Sneider Tamás (Jobbik) szerint a szociális hozzájárulási adóból a férfiak számára is lehetővé lehetne tenni, hogy negyven év munkaviszony után nyugdíjba vonuljanak. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában rámutatott, a Jobbik egyszerre követelte a nyugdíjjárulék csökkentését és a nyugdíjak emelését, ez nem megvalósítható. Közölte, hogy a Jobbik azért teszi ezt a javaslatot, mert furdalja a lelkiismeret, ugyanis korábban nem támogatta a nők számára biztosított ugyanilyen kedvezményt. Hozzátette: az Alkotmánybíróság 2015-ben úgy döntött, hogy nem folytatható ez a kezdeményezés. Jelezte, az 55 év feletti munkavállalók foglalkoztatásához több kedvezményt is nyújtanak.

KDNP: mindenki vegyen részt a népszavazáson!


Földi László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Földi László (KDNP) – annak kapcsán, hogy a hétvégén Cegléden megemlékeztek Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én elmondott toborzóbeszédéről – azt mondta, ma egy másik világban élünk, ahol a hit és hazafiság gúny tárgya lett. Szerinte nagy baj van, vizsgáznunk kell abból, hogy testvérek vagyunk-e mindannyian, akik képesek áldozatot hozni „a haza szent oltárán", ahogy Kossuth mondta. A politikus arra szólított fel, hogy „hazafiúi kötelességünknek eleget téve" mindenki vegyen részt a vasárnapi referendumon. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint most is az ország szuverenitása és a védelme a tét, ezért fordult a kormány népszavazás eszközéhez. Szomorúnak nevezte, hogy több közéleti szereplő „cinikus mellébeszéléssel" próbálja takargatni bevándorláspárti véleményét, majd bírálta a baloldal változó álláspontját. Hozzátette: mindent meg kell tenni, hogy Brüsszel a kommunikációs ravaszkodás helyet visszavonja a kvótacsomagot, ezt úgy lehet elérni, hogy ha elegen vesznek részt a népszavazáson.

Fidesz: kormányzati segítséggel menekültek meg munkahelyek Dunaújvárosban

Galambos Dénes (Fidesz) beszámolt arról, a hogy a kormány 480 millió forintos munkahelymegtartó támogatása révén a Dunaferr Zrt. visszavonta a 2013-ban kezdeményezett 890, valamint a 2016-ban bejelentett, további 300 alkalmazott elbocsátására vonatkozó szándékát. A létszámleépítést visszavonásához hozzájárult a reorganizációs program elindítása és a tervezett beruházások megvalósulása – mondta. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára jelezte, a kormány elkötelezett a munkahelyek számának növelésében, megtartásukban, ha erre gazdálkodási szempontok figyelembe vételével reális lehetőség van.


Keményebb fellépés a törvénytelenül működő online szerencsejáték ellen

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára emlékeztetett arra, hogy kiemelt kormányzati célkitűzés az illegális online szerencsejáték-szervezők elleni fellépés, ezért már 2014-től lehetőség van az illegális honlapok blokkolására, majd 2015-től a tiltott szerencsejáték reklámok bírságolására is. Szerinte a most benyújtott törvényjavaslat ezt folytatva, a honlapok és a reklámok blokkolása után, 2016. negyedik negyedévétől megteremti a pénzügyi blokkolás törvényi keretét, vagyis megtiltja a pénzforgalmi szolgáltatóknak a tiltott szerencsejátékhoz kapcsolódó tranzakciókban való közreműködést, a tét- és a nyereményfizetés teljesítését. Jelezte: a részletszabályokat miniszteri rendeletben rendezik majd.

A javaslat emellett rendelkezik az illegális szervezővel együttműködő személy vagy szervezet adóhatósági felszólításáról, valamint a reklámblokkolás bírságmaximumát 1 millió forintról 10 millióra emeli,  az internetes blokkolást megtagadó hírközlési szolgáltatók bírságát pedig 100-500 ezer forintról 1-5 millió forintra növeli – ismertette az államtitkár. Közölte azt is: a javaslat az intézkedések nyomonkövetése érdekében negyedéves jelentéskötelezettséget ír elő a nemzetgazdasági miniszter számára.

