Napirend előtt



KDNP: határozat a keresztényüldözés ellen

Harrach Péter (KDNP) elmondta, a parlament egy olyan határozatot készül elfogadni, amely a közel-keleti és afrikai keresztényüldözés elítéléséről, az üldözöttek támogatásáról szól. A javaslat elfogadását részben egyetemleges felelősséggel, részben azzal indokolta, hogy a migránsáradat megfékezésének legjobb eszköze, hogy ha a kibocsátó országokban teremtenek megfelelő életkörülményeket.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felsorolta azon országokat, ahol a legnagyobb mértékű a keresztényüldözés. Mint mondta, ezek zömében muzulmán többségű országok, de van közöttük kommunista berendezkedésű is. Szólt arról is, hogy több nemzetközi szervezet is fellép a keresztényüldözés ellen.


Fidesz: felmerül a szélsőségek és a politika kapcsolata

Németh Szilárd (Fidesz) szerint a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülésén elhangzottakról az ellenzéki elnök valótlanságokat állított. Jelezte, a belső vizsgálat most is tart a rendőrségnél. Hozzátette: az is világossá vált, hogy migrációs kérdésekben komoly kockázatot jelentenek a Soros György által pénzelt minden legális kontrollt nélkülöző, nemzetközi hálózatba tömörült, magukat civileknek hazudó szervezetek.

Véleménye szerint az elmúlt időszak terrorcselekményei és a magyar rendőrséget ért támadások is azt bizonyítják, hogy Európa és Magyarország biztonságát ma az illegális migráció és a vele kéz a kézben járó terrorizmus és az ennek következtében megerősödő paramilitáris szervezetek veszélyeztetik.

Közölte, a bőnyi rendőrgyilkosság után új helyzet alakult ki: a Magyar Nemzeti Arcvonal vezetője célzott karabélysorozattal kivégezett egy szolgálatban lévő rendőrt. Olyan fotók is nyilvánosságra kerültek, amelyek a szélsőségek és a politika, jobbikos politikusok kapcsolatát vetik fel – tette hozzá.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte, meg kell vizsgálni, a Magyar Nemzeti Arcvonal, amelynek a bőnyi rendőrgyilkosság elkövetője az alapítója volt, mely politikai párthoz kötődik és mely titkosszolgálattal tart kapcsolatot.

Rögzítette: a magyar hatóságok megvédik minden szélsőségtől a magyar embereket.

Határozathozatalok

Elfogadta a Ház a 2015-ös zárszámadást

Elfogadta az Országgyűlés kedden a 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt. A tavalyi zárszámadásra 130 képviselő szavazott igennel, 60-an nemmel.

A törvény indoklásában az előterjesztő Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kiemelte: tavaly a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti előzetes hiánya kisebb lett az eredetileg kitűzött célnál, a GDP 2,4 százaléka helyett annak 1,6 százalékában teljesült.

A költségvetést kétszer módosították tavaly. Egyrészt a BKV Zrt. adósságának átvállalásáról és az Erste Bankban történő állami részesedésszerzésről döntött az Országgyűlés, valamint többletforrást biztosított a kurdisztáni katonai szerepvállalásra, a közútépítési programra, a megváltozott munkaképességűek támogatására és az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztésére. A migránsválsággal összefüggésben szintén biztosították a szükséges forrásokat, továbbá átvállalták az MTVA 47,1 milliárd forintos adósságát. A többletkiadások fedezetét a kamategyenleg és az adóbevételek kedvezőbb alakulása biztosította, ennek következtében a törvénymódosítás az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét nem befolyásolta.

Az európai uniós programokról a miniszter kiemelte, hogy azok pénzforgalmi kiadása jelentősen, 294 milliárd forinttal meghaladta a tervezettet, döntően azon kormányzati törekvés eredményeképp, hogy maximális legyen az uniós források felhasználása.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 1213,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,5 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,2 milliárd forintos többlettel zárták 2015-öt.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés bevételei összességében jóval kedvezőbben teljesültek a törvényi módosított előirányzatnál – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. A főbb adóbevételek közül a társasági adóból, az egyszerűsített vállalkozói adóból, a pénzügyi szervezetek különadójából, az áfából, a jövedéki adóból és a személyi jövedelemadóból befolyó bevételek is magasabbak lettek a tervezettnél. Ezen felül a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is túlteljesültek. Ugyanakkor elmaradtak a tervtől az uniós és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek – közölte.

A központi költségvetés kiadásai összességükben meghaladták a törvényi előirányzat szintjét. Magasabb mértékben realizálódtak többek között a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a helyi önkormányzatok támogatásai, a kamatkiadások, valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is. Ugyanakkor elmaradtak a törvényi
előirányzattól a lakásépítési támogatások és a kezességérvényesítések.

A kormány gazdaságpolitikájáról szólva a zárszámadás indoklásában az áll: a kormány 2015-ben folytatta a ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását, így a költségvetési hiány alacsony mértéken tartását, az államadósság csökkentését, az ország versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését és az ország növekedési potenciáljának emelését.

A zárszámadáshoz benyújtott összegző módosító javaslat elfogadásával a Ház rendezte az egyházú fenntartású köznevelési intézmények támogatását is, hogy azt kiegyenlítse az állami, önkormányzati fenntartású intézményekével. Az egyszeri köznevelési kiegészítő támogatás összege 31,1 milliárd forint, amelyet decemberben kapnak meg az érintett fenntartók.

Egy másik módosítással pedig az Országgyűlés úgy döntött, hogy egy állami tulajdonban lévő zuglói ingatlant a Hajdúdorogi Metropolitai Egyháznak ad szociális, oktatási, kulturális és hitéleti feladatok elősegítésére.

 
Az Országgyűlés elfogadta az NMHH jövő évi költségvetését

Az Országgyűlés kedden 130 igen és 61 nem szavazattal fogadta el az NMHH jövő évi költségvetését, amelyet a költségvetési bizottság terjesztett a parlament elé.

