Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának politikai államtitkára a Kereszténydemokrata Néppárt (Fotó: Griechisch Tamás)

A kereszténydemokrata képviselőként felszólaló Rétvári Bence Emmi-államtitkár szerint nem demokrata az, aki Fidel Castro kubai diktátorra és rendszerére nosztalgiával emlékszik.

Óriási kegyetlenségeket követett el Castro – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: demokrata politikus diktátort nem éltethet. Szerinte az a politikus, aki Magyarországon nyilatkozik így, még inkább el kell, hogy gondolkodjon, hiszen senki nem mondhatja, nincs tudása arról, mit jelent kommunista diktatúrában élni. Példaként a DK-s Gréczy Zsoltot és a szocialista Horváth Csabát említette.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára közölte, nehéz számokkal leírni az emberi szenvedést, de a Castro-rendszer közel százezer ember haláláért felel. Botránynak tartotta, hogy „az MSZP budapesti vezetője", Horváth Csaba is Fidel Castrót méltatja.

„Che Guevara nem menő, Fidel Castro nem egy hős, hanem egy vérben tocsogó diktátor" – fogalmazott. Közölte, nem tudták az elmúlt hetekben, miért menekült az MSZP 1956 emléke elől.
Úgy látszik, a baloldal teljesen mást gondol a diktatúrákról és azok rémtetteiről, az MSZP ezért nem vett részt az ünnepségeken – mondta.


Fidesz: nagyon fontos a bérmegállapodás

Czomba Sándor (Fidesz) a múlt heti bérmegállapodás jelentőségét méltatta. Azt mondta, a bérek emelése fontos és szükséges, de nem elégséges feltétele a munkaerőhiány kezelésének. Demográfiai és szakképzési problémák is felmerülnek – mutatott rá.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára azt mondta, hogy a kormány nagyon pozitívan értékeli a megállapodást, amely nem a szokásos év végi béregyezség. Kifejtette: az nem csupán a minimálbér és a garantált bérminimum kiemelt mértékű emeléséről szól, hanem a végrehajtás megkönnyítése érdekében a munkáltatókat terhelő adók jelentős csökkentéséről is. Emlékeztetett arra, hogy hat évre határozták meg a munkáltatói terhek csökkentésének ütemezését, szoros összefüggésben a bérek emelkedésével.


Fidesz: hatékonyabbá kell tenni a telefonos ügyfélszolgálatokat

Vantara Gyula fideszes képviselő azt tudakolta, hogyan erősödhetnek a fogyasztók jogai a telefonos ügyfélszolgálatokon történő panaszkezelés és ügyintézés tekintetében.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára elismerte, hogy a szolgáltatók telefonos ügyfélszolgálatai sokaknak okoznak bosszúságot, amin a fogyasztóvédelmi törvény módosítása változtathat, így jövő évtől konkrét reklamációs ügyben a menüpontok helyett azonnal az ügyfélszolgálati munkatárshoz kell kapcsolni az ügyfelet.    


KDNP: mit tehet az ünnepek békéjéért a fogyasztóvédelem?


Foirtl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője (MTI Fotó: Illyés Tibor)

Firtl Mátyás, (KDNP) arról beszélt: a december hagyományosan a legerősebb hónap a kiskereskedelemben, ugyanakkor ez a kereskedői mulasztások és visszaélések hónapja is. A képviselő azt kérdezte, milyen intézkedéseket tesz a kormány a fogyasztók védelme érdekében.

Kara Ákos, államtitkár szerint fontos a kormány számára, hogy felhívja a figyelmet a vásárlói jogokra, és kiemelt figyelmet fordítanak az online elektronikus piac szereplőire is.


Fidesz: vádaskodik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jobbik

Pócs János (Fidesz) azt elevenítette fel, hogy a napokban tartották a ThyssenKrupp német ipari konszern jászfényszarui gyárában a bokrétaünnepséget. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Jobbik azonban azzal vádolja a legnagyobb megyei munkaadókat – folytatta –, hogy nem helyieket alkalmaznak. A valóság ezzel szemben az, hogy a jászsági munkahelyek mindössze 2 százalékát töltik be vendégmunkásokkal – közölte.

Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára azt válaszolta: a kormány mindent megtesz azért, hogy a befektetők ideális üzleti környezettel találkozzanak Magyarországon. A társasági adó csökkentésével pedig még több beruházás várható az országban – tette hozzá.


Fidesz: hogyan segíthető a kulturális területen dolgozók anyagi megbecsülése?

Dunai Mónika (Fidesz) örömtelinek nevezte, hogy az egyre erősödő magyar gazdaság lehetővé tesz olyan béremelést, amire a rendszerváltás óta nem volt példa. A Fidesz és a KDNP a pedagógusok mellett mindig kiemelten kezelte az egészségügyben és a humán területen dolgozókat is. Sorolta az ezen szektoroknak nyújtott béremeléseket. Mindeddig tartoztunk a kulturális ágazat bérfejlesztésével – tette hozzá –, de ezen most változtatunk. Feltette a kérdést: hogyan segíthető elő az itt dolgozók anyagi megbecsülése?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a kulturális területen az állami fenntartású intézményekben csaknem 7400, míg az önkormányzatoknál több mint 12 ezer ember bére emelkedik. Erre 5,5 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre, a felsőfokú végzettségűek akár 30 ezer forinttal is többet kereshetnek havonta.


KDNP: elegendő-e a téli fogyasztásra a betárolt földgázmennyiség?


Szászfalvi László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Szászfalvi László (KDNP) azt tudakolta, milyen intézkedések születtek és várhatóak a megfelelő földgázellátás érdekében. Elegendő-e a téli fogyasztásra a betárolt földgázmennyiség? – kérdezte.


Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke

Dr. Seszták Miklós kereszténydemokrata nemzeti fejlesztési miniszter közölte, a tárolókban 3,2 milliárd köbméter földgáz van, ami megközelítőleg 50 százalékos töltöttségi szintnek felel meg. Ebből a biztonsági földgázkészlet több mint 900 millió köbméter – részletezte. Megjegyezte, Magyarországnál nagyobb tárolókapacitással csak sokkal népesebb országok – például Németország és Franciaország – rendelkeznek. Kifejtette: idei fűtési szezon kezdetén rendelkezésre álló földgázmennyiség bőven fedezné az előző évi teljes téli felhasználást. Ez a mennyiség az előző szezonban 3,5 milliárd köbméter volt, ebből 1,6 milliárd köbméter volt a lakossági fogyasztás – mondta, kijelentve: az ellátás biztosított.

Vitanap az uniós pénzek felhasználásáról

Lázár: Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap

Magyarország komoly uniós fejlesztési forrásokat kap, a 2014-20 közötti időszakra vonatkozóan jól tárgyalt és a forrás felosztásban nyertesek közé tartozik – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn az Országgyűlésben.

Lázár János a 2014 és 2020 között Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról tartandó politikai vitanapon expozéjában jelezte: a vidékfejlesztési és agrárforrásokat is beszámítva 12 ezer milliárdot használhatunk fel. Kitért arra, hogy idén 1500-1600 milliárdot fognak kifizetni, jövőre pedig 2000-2500 milliárdos kifizetés várható.

Önerővel számolva humánfejlesztésre 986 milliárdos keret áll rendelkezésre, november 21-én 527 milliárdot hirdetett meg az Emmi – részletezte a tárca vezetője. Kitért arra, hogy gazdaságfejlesztésre 2500 milliárd forint, amiből 1674 milliárdot az NGM megnyitott, a forrásoknak közvetlenül a kis- és középvállalkozói szektorhoz kell menniük. Közlekedésfejlesztésre 1216 milliárd jut, környezeti és energetikai fejlesztésre 1161 milliárd. Közigazgatás-fejlesztésre 290 milliárdot fordítanak, ebből 160 milliárdot informatikai fejlesztésekre az ügyintézést megkönnyítendő. 1200 milliárdot kapnak a megyék, illetve megyei jogú városok, ezek célja a gazdaságfejlesztés.