Elmondta: a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás elleni hatékony fellépés érdekében a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a szervezők a megfelelő biztonsági elemekkel rendelkező, előzetesen auditált rendszeren keresztül azonosíthassák az ügyfeleket. Amennyiben a szervező így azonosítja a játékost, a törvényjavaslat további feltételként előírja, hogy az előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján azonosított ügyfél számára kifizetés csak a törvény előírásainak megfelelő fizetési számlára teljesíthető – tette hozzá. 

Tállai András szerint a javaslat kivételes sürgős tárgyalását az új hatósági eszközök gyors és hatékony bevezetése indokolja. Hangsúlyozta: Magyarországon az illegális online szervezők adót nem fizetnek, magyar munkavállalókat nem vagy elvétve alkalmaznak, a kóros játékszenvedély-kezelés költségeihez nem járulnak hozzá. Hozzátette: egyes illegális szervezők évtizedes jelenlétükkel olyan versenyelőnyre tettek szert Magyarországon, amely már a magyar engedéllyel rendelkező online szervezők 2016-os piacra lépését is veszélyezteti.

Fidesz: az online játékpiacon csak engedéllyel rendelkező cégek működhessenek!

Galambos Dénes, a Fidesz vezérszónoka az online szerencsejáték szektor újabb szabályozását azért tartotta szükségesnek, mert az utóbbi években számos illegális játékoldal jelent meg, amelynek Magyarországon nem adóznak, így az állam 10-20 milliárd forint bevételtől esik el. A képviselő részletesen ismertette a javaslatot, amely szerinte azt a célt szolgálja, hogy az online játékpiacon csak engedéllyel rendelkező cégek működhessenek. Hozzátette: ennek érdekében a javaslat megtiltja a tiltott szerencsejátékkal összefüggésbe hoztató pénzügyi tranzakciókat, emeli a tiltott reklámért kiszabható bírságot, valamint az internetes blokkolást megtagadásáért járó bírság összegét is. Hangsúlyozta: a javaslat a kormány eddigi erőfeszítéseit teszi hatékonyabbá. Nem szabad hagyni, hogy elharapózzanak az illegális játékoldalak, ahol ismeretlen irányban áramolnak a pénzek – tette hozzá.

KDNP: támogatandó a cél


Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka alapvetően támogatandónak nevezte a módosítás célját, hogy a hatóságok az eddiginél is szigorúbban lépjenek fel az engedély nélküli online távszerencsejáték és kaszinók szervezésével szemben. Ismertette, hogy a változtatás megtiltja a pénzforgalmi szolgáltatók közreműködését egyes tranzakcióknál, pontosítja a játékosok nyilvántartásba vételének szabályait, megemeli a bírságok összegét és bővíti az adatbázis-lekérdezés lehetőségét. A kormánypárti politikus a javaslat támogatására kérte a képviselőket.

Zárszó

Tállai András államtitkár megdöbbentőnek nevezte, hogy az ellenzéki képviselők nem támogatnak egy olyan törvényjavaslatot, amely alapján külföldi tulajdonú vállalkozások helyett magyar tulajdonú, Magyarországon adózó cégek szerveznék az online szerencsejátékot. Szerinte ezzel az ellenzéki pártok azt támogatják, hogy továbbra is láthatatlan tulajdonosú cégek szervezzék ezen a területen, illetve hogy ne Magyarországon fizessenek adót és ne itt jöjjenek létre új munkahelyek.

Megjegyezte, az a Sallai R. Benedek személyeskedik, aki az állami földbérletek „legnagyobb haszonélvezője", míg abban semmi újdonság nincs, hogy Szilágyi György nem érti a törvényjavaslatot.

Az államtitkár közlése szerint most már nem két, hanem négy vállalkozó van a kaszinópiacon.


Határozathozatalok

Tovább szigorították a tiltott online kaszinókkal szembeni fellépést

A tiltott szerencsejáték megakadályozása érdekében a játékosok számlatranzakciójának teljesítését is letilthatják a jövőben az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításával.