Az MTVA közszolgálati hozzájárulásként 70,1 milliárd forintba részesül, amely kereskedelmi és vagyongazdálkodási tevékenységéből további 8,7 milliárd forinttal számol. Kiadásai között 70,6 milliárd forint a médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenység, amelyen belül személyi kiadásokra 14,3 milliárd forintot, míg dologiakra 51,5 milliárdot költhet az MTVA.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 1,7 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre. A rádiók és televíziós műsorok támogatását célzó Magyar Média Mecenatúra programra is változatlanul 3,1 milliárd forint fordítható.

Az NMHH büdzséje bő 3 milliárd forinttal emelkedik a 2016-oshoz képest. A bevételi oldalon a közhatalmi bevételekből 26,6 milliárd forint, ezen belül a frekvenciadíjakból 21,3 milliárd forint bevételt tartalmaz a jogszabály, míg működési bevételből 6,4 milliárd forintot terveznek. A kiadási előirányzatok közül az egyéb működési célú kiadások teszik ki a legnagyobb, 10,6 milliárdos összeget, beruházásra 4,9, személyi juttatásokra 6,9 milliárd forintot terveztek.

A médiatanács 452,5 millió forintból gazdálkodhat 2017-ben, ebből 279 millió forint működési bevétel, 174 millió pedig államháztartáson belülről érkező működési célú támogatás. A kiadási oldalon főként dologi kiadások és személyi juttatások szerepelnek a javaslat szerint.

A médiatanács kezelésében lévő előirányzatokra 1,1 milliárd forintos büdzsét terveztek, a bevételi és a kiadási oldalon ennek jelentős része, 963 millió forint médiaszolgáltatási díjként szerepel.

 
Megszületett az NMHH jövő évi költségvetése

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) jövőre 35,3 milliárd forintból gazdálkodhat, míg a hatóság médiatanácsa 452,5 millió forintból, és a testület további 1,1 milliárd forintot kezel. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetése 2017-ben 79,9 milliárd forint lesz.

Az Országgyűlés 131 igen szavazattal, 61 nem ellenében elfogadta az NMHH jövő évi költségvetését, amelyet a költségvetési bizottság terjesztett a parlament elé.

Az MTVA közszolgálati hozzájárulásként 70,1 milliárd forintba részesül, amely kereskedelmi és vagyongazdálkodási tevékenységéből további 8,7 milliárd forinttal számol. Kiadásai között 70,6 milliárd forint a médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenység, amelyen belül személyi kiadásokra 14,3 milliárd forintot, míg dologiakra 51,5 milliárdot költhet az MTVA.

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. 1,7 milliárd forintból gazdálkodhat jövőre. A rádiók és televíziós műsorok támogatását célzó Magyar Média Mecenatúra programra is változatlanul 3,1 milliárd forint fordítható.


Elhalasztották az e-cigarettáról szóló javaslat zárószavazását

A dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló előterjesztés zárószavazását a benyújtó - Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter – javaslatára elhalasztotta a Ház.

Az indítvány lényege, hogy az eddig korlátozás nélkül értékesíthető új típusú dohánytermékeket, köztük az elektronikus cigarettát is a dohánytörvény hatálya alá vonnák, így ezeket a jövőben csak dohányboltban lehetne majd forgalmazni.


Módosult az épített környezetről szóló törvény

A parlament 159 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett módosította az épített környezetről szóló törvényt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára.

A változtatással jogszabályba iktatták, hogy az építésügyi műszaki irányelvekért felelős bizottság dolgozza ki az épített környezet létrehozása és fenntartása érdekében végzett tervezésre, építésre és üzemeltetésre vonatkozó – jogszabály, szabvány által nem szabályozott – követelményeket, módszereket tartalmazó építésügyi műszaki irányelveket. Alkalmazásuk önkéntes.

Az építésügyi műszaki irányelvek építőanyagokra, építéstechnológiákra, építészeti programokra és épületszerkezetekre vonatkozhatnak.

Ha az építésügyi műszaki irányelv által szabályozott területen jogszabályt vagy szabványt adnak ki, az irányelvet vissza kell vonni.

Az építésügyi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapíthatja majd meg.


Szigorúbb szabályok a közművezetékek üzemeltetőinek

A közművezetékek üzemeltetőinek hiányos adatszolgáltatása indokolja az elektronikus hírközlési törvény kétharmados támogatást igénylő, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvény módosítását, amelyet kedden fogadott el a Ház. A sarkalatos rendelkezéseket 155 igen, 41 nem szavazattal, az egyszerű többséget igénylő passzusokat 155 igen és 38 nem szavazattal fogadták el.

Bár a közművezetékek üzemeltetőinek 2013 óta kötelezően adatot kellene szolgáltatniuk egy államilag üzemeltetett elektronikus nyilvántartási rendszer részére hálózatukról, ennek a mintegy 900 magyarországi üzemeltető eltérő mértékben tett eleget. A Miniszterelnökség korábban azt közölte: a hírközlési szektor 3 százalékos, a távhőszektor 19 százalékos, a szénhidrogén-hálózat 100 százalékos, a vízközművek 55 százalékos, a villamosenergia-hálózat pedig 76 százalékos arányban teljesítette azt, ami nehezítette a közműegyeztetéssel kapcsolatos ügyek intézését is az emberek számára.

A változtatás az üzemeltetők hatósági ellenőrzését és a szankciórendszer kialakítását tartalmazza. Az elektronikus hírközlés esetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a víziközművek, a villamosenergia-, a földgáz- és távhőhálózatok esetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kap szerepet.

A módosítás azt is biztosítja, hogy a hatóságok által kiszabott bírságok összegét az üzemeltetők ne háríthassák át a lakosságra, amiatt díjat nem emelhetnek.


Nem kapta meg a kétharmados támogatást az alaptörvény-módosítás

Nem kapta meg a szükséges kétharmados támogatást kedden a parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítási javaslata, amely kimondta volna, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be.



Az előterjesztés 131 igen szavazatot kapott a szükséges 133 helyett.

