A Fidesz az 1956 utáni ítéletek semmisségéről

Gulyás Gergely (Fidesz) arról beszélt, hogy az 1956 utáni megtorlás ítéleteiről olyan jogszabályt fogadtak el, amellyel lehetővé vált, hogy ne csak rehabilitációra kerülhessen sor, hanem a semmisséget is meg lehessen állapítani. Ezt követően a Kúria megállapította a Nagy Imre-perben hozott ítélet semmisségét, és azt is, hogy az 1958-ban meghozott bírói döntés csak formájában volt ítélet, egyébként nincs köze az igazságszolgáltatáshoz.

Szerinte 1990 után a büntetőjogi igazságtételre nem került sor megfelelő formában, az akkori köztársasági elnök magatartása és az Alkotmánybíróság téves döntése lehetetlenné tette, hogy a legsúlyosabb cselekményeket elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása legalább szimbolikusan megtörténjen. Kitért arra is: a kommunizmus bűneinek tagadását veti fel, hogy van olyan párt, amelynek képviselője a putyini médiával együttműködve tagadja a forradalmat.

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kiemelte: nagyon sokféle áldozata van a kommunista diktatúrának. Kitért a 800 ezer elhurcoltra, akik közül 200 ezren nem tértek vissza a gulágokról, a padlássöprésekre, a recski munkatáborra, a halálos ítéletekre, valamint az Andrássy út 60-ban történtekre.

Hozzátette: rengeteg a kárvallott, akit jogilag, egzisztenciálisan igyekeztek ellehetetleníteni. 2008-tól az ő nyugdíjkiegészítésüket fagyasztották be elsőként, ugyanakkor a Fidesz-kormány a tartós szabadságelvonást szenvedettek nyugdíjkiegészítését 50 százalékkal emelte. Szólt arról, hogy 2011-ben magyar uniós elnökség alatt fogadták el, hogy augusztus 23. az önkény áldozataira való emlékezés napja legyen, a kommunista rémtettek tagadása pedig bűncselekmény.

A Jobbik arról beszélt szerdán, napirend előtt a parlamentben, hogy a kormánytagok segítik Ghaith Pharaon tevékenységét,  Ezt követően a kérdések között az ócsai lakóparkról, a Határtalanul! programról, a római-parti mobilgátról és a bőnyi rendőrgyilkosról is szó volt.


A KDNP a halottak napjáról és az emlékezés fontosságáról

Harrach Péter (KDNP) kiemelte: a magyar emberek az elmúlt napokban a múltra és szeretteikre emlékeztek, amikor felkeresték a temetőket és síremlékeket. Felidézte, hogy november 1.e a mindenszentek ünnepe, november 2. halottak napja, és kitért e napok történelmi hátterére is. Hozzátette: nemcsak a családtagokra, hanem a nemzet előttünk élő tagjaira is gondolni kell ilyenkor, köztük 1956 hőseire is.


Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője felszólal a parlamentben (Fotó: MTI - archív)

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta, hogy az elmúlt napokban a polgárok biztonságát igyekeztek szavatolni. Úgy látta: ezt sikerült is megtenni. A forradalom kapcsán az államtitkár felidézte Tóth Ilonka és Mansfeld Péter alakját.


Kérdések

A Fidesz a bőnyi rendőrgyilkos kapcsolatairól kérdezett

Vinnai Győző (Fidesz) arról beszélt, hogy a múlt héten Bőnyben „a Magyar Nemzeti Arcvonal korábbi vezetője, Györkös István egy Kalasnyikovval fejbe lőtte a hozzá házkutatásra érkező egyik rendőrt".

A Magyar Nemzeti Arcvonal – „Magyarország egyik legnagyobb, legszervezettebb félkatonai szélsőjobboldali csoportja" – pedig azzal „a Betyársereggel működik együtt, amelynek vezetője, Tyirityán Zsolt Vona Gábor Jobbik-elnök személyes jó barátja" – mondta. A fideszes politikus szerint a Jobbik esetében „több ponton találkozunk paramilitáris szervezetekkel történő kapcsolatokkal".