A jogszabályváltozás – amelyet 111 igen, 17 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett hagyott jóvá a parlament – szerint a pénzügyi blokkolás miatt az illegális szerencsejáték-szervező bankszámlájára nem érkezik majd meg az átutalt összeg, az a játékosnál marad.

A módosítás érinti a játékosok személyi azonosítására vonatkozó szabályokat is és emelkednek a bírságok is. Az állam szigorúbban léphet fel azokkal a tiltott online szerencsejáték-oldalakkal szemben, amelyek Magyarországon keletkezett jövedelmük, játékbevételük után nem fizetnek adót, illetve a pénzmosás- és terrorizmusellenes hatóságok számára elérhetetlenek.

A magyar-bolgár barátság napjává nyilvánították október 19-ét

Az Országgyűlés egyhangúlag a magyar-bolgár barátság napjává nyilvánította október 19-ét, tekintettel arra, hogy a bolgár közösség idén ünnepli a bolgár ortodox egyház magyarországi működésének százéves évfordulóját.

Az erről szóló határozatot Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló kezdeményezte, majd valamennyi frakció képviselője csatlakozott ahhoz.

Az indoklásban hangsúlyozták, október 19-e az ortodox egyház szentjének, Bulgária védőszentjének Csodatévő Rilai Szent Jánosnak (Szveti Ivan Rilszki) a nevéhez köthető, akinek a maradványait tartalmazó ereklyét III. Béla magyar király Szófia elfoglalása után Esztergomba hozatta.

A legenda szerint, a szentet az esztergomi érsek több alkalommal, nyilvánosan is megtagadta, ami miatt megnémult, és csak miután bűnbánatot gyakorolt és megérintette a szent ereklyét nyerte vissza a beszédkészségét. III. Béla ezt a csodát látva visszaküldte az ereklyét Bulgáriába.

Az elfogadott országgyűlési határozat szerint a bolgár törvényhozás a magyar parlamenttel párhuzamosan a bolgár-magyar barátság napjává minősíti október 19-ét.


Nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára felidézte: a megállapodást a kelet-európai, volt szocialista országok az egymás közötti vasúti forgalom szabályozására kötötték még 1951-ben, majd Magyarország 1991-ben kilépett az egyezményből, és 2001-ben csatlakozott újra. Hozzátette: mivel 2015-ben érdemben módosították a megállapodást és mellékleteit, ezért ismételten szükségessé vált, hogy egységes szerkezetben kihirdessék az egyezményt, amely már 2016-os változásokat is tartalmazza. A 2015-ös módosítások érintik a fogalom meghatározásokat, a terveken alapuló kötelező vasúti fuvarozást, a fuvarlevél tartalmai előírásait, a fuvarköltség és bírságok megfizetését, a fuvarozási határidőket, a feladó fuvarozó és az átvevő felelősségének kérdését, a kártérítés mértékét, illetve a megállapodás hivatalos nyelveinek felsorolását – ismertette. Az államtitkár támogatást kért a javaslathoz.

Fidesz: szükséges a megállapodás elfogadása

Manninger Jenő, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, feltétlenül szükséges a megállapodás léte, hiszen e nélkül a keleti irányú árufuvarozás esetében kétoldalú megállapodásokat kellene kötni, ami sokkal bonyolultabbá tenné a működést. A megállapodásnak nincs alternatívája - jelentette ki a képviselő, aki Fidesz-frakció nevében támogatásáról biztosította a javaslatot.

Államtitkári válasz

Fónagy János válaszában a magyar vasút és a magyar gazdaság szempontjából jelentősnek nevezte törvényjavaslatot, és megköszönte a frakciók támogatását. Az MSZP felvetésére közölte: tavasszal valóban előterjesztették a javaslatot, azonban a nagy terjedelmű idegen nyelvű szöveg egyeztetése időigényes volt. A jobbikos hozzászólásra reagálva közölte: nyilvánvaló, hogy 7600 km-es vasúti hálózat fenntartása és fejlesztése jelentős költségeket igényel. A fejlesztések közül kiemelte a Budapest-Belgrád vasútvonat kétpályásítását és a balatoni déli pálya befejezett fejlesztését , valamint az északi oldal tervezett korszerűsítését. A szakszervezetekkel kapcsolatban azt mondta: államtitkárként szorgalmasan igyekszik eljárni minden olyan rendezvényre, amire meghívják.


