanabban az évben Magyarországon Chernel István ornitológus szervezte meg először a madarak és fák napját – tette hozzá.

Harrach Péter (KDNP) úgy értékelte, a 2017-es költségvetés a jó és egészséges társadalmat szolgálja, abból egy egységes társadalom képe bontakozik ki. Hozzátette: bővülnek a családok, a hátrányos helyzetűek lehetőségei, a kiszámíthatóságot az életpályamodellek segítik. Szerinte primitívek és siralmasak a sportfejlesztésekkel kapcsolatos kritikák. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a 2010-es kormányváltáskor milyen helyzetben volt az ország: pénzügyi, morális és társadalmi csődben volt Magyarország. Az OECD szerint azonban most már jó úton járnak, az ország gazdasági eredményeit el kell ismerni – közölte, majd úgy értékelte: reális és támogatható a jövő évi költségvetés.

Bányai Gábor (Fidesz) beszámolt arról, hogy április végén az ország számos megyéjében szenvedtek fagykárokat az ültetvények, elsősorban a szőlő-, a gyümölcs- és a zöldségtermelőket érinti a kár. Mint mondta, a legtöbb kárbejelentés Szabolcs-Szatmár-Bereg és Bács megyéből érkezett. Közölte, a termelők az agrárkárenyhítési rendszeren keresztül igénybe vehető kárenyhítő juttatás formájában részesülhetnek kompenzációban. Hozzátette: idén 24 milliárd forint áll rendelkezésre, de csak azok kaphatnak ilyen juttatást, akik regisztráltak az agrárkárenyhítési rendszerben. Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdasági államtitkára közölte, folyamatban van a kárfelmérés, május 9-én országosan közel 5000 fagykár bejelentés érkezett 31 ezer hektár területre. Elmondta, a kárenyhítési alapban a jövő év elején rendelkezésre álló mintegy 24 milliárd forint elég lesz a legmagasabb összegű kompenzációra. Jelezte azt is, hogy egy folyamatban lévő jogszabály-módosítás alapján a károkat május 23-ig lehet bejelenteni.

Határozathozatalok

Lesz referendum a betelepítési kvótáról

Elrendelte az Országgyűlés a kötelező betelepítési kvótáról szóló országos népszavazást, amelyet a kormány kezdeményezett. A parlament 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében döntött a referendum elrendeléséről. A népszavazási kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" A most elfogadott országgyűlési határozat arról is rendelkezik, hogy – az előreláthatólag ősz első felében megtartandó – népszavazás lebonyolítására legfeljebb mintegy 4,9 milliárd forint fordítható.

Légi közlekedési megállapodás

A Ház hozzájárult a magyar és a bahreini kormány közötti légi közlekedési megállapodás kihirdetéséhez. A képviselők egyhangúlag, 171 igen szavazattal ratifikálták a nemzetközi szerződést. A Ház jelentésben kifogásolta az EU kiküldött munkavállalókat érintő tervezetét Az Országgyűlés jelentésben foglalt állást azzal az uniós tervezettel szemben, amely előírná, hogy a más tagállamba kiküldött munkavállalók javadalmazása egyezzen meg a munkavégzés helyén végzett ugyanazon munka díjazásával. A képviselők 139 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a parlament európai ügyek bizottságának javaslatát, felkérve a házelnököt, hogy a jelentést haladéktalanul továbbítsa az Európai Parlament, az Európa Tanács, valamint az Európai Bizottság elnökének. Az európai ügyek bizottsága előterjesztését azzal indokolta, hogy az uniós tervek sértik a szubszidiaritás elvét. A kormány a javaslat vitájában azt közölte, becslések szerint a brüsszeli tervek mintegy 70 ezer olyan magyar munkavállalót érinthetnek, akik kiküldetésben, ideiglenesen végeznek munkát egy másik EU-s tagállamban.

