KDNP: „új utakon"


Móring József Attila, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Móring József Attila (KDNP) arról számolt be, hogy idén mintegy 444 kilométer főút és 119 kilométer mellékúti szakasz újul meg 69 milliárd forint hazai forrásból a komplex útfelújítási program keretében. Somogyban – folytatta – több mint 38 kilométeren valósult meg felújítás, 2017-ben pedig hazai forrásból 4,6 milliárd forintot szánnak erre a megyében, ami kiegészül 2,7 milliárd forintnyi, TOP-keretből finanszírozott beruházással. Ilyen mértékű útfelújításokra az elmúlt időszakban nem volt példa – hangoztatta a képviselő, azt kérve: a kormány az önkormányzati utakra, és azokra is fordítson figyelmet, amelyek megszüntethetik egy-egy hely zsáktelepülés-jellegét.

Tasó László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár kitért arra, hogy a kormány elkötelezett a közútfejlesztés folytatása mellett, beleértve az alsóbb rendű utak fejlesztését is, és a közútkezelő tevékenységéhez 400 milliárd forintot garantált 5 évre. A fejlesztéseknél – mutatott rá – fontos szempont az adott térség versenyképességének javítása is. Magyarországon a felújítások mellett sok út építése is folyamatban van, erre 1279 milliárd forintot szánnak az elkövetkezendő 5 évben a majdnem ugyanekkora uniós forrás mellett. Nem felejtkezünk el az önkormányzatokról sem – hangsúlyozta az államtitkár.


Fidesz: egyetlen bűnök magyar származásuk volt

Tilki Attila (Fidesz) arról emlékezett meg, hogy 1944 novemberében elrendelték a kárpátaljaiak ezreinek letartóztatását és lágerekbe hurcolását. A kárpátaljai szolyvai gyűjtőtáborba több mint 14 ezer magyar került – mondta. Hozzátette: az ott 1994-ben felavatott emléktáblán 5500 mártír neve szerepel, akiknek egyetlen bűnök magyar származásuk volt. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára súlyos tragédiának értékelte ezt a magyarság életében. Közölte, ha egymás után állítanák azokat a vonatszerelvényeket, amelyeken a Szovjetunióba vitték a magyarokat, akkor azok Debrecentől Székesfehérvárig érnének.
 

Határozathozatalok

Elhalasztották a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosításának zárószavazását

A Ház úgy döntött, hogy az előterjesztő kezdeményezésére elhalasztja a jogi segítségnyújtásról szóló törvény módosításának zárószavazását. A tervezett jogszabály-változtatás célja, hogy lehetőséget biztosítson az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkező pártfogó ügyvédeknek arra, hogy továbbra is a névjegyzékben maradjanak, és polgári jogi ügyekben jogi segítőként, illetve büntetőügyekben mind jogi segítőként, mind pártfogó ügyvédként eljárhassanak.


Nemzetközi szerződések ratifikációja

Az Országgyűlés két nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárult. A képviselők elsőként a magyar és az ausztrál kormányok közötti légiközlekedési megállapodást hagyták jóvá, ami megteremti a jogi hátteret a két ország közötti légi járatok megindításához. A parlament emellett elfogadta az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetését is.


A trafiktörvény hatálya alá vonták az e-cigarettát, de várhatóan szakboltban is lehet majd kapni