A javaslatra csak a kormánypárti képviselők szavaztak igennel; az ellenzékiek közül hárman nemmel voksoltak, a többiek nem nyomtak gombot.

A kormányfő az október 2-i kvótanépszavazás után tett javaslatot az alaptörvény módosítására, amelyről több frakcióközi egyeztetést is tartottak.


Az elektronikus ügyintézés kiterjesztéséről döntöttek

A parlament elfogadta az elektronikus ügyintézés kiterjesztéséről szóló jogszabályt, amelynek értelmében 2018. január 1-jétől az állami szerveknek és a nagy közüzemi szolgáltatóknak kötelező ezt az ügyintézési módot biztosítani. Ahol a feltételek korábban adottak és a szerv vállalja, ott egy évvel korábban elindítható a rendszer.

A belügyminiszter javaslatát – amely az információs rendszer működtetését, a hiteles elektronikus azonosítást, továbbá a biztonságos üzenetküldést és fogadást, valamint az elektronikusan aláírt dokumentumok feldolgozását szabályozza – elfogadta a parlament, a sarkalatos rendelkezések 160 igen, 36 nem és 2 tartózkodó szavazatot kaptak, az egyszerű többséget igénylő részeket pedig 136 igen, 32 nem és 26 tartózkodással hagyták jóvá.

A módosítás értelmében minden ügyet lehet elektronikusan intézni, illetve nyilatkozatot tenni, amit törvény vagy kormányrendelet nem zár ki. A személyes jelenlét olyan ügyekben marad kötelező, ahol az eredeti okirat benyújtása szükséges, továbbá a házasságkötésnél. Alapértelmezésben az elektronikus kapcsolattartást írják elő a szerveknek egymás között vagy az ügyfelekkel.

A jogszabály 2019. december 31-ig lehetőséget ad arra, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szervek méretkorlátot határozzanak meg, ami felett adathordozón kell benyújtani a dokumentumokat. A fogvatartottak jogát az elektronikus ügyintézéshez törvény korlátozhatja.


Belügyi tárgyú jogszabályokat módosított a Ház

A parlament átültette az utas adatokkal kapcsolatos uniós szabályozást és több módosítást elfogadott a szabálysértésekre, a közfoglalkoztatásra és a katasztrófavédelemre vonatkozóan. A belügyminiszter javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 155 igen, 35 nem és 8 tartózkodással, az egyszerű többséget igénylő passzusokat pedig 155 igen, 31 nem és 8 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az utasnyilvántartásról szóló úgynevezett PNR-irányelv lényege, hogy az utazás megkezdése előtt a légitársaságok megküldik az utasaik adatait az adott ország erre kijelölt szervének. Meghatározták a kizárólag terrorista és más súlyos bűncselekményekkel összefüggésben kezelhető utas adatok körét és az ezzel kapcsolatos adatcseréket. A Tibek az adatok teljes körét jogosult átvenni a körözési nyilvántartásból.

A módosítás szabályozza azt is, hogy a hazai és külföldi rendvédelmi szervek milyen feltételekkel vihetnek szolgálati lőfegyvereket és lőszereket egymás országába. Szintén új elem, hogy a veszélyesáru-szállítást ellenőrző hatóságok kényszerítő eszközöket vehetnek igénybe.

A jogszabályváltozás érinti a közfoglalkoztatást is: álláskeresői oktatás, tanácsadás időtartamát az eddigi 3 napról 15 napra emelik, továbbá a mentális, szociális, egészségügyi problémákkal küzdő közfoglalkoztatottak igénybe vehetnek egyes egészségügyi és szociális szolgáltatásokat, például családsegítést.

A törvény lehetővé teszi, hogy a bíróság egyesítse a hatáskörébe nem tartozó, de az általa tárgyalt cselekménnyel szorosan összefüggő szabálysértési eljárást, továbbá ezután közlekedési szabálysértések esetén is sor kerülhet közvetítői eljárásra.

A bíróságok és a szabálysértési hatóságok egységes szabálysértési számlát fognak használni; központi bírságkezelő szerv fogja ezt kezelni és a befizetéseket ellenőrizni. Ugyancsak új elem, hogy közigazgatási szabálysértés esetén a mezőőrök is kiszabhatnak helyszíni bírságot.


Átalakul a sportirányítás és sportfinanszírozás

A sportirányítás és az ágazat finanszírozásának átalakításáról döntött az Országgyűlés. A sporttörvény módosítását 152 igen, 2 nem és 36 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá a képviselők.

A jogszabályváltozás értelmében a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) szakmai munkája alapvetően sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre irányul.

A finanszírozás egycsatornássá válik: az állami források tervezése, elosztása, felhasználása, elszámolása és ellenőrzése teljes egészében visszakerül a sportért felelős államtitkársághoz.

Átalakították a MOB eddigi tagozati rendszerét is: azok önállóvá válnak és közfeladatokat ellátó köztestületekként működnek tovább. Négy ilyen jön létre: a verseny- és élsporté, vagyis az olimpiai sportágaké, a nem olimpiai sportágaké, továbbá a fogyatékkal élőké, valamint a diák-, hallgatói és szabadidősporté.


Rendvédelmi egészségkárosodási ellátást vezetett be a parlament

A parlament rendvédelmi egészségkárosodási ellátást vezetett be a honvédek jogállásáról, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló és más kapcsolódó törvények módosításával.

A javaslatot, ami meghatározza a jövő évi 5 százalékos illetményemelés szabályait is, 150 igen, 1 nem szavazattal, 37 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az indoklás szerint az új ellátási rendszer a rendvédelmi életpálya során bekövetkező rendkívüli eseményeket kezeli, amikor az érintett baleset vagy betegségek miatt egészségügyileg alkalmatlanná válik a hivatásos szolgálatra, illetve adott szolgálati beosztásra. A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás alapelveivel egyező honvédelmi egészségkárosodási ellátás szabályait a honvédek jogállásáról szóló törvénybe építik be.

