Az Európai Unió Mali Kiképző Műveletében (EUTM Mali) történő további magyar katonai szerepvállalásról szóló beszámoló

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára felidézte: 2013-ban döntött az Európai Unió a Mali Kiképző Művelet létrehozásáról, majd később kétszer is meghosszabbította az eredetileg 15 hónapra szóló mandátumot, a magyar kormány pedig határozatban engedélyezte, hogy a Magyar Honvédség állományából legfeljebb 15 fő, legfeljebb 2018. május 18-ig részt vegyen a műveletben.

Az államtitkár beszámolója szerint jelenleg három magyar honvéd, két kiképző altiszt és egy összekötő főtiszt szolgál ebben a misszióban, így ők a mandátum meghosszabbításával lehetőséget kapnak, hogy tovább öregbítsék a Magyar Honvédség misszióban szolgáló katonáinak hírnevét.

Az államtitkár hangsúlyozta: Magyarország támogatja az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának kiteljesedését, és aktív részt kíván vállalni az EU válságkezelő műveleteiben, nem csupán az európai kontinensen, hanem – szolidaritásunk kifejezéseként – korlátozott számban más földrészen is. Az EUTM Mali műveletben való további magyar katonai részvétel megfelel e törekvéseknek – tette hozzá.

Fidesz: alkotmányos feladat a nemzetközi békeműveletekben való részvétel

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka kiemelte: a Magyar Honvédség nemzetközi békeműveletekben történő szerepvállalása alkotmányos feladat. A nemzetközi missziók erősítik Magyarország pozícióit a NATO-ban és az EU-ban is, valamint a missziókban szerzett tapasztalat elengedhetetlen Magyarország védelmének szempontjából is – tette hozzá. Jelezte: a Fidesz támogatja a beszámoló elfogadását és a további részvételt Mali Kiképző Műveletben.

KDNP: köszönet a magyar katonáknak

Firtl Mátyás, a KNDP vezérszónoka kiemelte: a kormány a beszámoló benyújtásával teljesíti alaptörvényben foglalt kötelezettségét a külföldi missziókkal kapcsolatban.



A kereszténydemokrata képviselő elmondta: a Magyar Honvédség három földrészen továbbra is mintegy ezer katonával vesz részt külföldi missziókban. A képviselő köszönetet mondott a Magyar Honvédség katonáinak, a határvédelmet teljesítőknek, és azoknak is, akik válságövezetekben, katonai vagy humanitárius missziókban vesznek részt, és ezzel Magyarország és a Magyar Honvédség elismerését öregbítik, valamint hozzájárulnak a biztonság megteremtéséhez vagy akár a tömeges migrációs helyzet kezeléséhez. Jelezte: KDNP a beszámoló elfogadását támogatja.


Az EU-s misszió célja, hogy kiképzéssel és tanácsadással támogassa Mali fegyveres erőinek újraszervezését és képességeik fejlesztését, ezáltal hozzájárulva a nyugat-afrikai ország területi egységének és társadalmi rendjének helyreállításához anélkül, hogy maga részt venne az erre irányuló esetleges harci műveletekben. Maliban 2012 márciusában zendülő katonák államcsínyt hajtottak végre, ezt követően Franciaország – a Mali északi részét ellenőrzésük alatt tartó iszlamista milíciák előretörésének megállítására, Mali elnökének kérésére – indított katonai akciót a nyugat-afrikai országban. Az akciót az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag támogatta.


Rendvédelem, honvédek

Kormány: rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés lesz a hivatásosoknak

Rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítést, illetve járadékot vezetne be a honvédek és a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvények módosítása – mondta Belügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Kontrát Károly közölte, a kormány szeretné megóvni az önhibáján kívül egészségügyileg alkalmatlanná váló állomány egzisztenciáját; az új ellátási rendszer a rendvédelmi életpálya során bekövetkező rendkívüli események, élethelyzetek, például balesetek vagy betegségek hatékony kezelését szolgálja.

Jelezte: a honvédekre vonatkozó szabályozás gyakorlatilag megegyező a rendvédelmi állományéval.

A javaslat szerint ha a baleset vagy betegség a szolgálati kötelmekkel összefügg, a járadék a korábbi illetmény száz százaléka, csökkentve az egyéb ellátások összegével – ismertette. Elmondta, a juttatás nincs kötve a szolgálati viszony időtartamához.

Kontrát Károly közölte: ha a baleset vagy betegség a szolgálati kötelmekkel nem függ össze, akkor szigorúbb feltételekkel állapítható meg az ellátásra jogosultság. Kifejtette: az ellátás a korábbi illetmény 65-80 százaléka, sávosan megállapítva a szolgálati idő függvényében, ez az ellátás minimum 10 év szolgálat után jár.

