KDNP: a legtöbb kérdésben javulás történt



Harrach Péter (KDNP) értékelve a parlament tavaszi ülésszakát azt mondta, ez a félév úgy telt el, hogy a legtöbb kérdésben javulás történt, olyan úton vannak, ami jó irányba vezet. A „migránsáradatról" azt mondta: segíteni kell azon, aki rászorul, de fontos az önvédelem is. Az oktatásügy kapcsán azt hangsúlyozta, a gyermekek érdekét kell nézni, és nincs helye az iskolákban pártkatonáknak. Kitért a gazdasági mutatók és a szociális helyzet javulására. Beszélt arról, hogy a szabad vasárnap eltörlésével a profitéhség kapott lehetőséget, a dolgozók körülményeinek javításáért azonban mindent megtesznek. Rétvári Bence elmondta, olyan többletbevétele van a kormányzatnak, amelynek egy részét a gazdaság további élénkítésére, a másik részét béremelésekre fordítja. Hozzátette: 167 milliárd forint pluszforrást kap jövőre az egészségügy, a következő négy évben 65 százalékkal emelkedik az ápolók fizetése. Jelezte, az oktatás területén a formai változások befejeződnek, és végre a tartalmi kérdésekre tudnak majd koncentrálni. Az átalakítások a gyermekek érdekét szolgálják – mondta.

Fidesz: a migrációshullám együtt jár a terrorveszély növekedésével



Kósa Lajos (Fidesz) a hétvégi orlandói lövöldözés kapcsán azt mondta, hogy a történtek rámutatnak: a migrációs hullám – amelynek során ellenőrizetlenül nagy számú tömegek áramlanak be – együtt jár a terrorveszély és az erőszak növekedésével. Kitérve arra, hogy Orlandóban egy afgán származású férfi volt az elkövető, elmondta, a bevándorlók integrációja rendkívül nehéz, majdhogynem megoldhatatlan. Szerinte ezért óriási veszélyeket rejt a kényszerbetelepítés Magyarországra. A határok védelme mellett ennek véget kell vetni – közölte. Úgy fogalmazott, még nem volt elég halott, hogy „a nagyon trendinek számító liberálbaloldali megközelítés" ebben a kérdésben megváltozzon. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára részvétét kifejezve az áldozatok hozzátartozóinak azt mondta, a vasárnapi terrortámadás komoly kérdéseket vet fel a bevándorlók beilleszkedésével és a biztonsággal kapcsolatban. Szerinte a migrációs hullám folytatódni fog, és egyre több erőszakos cselekmény történik az európai, így a magyar menekülttáborokban is. Közölte, Brüsszel továbbra is életképtelen javaslatokat tesz le az asztalhoz, a magyar kormány pedig továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az itt élők dönthessék el, kivel akarnak együttélni.


Határozathozatalok

Több mint 420 milliárd forintot csoportosítottak át az idei büdzsében

Az Országgyűlés elfogadta az idei költségvetés módosítását, amely a hiány változatlanul hagyása mellett több mint 420 milliárd forinttal növelte meg a büdzsé kiadási és bevételi oldalait. A képviselők 121 igen szavazattal, 63 nem ellenében hagyták jóvá a nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelynek egyik legfontosabb indoka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a szakképző centrumok költségvetési problémáinak megszüntetése.


Elfogadták a jövő évi költségvetést



A parlament elfogadta Magyarország jövő évi költségvetését, amelyet a kormány az adócsökkentés, az otthonteremtés és a gyarapodás költségvetéseként jellemzett. A döntést megelőzően Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke bejelentette: a testület megadta előzetes hozzájárulást zárószavazáshoz. A 122 igen és 63 nem szavazattal jóváhagyott büdzsével az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének 2017. évi bevételi főösszegét 17 431 milliárd 347,9 millió forintban, kiadási főösszegét 18 597 milliárd 705 millió forintban, hiányát 1 166 milliárd 357,1 millió forintba állapította meg.