A törvény elsősorban továbbfoglalkoztatást ír elő az érintettek számára, akik a foglalkoztatási jogviszony mellett egészségkárosodási kereset-kiegészítés kapnak, ha ennek feltételei fennállnak. Amennyiben az érintettet egészségi állapota miatt nem lehet továbbfoglalkoztatni, akkor miniszteri mentesítés alapján jogosulttá válik az egészségkárosodási járadékra.

A foglalkoztató szervezetnek kötelessége, hogy az egészségkárosodást elszenvedettek számára az egészségi állapotuknak megfelelő álláshelyet keressenek. A felajánlott állást kötelező elfogadni, ellenkező esetben az alany nem lesz jogosult az ellátásra.

A járadék mértékét az alapján határozzák meg, hogy szolgálattal összefüggő balesetről vagy betegségről van-e szó. Amennyiben igen, akkor a járadék a korábbi illetmény száz százaléka, csökkentve az egyéb ellátások összegével. Ebben az esetben a járadékot nem kötik szolgálati időhöz.

Az ellátásra való jogosultságot szigorúbb feltételekkel állapítják meg, ha a baleset vagy betegség nem függ össze a szolgálati kötelmekkel. Ekkor az ellátás csak minimum 10 év szolgálat után jár, mértéke - az addigi szolgálati idő függvényében - a korábbi illetmény 65-80 százaléka.


Június 10-e a magyar haditengerészek napja

Az Országgyűlés 190 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta azt a kereszténydemokrata határozati javaslatot, miszerint a jövőben június 10-e a legyen a magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapja. A kormánypárti politikusok azért e napot javasolták emléknapul, mert a Szent István csatahajót 1918. június 10-én süllyesztették el az olasz haditengerészet torpedós motorcsónakjai.



A határozat felkéri a magyar kormányt arra, hogy az I. világháborúban tengersírban elesett magyar haditengerész hősi halottak emlékére emeljen emlékművet a horvátországi Pula haditengerészeti temetőjében, hogy a 2017-ben tartandó első haditengerészeti emléknapon már itt adózhassanak tisztelettel a hősi halált halt magyar haditengerészek előtt.


Közbeszerzések

A határozathozatalok után a közbeszerzésekről szóló törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításának tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés.

Lázár: egyszerűsíteni és gyorsítani kell a közbeszerzési eljárásokat

Az elmúlt egy év tapasztalatai és a társadalmi egyeztetések eredményeképpen egyszerűsíteni és gyorsítani kell a közbeszerzési eljárásokat, valamint szigorítani kell a közpénz elköltésének feltételeit – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a  közbeszerzési törvény és az azzal összefüggő egyes jogszabályok módosításáról szóló parlamenti vitában.

Lázár János expozéjában emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2015-ben az Európai Unió tagjai közül elsőként ültette át a közbeszerzési irányelvet, amely 2017-től minden EU-s országra nézve kötelező. Közölte: a mostani törvénymódosítás célja a 2016 tavaszán indult közbeszerzési kerekasztal tanulságainak összegzése, amelynek során a kormány a közbeszerzésekben érintett társadalmi szervezetekkel párbeszédet folytatott, hogy levonja a tanulságot az elmúlt egy év jogalkalmazásából.

Ismertetése szerint a kormány négy körben, 80 társadalmi partner és szervezet bevonásával összegezte a közbeszerzési törvény elmúlt egy évének tanulságait, valamint külön egyeztetés folytatott a számvevőszékkel és a gazdasági versenyhivatallal is, de a tárcák álláspontját és tapasztalatait is a figyelembe vette.

Úgy vélte: a közbeszerzési eljárások egyszerűsítése és gyorsítása jogos elvárása a települési önkormányzatoknak, az állam által támogatott szervezeteknek és a vállalkozóknak is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon ma egy beruházás megvalósítása 300-400 napot is igénybe vehet, de komolyabb útberuházások esetén ez a 6 évet is elérheti.

A miniszter a fontos változtatások között említette, hogy a jövőben egymillió forint felett valamilyen ajánlatkérés, verseny kötelező lesz, mert – folytatta – „a jó gazda gondossága" megkívánja a magyar állam minden szereplőjétől, hogy szinte bármennyi pénzt költ el, legalább három ajánlatot kérjen, hogy meglássa, az általa preferált beszállító versenyképes ajánlatot tett vagy sem.

Hozzátette: egymillió forint felett új közbeszerzési értékhatárokat vezetnek be, a jövőben – osztrák minta alapján – a meghirdetés nélküli közbeszerzési eljárásokban 300 millió forint lesz az értékhatár és öt ajánlatot kell bekérni. Jelezte: legutóbb 2006-ban szabták újra az értékhatárokat, azóta az ár-érték viszonyok érdemben változtak. Szerinte ez érdemi változást jelent a helyi vállalkozók és az önkormányzatok számára, mert ez egyszerűsíti és gyorsítja az eljárást, valamint gazdaságos közpénzfelhasználást tesz lehetővé.

Elmondta: a javaslat az ajánlatkérők védelme érdekében lehetőséget ad arra, hogy a közbeszerzési eljárásból 90 napra kizárhassák azokat, aki visszaélnek az ajánlatkérő bizalmával, nem jó minőségben, vagy a vállaltnál drágábban teljesítenek.

Közölte: a módosítás értelmében, ha az ajánlatkérő csak egy ajánlatot kap, dönthet a közbeszerzés érvénytelenítéséről is, amit most csak fedezethiány miatt tehet meg. A kormány ezt a metódust előírhatja az állami ajánlatkérők számára, ami megfelelő garancia az egy ajánlatos eljárások visszaszorítására – tette hozzá.

Közölte: érdemben változtatnak a fellebbviteli rendszeren és újraszabályozzák a felülvizsgálat rendjét is, valamint célul tűzik ki, hogy egy év alatt teljesen elektronikus legyen a magyar közbeszerzési rendszer.