Az önkormányzatok szabályozhatják a városnéző járatokat

Az Országgyűlés felhatalmazta az önkormányzatokat, hogy rendeletben határozzák meg a területükön közlekedő településnéző járművekre vonatkozó szabályokat. A képviselők 141 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadták el a személyszállítási törvény módosítását, fideszes képviselők kezdeményezésére. A kormánypárti politikusok előterjesztésükben hangsúlyozták, az önkormányzatoknak eddig nem volt beleszólásuk abba, hogy a turisztikai szolgáltatást végző, úgynevezett lassú járművek (például a közúton közlekedő településnéző kisvonatok) milyen útvonalon és megállókkal közlekedhetnek, ezen tevékenységhez ugyanis elég volt a közlekedési hatóság engedélye. Az önkormányzatok a módosítással szabályokat hozhatnak ezen járművek kötelező környezetvédelmi tulajdonságaira, műszaki felszereltségére és külső megjelenésére, továbbá meghatározhatják az igénybe vehető útvonalakat és megállóhelyeket, valamint a szolgáltató alkalmasságának feltételeit.

Folyhat párhuzamos aláírásgyűjtés azonos témájú népszavazási kérdésben

Könnyített a népszavazás kezdeményezésének benyújtási moratóriumán az Országgyűlés, lehetővé téve a párhuzamos aláírásgyűjtést az azonos témájú indítványok esetén. A népszavazási törvény módosítását 115 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A változtatás értelmében állampolgári kezdeményezés esetén mindaddig lenne lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg a Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesíti jogerősen a másik kérdéshez beadott, megfelelő számú – azaz 200 ezer – érvényes aláírást.

Pótlékátalány a honvédségi közalkalmazottaknak

A továbbiakban pótlékátalányt is lehet fizetni a honvédelmi területen dolgozó közalkalmazottaknak a honvédelmi törvény módosítása értelmében. A javaslatot 121 igen, 30 nem szavazattal és 22 tartózkodással fogadta el a Ház. A módosítás része az is, hogy mentesítik a különadók megfizetése alól azokat, akiknek megszűnik a szolgálati jogviszonya. A jogszabályváltozás érinti az önkéntes tartalékos katonákra vonatkozó normarendszert is, a kormány indoklása szerint a cél, hogy igazodjon a napi életszerűséghez. A törvény megelőzi, hogy az állomány tagjai feltüntethessék szervezeti hovatartozásukat a közösségi médiában, amivel a jogalkotó annak akarja elejét venni, hogy a magánvélemény összemosódjon a hivatással. A jogszabály emellett rendezi a pihenéshez való jog kérdéseit külföldi szolgálat esetén, és megteremti a katonai rendész igazolvány jogi alapjait.

Egyszerűsödnek a hírközlési hálózatépítési munkákkal kapcsolatos eljárások

A hírközlési hálózatépítési munkákkal kapcsolatos eljárások egyszerűsítéséről döntött a parlament. A kormány javaslatát 167 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadták el. A módosítás értelmében előírják, hogy ahol lehet, a hálózatfejlesztéseket a meglévő közműhálózati elemek felhasználásával, újrahasznosításával kell megoldani, így a szupergyors internetet biztosító kábeleket elsősorban a meglévő villanyoszlopokra vagy a vízvezetékek számára kialakított közműalagutakba kell telepíteni. A szolgáltatók egy központi elektronikus nyilvántartásból egyszerűen és gyorsan hozzáférhetnek a közművekre vonatkozó adatokhoz, ami jelentősen megkönnyítheti a fejlesztések tervezését. A jogszabály az építési munkák összehangolását is rögzíti, azaz elkerülhető lesz, hogy a frissen épített utakat pár hét múlva újra fel kelljen bontani például egy kábel cseréje miatt. Előírták azt is, hogy minden új és felújított épületben elő kell készíteni a szupergyors internet csatlakozás feltételeit.

Kisebb korrekciók a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvényben

A gyakorlati tapasztalatok átvezetése miatt módosította a víziközmű-szolgáltatásról, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényt a Ház 117 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett. A változtatás a víziközmű-szolgáltatók integrációjával van összefüggésben, a korábbi 373 helyett jelenleg 40 szolgáltató működik. A jogszabály a továbbiakban csak néhány részletkérdésben tér el az általános eljárási szabályoktól. A törvény átalakítja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági jogalkalmazói tevékenységének kereteit is.

