Rétvári Bence kereszténydemokrata képviselő, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 7-én. (MTI Fotó: Kovács Attila)

A képviselőként felszólaló Rétvári Bence (KDNP), aki az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára Molnár Gyula őszödi beszédeként értékelte az MSZP elnökének hétvégi nyilatkozatát, amikor szerinte arról beszélt az ellenzéki politikus, hogy az MSZP 2006 rossz gazdaságpolitikát folytatott és korlátozta a sajtószabadságot.

Elmondta, 2010 óta a kormány olyan politikát követ, amelynek eredményeként a szocialisták kormányzásával összehasonlítva sokkal nagyobb mértékben nőtt a minimálbér és a havi bruttó átlagkeresetek.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára a szerinte jelentős foglalkoztatás-növekedésre is felhívta a figyelmet. A foglalkoztatottak száma 32 hónapja meghaladja a négymillió főt; 2010 óta 670 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, akik nagy része a versenyszférában helyezkedett el – részletezte.


Fidesz: támogassák az alaptörvény módosítását!

Kósa Lajos (Fidesz) a kvótareferendummal kapcsolatos alaptörvény-módosítás támogatására szólította fel a parlamenti pártokat. Azzal is indokolt, hogy az Európai Tanács újra napirendjére tűzte a kötelező betelepítési kvóta kérdését.

A kormánypárti politikus azt mondta, ahhoz már hozzászoktak, hogy a szocialisták becsapják az embereket, ugyanis annak ellenére nem támogatják a módosítást, hogy pártelnökük korábban a kvótaellenes törvény támogatásáról beszélt. Hozzátette: a Jobbik elnöke még áprilisban hazaárulónak nevezte azokat, akik nem szavazzák meg az alaptörvény-módosítást. Azt mondta, a haza védelme feltétlen, aki feltételhez köti, az zsoldos, hazaáruló. Az alaptörvény módosítását bármilyen feltételhez kötni a hazaárulással egyenértékű – fogalmazott Kósa Lajos.

Az albérlő és a betörő közötti különbséghez hasonlította az illegális bevándorlókat és a letelepedési kötvényt vásárlókat, utóbbival kapcsolatban jelezte: felülvizsgálja a kormány ezt a rendszert.

Tuzson Bence hangsúlyozta, az alaptörvény módosítása 50-100 évre határozza meg az ország sorsát, míg a letelepedési kötvény megszüntetése egy rövid távú gazdasági kérdés.

A népszavazáson 3,3 millióan szavaztak a kvóta ellen, egy új egység jött létre Magyarországért, egy nemzeti egység, és ha ennyien szavaztak egyféleképpen, az kötelezettséget ró az Országgyűlésre – magyarázta. Szerinte az alaptörvény képes a legmagasabb szinten biztosítani Magyarország védelmét. Úgy látta, a Jobbik ugyan egyetért a módosítás szövegével, de napi politikai érdekből nem támogatja azt.

 
Interpellációk

Fidesz: sikeres volt a földértékesítési program

Dankó Béla felidézte, hogy közelmúltban szavaztak a földértékesítési program lezárásáról, aminek hatására a magyar gazdatársadalom versenyképessége és gazdasági súlya tovább erősödött. Kitért arra, hogy az ellenzék, ritkán látott összeborulással alkotmányellenességet kiáltott, s most az Alkotmánybírósághoz futnak, ám mára nyilvánvalóvá vált, ezen felvetéseik nem a szakmaiság, hanem a kormány bírálatának eszközei voltak. Kitért arra is, hogy a program keretében 195 ezer hektárt, közel 1,4 millió forint/hektár átlagáron értékesítettek, s a magyar földművesek közel harmada szerzett földtulajdont. Az így keletkezett bevételt az államadósságra fordítják – jelezte. Azt kérdezte: mennyi földterület marad állami tulajdonban, hogyan fog gazdálkodni a megmaradt területeivel az állam?