Lázár János hangsúlyozta: az EU-s közbeszerzési irányelv egységesen vonatkozik az uniós támogatásokra és a hazai forrásokra is, így a közbeszerzési törvény nem vagy csak részben alkalmas arra, hogy abban hazai piacvédelmi szempontokat érvényesítsenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint a Magyarországnak jutatott EU-s támogatások 30 százaléka azonnal visszakerül az EU-ba, mert importot jelent, így a ezek a források érdemben támogatják a nagy német ipari vállalkozásokat. Ugyanakkor pozitívnak tartotta, hogy az Országgyűlés tavaly úgy döntött: a közbeszerzési szabályozásban ne csak az ár számítson az értékelés során, hanem más társadalmi szempontok is, például a foglalkoztatottak köre vagy a környezetvédelem.

A korrupciós ügyek növekedésével kapcsolatos kritikákra azt válaszolta: az egyajánlatos és a hirdetmény nélküli eljárások aránya Magyarországon nem magasabb, mint a régiós EU-s országokban.


Fidesz: szigorúbb szabályok, egyszerűbb, gyorsabb eljárás

Galambos Dénes (Fidesz) szerint az előterjesztés egyes területeken szigorítja a közbeszerzés szabályait, az eljárás egyszerűbb, az elbírálás gyorsabb lesz.

Szerinte az érdemi versenyt segíti elő, hogy eredménytelenné kell nyilvánítani azt a közbeszerzést, amelyhez nem nyújtottak be legalább három ajánlatot. Jelezte, ezzel az Európai Bizottság azon kritikájára reagálnak, hogy túl magas az egy ajánlattevős közbeszerzések száma.

Galambos Dénes közölte, az ajánlatkérők részenként is kötelesek lesznek a közbeszerzés becsült értékét meghatározni. Hozzátette: a javaslat az árubeszerzés és a szolgáltatás-megrendelés esetén 18 millió forintról 15 millió forintra csökkenti az értékhatár, ezen összeg felett a közbeszerzéseket nyilvánosan kell meghirdetni.

Elmondta, a módosítás kizárólag építési beruházások esetén tartja fent a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzések lefolytatásának kötelezettségét. Ez a jövőben 300 millió forintos értékhatárig alkalmazható – jegyezte meg.

A fideszes képviselő azt mondta, a kormány egyedi határozatban felmentés adhat a közbeszerzési kötelezettség alól.

 
KDNP: cél, a tisztességes és ellenőrizhető gazdálkodás


Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője

Vejkey Imre (KDNP) is a közbeszerzési törvény hatályba lépése óta eltelt idő gyakorlati tapasztalataival indokolta a módosítást. Szerinte jelentős szigorítás történik az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldalon is.

Mint mondta, a módosítás legfőbb célja a közpénzekkel való tisztességes és ellenőrizhető gazdálkodás követelményeinek további fokozása, a verseny erősítése.

A politikus a javaslat több pontját is ismertette, így azt az új rendelkezést is, hogy az ajánlatkérő köteles változtatni eljárásaiban az ajánlatkérőket. Ez a rendelkezés megakadályozza egyes szállítók bebetonozását a hirdetménnyel nem meghirdetett közbeszerzésekben – részletezte.


Miniszterelnökség: átláthatóbbá válik a közbeszerzés

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára zárszavában a változtatás hármas céljára mutatott rá: az átláthatóbb eljárások lehetővé tételére, a kis- és közepes vállalkozások egyszerűbb bekapcsolására a közberuházásokba, valamint a versenyképesség javítására a beruházások gyorsabbá tétele által.

Ez a szabályozás sem tudja majd évtizedekre bebetonozni a közbeszerzés rendszerét – jelentette ki –, de minden módosítás a hatékonyabb közpénzfelhasználást célozza.

Hangsúlyozta azt is, hogy egy ajánlat értékelésekor fontos az egyéb költségek figyelembevétele is, mivel az elmúlt közbeszerzések kiadásai akár meg is duplázódtak a lebonyolítás végére. Kiemelte a 4-es metró építését.

Rámutatott arra is, hogy a kabinet nyitott a Jobbik javaslatinak megvitatására, a kisebb önkormányzatok dokumentációs díjainak eltörlését azonban éppen könnyítésnek szánták az ajánlattevők számára.

Az ülésen elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.

 
Külképviseletek

A közszolgálati tisztviselőkről, valamint a külképviseletekről szóló törvények módosításának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés kedden. Szijjártó Péter miniszter elmondta: a változtatás pontosításokat tartalmaz, a jogszabály koncepcióját nem érinti.


KKM: az elmúlt hónapok tapasztalataira épül a változtatás

Az elmúlt hónapok során felmerült technikai kérdések orvoslását célozza a júniusban elfogadott külképviseleti törvény módosítása – mondta expozéjában a külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozva: a jogszabály koncepciója nem változik, az továbbra is célozza a külgazdaságot, valamint a kulturális és tudománydiplomáciát is magában foglaló egységes küldiplomácia megvalósítását. 

Szijjártó Péter hozzátette: a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény módosításával lehetővé válik a zömében adminisztratív, titkársági feladatokat végző ügykezelők kihelyezése is.

Lehetőséget adnának a kihelyezett munkatársak házastársának foglalkoztatására is a külképviseleteken, ezzel egy életszerű helyzetet kívánnak kezelni – fűzte hozzá a tárcavezető. Az alkalmazás azonban csak a kormánytisztviselő külszolgálati idejére szólhat, valamint akkor lehetséges, ha rendelkezésre áll betöltetlen és szükséges munkakör.

A jövőben a fogadó országban munkát vállaló házastárs – itthoni fizetés nélküli szabadsága ellenére - nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerezhet. A miniszter ezt nemzetbiztonságilag is előnyös változtatásnak ítélte, mert eddig, ha egy házastárs nem a külképviseleten vállalt munkát, le kellett mondania az őt megillető mentességekről – magyarázta Szijjártó Péter.

Az elsődlegesen uniós szakpolitikai kérdésekkel foglalkozó diplomaták kihelyezésével kapcsolatban az uniós ügyekért felelős miniszter egyetértési jogot kap, de a felkészülésük és a szakmai vizsgakövetelményeik megállapítása is hozzá kerül.