Az államtitkár azt mondta, mindkét ellátási formánál alapvető követelmény, hogy az érintettet továbbfoglalkoztassák, a foglalkoztató szervezet köteles az érintettnek egészségügyi állapotának megfelelő állást biztosítani akár hivatásos, akár nem hivatásos munkakörben. Ha szükséges, akkor akár új álláshelyet is létre lehet hozni – jegyezte meg.

Kontrát Károly azt mondta, a foglalkoztatási kötelezettség alól a legalább 60 százalékos egészségkárosodás esetén egyedi kérelemre a miniszter mentesítést adhat.

Hangsúlyozta, az ellátás csak abban az esetben állapítható meg, amennyiben a baleset vagy betegség nem a hivatásos állomány tagjának felróható ok miatt következett be.

Hozzátette: az előterjesztés meghatározza a jövő évi 5 százalékos illetményemelés szabályait és új szabályokat vezet be a határvédelem kapcsán felmerülő szolgálati feladatokkal kapcsolatban.

Közölte, a 2015-ben elindult új előmeneteli és illetményrendszerrel először 30 százalékkal emelték a fizetéseket, majd 2016-tól évente átlagosan 5-5 százalékkal emelik az illetményeket 2019-ig. Jelezte, az alapilletmény emelése mellett 2017-ben is biztosított lesz a teljesítményjuttatás, amelynek keretösszege 12 milliárd forint lesz.

Az államtitkár a határvédelem kapcsán elmondta, a 12 órát elérő szolgálat esetén megemelkedik a munkaközi szünet ideje. Bevezetik a kiemelt készenlétet, amely a laktanyai készenléti szolgálathoz hasonlítható – részletezte.

Kontrát Károly azt mondta, a lakóhelyétől, szokásos és rendes szolgálatteljesítésétől távol vezényelt esetében elrendelt készenlétnél a jelenleginél magasabb lesz a pótlék.

A Fidesz támogatja a javaslatot

Vas Imre (Fidesz) – frakciója támogatásáról biztosítva a javaslatot – arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendvédelem területén jelentősebb béremelés 2000 óta nem volt, a Fidesz-KDNP-kormány 2010 után egyik kiemelt feladatnak tekintette ennek rendezését.

Értékelése szerint az új ellátási rendszer az egészségügyi alkalmatlanság esetén nyújt biztonsági hálót a rend- és a honvédelem területén dolgozók számára, megteremtve a továbbfoglalkoztatás lehetőségét.

Hangsúlyozta, hogy a honvédek esetében a hivatásos és szerződéses állomány tagjaira egyaránt vonatkozik az új rendszer.

KNDP: kiszámítható és motiváló előmeneteli rendszer kell

Firtl Mátyás (KDNP) a kiszámítható és motiváló előmeneteli rendszer mellett foglalt állást, majd frakciója támogatásáról biztosított a javaslatot. A kereszténydemokrata képviselő szerint az új, egészségkárosodás miatti ellátási rendszer az egészségügyi alkalmatlanság hatékony kezelését szolgálja.

Fidesz: a javaslat nagyobb biztonságot ad

Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a javaslat az állomány számára határozott előrelépést jelent, hosszú távon biztosítja az érintettek szakmén belül maradását és olyanokat is vonz, akiket korábban nem. Alapvetően fontos kérdésnek nevezte, hogy ma nem ugyanaz rendőrnek lenni, mint 8-10 éve, amikor „ócska tréfák áldozatai" voltak, most azonban megbecsülik őket. A kormánypárti politikus szerint az életpályamodellhez hozzátartozik az azt lezáró nyugdíjrendszer, a korábbi azonban tarthatatlan volt, visszaélésekre adott okot és a bent maradókat is irritálta.

Kormány: a javaslat jelentős előrelépés

Kontrát Károly zárszavában a tavaly elfogadott szolgálati törvény harmadik pilléreként hivatkozott a jogszabályra, amely az előmeneteli- és illetményrendszert és a lakástámogatási rendszert követi. Célként jelölte meg, hogy a kötelmekkel összefüggésben károsodást szenvedők biztosítékokat kapjanak, ugyanakkor jelezte, hogy ez nem a nyugdíj pótléka.

A szolgálati nyugdíjjal kapcsolatban kifejtette: az igazságtalan, fenntarthatatlan és finanszírozhatatlan volt.

Az államtitkár az MSZP-s kritikákra úgy reagált: az ő kormányzásuk alatt elégtelen illetményviszonyok voltak, a kormány 2010-ben alacsony bázisról indult. Hozzátette: 2010 és 2014 között a tiszthelyettesek és a zászlósok kiegészítő juttatásokat kaptak, az életpályamodellel pedig átlagosan 50 százalékkal emelkednek a bérek. Kifejtette azt is, hogy aki nem tudja ellátni a szolgálatot és 5 éve van a nyugdíjig, az otthon maradhat és megkapja a fizetését. A Honvéd egészségpénztárra vonatkozóan ismét rögzítette: az egy piaci alapon működő, önkéntes lehetőség volt.

