Több mint hetven magánszemély, ellenzéki politikus, civil szervezet, illetve szakszervezet kéri a különadó megsemmisítését. Huszonhárom magánszemély, politikai párt, szakmai és jogvédő szervezet támadta meg eddig a médiatörvényt. A Jobbik számára elfogadhatatlan, hogy a kormány „azon szervezetek ellen küzd, akik a rendőrség kezei közé és ezáltal rács mögé juttatják a bűnözőket." Alkotmánybírósághoz fordult a HGYSZ is a patikatörvény miatt. Legfrissebb döntések. A május 2-3-i teljes ülés napirendje.
Folytatja az Alkotmánybíróság a végkielégítések 98 százalékos különadójának a tárgyalását. Kérdés, hogy a bevallási időszak végéig – azaz május 20-ig – tudnak-e határozatot hozni. A Taláros Testülethez több mint hetven magánszemély, ellenzéki politikus, civil szervezet, illetve szakszervezet fordult a törvény megsemmisítését kérve.
(Az Alkotmánybíróság a különadó első, az Országgyűlés által tavaly júliusban elfogadott változatát 2010. október végén nyilvánította alkotmányellenesnek, és megsemmisítette. A parlament később úgy módosította az öt évre visszamenőleg kivetett terhet, hogy azt a közszférában elbocsátottaknak 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetőknek, valamint az állami és önkormányzati cégek vezetőinek 2 millió forint felett kell megfizetniük. Az Országgyűlés novemberben 304 igen szavazattal, 58 nem ellenében - a Fidesz, a KDNP és a Jobbik támogatásával - fogadta el az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló, eredetileg Lázár János által beterjesztett törvényjavaslatot.)
+
Huszonhárom magánszemély, politikai párt, szakmai és jogvédő szervezet támadta meg eddig a médiatörvényt. Jelenleg a határozattervezet előkészítésén dolgoznak, ami több hónapig is eltarthat, várhatóan leghamarabb ősszel döntenek, de az sem kizárt, hogy a döntés jövőre tolódik át.
+
Alkotmánybírósághoz fordult a Hálózati Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) is a tavaly év végén megszavazott, a patikák működtetéséhez többségi gyógyszerészi tulajdont előíró törvény miatt - jelentette be Korodi Karolina, a szövetség elnöke. A jogszabályt tavaly év végén szavazta meg az Országgyűlés, és január elsejével lépett hatályba. A HGYSZ szerint a jogalkalmazóknak nem volt elég idejük, hogy felkészüljenek a változtatásokra. Hangsúlyozzák továbbá: nem értik, miért kell egy meglévő társasági struktúrát felborítani egy visszamenőleges hatályú törvénnyel. Szerintük ütközik a tulajdonjogi alapjogvédelemmel és a szerződéses szabadsággal, a piacgazdaságon alapuló jogállamisággal, a jogbiztonsággal és ellentétes az egyenjogúsági alapjogvédelemmel.
A szövetség a közleményében leszögezi: „A jogalkotó közhatalmi eszközökkel élve elvonja a törvény hatályba lépésekor már működő gazdasági társaságok nem gyógyszerész tagjának tulajdonjogát (azt a személyi jogos gyógyszerész illetve a gyógyszertárban alkalmazott gyógyszerészeknek juttatva), ezáltal azt a kötelezettséget róják a működtető gazdasági társaság nem gyógyszerész tagjára, hogy a tulajdonával, pontosabban annak egy részével hagyjon fel, attól váljon meg." Aggályosnak tartják azt is, hogy a gyógyszertárakat működtető gazdasági társaságok nem gyógyszerész tagjait a korábban megszerzett jogaik feladására kényszerítik. Álláspontjuk szerint a jogszabály nem biztosított kellő időt a jogalkalmazók felkészülésére, így a személyi és tárgyi feltételek megteremtésére sem.
+
Alkotmánybírósághoz fordul a Jobbik, az egyik legfrissebb kormányrendelet-módosítás miatt. A jogszabály szerint ha valaki polgárőrnek adja ki magát, vagy annak látszó tevékenységet végez a rendőrséggel való egyeztetés nélkül, akkor az szabálysértésnek minősül, és százezer forintig terjedő bírsággal sújtható. A Jobbik számára elfogadhatatlan, hogy a kormány „azon szervezetek ellen küzd, akik a rendőrség kezei közé és ezáltal rács mögé juttatják a bűnözőket" és amelyek minden hatályos törvénynek megfelelően végzik tevékenységüket. Dúró Dóra, Volner János és a párt több országgyűlési képviselője szerint: „Ez a szabályozás az önvédelem és a tulajdon védelmének alkotmányos jogába ütközik és pusztán az a célja, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet és a tiszavasvári csendőrséget ellehetetlenítse." Állítják: „közröhej tárgya már a megfogalmazása miatt is", hiszen jogerős bírósági ítélet mondta ki, hogy az őrizetbe vett polgárőrök semmilyen törvénysértést nem követtek el, azonban a mostani kormányrendelet ennek ellenére is büntetné őket.
+
Július elején jár le Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnökének hároméves mandátuma, utódját a testület tagjai választják meg legkésőbb június elejéig. Kiszivárgott információk szerint ismét Paczolay Pétert választhatják elnökükké az alkotmánybírák, míg Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere lehet a helyettese.