A katonai attasék hivatalaira is kiterjesztik a törvény javadalmazási rendszerét és változnak az illetményelőleg nyújtásának szabályai is, de bevezetik a költségtérítés-előleg lehetőségét is, például a gyermekek tandíjának fedezése érdekében.

A külképviseletek vezetői a jövőben előzetes központi engedéllyel támogatást, adományt és segélyt nyújthatnak, például természeti katasztrófa esetén – ismertette a miniszter.


Fidesz: a javaslat jobb körülményeket teremt

Balla Mihály, a Fidesz vezérszónoka fontosnak nevezte, hogy külszolgálatot teljesítők minél jobb és rugalmasabb körülmények között dolgozhassanak. Hozzátette: a nyáron elfogadott kerettörvény is ezt a cél szolgálta, amelyet most a hétköznapi tapasztalatok figyelembe vételével finomítanak.

A kormánypárti politikus üdvözölte, hogy a külképviseletek foglalkoztathatják a beosztottak házastársát, ha a szakmai képzettségük megfelelő. Ez gazdasági szempontból sem mellékes – jegyezte meg, azzal magyarázva: ez esetben nem kell külön alkalmazottat felvenni. Fontosnak nevezte a létrejövő költségtérítési alapot is, amelyből egyebek mellett lakhatási, óvodáztatási, iskoláztatási támogatásban részesülhetnek az érintettek.

A javaslatot ésszerűnek minősítette és annak támogatását kérte a pártoktól.


Fidesz: sokat jelent a család közelsége

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt emelte ki, hogy a külszolgálatot teljesítők időnként elszigeteltségben dolgoznak és kifejezetten sokat jelent számukra a család közelsége. Meggyőződése, hogy ez mind az elkötelezettséget, mind a jobb munkát segíti – tette hozzá.

A kormánypárti politikus jelezte, hogy elkötelezettek a kettős vállalás, azaz a külképviseleti és külkereskedelmi tevékenység tovább építése mellett, s ez is indokolja a módosítást.


KKM: a kormány szándékában áll életpályamodellt kidolgozni

Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra úgy reagált: a kormány szándékában áll a külszolgálatban dolgozók számára életpályamodellt kidolgozni, erre most még nem érkezett el az idő, de a következő években születhet ilyen szabályozás. Mérföldkőnek nevezte az új kerettörvény elfogadását és jelezte, céljuk egy olyan rendszer bevezetése, amely mind a dolgozók munkakörülményei, mind a költséghatékonyság szempontjából a maximumra törekszik.

Az államtitkár közölte azt is, hogy a 2017-es költségvetés tavaszi elfogadási miatt most kell rendezni a juttatásokat, s cél, hogy közelítsék azokat a visegrádi négyek átlagához.

Magyar Levente visszautasította az MSZP diszkriminációt érintő felvetését és hangsúlyozta: a házastársak munkavégzésének lehetővé tételét csak akkor könnyítik, ha az releváns.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.

 
Rendőrségi törvény

A rendőrségről és az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosításával folytatta munkáját kedden a parlament. A feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályozás szigorítását célul tűző törvényjavaslatot csak a kormánypártok találtak elégséges megoldásnak, az ellenzéki pártok elégedetlenségüknek adtak hangot.


Kormány: a javaslat jelentősen hozzájárul Magyarország biztonságához

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) parlamenti államtitkára expozéjában kiemelte: a törvénymódosítás jelentősen hozzájárul az ország biztonságához, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépéshez.

A rendőrségi törvény módosítása egyes kiemelt biztonságú létesítmények adatainak – például építési tervdokumentációjának – védelmét teszi lehetővé, azok 30 évig nem lehetnének nyilvánosak – ismertette. A szabályozás érinti a harmadik országbeliek ujjlenyomatának kezelését is, ezt korábban csak az azonosításig lehetett megőrizni, majd törölni kellett, ezt 5 évig megőrizhetővé tennék a nyilvántartásban.

Az elektronikus hírközlésről szóló jogszabály pedig a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályozást érinti: ezt a szolgáltatást az előfizető nem értékesítheti tovább, ha pedig átadja valakinek, arról tájékoztatnia kell a szolgáltatót, ellenkező esetben utóbbi felmondhatja a szerződést. A szolgáltató köteles ellenőrizni szerződéskötés előtt az előfizető adatait, ennek hiányában nem szerződhet. A szolgáltatóknak a meglévő előfizetők személyazonosságát is ellenőrizni kell, s akinél ez nem történik meg, annak szerződése 2017. július 1-jén megszűnik – fejtette ki Kontrát Károly.


Fidesz: szigorítani kell a szabályozást a bűnüldözési érdekek miatt

Vas Imre (Fidesz) felidézte: szeptemberben derült ki, hogy egy hajléktalan nevére 200 ezer feltöltős SIM-kártyát vásároltak bűnözők, a kártyák egy része pedig a párizsi és brüsszeli terrortámadásokat végrehajtó terroristasejt tagjaihoz került. A BM ezután tett ígéretet a jogszabály-változtatásra, ennek megfelelően nyújtotta be a tárca a mostani javaslatot.

Az előterjesztés indítványozza a SIM-kártyákra vonatkozó szabályozás módosítását, a szigorítás Magyarország bűnüldözési érdekeire tekintettel szükséges – mondta.

A módosítás rögzíti – ismertette Vas Imre –, hogy a feltöltőkártyás előfizetéseket nem lehet továbbértékesíteni, és a SIM-kártyákat csak akkor lehet másnak átadni, ha az azonosításhoz szükséges adatokról tájékoztatták a szolgáltatót, amely az adatokat köteles ellenőrizni.


KDNP: a módosítást a fokozódó terrorveszély teszi szükségessé


Firtl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője

Firtl Mátyás (KDNP) szerint a fokozódó terrorveszély teszi szükségessé a BM törvénymódosítási javaslatát. Növelni kell Magyarország védelmi képességét – hangsúlyozta.