A Jobbik kérdésére elmondta, hogy idén 113-an válnának jogosultak az új ellátási formára. Hozzátette: nem tesznek különbséget pszichés és fizikai betegség között.

Az LMP-nek címezve visszautasította, hogy az életpályamodell nem vezetett volna eredményre, szerinte ezt igazolja az is, hogy szeptember 1. óta már több mint 1500-an jelentkeztek határvadász szolgálatra.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát.


A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi büdzséjén zárszámadásának általános vitája

Költségvetési bizottság

Szabolcs Attila (Fidesz), a költségvetési bizottság képviseletében előterjesztőként kiemelte: a zárszámadást illetően nem alakult ki vita a testületben, 10 igen 3 nem ellenében fogadták el.

A törvényjavaslat négy külön költségvetés végrehajtásáról számol be: tartalmazza az NMHH beszámolóját, az NMHH Médiatanácsának külön beszámolóját, a tanács kezelésében lévő bevételek és kiadások költségvetését, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) költségvetését.

Kifejtette: a hatóság 2015-ös költségvetési bevétele 32,7 milliárd forint volt, ami egyszázalékos többlet a törvény szerinti eredeti előirányzathoz képest. A kiadások 32 milliárd forintban teljesültek, ami az eredeti előirányzat 98,7 százaléka. A legjelentősebb bevétel a frekvenciadíjakból származik, 18,1 milliárd volt, amit 2,5 milliárddal követ az azonosítók díja. Felügyeleti díjból 2 milliárd folyt be.

Hozzátette: a médiatanács működési előirányzata 173,9 millió volt, ez tartalmazza a tagok tiszteletdíját, a szakértői kiadások fedezetét, és a társszabályozók működési támogatására fordított összegeket. Megemlítette, hogy a zárszámadás elkészítésekor változtak a törvényi előírások, amely rendelet miatt ide kell sorolni az előző évek maradványait és az áfát. Kitért arra is, hogy a tanács kezelésében lévő bevételek-kiadások előirányzatának főösszege 1,43 milliárd volt.

Az MTVA költségvetése megközelítette a 80,5 milliárd forintot. A kereskedelmi és vagyongazdálkodási bevételei 5,7 milliárdot tettek ki. Az előző évi 4,1 milliárdos pénzmaradvány felhasználásával együtt az MTVA 2015-ös költségvetésének bevételi és kiadási oldala összesen 91,9 milliárd forintban teljesült – részletezte.

A képviselő szerint megállapítható, hogy a 2015.évi működéséről, vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet kaphattak. Erre jutott a felkért könyvvizsgáló is – mondta. Szabolcs Attila azt kérte, támogassák az indítvány elfogadását.

Vezérszónokok

Fidesz: megbízható és valós képet ad a beszámoló

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka, aki szintén részletesen ismertette a számadatokat, hangsúlyozta: a gazdálkodás megnyugtató ellenőrzésének elvét szem előtt tartva a hatóság és médiatanács által felkért, független könyvvizsgálók véleményezték a beszámolót. Eszerint a költségvetések teljesítéséről, és a 2015. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetről a beszámoló megbízható és valós képet ad.

Hasonló könyvvizsgálati jelentés és vélemény készült az MTVA költségvetésének és gazdálkodásának vizsgálata kapcsán – jelezte.

Az érintett intézmények a számviteli és államháztartási előírások betartásával, transzparens módon hajtották végre a költségvetési törvényben és a médiatörvényben meghatározott feladataikat.

A Fidesz képviselőcsoportja támogatja a költségvetési bizottság által beterjesztett javaslatot – közölte a kormánypárti politikus.

Fidesz: a kormány nem zárat be semmilyen sajtóorgánumot

Dunai Mónika elmondta, hogy tudatosan nincs jelen a kormány képviselője. Az sem véletlen, hogy nem a kormány terjeszti be, hanem egy bizottság, mindenféle összefüggést szeretnének ugyanis kizárni, hogy a kormány bármilyen befolyást gyakorol egy végrehajtási költségvetésre. A költségvetési bizottságban a Jobbik és az MSZP képviselői is jelen vannak, minden képviselőnek lehetősége van hozzászólni, kérdést intézni, s azokra választ kapnak. Hozzátette: az NMHH vezetői, ha bármilyen kérdést kapnak, a jogszabályi kötelezettségüknél fogva válaszolni fognak. Ez így is történt a költségvetési bizottság ülésén – emlékeztetett.

