KDNP: emlékezni kell a hősökre

Vejkey Imre (KDNP) a magyar hősökre emlékezett felszólalásában. Rendkívülinek nevezte, hogy a horvátországi Pulában csaknem egy évszázad után emlékművet kaphatnak az I. világháború magyar haditengerész hősei.

Úgy fogalmazott: bár elődeink hősies áldozatukkal megvédték a hazát, de a nagyhatalmak mesterkedése és a kommunisták ármánykodása miatt csaknem száz éve ránk kényszerített békediktátum okán Szent István országának kétharmadát és honfitársaink egyharmadát mégis elveszítettük. Magyarország azonban újra erős – fogalmazott -, a kommunizmus után is visszaállította nemzeti keresztény kultúráját. 

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára emlékeztetett a magyar haditengerészet halottaira. Kötelességünk emlékezni rájuk, több százan vesztették életüket az első világháborúban Pula és Cattaro környezetében – mondta.

Fidesz: vizsgálni kellene Botka szavahihetőségét

Demeter Zoltán (Fidesz) Botka László vagyonnyilatkozata kapcsán hangsúlyozta, hogy mivel a szegedi polgármester az MSZP miniszterelnök-jelöltje lett, célszerűbb lenne szélesebb körben megvizsgálni megbízhatóságát és szavahihetőségét.

Beszélt eltitkolt tóparti telekről, a Botka László felesége nevére íratott „luxusterepjáróról”, valamint a polgármester értékes karóráiról. Bírálta azokat, akik megakadályozták a vagyonnyilatkozati vizsgálatot, mondván, az MSZP-s polgármester a legújabb hírek szerint két értékes budapesti lakást is kapott tavaly pedagógus szüleitől.

Sérelmezte Botka László azon nyilatkozatát is, miszerint lebontaná a határkerítést.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium államtitkára fontosnak nevezte, hogy átláthatóbb és tisztább legyen a döntéshozók vagyongyarapodása. A politikusok vagyonnyilatkozatának kialakítása Európában az egyik legszigorúbb Magyarországon, az önkormányzati törvény a polgármester számára is előírja a vagyonnyilatkozat tételét – ismertette.

Kijelentette: a szegedi önkormányzati többsége szerinte Botka László ellen dolgozott, mert megakadályozta, hogy a politikus tisztázhassa a vagyonával kapcsolatban felmerült visszásságokat.

Szintén bírálta a határkerítés lebontásának tervét, mert az szerinte veszélyezteti az ország biztonságát.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 30-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára Kunhalmi Ágnes felszólalására úgy reagált: a szocialisták kormányzása alatt 15 ezer pedagógust bocsátottak el, 180 iskolát zártak be, és egyhavi bért vettek el a tanároktól, valamint eladósították a felsőoktatási intézményeket. Ehelyett – folytatta – a mostani kormány a rendszerváltás óta példátlan béremelési programot indított a pedagógusok számára, a jövő évi költségvetésben pedig 81 milliárd forinttal többet fordít az oktatásra.

Fidesz: egy évre csökken a „hűségidős” szerződések időtartama

Balla György (Fidesz), aki képviselőtársával a szintén fideszes Kucsák Lászlóval együtt jegyzi a javaslatot, elmondta: az elektronikus hírközlésről szóló 2003-as törvényt módosítanák, mert véleményük szerint jelenleg a hírközlési piacon működő szolgáltatók „magas lóról”, „diktátumokkal” beszélnek az emberekkel és nem az általuk nyújtott magas minőséggel, hanem szerződésekkel akarják magukhoz láncolni az ügyfeleket.

Úgy vélte: a szektor szolgáltatói a kétéves hűségszerződésekkel a versenyt a legminimálisabbra akarják szorítani, miközben a határozatlan idejű szerződések díját tisztességtelenül magasan tartják. Így a fogyasztónak például az internet- vagy kábeltévé szolgáltatóhoz két évre le kell kötnie magát, de ennek letelte után is csak akkor kap megfizethető árat, ha újabb két évre szerződik.