A SIM-kártyák ügyében azt mondta, az indítvány a szolgáltatást igénybe vevők azonosításával biztosítja a visszaélések megelőzését.

Számolni kell azzal – érvelt –, hogy a bűnelkövetésben, az embercsempészetben fontos szerepet kapnak az elektronikus eszközök.

 
EU-kazah partnerség

Az Európai Unió és tagállamai, és a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a törvényjavaslat célja, hogy előmozdítsa az EU és Kazahsztán, és ezáltal Magyarország és Kazahsztán közötti kapcsolatokat. Emlékeztetett arra, hogy az EU és a Kazah Köztársaság közötti első partnerségi megállapodás még 1999-ben lépett életbe, és az azóta eltelt időszakban a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődése nyomán, Kazahsztán a közép-ázsiai térségen belül az EU elsőszámú partnerévé vált. Hozzátette: a kazah külkereskedelmi forgalom 40 százaléka az EU-ba irányul és a kazah gazdaságban felhalmozott külföldi tőke több mint egyharmadát EU-ból érkező befektetések teszik ki.

Közölte: a 2015-ben aláírt megállapodás tartalmazza az emberi jogokra, a Nemzetközi Büntetőbíróságra, a tömegpusztító fegyverekre, a kézi- és könnyűfegyverekre és a terrorizmus elleni küzdelemre vonatkozó uniós standard politikai záradékokat, valamint kiterjed a jogi együttműködésre, a jogállamiságra, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemre is. Az egyezmény kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek kedvezőbb szabályozási környezetet teremtenek a Kazahsztánban működő vállalkozások számára, valamint együttműködést irányoz elő az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az oktatás és a kultúra, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a tudomány és a technológia, valamint a közlekedés területén – ismertette az államtitkár.

A magyar-kazah kapcsolatokról szólva kiemelte: 2015-ös adatok szerint Kazahsztán Magyarország 58. legfontosabb kereskedelmi partnere, Közép-Ázsiában pedig a legnagyobb partnernek számít. Elmondta: 2012-ben megalakult a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kazah tagozata és a magyar-kazah üzleti tanács is, idén októberben pedig megtartották Kazahsztánban a magyar-kazah stratégiai tanács ülését.


Fidesz: Kazahsztán Magyarország stratégiai partnere

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka pártja nevében támogatta a törvényjavaslatot. Kiemelte: Kazahsztán Magyarország stratégiai partnere, széles az együttműködés köre a két ország között. Felhívta a figyelmet a kazah-magyar beruházási alap és pénzügyi alap létrehozására, amelybe mindkét ország 10-10 millió dollár induló tőkét fektetett, valamint arra is, hogy a Független Államok Közösségének országai közül Kazahsztán a harmadik legnagyobb partnere Magyarországnak.


Épített környezet

Kormány: könnyebbé válnak az építkezések

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítási javaslatának vitájában Csepreghy Nándor államtitkár azt mondta, hogy a változtatás megkönnyíti az építkezéseket. Emlékeztetett arra a tavalyi döntésre, amelyik a 300 négyzetméternél nem nagyobb alapterületű lakóingatlanok esetében az engedélyezési eljárás helyett csak bejelentési kötelezettséget ír elő. Ennek eredményének tudta be, hogy amíg 2015-ben 6500 építési engedélyt adtak ki, addig a törvény elfogása óta 13 ezer 258 bejelentés tettek az építtetők.

A döntés nagyban támogatta a kormány otthonteremtési politikáját, ezért felmerült a kérdés, hogy ez a lehetőség miért nem áll rendelkezésre a 300 négyzetméteresnél kisebb, de régi épületek esetében – közölte.

A kormány azt is javasolja, hogy a kapcsolódó tereprendezési és támfalépítési munkák elvégzéséhez is elég legyen egy egyszerű bejelentés – emelte ki. A be nem fejezett épületek problémáira áttérve azt mondta, az új építésű házak teljes mértékben be nem fejezett bővítésekor nem akarják alkalmazni a teljes bontási kényszert.

Az energetikai tanúsítványokat ellenőrző Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara (BPMK) a jövőben nem csak véletlenszerűen, hanem lakossági bejelentés alapján is ellenőrizhet és szankcionálhat majd – mondta. A feltárt és jegyzőkönyvben rögzített szabálytalan építési eseteknél az eddigi 90 napos határidő helyett azonnal meg kell indítani az eljárást és az ellenőrzés sem lehet több 90 napnál.

 
Fidesz: csökkenteni kell a bürokráciát

Galambos Dénes, a Fidesz vezérszónoka a javaslat céljának nevezte, hogy ne terhelje túlzott bürokrácia azokat, akik bővíteni kívánják a lakóhelyüket vagy szerkezeti átalakításokat akarnak végrehajtani azon. Hangsúlyozta, hogy a háromszáz négyzetméternél kisebb alapterületű, már meglévő épületeken még mindig csak építési engedélyek birtokában lehet elvégezni az átalakítási munkákat.

A fokozott tervezői közreműködés és a szigorú tartalmi követelmények további adminisztrációcsökkentésre adnak lehetőséget – folytatta a politikus. A javaslat feloldja azt az ellentmondást, hogy a lakóépületet egyszerű bejelentés alapján fel lehet húzni, de a tereprendezést nem lehet ilyen módon végrehajtani – tette hozzá.


Kormány: minél több lakás felépítését kell támogatni

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az elhangzottakra reagálva a kormány céljának nevezte, hogy minél több lakás felépítését támogassák és eközben csökkentsék a bürokráciát. A szabályokhoz illeszkedő építkezések garanciájának tartotta, hogy a tervezők és a kivitelezők pénzügyi biztosítékot nyújtanak az építtető számára.

Az államtitkár azt is bejelentette, hogy a településvédelmi törvényt követő kormányrendelet várhatóan még idén megjelenik.

