ÁSZ: egységesíteni szükséges az ellenőrzések módszertanát


Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke tájékoztatót tart az ÁSZ 2016. évi szakmai tevékenységéről és beszámol az intézmény működéséről az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 31-én. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A szervezet nevében a beszámolót ismertető Warvasovszky Tihamér alelnök elmondta: az ÁSZ tavaly kiemelten fókuszált az ellenőrzők ellenőrzésére, amelynek keretében a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá a könyvvizsgálói kamara tevékenységét is értékelte.

Hangsúlyozta: az ellenőrzést végző szervezeteknek közös nyelvet kell beszélniük a hatékony munka érdekében. Az ellenőrzési módszertanok összeillesztésével, az azonos elvek szerinti összeállításával nagyobb hatás érhető el a közpénzügyek rendezettségében, a közpénzek célszerű és eredményes felhasználásában – tette hozzá Warvasovszky Tihamér.

Az ÁSZ szerint szükség van átlátható, nyilvános módszertanokra, hiszen ez az egyik biztosítéka az objektív, azonos módszertani szempontok alapján történő, szakszerű ellenőrzésnek. Az alelnök közlése alapján az ÁSZ szerepe ezért az, hogy kidolgozza a nemzetközi standardokon alapuló, az ellenőrző szervezetek számára meghatározó módszertani irányokat.

Warvasovszky Tihamér arról is beszélt, hogy az ÁSZ az ellenőrzési tapasztalatok alapján négy, közpénzügyeket érintő szabályozási terület felülvizsgálatát javasolja, az önkormányzatok adósságrendezése, a közvagyonnal való gazdálkodás, a közérdekű adatok közzététele és a független könyvvizsgálattal kapcsolatban.

Gazdasági bizottság: az ÁSZ megfelelően látja feladatát

A beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot előterjesztő gazdasági bizottság előadója, Czomba Sándor (Fidesz) úgy értékelt: az ÁSZ továbbra is megfelelően látja el feladatát, hatékonyan ellenőrzi a közpénzek felhasználását, támogatja és segíti az Országgyűlés munkáját, valamint olyan kiadványokat készít, olyan konferenciákat szervez, amelyek támogatják a jó állam működésének megerősítését. Szólt arról, hogy az ÁSZ legfontosabb feladata a közpénzekkel való hatékony és törvényes gazdálkodás ellenőrzése. Ezt a feladatot is hatékonyan látta el a szervezet úgy, hogy új ellenőrzési területeket vont be – mondta. Hozzátette: az ÁSZ kiemelten ellenőrizte tavaly azokat a szervezeteket, a jegybankot, az államkincstárat, az adóhivatalt, a statisztikai hivatalt, a könyvvizsgálói kamarát, amelyek maguk is végezhetnek felügyeleti tevékenységet. Czomba Sándor kitért arra, hogy az önkormányzatok ellenőrzésekor hangsúlyos volt a korrupciós veszélyek ellen védettséget biztosító belső kontrollrendszer fejlesztése, valamint az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyának, vagyongazdálkodásuknak az ellenőrzése. Kiemelte a számvevőszék tevékenységét a magyar emberek pénzügyi tudatosságának javítása érdekében.

Fidesz: az ÁSZ továbbra is rajta tartja szemét a közpénzeken

Witzmann Mihály (Fidesz) szerint "az Állami Számvevőszék továbbra is rajta tartja szemét a közpénzeken, a magyar emberek adóforintjain és nagy mértékben hozzájárul az állam hatékony működéséhez". Hozzátette: a számvevőszék tavaly is folyamatosan kontroll alatt tartotta a makrogazdasági folyamatokat, az államadósság alakulását, és ezzel nagy mértékben hozzájárult a költségvetési tervezés átláthatóságához. Megemlítette az ÁSZ 2016-os tevékenységéből azt, hogy nagy hangsúlyt fordítottak az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás ellenőrzésére. A jól irányított államnak komoly segítséget jelent a közszféra azon szervezeteinek, területeinek ellenőrzései, amelyek az államadósság-mutató alakulása, vagy az ország versenyképessége szempontjából jelentőséggel bírnak – hangsúlyozta. A kormánypárti képviselő hozzátette: diplomás pályakövetést is végzett az ÁSZ, illetve a 2015-ös brókerbotrányok miatt kiterjesztette a belső kontrollrendszer ellenőrzését az érintett önkormányzatokra.


A KDNP elfogadásra javasolja a beszámolót


Latorcai János, a KDNP Országos Választmány elnöke felszólal az Országgyűlés előtt (Fotó: MTI)

Latorcai János, a KDNP vezérszónokának értékelése szerint az ÁSZ mindenkivel szemben érvényesíti a felelős és szakszerű gazdálkodás követelményét, a közpénzek szabályos felhasználását.

Ismertette, hogy a szervezet kiemelt figyelmet fordított egyebek mellett a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a jegybank, továbbá kórházak és a Könyvvizsgálói Kamara átvilágítására és számos új intézmény került az ellenőrzöttek körébe a közpénzügyi rendszer stabilitása, a hatékonyság és az átláthatóság fokozása érdekében.