Összegzése szerint november 21-ig a teljes keret 75 százalékát hirdették meg. Az a cél, hogy 2017 márciusára mindent meghirdessenek, s még az év végéig 1000 milliárdot szeretnének meghirdetni pályázati keretként. Megjegyezte: a pályázatok kiírása most sokkal gyorsabban halad, mint 2007-13 között, az érdekképviseletekkel folyamatos az egyeztetés.

Azt mondta: a magyar kormány azon törekvését még soha nem érte kritika, hogy a források 60 százalékát a gazdaság fejlesztésére kell költeni. Ez korábban 14-16 százalék volt, s ezek jelentős része is nagyvállalatokhoz került, amelyek külföldi tulajdonban voltak – jegyezte meg Lázár János. A tárca vezetője kitért arra is, hogy a 2016-os audit szerint Magyarország számai jelentősen javulnak, és nő a nyíltversenyes eljárások száma.

Kijelentette: a korrupciót illetően zéró tolerancia van, s minden ügyet és bejelentést kivizsgálnak. Hangsúlyozta: az unió meghatározza a pénz felhasználás kereteit, és hazánknak, mint tagországnak szigorú szabályrendszerhez kötött a mozgástere.

Kitért arra is: a következő évtizedek nagy kérdése, ha Magyarország nincs benne ebben a közösségben, a gazdaság képes-e ilyen volumenű fejlesztési források előállítására.

Megjegyezte: az uniós források esetében nem ingyen pénzről van szó, mi magunk is 3500 milliárd forintot fizetünk be, s nettó nyertesnek mondhatjuk magunkat, de évtizedes távlatban mérlegre kell tenni azt, hogyan érte meg ez a magyar gazdaságnak, mennyiben tud jobban megállni a saját lábán, mint ezen források felhasználása nélkül. Összevetve az idei 38 ezer milliárdos GDP-vel a kifizetendő 1600 milliárdot ugyanakkor ennek az összegnek nem kellene annyira dominálnia, nem kellene, hogy ennyire befolyásolja a gazdasági eredményt. Talán az lehet az adatok mögött, hogy Magyarország még mindig túl sokat költ működésre, és nincsenek a fejlesztésnek saját hazai forrásai – vélte.   

Jelezte: a KPMG könyvvizsgáló céget megbízták azzal, hogy mondjanak valamit arról, 2007-13 között a források hogyan hasznosultak.

Közölte, hogy intenzív vita zajlik arról: 2020-tól milyen kohéziós és költségvetési politika jellemezze az uniót. Kitért arra is: az Európai Bizottságnál van egy olyan törekvés, hogy nem nemzeti intézményrendszeren keresztül, hanem központosított módon történjen a pénzek kifizetése.


Fidesz: a kormány kiszámítható viszonyokat teremt a piacon

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka megalapozottnak nevezte a következő időszak céljait, értékelése szerint a kormány egyenletes forráselosztásra törekszik és kiszámítható viszonyokat teremt a piacon. Ezzel szembeállította, hogy a kormányváltáskor kilátástalan helyzetben volt a forráslehívás, az Európai Bizottság is legfeljebb 65 százalékos teljesüléssel számolt, amivel Magyarország vesztes lett volna. Egyúttal jelezte: az előző ciklusban is a vállalkozásfejlesztést és beruházás-ösztönzést kellett volna előnyben részesíteni a súlyos munkanélküliség miatt.

A kormánypárti politikus az előző rendszer nagy hibájának nevezte, hogy olyan területeken is pályázatírásra kötelezte állami szerveket, önkormányzatokat, ahol nem kellett volna. Példaként hozta az ivóvízzel és szennyvízzel összefüggő beruházásokat, amelyeknél nem volt mérlegelési lehetőség. A források 15-17 százalékát elvitték a pályázatírók, ahelyett, hogy azt is a fejlesztésekre fordították volna – jegyezte meg.

Bánki Erik azt kérte az ellenzéktől, hogy ne politikai támadásokra használja a vitanapot, hanem álljon elő konstruktív javaslatokkal.

