Nato-megállapodás

Kormány: kölcsönös támogatás a NATO-ban

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára a NATO-tagságból eredő kötelességként hivatkozott a befogadó nemzeti támogatás biztosításáról szóló megállapodás átültetésére a magyar jogrendbe. Mint mondta, ez a polgári és katonai feladatok összességét lefedi egy ország területén állomásozó vagy áthaladó más nemzet fegyveres erejének támogatásával összefüggésben, békében, válságban és konfliktusban is. Ennek szabályozására egyéni megállapodásokat is lehet kötni, azonban azonnali segítségnyújtás esetén a megállapodás keretmegállapodásként alkalmazható – magyarázta. Az államtitkár kiemelte, hogy egyik állam sem tehet szert haszonra a befogadásból, az a közös védelmi képességekhez kapcsolódik, ugyanakkor kölcsönösségi alapon a magyar honvédségnek is kedvez, ha más tagállam területén folytat tevékenységet. Vargha Tamás közlése szerint a megállapodás az irányokat, eljárásokat szabályozza a NATO-műveletek, gyakorlatok és hasonló katonai tevékenységek végrehajtása során, azonban konkrét intézkedésekről, a támogatás mértékéről nem rendelkezik, ezekhez alacsonyabb szintű megállapodások szükségesek.

Fidesz: nagy előrelépést jelent az aláírás

Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka felszólalásában a NATO-csatlakozás óta eltelt időszak jelentősebb állomásait tekintette át és nagy előrelépésként hivatkozott a mostani megállapodásra. Fontosnak nevezte, hogy egy bármikor alkalmazható keretmegállapodás álljon rendelkezésre, amely a többi között a műveleti, gyakorlati, szolgálati és adminisztrációs feladatokra is vonatkozik. A kormánypárti politikus szerint az Európa biztonsági helyzetében beállt változások, új kihívások szükségessé teszik a NATO-n belüli leghatékonyabb és legszorosabb együttműködést, ezért meg kell teremteni annak feltételeit.

KDNP: összehangolt katonai együttműködésre van szükség

Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka egyebek mellett a terrorizmust említette olyan biztonsági kihívásként, amelyre szoros szövetségi rendszerben kell választ adni. Méltatta, hogy Magyarország kezdeményezője és alakítója Európa biztonsága erősítésének, a NATO doktrínákkal összhangban.


Firtl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka felszólal a honvédség részletes bontású létszámáról szóló törvénymódosítás általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 23-án. Balról Dunai Mónika, a Fidesz képviselője. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Fontosnak nevezte, hogy a tervezés, a katonai és polgári tevékenységek összessége a lehető leghatékonyabban valósuljon meg, amikor igény jelentkezik, ezért kulcsfontosságúnak nevezte a megállapodást.

A kereszténydemokrata politikus támogatásra ajánlotta az indítványt.

Fidesz: támogatni kell a fejlesztéseket

Turi-Kovács Béla (Fidesz) a vitában fontosnak ítélte, hogy a honvédség nagyobb állománnyal és jobb felszereléssel álljon az ország rendelkezésére. Ezt csak támogatni lehet – mondta, utalva a terrorizmusra és a nagyhatalmak közötti ütközetekre. Oroszországra vonatkozóan óvatosságot kért, értékelése szerint a megnyilvánulások pártpolitikai szempontokat követtek. A kormánypárti politikus annak a véleményének is hangot adott, hogy a NATO szerepe mellett Európának is gondoskodnia kell a saját határai védelméről.

Vargha: a kormány elkötelezett a fejlesztésekben

Vargha Tamás zárszavában megköszönte a támogatást, egyúttal jelezte: Magyarország mindig határozottan kiállt Ukrajna területi integritása mellett. Kiemelte, hogy a 2010-es gazdasági környezetben csak a honvédelmi kiadások szinten tartására volt lehetőség, 2012-ben azonban az emelés mellett kötelezték el magukat, s minden alkalommal így járnak el, ha azt a gazdaság lehetővé teszi. A Jobbiknak címezve ostobaságnak nevezte, hogy az Iszlám Állam elleni küzdelemtől annak veszélyessége miatt kellene távol maradni, szerinte semmit nem lehetne elérni, ha mind a koalícióban részt vevő hatvan ország így vélné. Közölte azt is: a balti légtérvédelmi feladatok elismerést érdemelnek és nem kritikát.