Az Országgyűlés a trafiktörvény hatálya alá vonta az elektromos cigarettákat is, de lehetővé tette, hogy egy későbbi külön jogszabály alapján ezeket a termékeket ne csak dohányboltban lehessen majd vásárolni. A jogszabály-módosítást 154 kormánypárti és jobbikos – valamint egy LMP-s – igen szavazattal, 34 MSZP-s és független képviselő nem voksa ellenében, 4 LMP-s tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A dohányzás visszaszorításával összefüggő egyes törvények módosítását Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javasolta, és egyszer már, november 8-án zárószavazásra is tűzték az előterjesztést, akkor azonban végül elnapolták a határozathozatalt. Az indítvány eredeti célja az volt, hogy csak koncessziós dohányboltban lehessen forgalmazni elektromos cigarettát, továbbá több új típusú dohányterméket, például a most teret hódító, hevítéssel működő dohánytermékeket, illetve a dohányt is tartalmazó patronos termékeket. A zárószavazás elnapolása után azonban a Miniszterelnökség egy olyan módosítást javasolt, amelynek értelmében az elektromos cigaretta, valamint más, módosított hatású dohánytermékek esetében külön jogszabály megengedheti majd, hogy ezeket ne csak dohányboltban lehessen forgalmazni. Ám ebben az esetben is a fiatalkorúak elől elzártan kell majd árusítani a termékeket. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a törvényalkotási bizottság múlt csütörtöki ülésén a zárószavazás előtti módosítási javaslatot úgy interpretálta, hogy a szabályozás könnyítése nem lesz korlátlan, mert a fiatalkorúak szigorú védelmét az e-cigarettánál is biztosítani kell. Ezért ha a korábban működő, e-cigarettát árusító boltok is forgalmazhatnak majd elektromos cigarettát, akkor rájuk is vonatkoznak majd a fiatalkorúak fokozottabb védelmét célzó szabályok. Ennek részleteiről egy később megszülető kormányrendelet rendelkezik majd – jelezte.


Elfogadták a kormány őszi adócsomagját

Az Országgyűlés elfogadta a kormány őszi adócsomagját, amelynek legfontosabb elemei a kabinet szerint a köztehercsökkentés, a versenyképesség növelése, valamint az adóbürokrácia mérséklése. A változtatások eredményeként nő a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételi határa, az áfában szintén emelkedik az alanyi mentesség értékhatára, egyszerűsödnek az egészségügyi hozzájárulás (eho) szabályai, továbbá az adóhatóság a jövőben szankcionálás helyett szakmai segítségnyújtással támogatja a hibázó adózókat. A képviselők 131 kormánypárti – és egy független – igen szavazattal, 38 nem ellenében és 25 – jobbikos és egy LMP-s – tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A módosítások értelmében a kata esetében jövőre a kétszeresére – 6 millió forintról 12 millióra – nő a bevételi határ. A nemzetgazdasági tárca szerint így még többeknek biztosíthat jelentős adómegtakarítást és kevesebb adminisztrációt ez az adózási mód, amelyet eddig több mint 160 ezren választottak. A minisztérium szerint az áfa alanyi mentességi értékhatárának 6 millióról 8 millió forintra emelése hasonló előnyöket hoz, az új limitnek köszönhetően ugyanis még több vállalkozásnak nem kell áfát fizetnie és áfabevallást készítenie 2017-ben. A Ház döntése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jövőre új szolgáltatást vezet be támogató eljárás néven, amelynek lényege, hogy a hatóság azonnal segít, ha egy adózónál kockázatot észlel.


Nemzetközi elismerést kaphat a Nemzeti Akkreditáló Hatóság

Az Országgyűlés az Európai Bizottság és az Európai Akkreditálási Együttműködés Szervezete követelményeinek megfelelően úgy módosította a polgári perrendtartásról szóló törvényt, hogy a Nemzeti Akkreditáló Hatóság a tagja legyen az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásnak (EA MLA), és ezzel nemzetközileg elismert akkreditáló okiratok kiállítására váljon jogosulttá. A képviselők 158 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el a nemzetgazdasági miniszter erről szóló javaslatát. Lepsényi István gazdaságszabályozásért is felelős államtitkár az előterjesztés parlamenti vitájában alapvető nemzetgazdasági érdeknek nevezte a változtatást, mivel az akkreditáló hatóság nemzetközi elismerése azon országokat érinti, ahova a magyar export 98 százaléka irányul.


