Latorcai János a KDNP frakcióvezető-helyettes a magyar-lengyel szolidaritásról szólva felidézte Salamon Rácz Tamás alakját, aki akkor is képes volt szolidaritást vállalni a lengyel néppel, amikor az az életébe is kerülhetett volna. Méltatlanul elfelejtették Salamon Rácz Tamást, aki a II. világháború alatt lengyel menekültek beilleszkedését segítette, s hozzájárult ahhoz, hogy közel 60-70 ezer lengyel katona távozhasson a zöld határon át, és megkezdhesse a lengyel hadsereg újjászervezését. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára rámutatott: mindig is a lengyel volt az a nemzet, amelyik testvéri, baráti kapcsolatot alakított ki a magyarokkal. A magyar hazafiságnak mindig része volt és része lengyel a magyar-lengyel barátság – közölte. Az ígérte, hogy az európai színtéren a jövőben is kiállnak lengyel barátaik mellett, s beszámolt közös pesti srác emlékművek avatásának tervéről a két országban.

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője kiemelte: a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály visszavonásáról a parlament döntött, a szocialisták aláírás gyűjtése okafogyottá vált. Emlékeztetett: népszavazásról szóló törvény meghatározza, hogy célhoz kötöttség szükséges, ez azonban megszűnt, ezért az aláírásgyűjtés illegitim, ennek alapján nem lehet kiírni népszavazást. A szocialisták kérdése szerint a ma még nemzeti ünnepeken járó szabadnap sem járna a dolgozóknak. Feltette a kérdést, ennek ellenére miért gyűjtik az aláírásokat? Amíg ezt nem hagyják abba, illetve amíg az Alkotmánybíróság nem mondja ki, nem lehet kiírni a népszavazást, addig nem tudnak hozzányúlni a kereskedelmi dolgozók helyzetének javítását célzó joganyaghoz sem. Jelezte: a kereskedelmi dolgozók 30 ezer aláírást adtak át a frakciónak helyzetük javítása érdekében. Ezt ősznél előbb nem tudják a ház elé terjeszteni – közölte. Dömötör Csaba, államtitkár közölte: az MSZP pártpolitikai célokból, a politikai balhé kedvéért kezdeményezte a népszavazást. Ugyanakkor a kényszerbetelepítés elleni népszavazás minden magyart érint és sorsdöntő Európa szempontjából. A népszavazás kiírásához csak a Kúria döntésére van szükség, ez várhatóan kedden megszületik.
 
Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy ma Magyarországon az élelmiszerhamisítás a drogkereskedelem után a második legjelentősebb feketepiaci tevékenység, ezért a terület hatékony ellenőrzése kiemelten fontos. Azt kérdezte, milyen a magyarországi helyzet a hamisított élelmiszerek forgalmazása szempontjából. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára felidézte, hogy Európában az elsők között, 2012-ben hozták létre a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt. A Nébih 89 százalékos felderítési hatékonysággal dolgozik – mondta. Jelezte, a jövőben kiemelt figyelmet fordítanak a hamisított termékek online terjesztésére, eredethamisítások visszaszorítása érdekében pedig eredettérkép létrehozását tervezik például a méz esetében.

Völner Pál (Fidesz) azt kérdezte: a kormány szerint méltó-e a nemzeti emlékhely kitüntető címre az esztergomi Várhegy, amelynek szerepét kimagaslónak nevezte az ország történelmében. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a kormány támogatja a kezdeményezést, és meg is kezdték a nemzeti emlékhellyé nyilvánítást, tekintettel arra, hogy a hely mind az állam függetlenségével összefügg, mind a keresztény államisággal. Hamarosan továbbépítésére is sor kerülhet – tette hozzá.