Közölte: a helyzet megváltoztatása érdekében azt javasolják, hogy csökkenjen 12 hónapra a hűségszerződések időtartama. Ugyanakkor jelezte: ha a szolgáltatás mellé nagy értékű eszközt, például okostévét vagy mobiltelefont is vásárol az ügyfél részletfizetésre, akkor az ő kérésére továbbra is lehetne két éves szerződést kötni, de csak olyan feltételekkel, mint az egy éves szerződés esetén.

 A fideszes képviselő elmondta: azt is javasolják, hogy a hűségidő letöltése után az ügyfél újabb elköteleződés nélkül is kapja meg az akkor fellelhető legkedvezményesebb szolgáltatási csomagot.

Emellett – folytatta – azt is kezdeményezik, hogy a fogyasztó, a hűségidő alatt is felmondhassa a szerződést, amennyiben a szolgáltató bármilyen módon megváltoztatja szolgáltatása tartalmát vagy árát. Mint mondta, jelenleg ugyanis nincs lehetősége az ügyfélnek felmondani a szerződést például olyan esetben, amikor a kábeltévé szolgáltató kiveszi a csomagból a számára fontos csatornákat.

Balla György közölte: azt is javasolják, hogy a határozatlan idejű előfizetői szerződések esetében szűnjön meg a 8 napos felmondási határidő, és az előfizető azonnali hatállyal mondhassa fel szerződését.

Hozzátette: egy közösségi oldalon hívták fel a figyelmét arra, hogy a mobileszközök esetében a hűségidő lejárta után a szolgáltatók 15-25 ezer forintot kérnek az eszköz függetlenítéséért, ezért javasolni fogják, hogy ezt ingyen végezzék el a szolgáltatók.

A javaslat hatásairól szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a szolgáltatók minden ilyen esetben áremeléssel fenyegetnek, azonban erre nincs jogcímük, mert a módosítások nem tartalmaznak adónövelést, vagy adminisztrációs tehernövekedést.

A képviselő alaptalannak és a tisztességtelennek nevezte az áremeléssel való fenyegetőzést, ugyanakkor jelezte, ha a szolgáltatók mégis árat emelnek, akkor az államnak „meg kell tudni mutatnia, hogy magyar államként dolgozik”, a hírközlési hatóságnak el kell járnia, és a gazdasági versenyhivatalnak is közbe kell lépnie, ha a szolgáltatók „kartell módjára” akarnak árat módosítani.

Államtitkár: a kormány egyetért a javaslatok irányával  

Kara Ákos államtitkár közölte: a kormány egyetért a javaslatok irányával és kiemelt fontosságúnak tartja a fogyasztók védelmét. Szerinte a legfeljebb egy éves hűségidő bevezetése és az előnytelenné váló szerződés könnyebb megszüntetése csökkenti az ügyfelek kiszolgáltatottságát a szolgáltatók felé. Nem engedhetjük meg, hogy ezen a területen működő „gigacégek”, úgy láncolják magukhoz a fogyasztókat évekre, hogy közben saját kényükre-kedvükre változtathassák az előfizetési feltételeket – fogalmazott.

Hangsúlyozta: élni kell minden független hatósági eszközzel, hogy az új szabályozás ne jelentsen indokolatlan és összehangolt áremelkedést, azonban ha ez nem vezet eredményre, akkor a kormány kész a szabályozás további felülvizsgálatára. Hozzátette: arra is fel vannak készülve, hogy adott esetben a fogyasztókat védő szabályozásnak a „brüsszeli próbát” is ki kell majd állnia.

Fidesz: fogyasztóbarát javaslatról van szó

Kucsák László, a Fidesz vezérszónoka, a javaslat másik előterjesztője felhasználó- és fogyasztóbarátnak nevezte a módosításokat, amelyek szerint erősítik a fogyasztói jogokat. Elmondta: a javaslat értelmében a 24 hónapos hűségidő 12 hónapra csökken, és a jövőben a fogyasztó a hűségidő lejárta nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe, mint előtte volt.

Pozitívnak értékelte, hogy a határozatlan idejű szerződések esetében lehetőség lesz a fogyasztó részéről az azonnali felmondásra. Fontosnak tartotta a nyolcnapos felmondási idő eltörlését, mert szerinte ez sem technológiailag, sem adminisztrációs szempontból nem indokolt.