Közigazgatási eljárások változnak

Negyvennégy közigazgatási eljárással kapcsolatos törvényt módosított a parlament, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatát 128 igen, 33 nem és 31 tartózkodó szavazattal fogadták el. A tárcavezető a bürokrácia csökkentésével indokolta a változtatásokat, amelyeket az ügyfelek és az ügyintézők véleménye alapján dolgoztak ki. A módosítás szerint 2017. július 1-jétől bármely járási vagy kerületi hivatalnál be lehet jelenteni a lakó- és tartózkodási helyet. Új elem, hogy a legjellemzőbb közüzemi fogyasztásmérőket egyidejűleg olvassák le, így a fogyasztónak csak egyszer kell rendelkezésre állnia. A hatóságok a továbbiakban közvetlenül is jogosultak lesznek ügygondnokok kirendelésére, a gyámhivatali, egészségkárosodási, gyermekfelügyeleti támogatások felülvizsgálati eljárásai pedig az orvosi vizsgálattól függetlenül lezárulhatnak. Gyorsulnak a lakástakarék-pénztári kifizetések a vásárlások és felújítások gyorsítása érdekében, az időtartam két hónapra csökken. Az egyszerűen megítélhető ügyeknél – egyebek mellett közúti bírságolásnál – életbe lép az automatikus döntéshozatali eljárás, a hatóságok és szakhatóságok között pedig kizárólagos lesz az elektronikus kapcsolattartás. Rögzítették azt is, hogy amennyiben a biztosítók téves értesítése miatt kivonnak egy gépjárművet a forgalomból, akkor a visszahelyezés költségei a biztosítót terhelik. A lefoglalt gépjárműveket pedig 30 napos átmeneti időszakig nem vonják ki a forgalomból, ezalatt az ügyfél rendezheti tartozását vagy megállapodhat a végrehajtóval.


November 30-tól létrejöhetnek a tankerületi központok

November 30-ával létrejöhetnek a tankerületi központok az oktatási tárgyú törvények módosítása révén, amelyet 129 igen, 34 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadott el a Ház. A változtatás értelmében megkezdődhet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) szétválása 58 tankerületi központra, hogy az ezzel összefüggő fenntartóváltást az érintett köznevelési intézményeknél végre lehessen hajtani. A módosítást indokolják a települési önkormányzati működtetési feladatok megszűnésével együtt járó feladatok is. Pontosítják a fegyelmi eljárással kapcsolatos szabályokat a tanköteles tanuló iskolából való kizárása esetére az új intézményben történő mielőbbi elhelyezése érdekében. 2017. február 1-jétől az állami felsőoktatási intézmények közé tartozik a Magyar Táncművészeti Egyetem.


Erősödnek a tisztifőorvos járványügyi jogkörei

A tisztifőorvos járványügyi jogköreinek erősítéséről, a leletkiadás rendjéről és új pszichoaktív anyagok kábítószerré minősítéséről döntött az Országgyűlés kilenc egészségügyi tárgyú jogszabály módosításával a kormány kezdeményezésére. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere indítványát 156 igen, 36 nem szavazattal fogadta el a Ház. Lehetőséget teremtettek arra, hogy az országos tisztifőorvos országos szinten egységesen végrehajtandó intézkedéseket rendeljen el. Szabályozták azt is, hogy  az egészségügyért felelős miniszter jogosult az egy megyét érintő egészségügyi válsághelyzet kihirdetésére. Egyértelműsítették az egészségügyi szolgáltatók számára a leletkiadás szabályait annak érdekében, hogy a beteg szabályozott módon – minden intézményben ugyanolyan eljárással – ismerhesse meg az egyes vizsgálatok, beavatkozások eredményeit.