CETA

A Fidesz még nem alakította ki végleges álláspontját

A vezérszónoki felszólalások során Kósa Lajos (Fidesz) azt mondta, hogy a kormány a parlament határozatát figyelembe véve szeretné a magyar álláspontot képviselni a szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. A Fidesz-frakció egyelőre nem alakította ki végleges álláspontját a szabadkereskedelmi egyezmény aláírásának ügyében, ezt várhatóan majd a végső szavazás előtt teszi meg – tette hozzá.

A kérdés megítélésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a szempontot, hogy ez a megállapodás kapcsolatban áll az EU és az Egyesült államok közötti szabadkereskedelmi egyezménnyel (TTIP), mert amelyik előbb hatályba lép, az határozza meg a másik kereteit. Véleménye szerint a magyar érdekek szempontjából az a kedvezőbb, ha a CETA az iránymutató a TTIP számára.

Azt is figyelembe kell venni, hogy az EU gazdasági vezető térségei milyen álláspontot képviselnek, mert kockázatos, ha Magyarország akasztja meg az unió közép- és hosszú távú kereskedelempolitikai elképzeléseit – hangsúlyozta.

A Fidesz másik vezérszónoka, Németh Zsolt kiemelte, hogy a vita egyelőre az aláírási felhatalmazásáról és nem a ratifikációról szól. A parlament vállalja-e annak a kockázatát, hogy meghiúsítja a megállapodást? – tette fel a kérdést, miközben kiemelte, hogy a ratifikáció körülbelül három-négy évet vesz majd igénybe, és a folyamat mind a 27 tagállamot érinti. A politikus meggyőződése szerint nem vállalható az aláírás elutasításának kockázata.

Magyarországnak érdeke a szabadkereskedelem sikere, mert jövedelmét jelentős mértékben a külkereskedelmén keresztül realizálja – nyomatékosította.

Anyakönyvi eljárás


Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Vejkey Imre (KDNP) expozéjában kiemelte: számos családot érint a kéttagú családnevek kezelésével összefüggő szabályozás. Kérhetik, hogy az anyakönyvben kötőjellel vagy anélkül szerepeljenek, és ezt a hatóság köteles is átvezetni. A vezeték és keresztnéven kívül ugyanakkor sajátos kategória a ragadványneveké, ami az ország egyes vidékein igen elterjedt, és ezekre az érintett családok igen büszkék. A kéttagú családnevek korrekciójára a ragadványnevek esetében jelenleg csak névváltoztatási kérelemmel van lehetőség. Ezen módosítana a mostani javaslat, amely kiegészíti a családi név korrekciójának fogalmát, hogy az anyakönyvbe korában bejegyzett ragadvány név újra viselhetővé válhasson - közölte, és kérte a javaslat támogatását. Egyúttal jelezte: a KDNP is igennel szavaz arra.   

Pogácsás Tibor államtitkár jelezte: a kormány szintén támogatja azt, általa könnyebben és egyszerűbben lesz használható és bejegyezhető a ragadványnév. Ugyanakkor ki kell azzal egészíteni, hogy a ragadványnévvel együtt is csak kéttagú lehet a családnév.

Gyopáros Alpár (Fidesz) kiemelte: nem tartja jónak a hatóságok kialakult szokását, hogy a korábban bejegyzett ragadványnevek használatát a leszármazottaknál nem teszik lehetővé. A törvényjavaslat kellő mértékben határozza meg a névjog viselésének korlátozhatóságát, lehetőséget teremt a név viselőjének mindenki mástól való megkülönböztetésére – hangsúlyozta, hozzátéve: nem a ragadványnevek felvételéről van szó, az a névváltoztatás. Azt segíti a javaslat, hogy a korábbi nevét valaki úgy viselhesse, ahogy élete során 30-40 éven át tette. 