Parlament: sérti a szubszidiaritás elvét a bevándorlók automatikus tagállami elosztását célzó korrekciós mechanizmus

Elfogadta az Országgyűlés európai ügyek bizottságának jelentését, amely szerint sérti a szubszidiaritás elvét a bevándorlók automatikus tagállami elosztását célzó korrekciós mechanizmus. A képviselők 175 igen szavazattal, 10 nem ellenében döntöttek így. Az Európai Bizottság (EB) május elején terjesztette elő a vonatkozó rendelettervezetét, úgynevezett indokolt véleményt nyolc héten belül lehet tenni, ha egy nemzeti parlament úgy ítéli meg, hogy az uniós intézmények túllépik átruházott hatáskörüket. A hazai parlamenti bizottság jelentése szerint az EB-nek nincs jogalapja sem az automatizált, felső korlátok nélküli elosztási mechanizmus létrehozására, sem a pénzügyi szolidaritás bevezetésére.


Nemzetközi szerződések kihirdetése

A parlament hozzájárult Montenegró NATO-csatalakozásához az erről szóló jegyzőkönyv ratifikálásával. A képviselők 180 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a külgazdasági és külügyminiszter erről szóló javaslatát. A tárcavezető indoklásában hangsúlyozta, az Észak-atlanti Szerződés bővítése a nyugat-balkáni térség ezen országával jelentősen erősíti az euroatlanti térség biztonságát és stabilitását. Az Országgyűlés emellett egyhangúlag rábólintott arra a magyar-ghánai kormányközi megállapodásra, amely a két ország diplomata és szolgálati útlevéllel rendelkező állampolgárainak vízummentességéről szól. Kibővítették a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körét. A parlament a belügyminiszter javaslatára kiszélesítette a határon lefolytatható menekültügyi eljárások körét 127 igen szavazattal, 32 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett. A módosítás eredményeként az idegenrendészeti hatóság nem utasíthatja ki azokat a jogszerűtlenül Magyarországon tartózkodó személyeket, akiket a külső határ szerinti határvonaltól, illetve határjeltől számított 8 kilométeres sávon belül tartóztatnak fel.



A rendőrségnek ehelyett ezeket az embereket át kell kísérnie a határzár legközelebbi kapuján, amit követően az érintettek menekültügyi kérelmet nyújthatnak be. Abban az esetben, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, a rendőrségnek az ilyenkor korábban megszokott intézkedéseket kell végrehajtania. A kiküldetésben dolgozók munkavédelmét növelő változtatásokról is döntöttek. Az Országgyűlés több foglalkoztatási tárgyú törvényt is módosított azért, hogy azok megfeleljenek az európai uniós irányelvek legfrissebb változtatásainak. A képviselők 151 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 31 tartózkodás mellett fogadták el a nemzetgazdasági miniszter kezdeményezését. A módosítások egyik célja, hogy biztonságosabb legyen a kiküldetésben dolgozók munkája, és ezzel párhuzamosan tisztességes versenyfeltételek alakuljanak ki az egységes európai munkaerőpiacon. A kiküldetésben dolgozók esetében ezért a munkaügyi ellenőrzéseknek ki kell terjedniük az adott ország vállalkozásainak ismérveire, továbbá arra is, hogy a kiküldetés valóban ideiglenes munkavégzést jelente-e. Újdonság továbbá, hogy a munkavédelmi hatóság megismerheti és kezelheti a balesetet szenvedett munkavállalók személyazonosító és egészségügyi adatait.