Létrejön a Honvédelmi Sportszövetség

Köztestületi formában január 1-jével létrejön  a Honvédelmi Sportszövetség, az erről szóló törvényjavaslatot 154 igen, 3 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. A javaslat indoklása szerint a kormány szándéka az volt, hogy megteremtse annak szervezeti formáját, hogy a honvédelem ügye iránt elkötelezett állampolgárok önkéntes alapon, a rendszeres testmozgásra épített honvédelmi nevelési programon keresztül, a honvédelmi szempontból hasznosítható tudást, előképzést szerezzenek, az esetleges katonai szolgálatot és alapkiképzést megalapozó ismereteket elsajátítsák. A törvény a honvédelmi sportok közé sorolja különösen a lőkészséget, a tájékozódási képességet, a fegyveres és fegyvertelen önvédelmet fejlesztő, továbbá speciális technikai tudást megalapozó mozgásformákat. Tagok csak civil szervezetek lehetnek, amelyek a Honvédelmi Sportszövetség helyi, területi és országos hálózatának részeként működve – a sportági szakszövetségek önkéntes együttműködésével – vesznek részt a honvédelmi sportok szervezésében. A szövetség feladatul kapta azt is, hogy a katonai szolgálat vállalásához kötött gépjárművezető-képzést működtessen. A sportszövetség és annak tagjai politikai tevékenységet nem folytathatnak, az elnököt öt évre választja a sportszövetség közgyűlése.


Környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása

Könnyebben teljesíthetik kötelezettségeiket a jövőben a környezetvédelmi termékdíj érintettjei, miután a Ház 129 igen szavazattal, 58 nem ellenében, 6 tartózkodással elfogadta a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítását. A változtatás a gépjárműátalány fizetésének lehetőségét kiterjeszti a kishaszongépjárművekre és az autóbuszokra is, emellett ösztönzi az újbóli felhasználást, miközben tovább egyszerűsíti az egyéni hulladékkezelést. A jövőben nem kell termékdíjat fizetni azon, termékdíjköteleles termékek után, amelyeket újrahasználatra vagy újbóli felhasználásra előkészítés során állítottak elő. Az egyéni hulladékkezelést választók termékdíja a tárgyévi hulladékhasznosítási teljesítményük függvénye, a díj kiszámításakor a tárgyévi kibocsátást kell alapul venni.


Inváziós fajok elleni küzdelem

Hatósági rendszert vezet be az invazív fajok elleni fellépésben, és megteremti a szankcionálás lehetőségét az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésével és kezelésével összefüggő törvénymódosító csomag, amelyet 159 szavazattal, 31 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett hagyott jóvá a Ház. A változtatás az intézkedések költségeinek megtérítése érdekében „a szennyező fizet" elvet követi. A földművelésügyi tárca ismertetése szerint az Európai Unióban mintegy 12 ezer idegen honos faj van, amelynek 12 százaléka bír inváziós tulajdonsággal – vagyis felborítják a meglévő ökoszisztémát –, 37 fajjal kapcsolatban pedig az unió egész területén a legszigorúbb tilalom van érvényben. A parlagfű viszont nem került a listára.


Új polgári perrendtartási törvényt fogadott el a Ház

Többéves előkészület után új polgári perrendtartási (Pp.) törvényt fogadott el az Országgyűlés. A törvénykönyvet 130 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett szavazta meg a Ház. Az új jogszabály egyik kiemelt célja a jogviták ésszerű időn belüli lezárása. A kódex bevezeti az osztott perszerkezetet, ami az igazságügyi tárca indoklása szerint tervezhetőbb, kiszámíthatóbb permenetet tesz lehetővé. Az érdemi tárgyalási szak szerepe is változik: célja, hogy a bizonyítás célirányosabbá váljon. A hatásköri szabályok a törvényben a négyszintű bírósági szerkezethez igazodnak – továbbra is megmarad a két elsőfokú szint –, általános hatáskörhöz a törvényszékek jutnak. Ide tartoznak mindazon polgári perek, amelyek elbírálását törvény nem utalja a járásbíróság hatáskörébe. A járásbíróságok hatáskörébe tartozó ügyeket a jogszabály keretjelleggel határozza meg, ide sorolva például a vagyonjogi pereket. Az új polgári eljárási kódex 2018 januárjától hatályos.