Államtitkári reagálás

Kara Ákos, államtitkár kiemelte, hogy a szükséges pontosításokkal valamennyi párt jó iránynak tartja a változtatásokat. Ugyanakkor a módosítás a fogyasztóvédelem és a társadalom szempontjából is jó irány – jegyezte meg. 

Az infokommunikációs észrevételekre azt mondta, a mostani jogi keretek is biztosítják annak a lehetőségét, hogy a szerződés lejárta előtt jelezzenek az előfizetőknek a szolgáltatók. Az megfontolandó, hogy esetleg több ilyen jelzés is legyen. 

Hozzátette: a kisebb települések jól fognak járni, az Országgyűlés több ezt célzó döntést hozott. Úgy látta, hogy az az ígéret, hogy 2018 végéig Magyarország minden pontjára eljusson a szélessávú internet, teljesülni fog.

Előterjesztői zárszó

Kucsák László (Fidesz) köszönetet mondott, hogy tárgyszerű reagálások hangzottak el. Az értesítésről közölte: ez a megbeszéléseken is előkerült, s szintén megfontolandónak tartotta. A hatályba lépésről kiemelte: az a szándék, hogy kivitelezhető változást fogadjanak el. A szolgáltatóknak is erős üzenet lehet, hogy a vita jelen szakaszában a parlamenti erők támogatásukról biztosították a javaslatot.

Az általános vitát az elnöklő Jakab István lezárta.

Megállapodás Kambodzsával

Államtitkár: a megállapodás a Kambodzsában beruházó magyar befektetők védelmét szolgálja

Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára a törvényjavaslatról azt mondta, hogy az új elemmel egészíti ki a magyar-kambodzsai gazdasági kapcsolatokat: azoknak a beruházásoknak biztonságosabbá és kedvezőbbé tételére vonatkozik, amelyeket a két ország beruházói egymás területén valósítanak meg.

Az államtitkár közölte, a megállapodás a Kambodzsában beruházó magyar befektetők védelmét, jogbiztonságát szolgálja. Rámutatott: a megállapodásban foglalt kölcsönös rendelkezések biztosítása Magyarország részéről nem igényel jogszabály-módosítást, mert a magyar szabályozás garantálja a magyar vállalkozásokkal azonos elbánást az itt letelepülő külföldi beruházóknak.

Kitért arra is, hogy az EU tagországai más országokkal akkor köthetnek megállapodást, ha ahhoz az Európai Bizottság hozzájárult. A magyar-kambodzsai egyezmény esetében ez megtörtént, a magyar kormány tavaly év elején írta alá a dokumentumot – tette hozzá.

Lepsényi István közölte, Kambodzsában több magyar gazdálkodó tervez nagyobb volumenű beruházást, például az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, az agrár-környezetvédelem, a turisztika, a víztisztítás és vízkezelés, valamint a hulladékfeldolgozás területén. Számukra nagyon fontos – folytatta -, hogy esetleg akár az állammal szemben is felmerülő jogvitáikat korrekten, pártatlanul, választottbíráskodás keretében rendezhessék.

A megállapodás lényeges pontjai között említette, hogy a külföldön beruházók védelmet kapnak a hátrányos megkülönböztetés ellen, biztosított számukra a legnagyobb kedvezmény és a nemzeti elbánás elve. Garantált a védelmük az esetleg nem megfelelően kompenzált kisajátítás ellen is, valamint a tisztességtelen elbánással szemben is – részletezte.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Petneházy Attila (Fidesz) frakciója támogatásáról biztosítva a javaslatot arról beszélt, hogy Kambodzsa Ázsia egyik legdinamikusabban fejlődő országa. Kambodzsában komoly külpiaci lehetőségek vannak, az ország gazdasága tavaly 7 százalék felett növekedett – mutatott rá.

A mostani megállapodás Magyarország és Kambodzsa gazdasági kapcsolatait fűzi még szorosabbra – tette hozzá. Véleménye szerint a dokumentum tökéletesen illeszkedik a kormány külgazdasági stratégiájához, miszerint a magyar gazdaságnak globálissá kell válnia, ahol az lehetséges.