Nagy István államtitkár közölte: a program kiváló példája annak, hogy az ellenzéknek semmi nem jó, amit a kormány tesz, még ha a magyar gazdatársadalom érdekében is teszi. A program lezárása kapcsán benyújtottak két javaslatot, ami rendelkezik a bevételek felhasználásáról is. Az ellenzék ezeket is támadta, de érdemi javaslata nem volt – jegyezte meg, s kitért arra is: a kisbirtokok arányának 80 százalékos szintre emeléséhez nagyban hozzájárult a program. A teljes állami földvagyon 11 százalékát értékesítették, 1,6 millió maradt a földalapban ebből mintegy 1 millió az állami erdők nagysága, s 300 hektár a védett természeti terület. A további hasznosítás főként haszonbérbeadás és vagyonkezelés útján történik majd, illetve a 3 hektár alatti területek értékesítése folytatódik – jelezte.


KDNP: örvendetes a női munkavállalási arányok javulása


Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője (Fotó: KDNP)

Hoffmann Rózsa arról beszélt, hogy ma Magyarországon lényegesen jobb feltételek között és nagyobb számban vállalnak munkát a nők. Míg 1998-ban a gazdaságilag aktív nők száma 1,8 millió volt, 2010-ben 1,95 millió, tavaly már 2 millió felett volt. A tendenciából általános gazdasági eredmények is kimutathatók, csökken a munkanélküliség, nő a családok gazdasági ereje, erősödnek a családok. Kitért a családpolitikai intézkedésekre, közte a családi adókedvezmény bevezetésére és kiterjedésére, a gyed extrára, a csok-ra, az első házasok adókedvezményére, valamint arra, hogy a gyermek szám csökkenését sikerült megállítani, s örvendetesen nőtt a házasságkötések száma. Azt kérdezte: a jövőre vonatkozóan milyen célokat tűzött ki a kormány a női foglalkoztatás javítására, s a foglalkoztatás bővítését és a gyermek vállalás ösztönzését sikerül-e egyensúlyban tartani?

Rétvári Bence kiemelte: rekordot döntött a női foglalkoztatás, 2010-16 között a 15-64 éves korosztályban 10 százalékos a bővülés. Még nagyobb mértékű a 3 éven aluli gyermeket nevelőknél, ahol 20 százalékkal nőtt ez az arány. Ez nem véletlen, a kormány intézkedései vezettek ide – mondta, s többi között a munkahelyvédelmi akció bevezetését, a két gyermek utáni adókedvezmény megduplázását hozta példaként.


Fidesz: hogyan hat a felminősítés?

Bánki Erik (Fidesz) bírálta, hogy a Gyurcsány-Bajnai-kormány 2010 előtt 9,3 százalékra növelte a költségvetési hiányt, s csak IMF-hitellel tudta életben tartani a gazdaságot. Értékelése szerint ez és a folyamatos leminősítés riasztotta a befektetőket, azonban az elmúlt hat évben sikerült gazdaságpolitikai fordulatot végrehajtani, aminek ma már látható eredményei vannak. Ezek közé sorolta, hogy a nagy hitelminősítők felminősítették a gazdaság teljesítményét. A kormánypárti politikus ennek következményeiről érdeklődött.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára hat év következetes és kemény munkájának tulajdonította a felminősítést. Az eredményt egyebek mellett a devizakitettség megszüntetésének, a munkahelyvédelmi akciótervnek és a rezsicsökkentésnek tulajdonította, emellett méltatta, hogy a Magyar Nemzeti Bank elindította a növekedési hitelprogramot, miután a bankok nem finanszírozták a gazdaságot.


KDNP: mennyi pénz jut utak és kerékpárutak felújítására?


Szászfalvi László, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője (Fotó: KDNP)

Szászfalvi László (KDNP) üdvözölte, hogy a kormány szeptemberben 2500 milliárd forintos közútfejlesztési programot hagyott jóvá. Értékelése szerint a közutak 44 százaléka szorulna felújításra, főleg az alsóbbrendű utakon nagy a lemaradás. Hozzátette: bízik benne, hogy a befolyt útdíjakból nő a rekonstrukcióra fordítható keret. A kormánypárti politikus emellett a kerékpárutak felújításáról érdeklődött.

Tasó László, a nemzeti fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára válaszában kiemelte, hogy több mint 900 kilométernyi új gyorsforgalmi út épül, s 2022-re a hálózatsűrűség meghaladja az uniós átlagot. A hazai költségvetésből 1270 milliárd forintot tesznek az uniós források mellé, s jövő év elején 400 kilométernyi mellékút újul meg 44 milliárd forint értékben. Az államtitkár arról is beszélt, hogy az elképzelések szerint a közútkezelő veszi át a külterületi kerékpárutak kezelését, így az egységes kezelés lehetővé teszi a további fejlesztéseket.
    