A rendőrség is bírságolhatja a szabálytalanul drónozókat

Az Országgyűlés 154 igen, 33 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett elfogadta a légiközlekedésről szóló törvény módosítását, amely rendeletalkotási felhatalmazással lehetővé teszi, hogy a rendőrség is megbírságolhassa a szabálytalanul drónozókat. Meghatározták a közös felhasználású (polgári-katonai) repülőtér részletszabályait. Ezeket a reptereket a nem nyilvános repülőtér kategóriájába sorolták, mivel elsősorban állami célú, azaz az általános légi forgalomtól eltérő légi jármű mozgásokat szolgálnak ki. Ilyen repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezését, zajgátló védőövezetének engedélyezését a katonai légügyi hatóság hatáskörébe utalták. A törvény rendelkezik Magyarország légiközlekedési terep- és akadály-adatbázisának létrehozásáról is.

Megszűnt a lajstromozásra nem kötelezett légi jármű fogalma, helyébe a repülőeszköz és a pilóta nélküli légi jármű (drón) lép. A repülőmodell fogalma beolvad a pilóta nélküli légi jármű fogalmába. A pilóta nélküli légi járművek szabályos működtetésének feltétele, hogy annak vezetője tudja, melyek azok a légterek, illetve területek, ahová nem repülhetnek be. Ilyenek például a védett területek és objektumok, valamint olyan területek fölötti repülések, amelyek térben és időben folyamatosan változnak (például védett személy mozgása, katasztrófa helyszíne, baleset miatt). A törvény értelmében a HungaroControlnak a pilóta nélküli légi járművek használatát támogató, az aktuális légtér-információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás üzemeltetése is a feladata lesz. Így a drónhasználók az alkalmazáson keresztül tudomást szerezhetnek azokról a légterekről, ahol számukra a repülés nem megengedett. A módosítással a rendőrség is jogosult lett a pilóta nélküli légi járművekre vonatkozó szabályok megsértése miatt bírságot kiszabni.


Létrejön a nemzeti energetikusi hálózat

Az Országgyűlés 131 igen, 36 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadta az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság- fejlesztési tárgyú törvények módosítását. A törvény értelmében a jövőben a kormány nemzeti energetikusi hálózatot működtet, amelynek célja a hálózatot alkotó irodák működési területén lévő közintézmények – köztük az önkormányzatok – és székhellyel rendelkező vállalkozások energiahatékony működésének szakmai tanácsadással történő elősegítése. Bevezették az energetikai szakreferens intézményét. Arról kormányrendelet készül, hogy ilyen szakreferenst mekkora energiafogyasztású gazdálkodó szervezetek kötelesek foglalkoztatni 2018-tól. A szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód, energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában.

A jövőben felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül vásárolhatják meg a kutatási, fejlesztési és gyógyászati tevékenységet végzők a tevékenységük ellátásához használt fluortartalmú üvegházhatású gázt engedély birtokában. A módosítás elfogadásával az üvegházhatású gázok kereskedéséből befolyt bevétel felhasználásáról a nemzetgazdasági miniszternek csak akkor kell beszámolnia évente, ha az adott évben keletkezik ilyen bevétel. A törvény tartalmaz rendelkezéseket amiatt is, hogy az uniós jóváhagyás elhúzódása miatt január 1-jével nem lehet elindítani az új megújulóvillamosenergia-termelés támogatási rendszerét (Metár). Az új rendszer több elemét is hatályba léptetik 2017. január 1-jével.

Az ivóvízminőség-javítási, valamint szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási, nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások esetén rövidül a közigazgatási ügyek ügyintézési határideje. A víziközmű-szolgáltatásokat érintő változások között módosulnak a korábban nem nyújtott szolgáltatás kapcsán fizetendő átmeneti díjak szabályai: az ellátásért felelős, azaz az önkormányzat ügyfél lesz, véleményt alkothat a díjak mértékéről. Megkapják az energiahivatal által kiadott határozatot és azok ellen is jogorvoslattal élhetnek.