Dankó Béla (Fidesz) arról érdeklődött, hogy milyen a hatékonysága a magyar GMO-mentesség őrzésének. A kormánypárti politikus szerint Magyarország az egyik motorja a GMO-mentesség ügyének az Európai Unión belül. Azt is jórészt a magyar munka egyik érdemének tartja, hogy Brüsszel hozzájárult ahhoz, hogy a genetikailag módosított növényfajták tiltása vagy engedélyezése tagállami hatáskör legyen. Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár válaszában azt mondta: az élelmiszer-biztonság a szántóföldön kezdődik, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ezért központi laboratóriumi vizsgálatokon alapuló ellenőrzési rendszert működtet, amely garantálja, hogy csak GMO-mentes vetőmagot lehessen felhasználni. Az elmúlt években a vizsgált vetőmagok mindössze 2-3 százaléka volt GMO-szennyezett – közölte, hangsúlyozva, hogy a laboratóriumi vizsgálatok eredménye előtt nem lehet forgalomba hozni a vetőmagokat.

Móring József Attila (KDNP) elmondta, az elmúlt hat év alatt kétmilliárd amerikai dollárnak megfelelő mézelő méh pusztult el világszerte. 2010-re már globális problémává nőtte ki magát a méhek pusztulása – tette hozzá. Közölte, ez a kérdés nemcsak a méztermelés miatt fontos, hanem azért is, mert nem tudni, mi lesz az emberiség létfenntartásához szükséges élelmiszerlánccal, ha nem lesz, ami beporozza a növényeket. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, Magyarországon 20 ezer méhész 1,2 millió méhcsaládot tart; az ágazatnak óriási az ökológiai jelentősége. Szólt a kínai hamisított méz elleni fellépésről. Szerinte az ellenőrzések hatására az importméz aránya jelentősen csökkent, míg a magyar mézek aránya jelentősen nőtt a kiskereskedelmi forgalomban; 2016 januárja óta az országba gyakorlatilag nem hoznak be kínai mézet.

Vita az uniós forrásokról

Nem jó társadalompolitikai célokat szolgálva, nem az ország érdeke szerint dőlt el a 2007 és 2013 közötti, mintegy 9223 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn, a parlament erről szóló vitanapján. Lázár János megdöbbentőnek nevezte, hogy az összeg mintegy 90 százaléka került állami vagy önkormányzati intézményekhez. Ezzel szemben a jelenlegi források 60 százalékát a kkv-k erősítésére fordítja a jelenlegi kabinet – mutatott rá. Szerinte rendkívül nagy bürokráciát fenntartva, nem világos céllal írták ki a pályázatokat fenntarthatatlan beruházásokra, amelyek nem szolgálták az ország versenyképességének növekedését. Súlyosan hibáztak szerinte az ország helyzetének felmérői, akik európai érdekekkel feleltették meg a magyar érdekeket, amelyeket a magyar társadalom gyakran megérteni sem tudott.

A korrupció melegágyának nevezte azt a bürokráciát, amely akár a források 45 százalékát is elkölthette a pályázatok lebonyolítására, amire akár 1500 milliárd forint is kifolyhatott – mondta. Jelenleg ez mindössze 12 százalékot tesz ki. Lázár János leszögezte: nem tudható még, hogy a jelenlegi után lesz-e újabb kohéziós támogatás, ezért 2020-ra az ország gazdaságát önjáróvá kell tenni. Ennek érdekében szerepel a jövő évi büdzsében 1000 milliárd forintnyi hazai fejlesztési forrás – ismertette. Rámutatott arra is, hogy a fejlesztési források a hazai kis- és közepes vállalkozásokat szolgálják majd, így abból a 100 legnagyobb magyar vállalat nem részesülhet.

Az uniós forrás nem ajándék az ország számára – szögezte le a miniszter, aki szerint Magyarország az időszakban nettó befizetője volt a közösségnek. Lázár János a vitán konszenzust várt arról, hogy a gazdasági miniszter feladata legyen annak nyilvántartása is: milyen gazdasági előnyökről mondott le az ország az unióba lépéssel, amelyért cserébe kohéziós forrásokhoz jutott. Utóbbit ezért a közvélekedésnél jóval kevesebbnek ítélte. Kijelentette azt is: „forrásvédelem" zajlik az unióban, az Európai bizottság szerinte szándékosan állít bürokratikus akadályokat a kifizetések elé. Nyomatékosítva, hogy nem vitatja a korábbi forrásfelhasználás meghatározóinak jó szándékát, a jelenlegi kormány mégis szembekerült a kérdéssel: változtasson-e az alapvető célokon, megakasztva a kifizetéseket, vagy korrekciókkal segítse azt. Elismerte, hogy a döntést vita előzte meg, és rámutatott, a kabinet az utóbbi utat választotta, az első számok pedig igazolták a döntést: mintegy 9600 milliárd forintra született szerződés.