Új szabályok a hulladékgazdálkodásban

A hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények új használati rendszerének kialakításáról döntött az Országgyűlés. A képviselők 116 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 5 tartózkodással szavazattal fogadták el azt a javaslatot, amely meghatározza, hogy mely válogatónál milyen minőségű és mennyiségű haszonanyag előállítása a minimálisan elvárt. Az egységes kezeléssel gazdaságosan hasznosítható újra a hulladékban rejlő mintegy 40 milliárd forintnyi érték, az újrahasznosítható anyagok értékesítése pedig az egyes szolgáltatóknak jelent többletbevételt. A kormány a hulladékgazdálkodás színvonalának javításával indokolta a módosítást, s célként jelölte meg a rezsicsökkentés megőrzését úgy, hogy csökkenjen a lerakókban elhelyezett hulladék mennyisége, és nőjön az újrahasznosított aránya.

Csökken a menedékkérőknek járó szociális juttatás

Egyszerűsítette a letelepedési kötvényt jegyzők magyarországi tartózkodásával kapcsolatos engedélyezési eljárásokat, valamint csökkentette a menedékkérőket és az oltalmazottakat megillető szociális juttatásokat az Országgyűlés, amely 113 igen, 40 nem szavazattal, 21 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló kormány-előterjesztést.

2018 végéig legalizálhatók a vízjogi engedély nélküli kutak

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy 2018 végéig bírságmentesen legalizálni lehessen a vízjogi engedély nélkül üzemeltetett kutakat. A képviselők 141 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 7 tartózkodással fogadták el a vízgazdálkodási törvény módosítását a belügyminiszter javaslatára. A törvényváltoztatás újdonsága továbbá, hogy a hatóságok ezentúl elsősorban a kivitelezőt próbálják majd szankcionálni a vízgazdálkodási előírások megszegése esetén, az illegálisan fúrt kutak megrendelőjét pedig csak akkor terhelheti felelősség, ha a kivitelező nem ismert, vagy bizonyíthatóan nem ő sértette meg a szabályokat. Az engedély nélkül fúrt kutak utáni bírság az értékének 80 százalékáig, engedély nélküli vízhasználat esetén egymillió forintig terjedhet, de a magánszemélyekre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.

Pontosították a perkapu részletszabályait

A Ház a féléves felkészülési időszak tapasztalatait figyelembe véve pontosította a perkapu-szolgáltatás technikai részletszabályait, amely egy tavaly elfogadott törvény értelmében július 1-jétől válik kötelezővé a gazdálkodó szervezeteknek és jogi képviselőiknek az állammal történő elektronikus kapcsolattartásban. A Ház 144 igen vokssal, 28 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyta jóvá a belügyminiszter javaslatát.

Adómentessé vált a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatása

A parlament adó- és járulékmentessé tette a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatását, amely a közfoglalkoztatott jogviszony lejárta előtti piaci elhelyezkedés esetén fizethető ki. A 116 igen, 28 nem szavazattal és 30 tartózkodással elfogadott törvénymódosítás a fenti változtatáson kívül átülteti a magyar jogrendbe a tőzsdén jegyzett társaságok, a pénzintézetek és a befektetési vállalkozások könyvvizsgálóira vonatkozó európai irányelv szabályait.

A szövetkezeti törvény szabályozza a diákszövetkezeti foglalkoztatást

A munka törvénykönyve helyett a szövetkezeti törvény szabályozza a jövőben az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást. Az ezt tartalmazó törvénymódosítást 116 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadta el a Ház fideszes képviselők javaslatára. A módosítással a diákok ezentúl nem munkavállalók lesznek, hanem a polgári törvénykönyvnek megfelelő megbízási szerződés alapján dolgoznak majd. A törvény szeptember 1-jén lép hatályba. Szatmáry Kristóf korábbi expozéjában közölte: évente mintegy 180-200 ezer fiatalt érint a diákmunka, közülük 130 ezren végzik azt iskolaszövetkezeteken keresztül. A mostani módosítás szerinte a diákok munkába állásának könnyítését szolgálja.

A művészeti élet képviselői is helyet kapnak az NGTT-ben

Új oldallal egészítették ki a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot (NGTT), helyet adva a testületben a művészeti élet képviselőinek is. A képviselők 113 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 23 tartózkodással hagyták jóvá az erről szóló törvénymódosítást az emberi erőforrások miniszterének javaslatára. A változtatás eredményeként az NGTT-ben helyet kap a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, a szervezet által delegált két képviselő, továbbá a határon túli művészeti élet egy képviselője, akit szintén az akadémia nevezhet meg. A parlament emellett az eddigi háromról hat hónapra emelte az NGTT soros elnökségének időtartalmát, továbbá létrehozta az elnökséget, amelyben a soros elnök, valamint elődje és utóda is helyet kap.