A vita lezárása

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta, majd a külképviselet felállításával kapcsolatban Lepsényi István közölte, megvizsgálják, honnan lehet ezt a területet a leghatékonyabban lefedni.

A veszélyes áruk szállításával összefüggő egyes törvények módosításáról

Államtitkár: az Országgyűlés helyett a kormány hirdeti ki a nemzetközi szerződések mellékleteit

 

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára elmondta, a törvényjavaslat elfogadása után az Országgyűlés helyett a kormány hirdeti ki a veszélyes áruk nemzetközi vasúti, belvízi és közúti szállításáról szóló nemzetközi egyezmények kétévente változó mellékleteit.

Hozzátette: az előterjesztés öt törvényt és törvényerejű rendeletet módosít, egy törvényt hatályon kívül helyez, az a veszélyes áruk közúti és belvízi szállítására vonatkozó két ENSZ-megállapodásra, valamint a nemzetközi vasúti fuvarozásról szóló egyezményre vonatkozik.

Elmondta, a három nemzetközi szerződés mellékletei tartalmazzák a szállításra vonatkozó konkrét előírásokat, amelyek ezen közlekedési ágazatoknál kétévente módosulnak. Eddig ezeket a módosításokat is törvények hirdették ki, de a szállításra vonatkozó konkrét műszaki és adminisztratív előírások nem tartoznak az Országgyűlés hatáskörébe, azokat kormányrendeletben kell kihirdetni – magyarázta.

Kara Ákos közölte, a 2017-es módosításokat már kormányrendeletben hirdetik ki.

Fidesz: több ideje lesz felkészülni a vállalkozásoknak

Bencsik János (Fidesz) úgy értékelte, a javaslat egyértelmű célja az Országgyűlés tehermentesítése. Az 1000-1200 oldalas mellékletek kormányrendeleti kihirdetése gyorsabb lesz, így a magyar vállalkozásoknak több ideje lesz felkészülni arra – mondta.

 

 

 A Magyarország és az Észt Köztársaság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetése

Államtitkár: egyezmény védelmet biztosít a két ország között kicserélt minősített adatoknak

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint a manchesteri események után mindenki számára világos, hogy kiemelt aktualitása van ennek a törvényjavaslatnak. A nemzetbiztonság területén minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap a külföldi partnerszolgálatokkal való együttműködés, a potenciális merénylők elleni fellépés, a gyors és pontos adatcsere, adatrögzítés – mondta.

Indoklása szerint az egyezmény megkötésére azért van szükség, hogy Magyarország részt vehessen a minősített adatok cseréjével járó nemzetközi biztonsági együttműködésekben, amelyhez elengedhetetlen a minősített adatok védelmét biztosító kétoldalú megállapodások megkötése.

Az egyezmény célja – folytatta – , hogy védelmet biztosítson a két ország közötti együttműködés során keletkezett vagy kicserélt minősített adatoknak. Szabályozza a felek közötti biztonsági együttműködést, kijelöli a hatáskörrel rendelkező hatóságokat és rendelkezik az egyes nemzeti minősítési szintekről, valamint a minősített adat biztonságának megsértése esetén alkalmazandó eljárásokról – ismertette.

Pogácsás Tibor szerint az egyezmény hozzájárul a honvédelmi, a belügyi, rendőri, a nemzetbiztonsági együttműködés, a nemzetközi szervezett bűnözés és terrorizmus elleni harc erősítéséhez.

Fidesz: Magyarországnak kiváló kapcsolata van Észtországgal

Petenházy Attila (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországnak kiváló kapcsolata van Észtországgal. A Balti állam júliustól az EU soros elnöke, az észt kormányfő egy hete járt Magyarországon, hogy ismertesse az észt elnökség programját – emlékeztetett. Hozzátette: kiemelten fontos a védelempolitika és az illegális migráció megfékezése, ezt pedig csak közösen tudjuk megoldani. Észtország pedig a biztonságos Európát helyezi előtérbe – jegyezte meg.