Önkormányzati tulajdonba kerülnek állami területek

Az Országgyűlés 154 igen, 2 nem szavazattal és 38 tartózkodás mellett elfogadta az egyes állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingyenes átadásáról szóló törvényt. A Fidesz-frakció külön szavazást kért a törvényalkotási bizottság azt célzó módosító indítványáról, hogy a XII. kerületi önkormányzat ingyenesen megkaphassa a Normafa Parkot, ez a javaslat végül egyetlen támogató szavazatot sem kapott. Szintén a törvényalkotási bizottság javaslatára az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába kerül viszont a fővárosban a III. kerületi Árpád fejedelem út 108. alatti ingatlan és a Magyar Katolikus Egyházéba Tatabányán egy Semmelweis utcai ingatlan. Az elfogadott törvény emellett további harmincöt állami közpark ingyenes átadását tartalmazza 22 önkormányzatnak. Hat közpark külön jogszabály szerinti védelmet élvez, ezek műemlékek vagy Natura 2000-es területek, az érintett önkormányzatok kötelesek minden ezzel kapcsolatos jogszabályt betartani. A törvény alapján a budapesti Erzsébet téren további négy ingatlan a főváros tulajdonából állami tulajdonba kerül. Az indoklás szerint tulajdonjogilag is egységesen kezelhető és üzemeltethető közparki terület alakítható ki így.

Változik a honvédelmi törvény

Több ponton változtattak a honvédelmi törvényen a képviselők, ennek nyomán például a lőfegyveren kívüli kényszerítő eszközök köre kiegészül az elektromos sokkolóval. A javaslat minősített többséget igénylő pontjait 155 igen, 42 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el, míg az egyszerű többséget igénylő rendelkezések 154 igen, 39 nem és 1 tartózkodó szavazatot kaptak. A döntés értelmében az állampolgárok önkéntesen részt vehetnek a honvédelmi felkészülésben. Pontosították – az állampolgárok békeidőben való önkéntességének hangsúlyozása mellett – az állam honvédelmi nevelésben betöltött szerepét, kötelezettségét, illetve az állam által ellátandó közfeladatok körét.

Magyarország szövetségi és nemzetközi keretek között vállalt katonai feladatainak sajátosságaihoz igazították a hatályos szabályozást, kitérve arra, hogy az egyes kötelékek közös parancsnokság alá rendelése más nemzeti fegyveres erő vonatkozásában is felmerülhet. A jogszabály kibontja a katonai rendészet feladatrendszerét, pontosítja rendeltetés-meghatározását, illetve feladatellátással kapcsolatos együttműködési, alárendeltségi szabályait. A honvédség a hatályos nemzetközi normák betartásával közreműködik a Magyarország területén kívül közvetlenül fenyegető háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok esetében bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában – rendelkezik a módosítás, amelynek alapján a honvédség személyi állományába tartozó közalkalmazottak jubileumi jutalmának alapjául szolgáló illetmény kiszámításakor figyelembe veszik az az ágazati pótlékot is. Különleges jogrend idejére a honvédelmi miniszter egyetértési joggal rendelkezik ahhoz, hogy sportcéllal is használhassák a kijelölt repülőtereket.