Decentralizálta a Klik-et az Országgyűlés

Létrejönnek a tankerületi központok, összevonják a fenntartói és működtetői feladatokat az állami fenntartónál, differenciált béremelést kaphatnak a pedagógusok – többek között ezt tartalmazza az oktatási törvényeket érintő módosításcsomag, amelyet elfogadott az Országgyűlés. A képviselők a módosításokat 120 igen, 64 nem és 1 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá. A köznevelési törvényt érintő változások között szerepel a pedagógusok differenciált béremelésének a lehetősége, a központi költségvetés adta keretek  figyelembevételével. Az állami intézményfenntartó – a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) – helyébe állami fenntartóként, önálló költségvetési szervekként működő tankerületi központok lépnek. A  vonatkozó kormányrendelet értelmében 59 tankerület lesz, Budapesten 9 működik majd.

Fontos eleme a módosításnak, hogy a pedagógusok előmeneteli rendszerét kiterjesztik a pedagógiai szakszolgálati intézményekben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra, mivel ez jelenleg csak a nevelési-oktatási intézményekben érvényesül. A módosításcsomag érinti a szakképzésről szóló törvényt, a társadalmi visszajelzések alapján, a köznevelési kerekasztal által is megerősítetten indokolttá vált annak lehetővé tétele, hogy a 2017-től bevezetendő ágazati szakmai érettségi vizsgát a tanulók középszinten is letehessék. Változik a felsőoktatási törvény is, a módosítás tartalmazza az állami felsőoktatási intézmények gazdasági irányítását szolgáló kancellári rendszer, valamint a konzisztóriumok működtetésével kapcsolatos, a gyakorlat által felvetett szabályozási kérdések kezelését.


Elfogadták a külügyi törvényt

Az Országgyűlés 145 igen, 6 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett elfogadta a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényjavaslatot. A preambulum szerint a parlament a külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagálóképességének fokozása, a Magyarország és más államok közötti gazdasági, társadalmi és politikai együttműködés további erősítése, az Európai Unióban a nemzeti érdekek hatékony képviselete miatt alkotta meg a törvényt. A törvény meghatározza a külképviselet jogállását, annak tagjait, vezetését. A külföldi magyar kulturális intézetek a külképviseletek nem önálló szervezeti egységeként működnek a jövőben. A jogszabály rendelkezik a kihelyezésre kerülők felkészítéséről, irányításáról, a felkészítés legalább egy, legfeljebb hat hónap lehet.

A diplomáciai rangok mellett meghatározták, hogy a kihelyezett díjazásának megállapításakor diplomáciai rangját kell figyelembe venni. Az első diplomáciai rang adományozásának feltétele a felsőfokú végzettség, külügyi szakmai alapvizsga legalább megfelelt eredménnyel, valamint egy felsőfokú általános C típusú és egy középfokú általános C típusú állami nyelvvizsga, melyekből az egyik minden esetben az angol. A tartós külszolgálat időtartama ötről négy évre csökken. A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalány-költségtérítésre jogosult. A díjazást euróban állapítják meg, majd átváltással száz forintra kerekítve számfejtik, ezt követően euróban folyósítják. A pótlékok mértéke több tényezőtől is függ: a külképviselet jelentőségétől, „az állomáshely élhetőségétől", valamint a kihelyezett családi állapotától. A kintlévő házastárs, ha nem dolgozik, a kihelyezett illetménye 12,5 százalékának megfelelő deviza-illetménypótlékra jogosult. Az átalány-költségtérítés minden külképviseleten eltérő lesz, ebből kell a diplomatának a maga és hozzátartozói külföldi életvitelét fedeznie. A törvény 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.


A szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos országgyűlési határozati javaslat

Az Országgyűlés elfogadta az LMP-s Schiffer András által benyújtott, az Európai Unió harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodásaival kapcsolatos követelményekről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A parlament 178 igen, 2 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett hozta meg a döntést. A határozat elfogadásával az Országgyűlés arra kérte a kormányt, hogy ne támogassa olyan szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz. A parlament azt is kéri a kormánytól, hogy azt az álláspontot képviselje: csak akkor lépjen hatályba az Európai Unió és Kanada közötti Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (CETA), az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között létrehozandó Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), valamint a Kereskedelmi Világszervezet keretein belül létrehozandó Szolgáltatáskereskedelmi Megállapodás (TiSA), ha az EU valamennyi tagállama ratifikálta azokat.