Megállapodás Magyarország és Chile között

Gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási szempontból is előnyösnek nevezte Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium (BM) önkormányzati államtitkára a Magyarország és Chile között kötött, az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodást, amelynek kihirdetéséhez parlamenti döntés szükséges. Kifejtette, hogy az egyezség értelmében a két ország 18 és 35 év közötti állampolgárai legfeljebb 12 hónapot tartózkodhatnak egymás területén és meghatározott feltételekkel munkát is vállalhatnak ezalatt. A programban 200-an vehetnek részt.

Az államtitkár értékelése szerint a megállapodás kiszélesíti a két ország együttműködését.

Petneházy Attila, a Fidesz vezérszónoka úgy vélte: a program megkönnyíti az utazást, tapasztalatszerzést és a nyelvtudás fejlesztésének lehetőségét, a fiatalok mélyebben beleláthatnak a másik ország kultúrájába, gazdasági folyamataiba, s ezt munkájukból finanszírozni is tudják. Időszerű volt a megállapodás – jelentette ki.

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény módosítása

Fidesz: a javaslat segít az eszközkezelős családokon

Az előterjesztő Németh Szilárd (Fidesz) expozéjában azzal indokolta a törvénymódosítást, hogy a Nemzeti Eszközkezelővel szerződött családok is ingyen kapják a kéményseprőipari-szolgáltatást. Ezt a rezsicsökkentés kiterjesztéseként értékelte és azzal magyarázta, hogy a törvényi ingyenesség jelenleg csak a magántulajdonú ingatlanokat érinti, míg a szervezet jogi személynek számít.

Mint mondta, jelenleg 25 ezer megkötött szerződése van az eszközkezelőnek, s ez a továbbiakban még nőhet; a javaslat ezen családoknak segít.

Kitért arra is, hogy az ingyenes kéményseprés a 2013 nyarán életbe lépett rezsicsökkentéshez tartozik, az ágazatba pedig az eltérő viszonyok és díjak miatt többször be kellett avatkozni, azonban „dugába dőlt” az a felvetés, amit az ellenzék hangoztatott, miszerint tönkremennek a szolgáltatók.

Pogácsás Tibor, a BM önkormányzati államtitkára a kormány nevében támogatásról biztosította a fideszes javaslatot.

A Fidesz támogatja a módosítást

Kósa Lajos, a Fidesz vezérszónoka igazságtalannak nevezte, hogy az eszközkezelővel szerződött családokra nem vonatkozik az ingyenesség. Kifejtette, hogy a nemzetgazdasági tárca év végére 30 ezer szerződéssel számol, a BM pedig ki tudja gazdálkodni a 210 millió forint többletkiadást annak érdekében, hogy a díjmentességgel segíteni tudjanak az érintett családoknak. A kormánypárti politikus a javaslat támogatását kérte.

Fidesz: a munkát folytatni kell

L. Simon László (Fidesz) a Kossuth tér felújítási munkálatainak folytatásának szükségességéről beszélt, és úgy ítélte meg, jól sikerült a klasszikus építészeti elemeket ötvözi a kortársak törekvéseivel. Méltatlannak nevezte például a József Attila szobor megmentésére indított egykori megmozdulásokat, hiszen a szobor jobb helyre került, mint volt – mondta.

Fontosnak ítélte a Vértanúk terének rekonstrukcióját is, mint arra rámutatott, ehhez bizonyos emlékműveknek állami tulajdonba kell kerülniük, míg mások a fővárosi önkormányzaté lesznek. Utóbbihoz tartozik a Forradalom lángja emlékmű. Megjegyezte: a forradalomnak számos emléke van a téren, de ennek szerinte Budán lenne a helye.

'56 szellemisége továbbra is fontos mindannyiunk számára – jegyezte meg -, de az is, hogy rendeződjék az emlékmű sorsa.

Rámutatott: az előterjesztés több sarkalatos rendelkezést is tartalmaz.

Halász János (Fidesz) zárszavában elmondta, a kulturális bizottság hétfői ülésén jelezte, hogy ötpárti egyeztetést kezdeményeznek a törvényjavaslatról. Hozzátette: az egyeztetés szerdán délelőtt lesz.