Bizottsági jelentések vitája


Magyar haditengerészek emléknapja


Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője (Fotó: KDNP)

Vejkey Imre (KDNP) előterjesztő azt mondta, az összegző módosító javaslat csak technikai. Támogatást kért, hogy június 10. a magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapja lehessen.

Simon Miklós (Fidesz) kötelességnek nevezte az emlékezést és a hősi halottak emlékének ápolását.

Ikotity István (LMP) pártja nevében támogatásról biztosította a javaslatot.


Az épített környezet alakítása és védelme

Galambos Dénes (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta, hogy az összegző módosítási javaslat tartalmazza a gazdasági bizottság javaslatait is. Közölte: olyan irányelvet szeretnének, amely az egész szabványosítási folyamatot újranyitja. A cél, hogy ne egyes szereplők lobbija legyen meghatározó.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára hangsúlyozta, a kormány olyan szabályozást szeretne, amely nem „köti gúzsba" az építtetők kezét. Úgy fogalmazott, hogy „keret-felhatalmazást" adnak.


Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása

Vas Imre (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet: ha a Ház nem fogadja el az elektronikus hírközlésről, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvények módosítását célzó javaslatot, annak kötelezettségszegési eljárás lehet a következménye.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára megköszönte mindazon pártok közreműködését, amelyek konstruktívan részt vettek a vitában. Úgy vélekedett, hogy a törvényjavaslat nem kaphat kritikát vagy ellenvéleményt, mert a kapott megjegyzések mindegyikét beépítették a szövegbe.


Az alaptörvény módosítása

Az alaptörvény hetedik módosításával kapcsolatban Vas Imre (Fidesz) kiemelte, hogy többkörös egyeztetés után alakult ki a végső normaszöveg. Felidézte: a népszavazáson 3,3 millió ember nemet mondott a migránsok kötelező betelepítésére, és egyértelmű álláspontot fogalmazott meg Brüsszel politikájáról.

Répássy Róbert (Fidesz) úgy fogalmazott, nagy jelentőségű alaptörvény-módosítás előtt áll az ország. Az összegző módosító javaslat nagy hangsúlyt helyez az alkotmányos önazonosságra, amelyet az alaptörvénybe emelnének, leszögezve, hogy annak védelme az állam alapvető kötelessége – hangoztatta Répássy Róbert.

A képviselő kiemelte: Magyarország szuverén tagállam, ezt megerősítenék az alkotmányban, kijelölve az Európai Unióhoz való viszonyt. Közölte: meggyőződése, hogy az Országgyűlés többsége, több mint kétharmada egyetért az alaptörvény módosításával, a jobbikos képviselők azonban „gusztustalan árukapcsolással" képesek lennének rá, hogy még azt se szavazzák meg, amivel egyetértenek, pedig az alkotmány „nem játék".

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy az alaptörvény-módosítás végső szövege többpárti egyetértéssel alakult ki. Arra kérte a képviselőket, hogy a keddi szavazáskor támogassák a módosítást.


Honvédek jogállása

Vas Imre (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója a honvédek jogállásáról szóló törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról azt mondta, annak két fő célja van: egyrészt, hogy méltóan rendezzék az egészségkárosodott honvédek juttatásait, másrészt hogy újra emeljék a katonák és rendvédelmi dolgozók fizetését.

Simon Miklós (Fidesz) a honvédelmi és rendészeti bizottság képviseletében kért szót. Felidézte, hogy 2019-ig fokozatosan növelik a honvédek és rendvédelmi dolgozók illetményét. A Fidesz-frakció támogatja a javaslatot – szögezte le.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára arról beszélt, hogy a január 1-jétől bevezetendő egészségkárosodási járadék feltételeit több ponton módosították. A cél, hogy erkölcsileg és anyagilag is megbecsüljék a honvédelmi és rendvédelmi dolgozókat – hangsúlyozta.


Sneider Tamás levezető elnök lezárta az ülésnapot, az Országgyűlés kedden reggel folytatja munkáját.