Elfogadták a szerzői jogokról szóló törvényt

A parlament 149 igen, 32 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett elfogadta az igazságügyi miniszter által beterjesztett, a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényt. A jogszabályalkotást a közös jogkezelésre vonatkozó hatályos szabályok felülvizsgálatával, és egy uniós irányelv előírásainak való megfeleltetéssel indokolták. Az új törvényt pedig a szabályozás nagy terjedelmével magyarázták. Az indoklás szerint az új jogszabály számos rendelkezése a szerzői jogi törvény szabályait veszi át, vagy pontosítja azokat.

Koncepcionális változások történtek azonban a közös jogkezelési szabályozásban, lényeges változás például, hogy már nem minden esetben elvárás a közös jogkezelő szervezetekkel szemben a reprezentativitás. A törvény alapján a reprezentatív közös jogkezelő szervezeteken kívüli egyéb közös jogkezelő szervezetek egy egyszerű bejelentés megtételét követően, külön engedély nélkül is végezhetik tevékenységüket. Új szervezeti típusként jelennek meg a független jogkezelő szervezetek, amelyek a jogosultaktól szervezetileg elkülönülnek, továbbá a tevékenységükkel összefüggő, saját vállalkozási tevékenységet is végezhetnek. Rögzítették ugyanakkor: kötelező közös jogkezelés vagy előírt közös jogkezelés körébe tartozó esetben kizárólag reprezentatív közös jogkezelő szervezet végezhet közös jogkezelést.

A törvényalkotási bizottság döntésével került a törvénybe, hogy az elérhetetlen jogosultaknak ki nem fizethető jogdíjbevétel 90 százalékát a közös jogkezelő szervezet köteles lesz átadni a Nemzeti Kulturális Alapnak (NKA). Ezeket a forrásokat eddig a jogkezelő szervezet a felosztási szabályzata szerint maga osztotta volna szét. Az NKA ugyanakkor az összeget a jogkezelő szervezet által képviselt jogosulti csoport javára használja fel, az NKA-törvényben szereplő céloknak megfelelően. A törvény szabályozza a zeneművek online felhasználásának közös jogkezelőszervezetek által történő, több tagállam területére kiterjedő hatályú engedélyezését. A jogszabály szakaszosan lép hatályba: egyes rendelkezései a kihirdetést követő nyolcadik napon, majd harmincegyedik napon, illetve 2017. október 1-jén.


Ptk.-módosítás: változnak a zálogjog szabályai

Megszavazta a parlament a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentősen átalakítja a zálogjogot, továbbá érinti a szülőtartás, a gazdasági társaság vezető tisztségviselője felelősségének és az értékpapírjog egyes szabályait is. A változtatásra 118 képviselő szavazott igennel, 65-en pedig nemmel. A kormány szerint a módosításra a zálogjog területén a gazdasági növekedés érdekében van szükség, más területeken pedig az uniós szabályozásnak megfelelés, illetve a szülőtartás intézményénél például az alaptörvény rendelkezéseinek törvényi szintre átültetése a cél. A törvény a hitelbiztosítékoknál visszaállítja a két éve bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot.

A Ptk.-módosítás törvényi szinten nyomatékosítja a nagykorú gyermekek alaptörvényben rögzített szülőtartási kötelezettségét, tovább egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget is bevezet arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívül rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett más gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége. A módosítások nagyobb része július 1-jén lép hatályba, a zálogjogi rendelkezések azonban október 1-jén, az értékpapírokra vonatkozóak pedig 2017. január 1-jén.