Klímamegállapodás

Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter történelmi jelentőségűnek nevezte a 2015 decemberében létrejött párizsi megállapodást, emlékeztetve arra, hogy a dokumentum aláírásával 175 ország mondott igent a klímaváltozás elleni küzdelemre, és kötelezte el magát a határozott cselekvés mellett. Az egyezmény konkrét vállalásai egyértelmű üzenetet közvetítenek a világnak: Földünk védelme valamennyiünk közös felelőssége – hangsúlyozta. Mint mondta, a megállapodás ratifikálása 2016. április 22-én, a Föld napján kezdődött meg New Yorkban, Magyarország képviseletében – a kormány felkérésére – Áder János köztársasági elnök írta alá a dokumentumot.



Seszták Miklós arra figyelmeztetett: a klímatudatosság mindaddig frázis marad, amíg a döntéshozók nem állnak a cselekvés élére, ugyanakkor a párizsi megállapodás azokat a közös éghajlatvédelmi célokat tartalmazza, amelyek teljesítésével elérhetjük, hogy a globális felmelegedés két Celsius fok alatt maradjon. Hangsúlyozta: ha a globális gazdasági trendek változatlan formában folytatódnak, akkor Föld az évszázad végére akár négy Celsius fokkal melegebbé válhat az iparosodás előtti szinthez képest, és az ökoszisztéma felborulása soha nem látott gazdasági válságba torkollna. Ezért – nyomatékosította – mindenképp tenni kell valamit, amire a párizsi megállapodás lehet a garancia, hiszen ez biztosítja a szükséges eszközrendszert az éghajlatváltozás elleni hatékony fellépéshez.

Seszták Miklós elmondta: a nemzetközi klímafinanszírozás mechanizmusa alapot teremt arra, hogy a fejlett államok támogassák a fejlődő országok klímavédelmi programjait. Hozzátette: Magyarország is aktívan részt vesz a források előteremtésében, így a párizsi konferencián ismét megerősítették, hogy a kormány 2 milliárd forint keretösszeget biztosít klímafinanszírozásra. Elmondta azt is: Magyarország a Kiotóban tett vállalásait túlteljesíti, hiszen 2014-ben 47,8 százalékkal alacsonyabb volt az üveghatásúgáz-kibocsátás az 1985-87-es kibocsátási adatokhoz képest. Ez az eredmény kiváltságos helyzetbe hozza Magyarországot, hiszen ha a kötelezettségek betartása nem igényel újabb erőfeszítést, akkor energiánkat a gazdasági lehetőségek felmérésére és kiaknázására fordíthatjuk – mondta a tárcavezető.

Kiemelte: a párizsi megállapodás új gazdasági berendezkedés felé nyit utat, amelynek során a fosszilis üzemanyagtól való elmozdulás és az alacsonyabb kibocsátás az irányadó, így a magyar cégek előtt új lehetőségek nyílnak a hazai és a nemzetközi piacon.

A párizsi klímaegyezmény melletti kiállásra, a mielőbbi ratifikálásra és végrehajtásra kérte Áder János köztársasági elnök kedden az Országgyűlést. Az államfő parlamenti felszólalásában azt szorgalmazta: „legyünk szövetségesei a jövő nemzedéknek". Mint mondta, világossá kell tenni, hogy közös felelősséget viselünk sorsukért. Áder János a ratifikációs eljárás mielőbbi megindítását kérte a kormánytól: Magyarország az elsők között legyen az Európai Unióban, akik hitet tesznek a párizsi megállapodás mellett. Megjegyezte: több parlamenti cikluson átnyúló feladatokról van szó, fontos, hogy a javaslatot a képviselők egy emberként támogassák szavazatukkal.