A javaslat mellett érvelve a politikus hangsúlyozta, hogy piaci igény van az egyszerűsítésekre. Vannak olyan kérdések, amelyek ma még nem látszanak, de kormány nyitott arra, hogy újra és újra megnyissa ezeket a fejezeteket – közölte.


Egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról

NFM: állami közparkok kerülnek önkormányzati tulajdonba

Harmincöt állami közpark ingyenes átadását javasolja a kormány 22 önkormányzat részére – ismertette Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára expozéjában. Mint mondta, az állam az azokkal kapcsolatos közfeladatokat is átadja, s a területek funkciója a továbbiakban sem változik.

Ismertette, hogy hat közpark külön jogszabály szerinti védelmet élvez, ezek műemlékek vagy Natura2000-es területek, így az érintett önkormányzatok kötelesek minden ezzel kapcsolatos jogszabályt betartani. A budapesti Erzsébet téren pedig négy önkormányzati terület kerül állami tulajdonba az egységes kezelés érdekében.

A területek a nemzeti vagyon körén belül maradnak, azokon osztott tulajdon nem létesíthető – mondta Fónagy János, aki az indítvány támogatását kérte.


Fidesz: előnyös a módosítás

Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónoka helyesnek tartotta, hogy az állami feladatellátáshoz nem szükséges közparkok és a kapcsolódó feladatok az önkormányzatok tulajdonába kerüljenek. Értékelése szerint a módosítás megfelel a nemzeti vagyonról szóló rendelkezéseknek, átlátható és költséghatékony módon biztosítja az értékek megőrzését.

A kormánypárti politikus egyetértett azzal is, hogy a fővárosi Erzsébet tér fejlesztéséhez, karbantartásához szükséges az egységes kezelés.

„– „– „– [+galéria] [+videó] <3 (Fotó: Griechisch Tamás)
 
Közparkok

Az egyes állami közparkok ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról folytatott vita után a Ház kedden délután rátért a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvényjavaslat tárgyalására.

KDNP: fejlődésnek indulhat a Dunakanyar


Hollik István, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője

Hollik István, a KDNP vezérszónoka helyesnek tartotta a közparkok átadását, és Nagymaros példáját hozva kifejtette, hogy az ott élők húsz éve várnak a fejlesztésekre. Amíg Budapest és Pest megye egy régió volt, addig nem volt erre lehetőség, most viszont 80 milliárd forint kompenzációs forrás áll rendelkezésre a megyében – ismertette.

A kormánypárti politikus elmondta, hogy a településen a sportkomplexumot át kellene helyezni, hogy a helyén – ahol termálvíz van – szálloda épülhessen. A sportlétesítmény a javaslat elfogadása esetén egy másik területre költözhet – magyarázta.

Üdvözölte azt is, hogy egyszerűsíti és felgyorsítja a folyamatot, hogy a törvény erejénél változnak a tulajdoni viszonyok.


Kormány: a közpark minősítés a jövőben sem változik

Fónagy János zárszavában kiemelte, hogy az Erzsébet tér további beépítése fel sem merült, s minden közpark esetében megmarad a minősítés.

Az Erzsébet téren egy körbefutó járda áll négy helyrajzi számból, a módosítás ezt érinti – közölte.

A terhekről szóló jobbikos kérdésre pedig azt felelte: nem vagyoni, hanem jogi terhek vannak, s ez a műemléki, illetve a Natura2000-es minősítést jelenti.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.


A nemzeti turizmusfejlesztésről

A hazai turizmus területi koncentrációjának felszámolását, valamint a külföldiek magyarországi tartózkodásának és költésének növelését is célozza nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvény – ismertette expozéjában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára. Fónagy János úgy fogalmazott: jobb vendégekre van szükség ahhoz, hogy a turizmus még erősebbé váljon.

Fónagy János elmondta: a kormány idén új irányt szabott a GDP 10 százalékét adó ágazat fejlesztésének, a korábbinál hatékonyabb irányítási struktúrával. A fejlesztési feladatok elvégzésére és koordinálására is létrehozta a Magyar Turisztikai Ügynökséget, amely már nem kizárólag turizmusmarketing feladatokat lát el.

A fejlesztések alapegységét, a turisztikai desztinációt az előterjesztés értelmében a kormány jelöli ki, jövőre mintegy 20-30 célpontot – ismertette az államtitkár, hozzátéve: 2018-ban 3-4 kiemelt desztináció fejlesztése és márkázása kezdődhet meg, később pedig összesen 7-8 kiemelt úti célt határozhatnak meg.

Fontosnak nevezte a főváros és a Balaton mellett a Sopron-Fertő régió, valamint Észak-Magyarország, a Tokaj-zempléni térség vonzóvá tételét a külföldi turisták számára is, valamint a Tisza-tó, a Dráva- és a Mura-vidék fejlesztését.

A törvényjavaslat a turisztikai desztináció mellett meghatározza a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a kiemelt állami turisztikai beruházás és a turisztikai fejlesztés fogalmát is.

Beszámolt arról is, hogy a kiemelt állami turisztikai beruházások magas színvonalú és költséghatékony megvalósítása érdekében az állam 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaságokat hoz létre.

A törvényjavaslat rendelkezése alapján a kormány rendeletében jelöli ki azokat az ingatlanokat, ahol a tervezett állami turisztikai beruházások megvalósulnak és amelyek teljes egészében az állam tulajdonában állhatnak.


Fidesz: a régióval összemérve még számos teendő van

Manninger Jenő (Fidesz) bár elismerően szólt a turizmus elmúlt években tapasztalt fejlődéséről, elismerte, hogy a régióval összemérve még számos teendő van a területen. Rámutatott: ha az ágazatban dolgozók a szolgáltatás árával versenyeznek, az romló minőséghez vezet.

A kínálat térbeli és időbeli koncentrációját is javítandónak ítélte, rámutatott ugyanakkor arra is: a közigazgatási egységek nem adnak keretet a fejlesztéseknek.

Üdvözölte, hogy az előterjesztés rögzíti az állam fejlesztési feladatait.