Honvédségi létszámkeret

Vargha: szükségessé vált a létszámkeret módosítása

Az Országgyűlés legutóbb 2013-ban módosított a honvédség létszámkeretén, de mostanra a fejlesztések, valamint a biztonsági környezet változása szükségessé tették az újabb módosítást - hangoztatta a javaslat általános vitájának kezdetén Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára, utalva arra, hogy időközben változott a honvédség feladata, új egységek is létrejöttek, a létszámhiány enyhítésére pedig megerősítették a toborzórendszert. Kitért arra is, hogy az 1380 fős keretbővítés a belső arányokon is változtat, hiszen csak tisztek és a legénység számát emelik, hangsúlyozva, hogy a 30 ezer 800-as keret nem tényleges létszámot, hanem plafont jelent, célként említve, hogy feltöltsék a ma üresen áló állásokat

Fidesz: a hadsereg az ország biztonságának garanciája

A magyar katonák feladatellátása garanciája hazánk és a magyar állampolgárok biztonságának – mondta a vezérszónokok sorát nyitó Vas Imre (Fidesz), megemlítve, hogy a 4,6 százalékos létszámkeret-emelést a migrációs helyzetre adott válaszok is szükségessé tették, a honvédség feladatai pedig a terrorveszély esetére kiegészültek.


Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka felszólal a honvédség részletes bontású létszámáról szóló törvénymódosítás általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 23-án. Balról Firtl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Ezekre a módosításokra azért volt szükség, mert Európa, így hazánk terrorfenyegetettsége erősen nőtt, az illegális migráció kezelése érdekében a katonák rendőrökkel együttműködve ellenőrzik és védik Magyarország határait; ezek újabb feladatot jelentenek a honvédség állományának – jegyezte meg a képviselő.

Jelezte: a Fidesz-frakció támogatja az előterjesztést, és erre kért minden képviselőt.

KDNP: a honvédség nemzeti ügy

A migrációs helyzettel és a terrorveszéllyel, valamint a honvédség fejlesztésével és feladatainak változásával indokolta a keretbővítés fontosságát Firtl Mátyás, a KDNP vezérszónoka hangsúlyozva, „a honvédség ügye nemzeti ügy", és frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztést. Kiemelte: a haderő csaknem egészét érintő fejlesztések eredményességét, amelyeknek köszönhetően a képességmegtartás korszakából s képességfejlesztésébe lépett a honvédség, készen áll az új honvédelmi és haderő-fejlesztési program, és számos közelmúltbeli szakmai esemény a bizonyítéka annak, hogy megfelelő Magyarország védelme és megbízható szövetségesei vagyunk a NATO-nak. Hozzátette: több, a feladatellátás hatékonyságát növelő jogszabály születet meg, a fejlesztések során pedig a honvédség szakmai igényeit veszi figyelembe a kormányzat, amely kiszámítható katonai életpályamodellel kívánja megbecsülni katonáit, hangsúlyozva, hogy a honvédség kiválóan látja el feladatát.

Vargha: a lehetőségek szerint fejlesztjük a honvédséget

Vargha Tamás a vitában elhangzottakra reagálva arról beszélt: a kormányzat nem légből kapott számok, hanem a nemzetgazdaság fejlődése alapján tesz vállalásokat a honvédség és alkalmazottai bérének fejlesztésére, megjegyezve, attól a párttól érkezik most a kritika, amelynek minisztere, Juhász Ferenc idején leépítették a honvédséget, így 2010-ben az új kormányzat egy „szétvert és tönkrevert" struktúrát örökölt. Abban a gazdasági helyzetben csak a szinten tartás vállalására volt lehetőség szavai szerint. Hangsúlyozta, hogy a illetményfejlesztésről az elmúlt húsz évben az első és a második Orbán-kormány döntött, és ez a jövő évben folytatódik, ugyanakkor 2002 és 2010 között nem történt ilyen.