A köztársasági elnök lélektani áttörésként értékelte a klímacsúcson történteket, s úgy fogalmazott: „a legnagyobb bajt sikerült elkerülni, de a legnagyobb jót még nem értük el". A 2 fokos célkitűzésre utalva jelezte: nem sok időnk, 15-20 évünk van arra, hogy a megállapodást végrehajtva elkerüljük a legnagyobb bajt. Áder János beszámolt arról is, hogy Magyarország szén-dioxid-kibocsátása 50 éves mélyponton volt 2014-ben a British Petroleum jelentése szerint. Méltatta, hogy Magyarország azon 21 ország közé tartozik, ahol úgy nőtt a GDP, hogy közben csökkent az emisszió. „Nem ülhetünk a babérjainkon" – szögezte le a köztársasági elnök, aki Magyarország tennivalói közé sorolta a nemzeti éghajlatvédelmi és az energiastratégia újragondolását és a Magyar Tudományos Akadémia alap- és alkalmazott kutatásainak nagyobb támogatását. Utóbbit azzal magyarázta, hogy minél hamarabb hasznosítható eredményekre van szükség, meg kell oldani például a nap- és a szélenergia hosszú idejű tárolását.   

Bencsik János, a Fidesz vezérszónoka hangsúlyozta: a párizsi keretegyezmény nem ellentétes a magyar nemzeti érdekekkel, harmonizál a kormány által már jóváhagyott éghajlat-változási stratégiai keretrendszerrel, így a Fidesz-frakció támogatja a megállapodás aláírását. A felvázolt célok teljesüléséhez azonban – folytatta – értékváltásra van szükség, az új érték lényege pedig az, hogy minden embert azonos méltóságúnak tekint, és mindenkinek emberhez méltó körülményeket követel meg. Bencsik János célként fogalmazta meg az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését, azok ugyanis több évtized után is érzékeltetik hatásukat. Szavai szerint ez az emberek és a nemzetek közötti igazságosság próbája is egyben.

Magyarország feladata szerinte az, hogy a józan észre és az egészséges életösztönre hagyatkozva megelőzze az elkerülhetőt, és időben felkészüljön az elkerülhetetlenre. Ezért Magyarország a kezdetektől támogatta a klímaegyezmény kialakítását - közölte, fontosnak nevezve a méltányos teherviselést. Szerinte a párizsi megállapodás figyelembe veszi a magyar nemzeti érdekeket, miután a méltányosság és az eltérő képességek elve egyaránt érvényesül benne. A fideszes politikus felhívta ugyanakkor a figyelmet a klímaprobléma globális természetére. Jelezte, hogy míg Magyarország 20 év alatt 40 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, addig globálisan 56 százalékos volt a növekedés.

Aradszky András, a KDNP vezérszónoka párizsi megállapodás mellett, Ferenc pápa tavalyi, klímavédelmi enciklikájáról szólva kiemelte: fontos történelmi pillanat, amikor a lelki és a profán szféra egyszerre gondolkozik, hogy miképpen tudja megvédeni a teremtett világ értékeit. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: hiába védjük meg a bolygót az éghajlatváltozástól, ha nem teljesedik ki a Földön a társadalmi igazságosság, méltányosság, türelem és a szeretet. Szerinte a párizsi megállapodás túlmutat az éghajlatváltozáson és közös szolidaritáson alapuló gondolatokat sejtet. Pozitívnak tartotta, hogy az EU önálló entitásként, nem tagállamonként jelent meg a konferencián, így egységet, erőt és elkötelezettséget mutatott a világ számára. Úgy vélte: Magyarország jó pozícióban van, de nem lehetünk elégedettek, törekedni kell a megújuló energiaforrások alkalmazására. Magyarország jó úton jár, de ez kevés, ha a világ eltéveszti a lépést – jegyezte meg.

Alaptörvény-módosítás

A fideszes Gulyás Gergely expozéjában kiemelte: Magyarország alaptörvényének hatodik módosítása olyan új helyzetre kíván választ adni, ami az alaptörvény elfogadásakor még ismeretlen veszély volt. A migrációs válság a terrorfenyegetettséget drámai módon megnövelte, és a védekezésből egyetlen uniós állam sem maradhat ki – mondta, kitérve arra, hogy időben felhívták a figyelmet: terrorizmust is importálnak ebben a helyzetben. A szabályozás célja Magyarország biztonságának szavatolása egy megváltozott biztonsági környezetben – foglalta össze a fideszes politikus. Hangsúlyozta, az Országgyűlésnek kompromisszumra kell jutni, hogy az ilyen helyzetekben a polgárok biztonságát szavatolni tudják.