Módosult a kárrendezési törvény

Pontosította a hozam meghatározására vonatkozó rendelkezéseket a parlament a kárrendezési törvényben, emiatt több mint hatezer Quaestor-károsult juthat magasabb kártalanítási összeghez. A fideszes Völner Pál javaslatát 121 igen, 8 nem szavazattal, 55 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A politikus a módosítást azzal indokolta, hogy a kárrendezési alap egyeseknél az az elmúlt nyolc évben realizált hozamnál többet vont le. A változtatás több mint 10 ezer 500 károsult elszámolását érinti, közülük több mint hatezernél növekedne a megállapított ellenérték és meghaladja az 540-et azok száma, akik eddig nem voltak jogosultak kártalanításra.


Pontosították a képviselők a hulladéktörvényt

Az Országgyűlés több pontosító módosítást hajtott végre a hulladékról szóló törvényben a kormány kezdeményezésére. A képviselők 118 igen szavazattal, 40 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett fogadták el a földművelésügyi miniszter javaslatait. A változtatások egyikével egységesítették az eddig eltérő hulladéklerakási járulékfizetési előírásokat, így a jövőben valamennyi szeméttípus lerakása után járulékot kell fizetni. A törvénymódosítás emellett lehetőséget teremtett arra is, hogy a különböző termékek gyártói a jelenleginél egyszerűbb feltételek mellett tudják melléktermékké nyilvánítani a tevékenységük során keletkező, de más vállalkozásoknak még hasznos hulladékot.


Több termést használhatnak a borászatok a tájborokhoz

A parlament az idei szürettől lehetővé tette, hogy a borászatok a korábbi 120 hektoliter helyett akár 160 hektoliter szőlőt is felhasználjanak az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű borok készítéséhez. A képviselők 151 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 30 tartózkodás mellett hagyták jóvá a fideszes képviselők kezdeményezését. A Ház emellett törvényben tette lehetővé, hogy a 30 napos hivatali ügyintézésnél háromszor hosszabb ideig lehessen ellenőrizni az Európából importált borok dokumentumait. A kormánypárti politikusok javaslatukat azzal indokolták, hogy azzal növekedhet a magyarországi szőlő- és bortermelők versenyképessége, továbbá hatékonyabbá válhat a borászati termékek ellenőrzése.


Energetikai hivatalról szóló törvény módosítása

Az Országgyűlés ezt követően a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatára – 144 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 6 tartózkodás mellett – elfogadta azt változtatást is, amely a külgazdasági és külügyminisztert jelölte ki az Energiaszabályozók Regionális Egyesületének (ERRA) magyarországi törvényességi felügyeletére és nyilvántartásának ellátására.

Felosztották a örökségvédelmi feladatokat

A parlament a kulturális örögség védelméről szóló törvény módosításával lehetővé tette, a terület megszűnő háttérintézményének, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ feladatainak felosztását. A képviselők 121 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 25 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatait. A Forster-központ munkáját ennek értelmében a jogutód kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a hivatal hatósági feladatait átvevő szerv között kell majd megosztani. A kormány indoklása szerint a módosítás emellett – a kabinet bürokráciacsökkentő programjának megfelelően – az eljárások könnyítését és gyorsítását célzó váloztatásokat is tartalmaz az örökségvédelem területén.

Egységesítették a területrendezési határidőket

Az Országgyűlés egységesítette az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervek felülvizsgálatára vonatkozó határidőket, így azokat a jövőben hétévente, az európai uniós fejlesztési-tervezési ciklusokhoz igazodóan kell elkészíteni. A Miniszterelnökséget vezető miniszter indoklásában emlékeztetett, a kormány ,2015-ben döntött a területrendezési tervek és azok rendszerének megújításáról. A most elfogadott javaslat ennek első ütemét segíti, amelyben a kabinet a megyei tervek kompetenciáját kívánja bővíteni, valamint előkészíti a balatoni tervrendszer egyszerűsítését.