A jelenlegi fejlesztési ciklusról szólva elmondta: kevesebb forrás lesz infrastruktúra-fejlesztésre, de egészségügyre vagy oktatásra sem jut annyi, mint 2007 és 2013 között, így az eddig megvalósított beruházásokból kell javuló szolgáltatást nyújtani. Fontosnak ítélte, hogy 2017-be és '18-ban megvalósuljanak a kifizetések, ha ugyanis az ország nem tartja az ütemezést, forrásoktól eshet el. A bürokráciacsökkentés és a forrásfelhasználás ellentmondását is vitára érdemesnek ítélte a miniszter.

A Fidesz a fejlesztési ciklus hatalmas eredményének tartja, hogy nem ragadtak be az uniós pénzek. Bánki Erik, a kormánypárt egyik vezérszónoka a legjobb közép-európai eredményként hivatkozott a 108 százalékos teljesítésre, amihez értékelése szerint az vezetett, hogy a 2010 utáni kormány átalakította a konstrukciót. A fideszes politikus bírálta, hogy a szocialista kormány lobbiérdekeket próbált kiszolgálni a pénzek elosztásánál és gyakran a hazai kis- és középvállalkozások konkurenciáit támogatta. A hibák közé sorolta, hogy felesleges pályázati rendszert építettek ki, a kifizetések évekig húzódtak, másfél-kétszeresére emelve a költségeket, az önkormányzatok pedig külső cégeket voltak kénytelenek alkalmazni a pályázati eljárásokra.

Hörcsik Richárd, a Fidesz másik vezérszónoka is azt emelte ki: az Orbán-kormány 25-30 százalékos forrásvesztést akadályozott meg, Magyarország számára pedig előnyösen alakult az uniós tagság nettó mérlege. Kiemelte, hogy az uniós források nem adományok vagy segélyek az ország számára. Kifejtette, a források hozzájárultak a beruházásokhoz, a foglalkoztatás, a kutatás-fejlesztés és a termelés bővüléséhez. A politikus a dualizmus korához hasonlította a fejlődést.

Hargitai János (KDNP) két részre osztotta a 2007-2013-as ciklust. Az MSZP-kormányoknak volt idejük felkészülni, míg az Orbán-kormánynak működtetnie kellett egy a szocialisták által „pályára állított" rendszert – fogalmazott. Az alapvető cél az volt, hogy a források közül az utolsó eurocentet is megszerezzék és ha a lehívást nézik, akkor ezt az időszakot sikeresnek mondhatják – jelentette ki.
2007-2010 között hetente 5,5 milliárdot fizetett ki a kormány, 2010-2013 között 18,5 milliárdot, ami 2014-2015-ben heti negyvenmilliárd forint fölé emelkedett – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy Magyarország a rendelkezésre álló keretek 108 százalékát kötötte le, többet, mint a régiós országok.
A szocialista kormányok időszakában a kabinet által meghatározott céloknak, mint a munkanélküliség csökkentése vagy a tartós növekedés, még csak a közelébe sem tudtak érni – közölte. Hiba volt, hogy gazdaságfejlesztésre csak 16 százalékot szántak – kritizált a vezérszónok. Eközben projektmenedzsment címén akár a források harminc százalékát el tudták költeni, felesleges és átláthatatlan pályázati rendszereket működtettek, az önkormányzatokat pedig olyan helyzetbe hozták, hogy majd 1200 milliárd forinttal kellett őket konszolidálni – mondta.
Az Orbán-kormány viszont sikeresen teljesített, ezért lehetett lehívni a forrásokat – jelentette ki. Úgy összegzett, hogy felemás a szája íze, mert nem érték el azokat a társadalompolitikai célokat, amelyeket ilyen jelentős forrásokkal el kellett volna.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, mire 2010-ben a Fidesz-kormány átvette a terület felügyeletét, addigra a fejlesztési források 70 százalékát már lekötötték. Magyarország az árfolyamnyereséggel együtt 8600 milliárd fejlesztési forrás lehívására nyílt lehetősége – közölte. A forrásvesztés elkerülése miatt mintegy 9500 milliárdra kötöttek szerződést és ebből valamivel több, mint 9200 milliárd forintot fizettek ki – tette hozzá. Fókuszált fejlesztéspolitikára van szükség, amelyik lehetővé teszi, hogy a magyarországi gazdaság a saját talpára álljon – jelentette ki.
 