Hörcsik Richárd, a Fidesz másik vezérszónoka azt emelte ki, hogy Magyarország a fejlettségi szint arányában a második legtöbb támogatást kapta, 12 ezer milliárd forint fejlesztés valósul meg a következő években. Úgy értékelt: a kormány felkészült arra, hogy a forrásokat célzottan, egyszerűbben használja fel, s foglalkoztatásra, versenyképességre fordítsa.

A kormánypárti képviselő üdvözölte, hogy Brüsszelben két csatát is sikerült megnyerni: egyrészt megmarad a 85 százalékos uniós társfinanszírozási ráta az elmaradottabb régiók esetében, másrészt fennáll az áfa elszámolhatósága. Mint mondta, a kormány sikeresen megvédte a kohéziós politikát.

Kiemelte, hogy átláthatóbb és ésszerűbb eljárások lesznek, csökken a bürokrácia, ami azt jelenti, hogy a korábbi 404-600 napos átfutási idők 100-200 napra csökkennek.


KDNP: semmi ne veszélyeztesse a versenyképességi célokat!


Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka a 2014-2020 közötti időszakban Magyarországnak járó uniós források felhasználásáról szóló politikai vitában, az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. november 28-án. Balra Hargitai János a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető alelnöke. (MTI Fotó: Kovács Attila)

Vejkey Imre (KDNP) elöljáróban leszögezte, hogy az uniós fejlesztéspolitika „nem brüsszeli jófejségből", hanem nyers gazdasági érdekből keletkezett. A cél nem a különbségek csökkentése volt, hanem az, hogy minden egyes Magyarországra juttatott egy eurónyi forrás, másfél, két eurónyi megtérülést eredményezzen a nyugati gazdaságokban – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy nyílt politikai zsarolásnak tekintenek minden olyan brüsszeli nyilatkozatot, amelyik arról szól, hogy az EU csökkenti a Magyarországnak és a többi visegrádi országnak juttatott kohéziós támogatásokat, ha ezek az államok továbbra is elutasítják a betelepítési kvótát.

A vezérszónok azt mondta, hogy Brüsszel „szándékosan és rosszhiszeműen" túllépi a nemzetállamok által ráruházott hatásköreit, ezért felszólította az EU-t, hogy térjen vissza „a jogszerű működés állapotába".

A KDNP szerint valamennyi párt közös felelőssége, hogy semmi ne veszélyeztesse a magyar versenyképességi célok megvalósulását – szögezte le a vezérszónok. Hozzátette, hogy az ország gazdasági versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy hogyan tudják felhasználni a 2014-2020-as időszak forrásait.


Miniszterelnökség: Magyarország erősödő pályán van

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára a szocialisták felé fordulva azt mondta: most nem a Modern városok programról van szó, ezért nem beszélt arról korábban Lázár János. Ismertette ugyanakkor, hogy arra idén 80 milliárd, jövőre 150 milliárd forint áll rendelkezésre.

Azt mondta: 200 ezer család él a turisztikai ágazatból, de valóban vannak átgondolatlan fürdőberuházások egymáshoz közel, amelyek a szocialista kormányok idején készültek.

Szólt arról is, hogy a versenyképességi mutatók között számos van, amely szubjektív véleményt tükröz. Magyarország még nem teljesen erős, de erősödő pályán van.

A Jobbikhoz fordulva azt mondta: amikor azt állítják, hogy politikai befolyás alatt ál a forrásfelhasználás, tudniuk kell, hogy a parlament politikai pártokból áll, és a kormányoknak is van politikai, világnézeti elköteleződése, mindez hat az ország gazdálkodására.

Az Országgyűlés döntött az egycsatornás finanszírozási rendszer mellett – emlékeztetett, és biztosítékként hozta példaként azt is, hogy a pályázat megjelentetését követően 30 napig senkinek nincs lehetősége pályázni.

Az előző fejlesztés 17 százaléka ment közvetlenül gazdaságfejlesztésre, ma ez 50 százalék feletti.