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint is a bőnyi rendőrgyilkosságot valóban érdemes megvizsgálni, hogy a Jobbik együttműködik-e szélsőséges radikális szervezetekkel. Ő is megemlítette, hogy a rendőrgyilkos korábban „együtt mozgott a Jobbik betyársereges haverjával".

A Jobbik egy zavaros hátterű párt, „és csak remélhetjük, hogy a párt partner lesz ezen ügyek tisztázásában" – fogalmazott.


KNDP: újabb illetményemelés a katonáknak


Firtl Mátyás, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő (Fotó: KDNP)

Firtl Mátyás (KDNP) azt mondta, örömmel értesült arról, hogy újabb illetményemelésben részesülnek a katonák. Ez nagy megbecsülés a honvédeknek – fűzte hozzá.

Simicskó István honvédelmi miniszter kijelentette: elkötelezettek a honvédség fejlesztése mellett, ennek része a mostani jelentős illetményemelés is. Így is ki kell fejezni a megbecsülést a világszerte és a magyar határon egyaránt helyt álló katonáknak – fogalmazott.


Fidesz: nagyobb megbecsülést kapnak a bölcsődei dolgozók

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy egyre nagyobb megbecsülést kapnak a bölcsődei dolgozók, a középfokú végzettségű kisgyermeknevelők bérét jövőre átlagosan 12 százalékkal emelik. Kiemelte azt is, hogy sokan jelentkeznek csecsemő- és kisgyermeknevelőnek.

Rétvári Bence válaszában ezt kiegészítette azzal, hogy egyre több bölcsődés étkezik ingyenesen, egyre több a férőhely, és a bölcsődei dolgozók száma is nő.


Azonnali kérdések

Fidesz: hány Havas Szófia van az MSZP-ben?

Balla György (Fidesz) szerint a jóérzésű emberek számára nehéz volt elviselni azt, amit a baloldal művelt az elmúlt napokban. Bírálta az 1956-os állami megemlékezés alatti rendzavarásokat, valamint azt, hogy az MSZP közös megemlékezést tartott Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnökkel, miközben képviselői az Országgyűlés ünnepi ülésén már nem voltak hajlandóak részt venni.

Ennél is jobban elítélte azonban azt, hogy párttagjuk, Havas Szófia szerint 1956 horthysta provokáció, a nácik által szervezett fasiszta ellenforradalmi puccs volt. Hány Havas Szófia van az MSZP-ben? – kérdezte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint is szégyenteljesen viselkedtek a szocialisták, egyénileg és közösségileg is. Emlékeztetett Szanyi Tibor EP-képviselő kijelentésére is, amely szerint október 23-át nem tudja nemzeti ünnepnek tekinteni. Mint hozzátette, az MSZP hozzáállása azért is vérlázító, mert már tíz éve is tönkretették az 50. évfordulót.

Válasza alatt az elnöklő Latorcai János többször is figyelmeztette a bekiabáló Gőgös Zoltánt (MSZP).


KDNP: hogy újul meg az alapellátás?


Szászfalvi László, kereszténydemokrata országgyűlési képviselő (Fotó: KDNP)

Szászfalvi László (KDNP) az alapellátás idei helyzetéről érdeklődött, üdvözölve, hogy az elmúlt 5 évben 500 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre és béremelésre. Hozzátette: az ágazati bérek 2011-2019 között megduplázódnak. A politikus azt kérdezte, mekkora többletforrás jut idén a területre.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára egyetértett abban, hogy minél több forrást kell összpontosítani az alapellátásba. Kifejtette, idén 14 milliárd forinttal többet fordítanak erre, ebből 10 milliárd a háziorvosi rendszerbe, 2 milliárd a védőnői hálózatba, további 2 milliárd többlet pedig a fogorvosi rendszerbe jut.

Latorcai János alelnök ezután lezárta az ülést. A Ház hétfőn ül össze legközelebb.