Az államtitkár kiemelte, hogy az elmúlt években a magyar tudományos és szellemi élet minden jelentős tényezője egyetértett azzal: tarthatatlan a magyar felsőoktatásban az a helyzet, hogy 210 telephelyen és 160 karon zajlik képzés. Itt valamiféle összevonásra, racionalizálásra, kapacitásbővítésre szükség van, hozzátéve: ennek útjait keresik, ilyen felkérést kaptak a kormánytól, hogy miként lehet ezt a folyamatot felgyorsítani. Közlése szerint azért kell gyors tárgyalássorozatot lefolytatni, hogy minden véleményt megismerve, minden adatot mérlegelve tudjanak a kormány asztalára egy olyan javaslatot letenni, ami ebben a nehéz helyzetben a legjobb.
    
Hoffmann Rózsa rámutatott arra: nyilvánvalóan nem az a jó megoldás, ha mindenhonnan elcsípünk egy-két keretszámot és utána öt-hat hallgatós szakok lesznek, hanem néhány helyen meg fog szűnni néhány szak államilag finanszírozott formában. Kiemelte: az államilag finanszírozott szakok listáját is át kell nézni, nyilvánvalóan azok kapnak prioritást, amelyek az ország fejlődése szempontjából relevánsak, illetve kulturális szempontból meghatározóak. Nincs olyan nagy baj, mint ahogy ezt a sajtóból sokan gondolják - fogalmazott Hoffmann Rózsa, aki arra is kitért, hogy folyamatosan csökken az egy-egy évben érettségizők létszáma. Ehhez képest jelentős mértékben megmarad az államilag finanszírozott képzés, és megmarad az önköltséges képzés is, sokan tanulhatnak majd, csak valószínűleg kevesebb helyen.

Kérdésre válaszolva valószínűnek nevezte, hogy lesz olyan képzés, amelyet majd csak költségtérítéses formában lehet elérni, de mint mondta, itt még nem tartanak; a döntést a kormány fogja meghozni, ahogy az évek óta szokás. Arra a felvetésre, hogy egyes hírek szerint 30 ezerre csökkenne az államilag finanszírozott helyek száma, az államtitkár azt mondta: ezek még mind csak ötletek és javaslatok. Hoffmann Rózsa úgy fogalmazott: még nem tudni, jövőre mennyi lesz a keret, de a 30 ezer nagyon messze van, s nem is hiszem, hogy ez lesz a megoldás.

Hoffmann Rózsa szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket az igazolatlan iskolai hiányzásokat a korábbiaknál szigorúbban büntető törvény módosítása, és jelentősen csökkent a mulasztások száma. Az oktatási államtitkár pénteken, egy fővárosi VIII. kerületi általános iskolában tartott tanári értekezleten és kihelyezett kormányszóvivői tájékoztatón elmondta: míg 2009-ben 44.361 feljelentés érkezett a rendőrségre, addig 2011-re ez a szám kevesebb, mint ötödére csökkent, és 8.094 gyermek igazolatlan mulasztása haladta meg a kritikus határt. Az előírt intézkedések megtétele után a gyermekek több mint 40 százaléka ismét elkezdett iskolába járni.
    
Az esetek több mint 70 százalékában az ötven órát meghaladó igazolatlan mulasztás a szakiskolai, 17-18 éves tanulókat érinti. Hoffmann Rózsa jelezte: a közoktatási törvényben 16 éves korban fogják meghatározni a tankötelezettség korhatárát, és ezt vélhetőleg a parlament is támogatni fogja. Megjegyezte: a beérkezett adatok visszaigazolják ennek a döntésnek a jogosságát. A 16 éves korig tartó tankötelezettség ezeknek a fiataloknak lehetővé teszi, hogy munkát vállaljanak, és ne kényszerüljenek arra, hogy kvázi iskolába járjanak.
   
A kiosztott háttéranyag szerint 3.045 intézmény 89 százaléka, 2.074 küldte vissza a kérdőívet. A válaszadó intézmények 41 százalékában, 1118 helyen volt olyan tanköteles diák, akinek igazolatlan mulasztása elérte az ötven órát. Százalékos arányban a legmagasabb vizsgált tanulói óraszám Borsod, a legalacsonyabb Vas megyében volt. A fenntartói összetétel alapján vizsgálva a százalékos arányt, a közhasznú alapítványok és az egyesületek, az állami fenntartók közül a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézményekben volt legmagasabb a létszám. Az egyházi intézményekben a lógás, mint olyan gyakorlatilag egyáltalán nem létezik.

A törvény 2010. augusztus 30-ai hatállyal arról intézkedik, hogy ha a egy diáknak összegyűlik 50 igazolatlan órája, akkor a jegyzői gyámhatóság - az iskola jelzése alapján - felfüggeszti az iskoláztatási támogatást és védelembe veszi a  gyermeket. A jegyzőnek e körben mérlegelési lehetősége nincsen. Az 50 igazolatlan óra automatikusan az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével és a gyermek védelembe vételével jár.