Egy önkormányzati rendeletbe kerülhetnek a településképi szabályok

A parlament új törvényt alkotott a településkép védelméről, amivel lehetővé tették, hogy az önkormányzatok egy helyi jogszabályban határozzák meg azokat a szabályokat, amelyeket jelenleg öt önálló önkormányzati rendelet és a helyi építési szabályzat ír elő. A képviselők 143 igen szavazattal, 32 nem ellenében, 8 tartózkodás mellett fogadták a Miniszterelnökséget vezető miniszter indítványát. Az új szabályok értelmében az egységes önkormányzati rendelet létrehozhat egy településképi arculati kézikönyvet, amely a részletes szakmai követelményeket tartalmazza. A kabinet indoklása szerint ezzel objektív alapokon nyugvó, a helyi identitást erősítő, korszerű helyi településképi rendeletek jöhetnek létre, amelyek tartalmi keretét kormányrendelet határozza majd meg.

Létrehozták Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot

Az Országgyűlés közfeladatot ellátó mintagazdaságként külön törvényben létrehozta a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságot. A képviselők 119 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 33 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Miniszterelnökséget vezető miniszter javaslatait. A kormány indoklásában úgy fogalmazott, az új törvény célja Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdasági területének megóvása és fejlesztése, a hagyományokra épülő, de korszerű technológiákat alkalmazó mezőgazdasági gazdálkodás elősegítésével. A kabinet jelentős ménesállományt hozna létre a Magyarországon honos lófajtákból, továbbá az térség oktatásának és turisztikájának fellendítését is célul tűzte ki.


Egyházakat is finanszírozhat az MFB

A parlament kereszténydemokrata képviselők javaslatára lehetővé tette, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) a jövőben egyházi jogi személyeket is finanszírozhasson. A képviselők 120 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 30 tartózkodás mellett fogadták el a kormánypárti politikusok kezdeményezését. A változtatással arra is kötelezték a pénzintézetet, hogy kizárólagos szolgáltatásokat nyújtson bizonyos kormányrendeletben kijelölt gazdasági társaságoknak. Ilyen szolgáltatás lehet például a számlavezetés, a infrastruktúra- és ügyviteli alkalmazások üzemeltetése, munkaerő toborzása, kiválasztása, beszerzések tervezése, valamint ingatlanok üzemeltetése.


Átalakították a megújuló energiaforrások támogatási rendszerét.

Az Országgyűlés átalakította a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termeléshez nyújtott támogatási rendszert. A képviselők 143 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadták el a nemzeti fejlesztési miniszter javaslatait. A kormány indoklásában emlékeztetett, a villamos energiát termelők a piacon értékesítik az áramot, ehhez pedig versenyeztetés után juthatnak támogatáshoz, amit a piaci áron felül fizetett felárként, úgynevezett prémiumárként kell kifizetni. A változtatás eredményeként mindez úgy módosul, hogy a 0,5 megawatt alatti erőművek és demonstrációs projektek esetében bevezetik a kötelező átvételi rendszert, míg a 0,5-1 megawatt közötti kapacitású erőműveknél versenyeztetési eljárás nélküli, úgynevezett adminisztratív prémium jellegű támogatást állapítanak meg. A versenyeztetés így csak az 1 megawatt feletti kapacitású erőműveknél marad meg, prémium típusú támogatásként. Új támogatási kategóriaként megjelenik továbbá az úgynevezett barna prémium, amelyet biomassza- és biogázerőművek igényelhetnek.


Blokkolhatóak lettek a jogellenesen taxiszolgáltatást kínáló oldalak

Ideiglenesen, legfeljebb 365 napig blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak – döntött az Országgyűlés. A parlament 119 igen, 61 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről szóló törvényjavaslatot. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztése nyomán a közlekedési hatóság rendeli el „az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét" az ilyen szolgáltatást biztosító alkalmazásoknak, illetve a szolgáltatást népszerűsítő weboldalaknak.