Szólt arról is, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely bizottság nem rendelkezik olyan hatáskörrel, hogy a gyülekezési törvény hatálya alá eső ügyekben eljárjon. Az 1956-os forradalomnak emléket állító Forradalom lángja című emlékmű új helyre került, az új helyszínnel az ötvenhatos szervezetek és az alkotó örökösei egyetértettek – mondta.

Az előterjesztők nevében felszólaló képviselő azzal magyarázta, hogy képviselők nyújtották be a törvényjavaslatot, hogy az több ponton is túl megy a kormány hatáskörén. Ez nem kormányügy, ez az Országgyűlés ügye – fogalmazott.

Szeptemberi budapesti WHO-konferencia

Államtitkár: technikai jellegű a javaslat

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi államtitkára szerint technikai jellegű az az előterjesztés, amely Magyarország és a WHO közötti, a WHO Európai Regionális Bizottságának 2017. szeptember 11-14. között Budapesten tartandó 67. ülésszakának megszervezéséről szóló megállapodását hirdeti ki.

Az ország sikere, hogy ezt a konferenciát Magyarországon tartják – mondta.

Ónodi-Szűcs Zoltán közölte, 2015-ben döntöttek arról, hogy Magyarországra hívják a konferenciát. Korábban már volt kormánydöntés arról, miből finanszírozzák a konferencia megszervezését – tette hozzá.

Képviselői hozzászólások

Balla Mihály (Fidesz) szerint a konferencia kiváló alkalom lesz arra, hogy a kormány és a WHO között elmélyüljön az együttműködés. Elmondta, a rendezvény megszervezéséről már megegyeztek egy, a WHO által ezekre a konferenciákra kialakított sablonmegállapodásban.

A WHO egyes tagjainak diplomáciai mentességek járnak, és olyan szerződésekről, amelyek a diplomatákra is vonatkoznak, csak az Országgyűlés dönthet – magyarázta.

Az áruk ideiglenes behozataláról szóló isztambuli egyezmény módosítása

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az áruk ideiglenes behozataláról szóló isztambuli egyezmény módosításával kapcsolatban elmondta: az egyezmény intézőbizottsága azért terjesztett elő módosítási javaslatot, hogy a CPD-igazolványt, vagyis a szállítóeszközök ideiglenes behozatalához alkalmazott okmányt angol és francia mellett a továbbiakban az ENSZ hivatalos nyelvének más kombinációjában is ki lehessen nyomtatni, feltéve, hogy az alkalmazott két nyelv közül az egyik angol vagy francia.

Nemzetközi árufuvarozás TIR-igazolvánnyal

A nemzetközi árufuvarozás hatékonyabbá tételével indokolta a csupán apróbb módosításokat tartalmazó változtatásokat a TIR-igazolványok kiadásával kapcsolatban a nemzetgazdasági tárca államtitkára előterjesztésében.

Tállai András közölte: az 1978 óta alkalmazott, és eddig 31 alkalommal módosított egyezményt a nemzetközi fuvarozás akadályainak csökkentésére vezették be, ám újabban visszaélések, csalárd magatartások célpontjává vált. Emiatt az elmúlt időszakban átvizsgálták a résztvevő felek jogait és kötelezettségeit.

Elmondta azt is: a Magyarországon garanciát vállaló egyesület évente 20 ezer TIR-igazolványt bocsát ki, vagyis a rendszer kínálta előnyöket a magyar gazdálkodók aktívan használják.

Adóügyi multilaterális megállapodás

Utolsó napirendi pontként egy adóügyi multilaterális megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot tárgyalt meg röviden a Ház. Tállai András ismertetése szerint a megállapodás az automatikus adóügyi információcsere megvalósulását szolgálja, így a multinacionális vállalatcsoportok adózással kapcsolatos tevékenységéről pontosabb adatokat kaphatnak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal automatikusan cseréli ki a multinacionális cégektől kapott adózási adatokat a többi ország adóhatóságával, így könnyebben tudnak az adókijátszás, adóelkerülés ellen fellépni és arra kényszeríthetik a társaságokat, hogy hagyjanak fel az országokon átnyúló adótervezési tevékenységgel.