Rossznak ítélte az LMP kezdeményezését a normatív alapon nyújtott támogatás bevezetésére, szerinte az nem tudja a kormány fejlesztéspolitikai programját szolgálni. Közölte azt is, hogy alsóbbrendű utak fejlesztését az uniós szabályok miatt nem tudnak közösségi forrásból finanszírozni.


NFM: hasznos a közlekedésfejlesztés

Tasó László, a fejlesztési tárca államtitkára leszögezte: a közlekedésfejlesztés minden területen egyértelmű hatással van a gazdaság fejlődésére. Közölte azt is: a célra hazai források is felhasználhatók, és felsorolt olyan, alsóbbrendű utak javítását célzó fejlesztést, amelyek az elmúlt években valósultak meg. Megvédte a forráselosztás intézményrendszerét is, hangsúlyozva: igen sokan dolgoznak azért, hogy azokat minél hatékonyabban használja fel az ország. A politikus az ellenzékhez fordulva kikérte, hogy lopással vádolják a kormánypártokat.


Fidesz: növekedtek a gazdaságfejlesztés forrásai

Manninger Jenő (Fidesz) szintén azt emelte ki, hogy jelentősen több forrás jut gazdaságfejlesztésre, mint korábban. A kormány előrébb hozta a pályázati kiírást és kifizetést, a meghirdetés jelenleg 75 százalékon áll – mutatott rá –, vagyis jelentős javulás történt. A legfontosabbnak azt ítélte, hogy már nemcsak munkahelyet, hanem minőségi állásokat hozzanak létre a pályázatok segítségével. A kutatás-fejlesztés és innováció pedig kiemelt terület – szögezte le –, így a támogatásoknak jelentős szerepük van a versenyképesség növelésében. Szerinte az MSZP által meghirdetett tervek tartalmaztak olyan ellentmondásokat, amelyek például bezárt fürdőt eredményeztek.


NGM: megalapozottak a várakozások

Rákossy Balázs, a nemzetgazdasági tárca európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára egyértelmű célnak nevezte a kis- és közepes vállalkozások (kkv) támogatását, kifejtve: 99 százalék ezekből áll és a családok nagy részét ezek foglalkoztatják. Az elmúlt időszak tapasztalatai szerint a kkv-k forráshiányosak és hátrányt szenvednek a nagyokkal szemben, azonban a kormány terve, hogy az exportképes cégek száma jelentősen, 2-3000-ről akár 10 ezerre nőjön – fejtette ki. Az államtitkár kiemelte a gazdaság iparosítására irányuló törekvéseket, a feldolgozóipar fejlesztését, s utalt arra, hogy azok az országok voltak igazán válságtűrőek, amelyekben a gazdasághoz hozzáadott érték bizonyos nagyságrendet elér. Magyarországon cél, hogy ez 22-23 százalékról a 30 százalékot közelítse a következő időszakban – mondta.

Rákossy Balázs kiemelte: hangsúlyosan kell támogatni a kkv-k kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységét, mert az jelenleg elmarad az uniós átlagtól. Megjegyezte, hogy 2021-től változni fog a támogatási struktúra és a visszatérítendő támogatásokat helyezi előtérbe az unió. Az államtitkár egyúttal kijelentette: megalapozottak a várakozások arra vonatkozóan, hogy 60 százalék legyen a gazdaságfejlesztési programok aránya. A tíz operatív programból hármat emelt ki, amely ezt célozza: a 2700 milliárd forintos Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot (GINOP), a több mint 1200 milliárd forintos Terület- és Településfejlesztési Operatív Programot (TOP) és a 280 milliárd forintos Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programot (VEKOP). Kifejtette, hogy ezek jelentős részénél kiírták a pályázatok nagy részét és megszülettek a támogató döntések. Az MSZP vezérszónokának pedig azt válaszolta: Magyarország 2002-ben élen állt versenyképességben, azonban 8 év „szocialista rombolás" következett, ezt követően most újra emelkedő pályán van az ország. A rangsorokról szólva megjegyezte: öt ilyet hasonlított össze és azt állapította meg, hogy azok szubjektív szempontok alapján értékelnek, ami az egyik mérés szerint hátrány, az a másik szerint előny.