Elmondta: a módosítással egy új tényállást kívánnak bevezetni, és terrorveszélyhelyzet esetén akár az alapjog korlátozására is lehetőséget teremtenének a biztonság érdekében. Rámutatott, hogy az alapjog-korlátozás a rendkívüli jogrend lényege, és az államnak komolyabb beleszólást kell kapnia egy ilyen szituációban. Nem vitatható ilyen esetben az sem – folytatta Gulyás Gergely –, hogy közvetlenül a kormánynak kell megadni a beavatkozás lehetőségét. Az Országgyűlés utólagos jóváhagyására van lehetőség, szakbizottságait és a köztársasági elnököt folyamatosan tájékoztatni kell. Ez a tájékoztatás garanciális rendelkezésként indokolt - mutatott rá.

Gulyás Gergely azt mondta, a felhatalmazás, amit a kormánynak adna a parlament, semmiféleképpen nem túlzott és érdemi visszaélésre nem ad lehetőséget. Az előterjesztés szerint a kormány a kezdeményezés pillanatától kezdve a rendkívüli jogrend részét képező eszközökkel rendelkezne, s ez a jogkör akkor válna teljessé, ha az Országgyűlés 15 napon belül kihirdeti a terrorveszélyhelyzetet. Megjegyezte: az öt különleges jogállás így egy hatodikkal egészülhet ki. Kitért arra is, hogy lehetőségét teremtenének a magyar honvédség alkalmazására, ha a rendőrség és a nemzetbiztonság erői nem elegendőek. A honvédség bevetésével szavakban valamennyi párt egyetértett – közölte, hozzátéve: a terrorveszélyhelyzetet kétharmados többséggel hirdetnék ki. Az elmúlt 3-4 hónap eseményei után felelős politikai erő erre a javaslatra nem mondhat nemet – foglalt állást Gulyás Gergely.

Vargha Tamás államtitkár a kormány nevében jelezte, hogy támogatják a javaslatot. Szavai szerint az elmúlt időszakban Magyarország és Európa biztonságpolitikai környezetében jelentős, negatív változások ment végbe, s ezen kihívásokra a magyar jogrend honvédelmi szabályozása csak kismértékben van felkészülve. A hatályos alaptörvény és a meglévő jogrendi esetek nem alkalmasak a terrorveszély kezelésére és a gyors reagálásra - indokolta az alaptörvény hatodik módosítását.

Répássy Róbert, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte: az élet hozta ezt az alkotmánymódosítási igényt. Szóvá tette, hogy az MSZP ismét nem vesz részt abban a törvényalkotási folyamatban, amely az ország és a polgárok védelmét hivatott szolgálni. Ez a magatartás azért is felelőtlen, mert a téma alapvetően nem alkotmányjogi – mutatott rá. Kitért arra, hogy magyar kormány és Orbán Viktor kormányfő már több mint egy éve felhívta a figyelmet a veszélyre, s számtalan intézkedést tett a határok védelmére. Ezért nagyon sok támadás érte, de mára több a követője az intézkedéseknek, mint az ellenzője – rögzítette.

Ugyanakkor a migrációs válság mára a hétköznapok biztonságának kérdésévé emelkedett, s az a kérdés, hogy a félelem és a szokásainak megváltoztatása életünk részévé válik-e – fejtette ki Répássy Róbert, aki szerint természetes kérés, hogy a kormány az Országgyűlés támogatását kéri az ország biztonságának védelme érdekében. A kormánypárti politikus megjegyezte: majdnem két millióan támogatták aláírásukkal, hogy szigorításokat vezessenek be a bevándorlás szabályozásában. Kijelentette: a javaslat nem tűr halasztást, s elfogadhatatlannak tartják, hogy az ellenzék kifogások keresésével a terrorfenyegetés elhárítását akarja megakadályozni, feláldozva a biztonságot. Kitért arra is, hogy az ellenzéki pártok obstrukciós tevékenysége végigkísérte a migrációt, és most sincs készség a közös cselekvésre. A kormány elkötelezett abban, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni a terrorveszély-helyzet kialakulását és akkor lennének a legboldogabbak, ha az új cikkely alkalmazására nem lenne szükség.