Elektronikus ügyintézés

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára az elektronikus ügyintézés előtt álló akadályok, korlátok megszüntetésével indokolta a törvénymódosítást és jelezte: széles körben kívánják biztosítani az ilyen eljárásokat. Mint mondta, a rendszert 2018. január 1-jétől vezetik be, de ahol a feltételek korábban adottak, ott egy évvel korábban elindítható. Az államtitkár tájékoztatása szerint az alapértelmezés szerint minden ügyet lehet elektronikusan intézni, illetve nyilatkozatot tenni, amit törvény vagy kormányrendelet nem zár ki. Arra törekednek, hogy csak ott legyen kötelező a személyes jelenlét, ahol elengedhetetlen – tette hozzá. Megjegyezte, ez összhangban van a bürokrácia csökkentésére irányuló célokkal is.

Vas Imre (Fidesz) célként jelölte meg, hogy kiszűrjenek minden olyat, ami gátat szab az elektronikus ügyintézés gyakorlati érvényesülésének. Ezt a jól működő állam elengedhetetlen feltételének nevezte. A módosítás rögzíti a kapcsolattartás szabályait, biztosítja az informatikai fejlesztések alapjait és nagyobb hatékonyságot biztosít – értékelt. A kormánypárti politikus azt is kiemelte, hogy tízből hat ember az interneten intézi ügyeit és erre folyamatosan nő az igény. Megjegyezte, csak indokolt esetben marad meg a személyes ügyintézés, olyan esetekben, ahol az eredeti okirat benyújtása szükséges. például házasságot továbbra sem lehet elektronikusan kötni – mondta.



Firtl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Firtl Mátyás (KDNP) üdvözölte, hogy a módosítás nemcsak hatósági, hanem valamennyi peres- és panaszügyre, pályázatra kiterjed. A rendszer képes lesz a hiteles e-azonosításra, üzenetek kézbesítésére és fogadására, az aláírt dokumentumok feldolgozására, elektronikus fizetésre és az űrlapok kezelésére – sorolta. Egyetértett azzal, hogy nincs helye minősített adatot tartalmazó ügyek elektronikus intézésének, továbbá a fogvatartottak ügyintézését a törvény korlátozza.

Elektronikus ügyintézés

Pogácsás Tibor belügyi államtitkár szerint az elektronikus ügyintézés bevezetésének és teljes körű elterjesztésének egyik háttere a szükséges eszközállomány és hálózat kialakítása. A törvény célja egy jogszabályi alap kiterjesztése, elfogadásával semmilyen az elektronikus ügyintézéshez szükséges fejlesztést, eszköz vagy szoftverbeszerzést sem kell lemondani – jelentette ki.


Belügyi tárgyú törvények módosítása

A belügyi tárgyú törvények módosításának vitájában előterjesztőként felszólaló Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára kiemelte, hogy a törvényjavaslat jogharmonizációs kötelezettségeket teljesít. Az utasnyilvántartásról szóló úgynevezett PNR-irányelv lényege, hogy az utazás megkezdése előtt a légitársaságok megküldik az utasaik adatait az adott ország erre kijelölt szerveinek – közölte. A körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) a körözési nyilvántartásból teljes körűen átvehesse az adatokat.

A javaslattal a közfoglalkoztatottak álláskeresését szolgáló munkaerő-keresési szolgáltatások időtartamát háromról 15 napra emeli. Egyúttal lehetővé teszik, hogy a mentális, szociális vagy egészségügyi problémával küzdő közfoglalkoztatottak ezentúl a családsegítési szolgáltatást is igénybe vehetik.

A katasztrófavédelmi törvény módosítása alapján a veszélyes áru szállítását ellenőrző katasztrófavédelmi dolgozók kényszerítő eszközöket is igénybe vehetnek majd – mondta. Arra is kitért, hogy ha a jövőben a mentelmi jogra jogosult személy lemond erről a jogáról, akkor is a hatóság tudomására kell hoznia, hogy ebbe a körbe tartozik.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a Fidesz-frakció támogatja az európai uniós normáknak való megfelelést, a jogharmonizációt, illetve a gyakorlati tapasztalatok átültetését a magyar jogrendszerbe.