Miniszterelnökség: megnyílik a kifizetés

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az MSZP-nek válaszolva kifejtette: a bíróság egy év után rendelte el az ESZOSZ felszámolását, a bérgarancia-alapból ekkor nyílik meg a kifizetés lehetősége, s utasította munkatársait, hogy az haladéktalanul történjen meg. A kormány a héten tárgyal a felszámoló szervezet képviselőivel, ebbe bevonják a járási és kormányhivatalokat is és rendezik a ki nem fizetett béreket – mondta. Az államtitkár arra is kitért: a bíróságra nincs ráhatása a kormánynak.


KDNP: az átalakítás garanciát ad a sikerre

Hargitay János (KDNP) lényegesnek nevezte, hogy a kormány „a tegnapnál is jobban" használja fel a következő időszak forrásait, amelyek fontos társadalompolitikai célokat szolgálnak.

Kifejtette: noha várható, hogy az unió a saját intézményrendszerén keresztül akarja szétosztani a forrásokat, a hazai rendszer átalakítása eredményeket hozott, a kormány sokkal jobban áll a kifizetésekkel, megállapodásokkal, pályázati kiírásokkal, mint az előző kormány az előző ciklusban. Ambiciózus célnak nevezte, hogy jövő tavasz végére valamennyi pályázatot kiírja a kormány, ami értékelése szerint lehetőséget ad a gazdaság szereplőinek, hogy előre tervezzenek.

A kormánypárti politikus megjegyezte: ha a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél maradt volna a terület, esély sem maradt volna az előző ciklus támogatásainak lehívására.


Földi László, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője

Frakciótársa, Földi László felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyta cserben Pest megyét és 80 milliárd forint uniós forrást biztosított a térségnek. Kiemelte az M4-es autópálya építését, valamint ceglédi és nagykőrösi beruházásokat is.


Fidesz: megalapozatlannak a korrupciós vádak

A Fidesz padsoraiból Bodó Sándor egyebek mellett méltatta az európai uniós finanszírozásokat érintő szakmai átalakításokat. Kiemelte, az utóbbi időszakban ellenzéki oldalról többen is megkérdőjelezhető szakmaisággal vádolták korrupcióval a kormányoldalt az uniós források felhasználását érintően. Bodó Sándor szerint az egyik ilyen szervezet a Korrupciókutató Központ, amely elmondása alapján ellenőrzéseit kizárólag 2010-től folytatja, elemzéseit pedig „gyakran bulvárlapokra alapozza". A kormánypárti politikus szerint a kabinet felelőssége, hogy a jövőben is mindent megtegyen az uniós fejlesztések átláthatóságáért.


Fidesz: 920 kilométer út fejlesztése valósulhat meg

Riz Gábor (Fidesz) az útfelújításokra tért ki felszólalásában. Mint mondta, 2000-ben még 456 kilométer volt a gyorsforgalmi úthálózat hossza, 2001 és 2015 között 920 kilométerre bővült és biztosította a horvát, a szlovén, a román és a szerb határ elérését is. Erre összesen 2400 milliárd forintot fordítottak. A következő uniós költségvetési ciklusban szintén 2400 milliárd forintból 920 kilométernyi út fejlesztését irányozták elő uniós és hazai forrásokból. Ezek közül kiemelte az M30-as autóút folytatását, és a 21-es főút gyorsforgalmi úttá való fejlesztését is.


Tavasszal ismét a parlament elé kerül az uniós pénzek felhasználása

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában megköszönte, hogy részt vettek a vitában a képviselők, egyúttal jelezte: a kormány fél év múlva, tavasszal ismételten beszámol az európai uniós források felhasználásának akkori állapotáról.

Az ülést vezető Jakab István nem sokkal 11 óra előtt lezárta az ülésnapot. A parlament kedden két politikai vitával folytatja munkáját.