Vejkey Imre (KDNP) elmondta, hogy pártja a terrorizmus elleni akcióterv részeként támogatja a változtatást, amely új, különleges jogrendi tényállásként rögzítené a terrorveszélyhelyzetet. Az alaptörvény módosításának szükségességét abban látta, hogy a kormány szükség esetén gyorsan és hatékonyan léphessen fel. Most azonban csak demokratikus deficitet okozó választ adhat – mondta. Mint fogalmazott, az új különleges jogrendi helyzet a megelőző védelmi helyzet belbiztonsági megfelelője, annál azonban szűkebb meghatározást ad, ugyanakkor lehetőséget teremt a honvédség felhasználására, ha a rendőrség vagy a nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem lennének elegendőek.

Jelentős és közvetlen terrorfenyegetettség vagy -támadás esetén kétharmados parlamenti támogatással lehetne a kormány kezdeményezésére kihirdetni a terrorveszélyhelyzetet – mutatott rá. Parlamentáris garanciának ítélte, hogy a kormány a bevezetett intézkedésekről az államfő mellett a Ház illetékes bizottságát is folyamatosan tájékoztatná. Célnak nevezte az ország védelmi képességének növelését, ehhez szerinte minden olyan eszközt meg kell adni a kormánynak, amellyel más országokban is rendelkezik a végrehajtó hatalom. Rámutatott: a kormány rendeletet alkothat, egyes törvények hatályát felfüggeszthetné, egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhatna.

Klímamegállapodás

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke jelent problémát, hanem az erőforrások igazságtalan elosztása. Közölte, 7,3 milliárd ember él a Földön, és ha nem következik be fordulat, 9-10 milliárdra nő ez a szám. Nem merünk szembenézni azzal – mondta, hogy a világ egyik részében fogyatkozik, a másik részében nő a népesség. Hozzátette: Magyarországnak nem szabad elfogadnia, hogy az erőforrásokat úgy osszák fel, hogy a világ nagyobbik felének esélye se legyen a felzárkózásra.

Zárszó

Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klímapolitikáért is felelős államtitkára úgy értékelte: a párizsi egyezménnyel óriásit lépnek előre, a világ klímapolitikája új lehetőséget kap. Hozzátette: Magyarország élen jár ezen a területen, mert úgy nő az ország termelőképessége, úgy nő a foglalkoztatás, hogy közben csökken az üvegházhatású gázok és szén-dioxid kibocsátása. A magyarországi légszennyezéssel kapcsolatos hírekről azt mondta, csúsztatásnak tartja a megjelent híreket a magyarországi és a kínai szállópor-koncentrációról. Kifejtette: vannak olyan mérési eredmények, amelyek kimutatták, hogy Kínában a szálló por nagyságrendje mintegy 35-szörös a határértéknek. A magyarországi és a pekingi légszennyezettségi adatok azonosnak tekintése mindenképpen hibás – mondta.

Alaptörvény-módosítás

Simon Miklós (Fidesz) szerint a párizsi és brüsszeli terrortámadások bebizonyították, hogy új korszakába lépett Európa biztonsága. Erre szerinte a magyar kormánynak is fel kell készülnie, csakúgy, mint más európai országoknak. A Ház előtt fekvő javaslat célja éppen ezért az ország védelmi képességének növelése. Fontosnak nevezte az alaptörvény-módosítást, mert az eddigi különleges jogrendi állapotokat nem a jelenlegi migrációs helyzetre szabták. Az illegális bevándorlás és a terrorizmus között szoros összefüggés van – emelte ki a kormánypárti politikus.

Ezután Hiller István alelnök az együttes általános vitát lezárta. Az előterjesztők nevében a KDNP-s Vejkey Imre azt mondta, a terrorveszély egyre valóságosabb, ezért Magyarországnak fel kell készülnie arra az esetre, ha a terrorveszélyhelyzet bekövetkezne. Szerinte az alaptörvény jelenlegi különleges jogrendi esetei nem alkalmasak egy esetleges terrorveszély kezelésére.

Az elnöklő Hiller István bezárta az ülésnapot, az Országgyűlés szerda reggel 8 órakor folytatja munkáját a 2017-es költségvetési törvényjavaslat vitájával.