Több energetikai törvényt is módosítottak

Az Országgyűlés határozathozatalai végén három energetikához köthető törvénymódosítást is elfogadott. Az energetikai törvények pontosításával egyebek mellett előírták, hogy a távhőszolgáltatóknak továbbra is július 1-ig kell megkötniük földgázbeszerzési szerződéseiket, attól függetlenül, hogy a hivatalos gázév kezdetét korábban október 1-jére tolták. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény módosításával lehetővé tették, hogy a földgázt nem energetikai célra, hanem vegyipari alapanyagként használó társaságok visszaigényeljék a készletezési hozzájárulást. A földgázellátásról rendelkező jogszabály változtatása azt biztosítja, hogy a villamosenergia-rendszerirányító részesedést szerezzen a gáztőzsdét működtető társaságban.

Kérdések

KDNP: milyen családtámogatásokat kaphatnak az édesapák?

Hollik István (KDNP) arról érdeklődött, milyen családtámogatásokat vehetnek igénybe az édesapák. Novák Katalin államtitkár példaként említette az apasági szabadságot, majd jelezte, hogy a csecsemőgondozási díj kivételével az édesapák ugyanazokat a támogatásokat vehetik igénybe, mint az édesanyák.


Fidesz: mi várható a Zsolnay porcelángyár ügyében?

Csizi Péter (Fidesz) azt idézte fel, hogy Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), Pécs polgármestere a Zsolnay gyár többségi tulajdonosa által felhalmozott százmilliós tartozásokból fakadó gazdasági bizonytalanság miatt azt kérte a kormánytól, nyilvánítsa stratégiailag kiemelt gazdálkodó szervezetté a céget. Ez meg is történt, ami jogi védelmet adott a Zsolnaynak – mondta. Utalt ugyanakkor egy hétfőn nyilvánosságra került hangfelvételre is, amely szerint a Zsolnay egyik vezetője áfa- és szállítói papír nélkül a saját autójában vihetett ki tárgyakat a gyárból. Mire számíthatnak a pécsiek? – kérdezte. Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában reményének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a kabinet és az önkormányzat összefogása megmenti a gyárat. Célul tűzte egyúttal, hogy nőjön a kereslet a Zsolnay termékei iránt.


Fidesz: mennyibe kerültek Bajnai Gordon külföldi útjai?

Csenger Zalán Zsolt (Fidesz) arról beszélt, hogy mennyibe kerültek Bajnai Gordon, volt kormányfő külföldi útjai. Összegzése szerint a volt kormányfő 13 hónapos miniszterelnöksége idején 231 millió forintot utazott el, ebből amerikai útja 49,2 milliót tett ki, ami mai áron 57,6 milliónak felel meg. Kíváncsi volt arra, az efölötti összeget mire költötte? Kitért arra is, hogy eközben kormányzása évében alatt 6,8 százalékkal csökkent a nemzeti össztermék, 4,6 százalék volt a költségvetési hiány, és a GDP 80 százalékára tornázták fel az államadósságot. Magyar Levente államtitkár szerint a kérdés nem az, hogy ezek az utak mennyibe kerültek, hanem, hogy a szocialisták 8 éves kormányzása mennyibe került az országnak. Az elutazott 231 millió havi átlagban mintegy 20 milliót jelent, de ez össze sem hasonlítható azzal az 1000 milliárdos nagyságrendű veszteséggel, amit a szocialisták okoztak az országnak, és amit az adófizetőknek kellett kifizetniük. Értékelése szerint soha olyan kritikus helyzetben nem volt az ország a rendszerváltás óta eltelt 25 évben, mint Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt. Így különösen visszás, hogy több száz milliót költött el a szocialista kormány, hogy vélt sikereit propagálja a világ különböző pontjain.

Lezsák Sándor levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását és egyben a tavaszi ülésszakot is. Bejelentette, hogy a következő ülés várhatóan 2016 szeptemberében lesz.