Legfrissebb döntések
1217/B/2007. AB határozat a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 13. § (3) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt. Az Alkotmánybíróságnak azt kellett eldönteni, hogy a foglalkozás szabad megválasztásának szükségtelen, illetve aránytalan korlátozását jelenti-e az a szabály, melynek alapján a gyógyszerismertetői tevékenységgel összeférhetetlen, ha az ismertető személy egészségügyi szolgáltatóval egészségügyi tevékenység végzésére, abban történő közreműködésre jogosító jogviszonyban áll. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a támadott rendelkezés nem sérti az Alkotmány 70/B. § (1) bekezdését. Az érintett személynek ugyanis választási lehetősége van: vagy a gyógyszerismertetői tevékenységet választja és az egészségügyi tevékenység végzésére irányuló jogviszonyát megszünteti (szünetelteti), vagy fordítva.
+
430/B/2008. AB határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 12. § c) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 12. § c) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványt. Az indítványozó a rendelkezés alkotmányellenességét abban látta, hogy az aláírás-gyűjtésre rendelkezésre álló határidő eredménytelen eltelte után újabb, az előzővel azonos tartalmú népszavazási kezdeményezést lehet benyújtani, így az aláírás-gyűjtésre meghatározott időtartam meghosszabbítható. Az Alkotmánybíróság korábban rámutatott arra, hogy az ismételten benyújtott kérdés új népszavazási kezdeményezésnek minősül. Így bár a kezdeményezett népszavazásra irányuló „kampányidőszak" meghosszabbodik, ez az aláírás gyűjtésének határidejét nem hosszabbítja meg.
+
229/B/2011. AB határozat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 34. § (2) bekezdés d) pontja és a 34. § (4) bekezdése, továbbá a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)-(7) bekezdései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság elutasította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, továbbá a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény több rendelkezését is támadó indítványt. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezések azért sértik a jogbiztonság követelményét, mert a munkáltató által megvalósított szabálytalan foglalkoztatásért - „amire a munkavállalónak semmilyen ráhatása nincs" - a munkavállaló is szankcionálható. Az Alkotmánybíróság szerint az indítvány téves értelmezésen alapul, mivelhogy nem önmagában a munkáltató szabálytalansága vezet a jogkövetkezmény alkalmazásához, hanem ahhoz az aktív korúak ellátásában részesülő személy közrehatása is elengedhetetlenül szükséges.
+
1442/H/2009. AB végzés az Országos Választási Bizottság) OVB határozata (485/2009. (XII. 11.) ellen benyújtott kifogás vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította az Országos Választási Bizottság 485/2009. (XII. 11.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást, mert az nem felelt meg a törvényi feltételeknek.
+
1155/B/2004. AB végzés az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 44. § (1) bekezdésének 2005. december 31-ig hatályban volt szövege alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság visszautasította a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. Törvény egésze, valamint 1. §-a, 8. §-a, 20. §-a és 50. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, mert az érdemben nem bírálható el.
+
1034/D/2010. AB végzés a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panasz vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság visszautasította a Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.842/2009/10. számú ítéletével összefüggésben előterjesztett alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint az ügyész közérdekű keresetindítási jogosultságának jelenlegi szabályozása indokolatlan beavatkozást jelent a felek önrendelkezési jogába. Az Alkotmánybíróság indokolásában kifejtette: alkotmányjogi panasz keretében kizárólag azokat a jogszabályokat vizsgálhatja, amelyeknek a jogerős határozatban történő alkalmazása során az indítványozó vélt jogsérelme bekövetkezett. Jelen ügyben azonban a támadott jogszabályi rendelkezés a felperes perbeli legitimációját alapozza meg, és mint ilyen, az ügy érdemétől teljesen független kérdés. A végzéshez Kiss László és Bragyova András különvéleményt csatoltak, mely utóbbihoz Paczolay Péter és Stumpf István alkotmánybírák csatlakoztak.
+
861/B/2003. AB végzés az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 26. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság megszüntette az eljárást az egyes fontos, valamint közbizalmi és közvélemény-formáló tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló 1994. évi XXIII. törvény 26. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában, mert azt az indítványozó visszavonta.
+
472/D/2006. AB végzés az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 44. § (1) bekezdésének 2005. december 31-ig hatályban volt szövege alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálatáról.
Az Alkotmánybíróság visszautasította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése, valamint a 44. § (1) bekezdésének 2005. december 31-ig hatályban volt szövege alkotmányellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt. Az Alkotmánybíróságnak megállapította: nincs hatásköre arra, hogy egyedi jogvitás ügyben meghozott jogerős bírói ítéletben foglalt jogértelmezés helyességéről döntsön, és arra sem, hogy a bírói döntés alkotmányosságát elbírálja.
Az Alkotmánybíróság május 2-3-i teljes ülésének napirendje
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 178. § (3) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása,
A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választása kitűzésének határidejével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 326. § (1) bekezdése és 329. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Budapest főváros közterületein és erdőterületein a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról szóló 38/1883. (XII. 27.) Főv. Kgy. 2005. június 30. napjáig hatályos rendelete 27. és 28. §-ai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXXIV. törvény 2. § (1) bekezdésének hivatkozott szövegrésze alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 11. § 11. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés d) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-a alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 112. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 61. § (1) bekezdés b) pontja alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 39. § (1) bekezdés vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az Alkotmánybíróságról szóló 19789. évi XXXII. törvény 48. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. 19. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 39/A. § (5)-(6) bekezdései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
Az Országos Választási Bizottság 442/2009. (XI. 20.) OVB határozata ellen emelt kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezet tárgyalása.
A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült végzéstervezet tárgyalása.