Firtl Mátyás KDNP-s vezérszónok arra hívta fel a figyelmet, hogy jogharmonizációs oka van a törvényjavaslatnak. Elsősorban a légiközlekedésről szóló törvény tervezett módosítását emelte ki, amelynek alapján felhasználható lenne az utasnyilvántartási adatállomány terrorista és más súlyos bűncselekmények felderítése érdekében. Indokoltnak nevezte továbbá a salátatörvény azon részét, amely szerint a veszélyesáru-szállítás hatósági ellenőrei önvédelmi eszközöket kapnának.

Zárszavában Kontrát Károly államtitkár azt mondta, a javaslat hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok biztonságban legyenek.


Habsburg-alapítvány

A kormány alapítványt hozna létre a Habsburg Ottó-hagyaték kezelésére, és ehhez módosítana egy 2006-os szabályt, amely tiltja, hogy a kormány alapítványt hozzon létre.

Vejkey Imre (KDNP) előterjesztő törvényismertető felszólalásában azt mondta, Habsburg Károly főherceg ajánlotta fel Magyarországnak az utolsó osztrák-magyar trónörökös hagyatékát. A magyar kormány amellett, hogy megtiszteltetéssel fogadta a felajánlást, fontosnak tartja a hagyaték méltó módon történő elhelyezését, mivel korszakos jelentőséggel bír és kifejezi a Habsburg család kötődését Magyarország felé. A hagyatékot a budai királyi palotában helyeznék el. Vejkey Imre kitért arra is, hogy egy korábbi javaslat szerint a kormány sem hozhat létre közalapítványt, ezért külön törvényben biztosítanák, hogy erre legyen lehetőség.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította az előterjesztést, hozzátéve, hogy a hagyatékban Habsburg Ottó politikai cikkei, könyvei, könyvgyűjteménye, államfőkkel, politikusokkal folytatott megbeszélések alapján írt tanulmányok, újságcikkek, díszpolgári oklevelek és egyéb tárgyi emlékek vannak.

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka Habsburg Ottó Magyarországgal kapcsolatos politikai cselekményeit méltatta az uniós tagság támogatásától a páneurópai pikniken át az unió belső határainak lebontásáig.

A vita végén Vejkey Imre (KDNP) azt mondta, hogy Habsburg Ottó életművét és emlékét az egész nemzet megbecsüléssel őrzi. A törvénymódosítás célja az, hogy az Országgyűlés kiemelt esetekben felhatalmazást adhasson a kormánynak arra, hogy alapítványt hozhasson létre – tette hozzá.


Büntetések, kényszerintézkedések végrehajtása

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény módosításának vitájában Völner Pál, az igazságügyi Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, hogy az indítvány új jogintézményeket teremt, miközben pontosítja a meglévő szabályozást. A változásokat összefoglalva emlékeztetett, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a büntetés-végrehajtási intézmények zsúfoltsága miatt többször is elmarasztalta Magyarországot illetve felhívta arra, hogy az ügyben készítsen cselekvési tervet.

A parlament előtt fekvő javaslat elsődleges célja, hogy a jogalkotás eszközeivel is segítsen csökkenteni a börtönök túlzsúfoltságát. Az indítvány kiterjeszti a reintegrációs őrizet alkalmazhatóságát, növeli az érintettek személyi körét és az időtartamot is – közölte. Megjelenik a rossz elhelyezési körülmények miatti panasz valamint a kártalanítási eljárás bevezetése – hangsúlyozta.

Salacz László (Fidesz) kiemelte, hogy a javaslat három módosító csomagot tartalmaz. A zsúfoltság kezelésében kiemelten fontos szerepet tölt be az új férőhelyek kialakítása – hívta fel a figyelmet.


Napirend után

Hiller István levezető elnök lezárta a keddi ülésnapot, a képviselők jövő hétfőn 11 órakor folytatják a munkát.