A kormánypárti politikus kitért arra, hogy az ÁSZ 2016-ban 740 szervezetet ellenőrzött és 250 esetben értesítette valamelyik hatóságot. Minden munkanapra jutott egy lezárt ügy és a legfontosabb kérdések nem maradtak válasz nélkül – vélekedett.

Latorcai János üdvözölte, hogy a szervezet több törvény-módosítást kezdeményezett, a makrogazdasági folyamatok és az államadósság alakulásának nyomon követése révén pedig a megbízható költségvetési tervezéshez és az átláthatóság fokozásához járult hozzá.

Közölte: a KDNP elfogadásra javasolja a beszámolót.

ÁSZ-alelnök zárszó

Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény 2016-os módosítása tette lehetővé a jegybank alapítványainak ÁSZ-ellenőrzését, így ez már szerepel a számvevőszék 2017-es félévi ellenőrzési tervében. Kiemelte: 2010 óta fokozott nyilvánosság jellemzi a ÁSZ munkáját, 2016-ban az átláthatóság biztosítása érdekében összesen több mint 2000 hírt tettek közzé. Hangsúlyozta: 2014 óta jelentősen javult az állami vagyongazdálkodás szabályozottsága, működik az országleltár projekt, amelynek tartalma folyamatosan bővül. A korrupciós elleni fellépésről elmondta: az ÁSZ tavaly hatodik alkalommal végezte el a magyar közszféra korrupciós kockázatait feltérképező évenkénti integritás felmérését, amelyhez 2016-ban már 3002 szervezet csatlakozott, továbbá első alkalommal került sor az állami és önkormányzati cégek korrupciós védettségének feltérképezésére.


A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény módosítása

Gazdasági bizottság: a röplabdát is felvennék a látvány-csapatsportok körébe

Bánki Erik, a javaslatot benyújtó gazdasági bizottság fideszes elnöke expozéjában elmondta: a látvány-csapatsport támogatási program 2011-es indítása óta töretlen népszerűségnek örvend, javult a létesítményhelyzet, valamint növekedett a rendszeres testmozgást végzők és az igazolt játékosok száma is. Közölte: a módosító javaslat bővíti a látvány-csapatsportok körét, így a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong mellé bekerülne a röplabda is. Hozzátette: a javaslat emellett uniós jogharmonizációt is szolgál.

Államtitkár: a röplabda is a látvány-csapatsportágak közé kerül

Sávolt-Szabó Tünde, sportért felelős államtitkár elmondta, hogy a tervek szerint a karatét a felzárkóztatási sportágak közül a kiemelt sportágak közé helyezik át. Ezzel párhuzamosan a röplabdát a látvány-csapatsportágak közé akarják átminősíteni – tette hozzá. Indoklásként azt mondta, hogy a fejlesztések és az utánpótlásprogramok eredményeként a röplabda jelentős fejlődést tudott felmutatni az elmúlt években. Jelenleg 210 klubnak van röplabdaszakosztálya és az iskolai rendszerben 1200 csapat játszik – közölte. A kormány arra is fokozott figyelmet fordít, hogy a Ház előtt fekvő törvénymódosítás összhangban álljon az uniós szabályokkal – emelte ki.

Fidesz: háromnegyedével nőtt az igazolt versenyzők száma

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka arra emlékeztetett, hogy Magyarország vezette be az EU-ban elsőként a tao-rendszert. A kormányzati apparátus rekordidő, hét hónap alatt lezárta az egyeztetéseket és a törvény 2011-ben hatályba is tudott lépni – tette hozzá. Felszólalásában kiemelt eredménynek nevezte, hogy az elmúlt időszakban háromnegyedével nőtt az igazolt versenyzők száma. Az pedig, hogy a röplabda is bekerül a támogatott kategóriába olyan távlatokat nyit meg, ami további számos gyermek számára nyújt kiváló sportolási lehetőségeket - közölte.

KDNP: a sporttámogatás stratégiai cél

Hollik István (KDNP) hangsúlyozta, hogy 2011. óta a sporttámogatás stratégiai célnak számít. A politikus azt mondta, hogy habár a mindennapos testnevelése bevezetése óta a fiatalok edzettségi állapota javult, de még az általános iskolások körében is elmaradunk az EU erőnléti és egészségügyi átlagától.

Egy amerikai tanulmány szerint minden egyes, a testmozgásra fordított dollár két dollár megtakarítást jelent az egészségügyben – hangsúlyozta. A kormány sporttámogatási koncepciójának pedig éppen az a célja, hogy támogassa a sportot és az emberek sportolási lehetőségeit – jelentette ki. Hangsúlyozta, hogy hat évvel ezelőtt bevezették a látvány-csapatsportágak körét és a tao-t, ugyanis a sport támogatása a Fidesz-KDNP számára stratégiai cél.

A látvány-csapatsportok növekvő népszerűsége kedvező hatást gyakorol a sportos életmódminták népszerűsítésére – emelte ki a politikus.