Filmtörvény

Államtitkár: filmregisztrációs rendszer jön létre

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a törvényjavaslat általános vitájában azt mondta, a filmregisztráció bevezetésével egy egységes, hiteles nyilvántartás jön létre; az új mozistatisztikai rendszer nagyban segítené, hogy rendszeresen nyomon lehessen követni és össze lehessen hasonlítani a nézettségi adatokat. Az államtitkár kitért arra, hogy a módosítások érintik a letéti számlákat, amelyekkel az volt a Magyar Nemzeti Filmalap célja, hogy a közvetett támogatási rendszer egyszerűbbé és átláthatóbbá váljon. Emlékeztetett arra, a letéti számla gyűjtőszámlaként működik, a támogatások kifizetése az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)határozata alapján történik. A letéti számla keretösszege 2017-ben 25 milliárd forint lehet – mondta, hangsúlyozva, nem a filmalap, hanem a filmgyártók kapják a pénzt.

Hozzátette: ez az összeg akkora nagyságrendű, amellyel lépést lehet tartani azzal, hogy egyre több neves produkciót forgatnak Magyarországon. Közölte, bővítenék a filmiparban a szakképzett dolgozók számát irányított képzési programokkal. Hozzátette: a filmalap ezért indította el saját képzési programját, amely a törvényjavaslat elfogadásával 2017-ben tovább bővülhet. Jelezte, szeretnék elérni, hogy csak az értékteremtő alkotások kapjanak támogatást, ezért meghatározzák scripted reality fogalmát megkülönböztetve más alkotásoktól. (Ez olyan részben fikciós film vagy filmsorozat, amely a szereplők természetes élethelyzetét a jelenetek előre meghatározott dramaturgiájával, írásba foglalt és rögtönzött párbeszédekkel mutatja be.)

Dömötör Csaba stratégiai ágazatnak nevezte a filmgyártást, célként jelölte meg, hogy Budapest legyen az európai filmgyártás egyik fellegvára. Úgy értékelte, hogy a 2010 előtti támogatási rendszer „méhkas" volt, kiszámíthatatlan és átláthatatlan volt, politikai alapon döntöttek. Hozzátette: 2011 júniusában működését megkezdő filmalap világos, átlátható filmtámogatási rendszert dolgozott ki. Az átalakítás meghozta a kívánt eredményeket: felfutott a filmgyártás és a filmlap által támogatott filmek több mint 100 nemzetközi elismerést gyűjtöttek be – mutatott rá. Kitért arra, hogy a filmalap 2016 végéig 75 egész esetés mozifilm gyártását támogatja, ezek közül negyven már látható volt a mozikban, nemzetközi filmfesztiválokon. Az államtitkár szerint a filmalap megalapítása óta az iparág kapacitása, így a foglalkoztatottak száma és a GDP-hozzájárulás nagyjából megháromszorozódott. Az európai uniós országok közül ma már Magyarországon a legnagyobb a filmipar hozzájárulása a GDP-hez – mutatott rá. Közölte azt is, 2016-ban a magyar filmgyártásnak várhatóan rekordéve lesz, abban bíznak, hogy mintegy 85 milliárd forint értékben gyártanak magyar, illetve magyar részvételű nemzetközi produkciókat Magyarországon.

Fidesz: ösztönözni kell a filmgyártást

Dunai Mónika (Fidesz) jelezte, egyetértenek azzal, hogy ösztönözni kell a jó magyar és koprodukciós filmek gyártását. A változtatások között említette, az úgynevezett scripted reality-k a jövőben nem kaphatnak támogatást. Szólt arról, módosítják a mozgóképszakmai képzési hozzájárulás szabályait annak érdekében, hogy az a filmalkotások közvetlen filmgyártási költségeként elszámolható legyen. Ezért indokolt, hogy a hozzájárulást már a támogatásra jogosultságot megállapító döntésben kiszabják – mondta. Hozzátette: enyhébb szankciók lesznek akkor, ha valaki elmulasztja befizetni a hozzájárulást. Elmondta, a törvény egy új fejezete foglalja magába a filmforgalmazói és a moziüzemeltetői nyilvántartást. Mint mondta, a törvénymódosítással valamennyi forgalmazóról tudomása lesz a filmirodának. Beszámolt arról, a filmalkotások „art" minősítésével kapcsolatos feladatok az Emberi Erőforrások Minisztériumától visszakerülnek az NMHH filmirodához. Dunai Mónika ismertetése szerint egyszerűsített adózásra csak olyan külföldiek jogosultak ezentúl, akiket a filmgyártó a támogatási jogosultság megállapításakor a filmirodánál bejelentett.