Németh Szilárd (Fidesz) szerint az ellenzéknek „savanyú a szőlő", mert a forrásokat már nem ők költik el, így minden, a kormányoldal által megvalósított fejlesztést bírálnak. Szólt a csepeli fejlesztésekről – lakótelep-felújításról, óvoda- és iskolafejlesztésről –, hazugságnak nevezve, hogy a szegényebb területeken érzéketlenebb lett volna a kabinet. Az infrastruktúra-fejlesztéseket is szükségesnek ítélte, köztük a központi szennyvíztisztító építését, és a csatornafejlesztést is, amelyet korábban a szocialisták csak ígérgettek.

Földi László (KDNP) hiányolta, hogy az ipar, azon belül is a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztésére alig volt forrás a korábbi uniós költségvetési ciklusban. Ceglédről és környezetéről elmondta, hogy korábban jelentős hiányt szenvedett a csatornázottság, ezek az elmúlt években már megvalósulhattak a csatornaberuházások. A politikus bízott abban, hogy a következő ciklus forrásait munkahelyteremtő beruházásokra költik majd.

Csepreghy Nándor államtitkár is úgy ítélte meg: fel kell tenni a kérdést, követtek-e el hibát azok, akik Magyarország csatlakozási szerződését megtárgyalták. Csatlakozásunkkor tőkeerős vállalkozások azonos szabályok szerint versengtek a hazaiakkal, így előbbiek visszaéltek erőfölényükkel – mutatott rá. Szerinte az Orbán-kormány, felelősen gondolkodó kabinetként mindent megtesz annak érdekében, hogy a hazai társaságok felzárkózhassanak nyugat-európai versenytársaikhoz. Szerinte ezt számon kérni a kormányon - ahogy fogalmazott, erős retorikai fogással – akár hazaárulásnak is nevezhető.

Horváth István (Fidesz) arról beszélt, hogy a megváltozott feltételek egy valódi vidékfejlesztés alapjait teszik le, a rendszert a partnerség és az objektív értékelés jellemzi. Értékelése szerint korábban nagy aránytalanságok és merev szabályok voltak, egy adott kör tudta csak az időpontokat, a források pedig 2-3 nap alatt kimerültek. Hibaként jelölte meg azt is, hogy hosszadalmas volt a kifizetés, s mivel a bank nem módosította a kondíciókat, a kedvezményezett sem tudott változtatni.

Köpeczi-Bócz Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériumának európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára kifejtette, hogy az előző ciklusban számos egészségügyi fejlesztés megvalósult, az újban pedig a hiányokat pótolják, például a gyermeksürgősségi ellátás területén. Prioritásként beszélt az alapellátás megerősítéséről, továbbá a szakdolgozók képzéséről és továbbképzéséről. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy Balog Zoltán miniszter arra tett javaslatot, hogy a hátrányos helyzetű iskolákban eltérhessenek a szabályoktól, így például kevesebb gyermekre jusson egy-egy pedagógus, s több szolgáltatáshoz ingyen férjenek hozzá a diákok és szüleik. Mint mondta, ez is a különbségek csökkentéséhez fog hozzájárulni.
 
Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár arról számolt be, hogy hazai forrásokból el kell jutni a határokig az autópályákkal, és be kell kapcsolni a megyei jogú városokat a gyorsforgalmi hálózatokba. Ezzel számos ipari régió kinyílik – értékelt. Egyúttal bírálta a ppp-konstrukciós beruházásokat, amelyek nélkül 100 milliárd forinttal magasabb összeg jutna más projektekre.

Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az LMP-nek címezve jelezte: nyitott ajtókat döngetnek, lesz forrás gazdaságfejlesztésre, továbbá a kis- és középvállalkozói szektor számára. Célként jelölte meg, hogy a helyi szereplőket minél nagyobb arányban bevonják a pályázatokba. Kitért arra is, hogy a korábbi kormány a 4-es metró pazarló beruházása miatt nem választotta szét Budapestet és Pest megyét, a továbbiakban azonban lesz forrás a megye fejlesztésére.

V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a pályázati eljárásrend lecserélése mellett érvelt. A korábbi rendszert egy borotválkozó automatához hasonlította, utalva arra: nem azonos az emberek fejformája. Helyesbíthető, rugalmasabb eljárás jött létre – mondta.

Gelencsér Attila (Fidesz) Somogy megyei példákat hozva méltatta, hogy mintegy 250 milliárd forint jutott a megyére, ezek között az útfelújításokat, a megyei kórház 22 milliárdos beruházását és az egyetem 3 milliárd forint értékű fejlesztését emelte ki. Elvárásként fogalmazta meg, hogy célzottabb pályázatok legyenek a jövőben, csökkenjen a bürokrácia, csökkenjenek a költségek, feszesebb legyen a tempó.

Tasó László azt fűzte hozzá, hogy a közeljövőben megjelenik a 67-es út bekötéséről szóló kiírás, és idén elkezdődhet az 51,5 milliárd forintos beruházás.
    
Szászfalvi László (KDNP) felemásnak ítélte a hétéves ciklust. Szerinte fel kellett gyorsítani az eljárásokat, mert a projektek két-három évig húzódtak. Méltatta, hogy 2010 után komoly nagyságrendű forrásokat sikerült megmenteni, amelyek elvárható társadalompolitikai célokat valósítottak meg. A kormánypárti politikus a hátrányos helyzetű térségek támogatását szorgalmazta, és üdvözölte, hogy a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják az új ciklusban.

Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy 2010 előtt magas volt a forráskoncentráció, 1 százalékhoz jutott a források 50 százaléka, s ez sem versenyképességi, sem társadalompolitikai szempontból nem volt tartható.
    
Szűcs Lajos (Fidesz) bírálta, hogy az előző kormány Pest megye és Budapest szétválasztása ellen volt, szerinte ez folyamatosan hátrányosan érintette a megyét. Példaként hozta, hogy a területre a források harmada jutott az országos átlaghoz képest. Üdvözölte a tavaly decemberi kormányhatározatot, amelynek értelmében az új ciklusban külön régiót alkot Pest megye.

Párttársa, Tapolczai Gergely a fogyatékosságra jutó forrásokat értékelt, szerinte a fejlesztések nekik is kedveztek, mert benne volt az infrastrukturális és infokommunikációs akadálymentesítés. Kifejtette: 66,7 milliárd forint jutott a területre, s bízik abban, hogy ez tovább növekedik a következő időszakban.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára zárszavában úgy fogalmazott, a vitában elhangzottak alapján a kormány jó irányba indult a 2014-2020 közötti uniós támogatások felhasználásával. „Politikai támadásokból sokat hallottunk, valós érveken alapuló támadásokból annál kevesebbet" – fogalmazott a kormány képviselője, aki szerint a baloldali pártok vitában elmondott „szólamai" azt bizonyítják, hogy különbséget tesznek a fővárosi és vidéki lakosság között. „Mi azt gondoljuk, hogy nincs erős vidék erős főváros nélkül, de ez ugyanígy fordítva is igaz" – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette, a kabinet valóban meg akarja adni a vidék felemelkedésének a lehetőségét, például az autópályák határokig történő meghosszabbításával, valamint a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével. Csepreghy Nándor aláhúzta, a kormány a vitában elhangzottakat is figyelembe véve mindent megtesz azért, hogy a jelenlegi uniós támogatási időszakban felhasznált pénzek tovább fokozzák a magyarországi gazdasági növekedést.

Az ülést vezető Jakab István ezt követően bezárta az ülést, előtte pedig arról tájékoztatott, hogy az Országgyűlés várhatóan május 9-én folytatja munkáját.