Változik a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény

Módosításokat fogadott el a szőlőtermesztésről, borgazdálkodásról és a hegyközségekről szóló szabályozáshoz a parlament 191 igen, 4 nem és 3 tartózkodó szavazattal. A változtatások alapján a hegyközségi tagok megnyilvánulhatnak, ha a borszőlő-termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsöst vagy erdőt telepítenének, illetve a termőföldet más céllal hasznosítanák. A vonatkozó uniós szabályozásra figyelemmel és a bürokrácia csökkentése érdekében eltörlik a szőlőültetvények esetében az ültetvény kivágásának előzetes engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget, a jövőben a kivágást utólag, 15 napon belül kell bejelenteni a hegybírónak. Egy év nem művelés után a hegybíró felszólítja a borszőlőültetvény tulajdonosát a rendeltetésszerű művelésére, a felszólítás alapján a tulajdonosnak 30 napon belül nyilatkoznia kell, hogy az ültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte. Nyilatkozattétel helyett bemutathatja az ültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést. Ha a borszőlőültetvény tulajdonosa a kötelezettségének nem tesz eleget, a hegybíró a művelés elmulasztása miatt hektáronként kétszázezer forint bírságot szab ki. A bírság az ültetvény fekvési helye szerinti hegyközség bevétele.

A törvény felhatalmazást ad az agrárpolitikáért felelős miniszternek a kisüzemi bortermelők által vezetett nyilvántartás tartalmának rendeleti szabályozására, valamint a borversenyekre vonatkozó részletes szabályok megállapítására. Pontosítják a térítésmentes származási bizonyítvány kiadásának feltételeit, így a több hegyközségben is tagsággal rendelkező hegyközségi tagok csak akkor kaphatnak térítésmentesen származási bizonyítványt, ha valamennyi hegyközségben eleget tettek a tagsági járulékfizetési kötelezettségnek. Szabályozták a borszőlő-termőhelyi kataszterben nyilvántartott föld eladása, illetve haszonbérbe adása esetén a hegyközségi tagot megillető elővásárlási, előhaszonbérleti jogot: az csak azt illeti meg, aki az illetékes vagy azzal szomszédos hegyközségben a jog érvényesítését megelőző 2 évben folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett.


Szigorodtak a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályok

Szigorította a feltöltős SIM-kártyákra vonatkozó szabályokat az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére. Pintér Sándor belügyminiszter – elektronikus hírközlésről szóló törvényt módosító – javaslatának minősített többséget igénylő rendelkezéseit 155 igen szavazattal, 44 nem ellenében, az egyszerű többséggel elfogadható passzusokat pedig 155 igen szavazattal, 40 nem ellenében hagyták jóvá a képviselők. Rögzítették, hogy az előre fizetett szolgáltatások előfizetője az előfizetését nem értékesítheti tovább, és másnak csak akkor adhatja át, ha – a beazonosításhoz szükséges adatokkal együtt - a szolgáltatót előzetesen tájékoztatta. Ennek elmaradása esetén utóbbi 15 napos határidővel felmondhatja a szerződést.

A módosítások a rendőrségi törvényt is érintik. A terrorizmus megelőzése érdekében a határátlépéstől számított öt évig a határrendészeti nyilvántartásban kezelhetik azon harmadik országbeliek ujjnyomatát, akik az államhatárt nem határátkelőhelyen vagy határátlépési ponton lépték át, vagy személyazonosságukat nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani. Új elem az is, hogy – legfeljebb 30 évig – korlátozzák egyes kiemelt biztonságú létesítmények adatainak – például építési tervdokumentációjának – megismerhetőségét.


Alkotmánybíró-választás

A határozathozatalok után titkos szavazás kezdődött az Alkotmánybíróság (Ab) elnökéről és négy új alkotmánybíró megválasztásáról. Az elnöki posztra Sulyok Tamás, az Ab jelenlegi elnökhelyettese a jelölt, az alkotmánybírói posztokra pedig Marosi Ildikó, a Kúria bírája, Horváth Attila jogtörténész, Schanda Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetője és Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes. A képviselők az Országház Duna-parti folyosóján szavaznak. Ez idő alatt ezen a folyosón csak képviselők és a szavazás lebonyolításában közreműködők tartózkodhatnak. A titkos szavazás és az értékelés idejére 50 perc szünetet rendelt el Latorcai János ülésvezető elnök.