A könyvvizsgálót érintő felvetésre azt mondta, hogy nincs semmi probléma azzal, hogy a törvény szerinti eljárásrendben megvizsgálta a javaslatot és vitára alkalmasnak találta, elfogadásra javasolta. Ma egy könyvvizsgáló teljes szakmai és anyagi felelősséggel is bír – jegyezte meg. A kormánypárti politikus visszautasította, hogy a kormány vagy a hatóság bezáratna sajtóorgánumokat, a kormány ilyet nem tehet és nem is tesz, ahogy a médiahatóság sem. A nevesített ügyek gazdasági kérdések, sem utasítási, sem ráhatási lehetőségük nincs.

Abba pedig végképp nem szólhat bele sem a kormány, sem semmilyen párt, hogy milyen műsorokat sugároz a televízió, ezt nem tehetik meg, a média független – mutatott rá.

Képviselői hozzászólások

Dunai Mónika (Fidesz) szerint nem szerencsés, hogy a képviselők egyes sajtóorgánumok tartalmát kezdik boncolgatni. Ha valami a médiatörvénybe ütközik, arra megvannak a jogorvoslati formák – tette hozzá.

Az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát lezárta.

Zárszó

Szabolcs Attila zárszavában felhívta arra a figyelmet, hogy a NMHH elnöke nem terjeszthet be törvényt az Országgyűlésnek, ezért nyújtotta be azt a parlamenti testület. Kitért arra is, hogy az önkormányzatok is saját maguk választanak könyvvizsgálót, de az Állami Számvevőszék ettől függetlenül még végezhet szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. Bárándy Gergelynek azt javasolta, hogy a hatóság költségvetésére vonatkozó javaslatait a következő napirendnél ismertesse, mert most zárszámadásról van szó.

Költségvetési bizottság

Szabolcs Attila (Fidesz) a költségvetési bizottság képviseletében előterjesztőként arról beszélt, hogy a médiapiac gyors változásai, a szokások átalakulása közben a közszolgálati médiának is állnia kell a versenyt, s ehhez elengedhetetlen a pénzügyi források biztosítása. Kifejtette, hogy a javaslat négy költségvetést tartalmat: az NMHH-ét, a médiatanácsét, az annak kezelésében lévő előirányzatokat és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapét (MTVA).

A politikus elmondta, hogy az NMHH 35,3 milliárd forintos költségvetéssel számolhat jövőre, ami 3 milliárddal haladja meg a 2016-ost, a médiatanácsra 452,5 millió, a kezelésében lévő előirányzatokra 1 milliárd 54 millió, az MTVA-ra pedig 79,9 milliárd jut. Kiemelte, hogy 2009-hez képest több mint duplájára nőtt a közmédia által gyártott műsorpercek száma, a többletfeladatokat pedig költséghatékonyságot javító intézkedésekkel kívánják megoldani. Példaként hozta, hogy a tervezett 145 fős létszámleépítés jövőre mintegy 300 millió forintos megtakarítást jelent.

Fidesz-KDNP: megalapozott a költségvetés

Dunai Mónika, a Fidesz vezérszónoka összességében megalapozottnak, kiegyensúlyozottnak, kiszámíthatónak és átláthatónak ítélte a költségvetési javaslatot és frakciója nevében támogatásáról biztosította.

A kormánypárti politikus részletesen ismertette a költségvetési sorokat, kiemelve, hogy az NMHH közhatalmi bevételei jelentősen növekednek, többlet várható egyebek mellett a frekvenciadíjakon. A személyi juttatások és járulékok kerete 3,8 százalékkal nő a megnövekedett feladatok miatt – tette hozzá.

Rubovszky György (KDNP) mindenben a Fidesz vezérszónokához csatlakozva a törvényjavaslat elfogadását javasolta és jelezte, hogy frakciójuk támogatja azt.

Fidesz: az állampárt tudja, hogy kell megszüntetni sajtótermékeket

Dunai Mónika (Fidesz) egyetértett azzal, hogy a rádiócsatornáknak minél több magyar zenét kellene sugározniuk. A szocialista Korózs Lajos szavaira reflektálva közölte: az 1990 előtti korszak állampártja nagyon jól tudja, mi az, hogy „kivégezni vagy betiltani" sajtóorgánumokat, illetve hazugsággyárakat üzemeltetni. Visszautasította, hogy bármiféle párhuzamot vonjanak a rendszerváltozás előtti és a mai magyar médiahelyzet között.

A médiumok közül jelenleg a legdinamikusabban a közmédia fejlődik, a többletfeladat pedig többletpénzzel is jár – emelte ki. Példaként említette, hogy az M4 közvetítette a labdarúgó Eb-t, az olimpiát és a paralimpiát, mindehhez pedig többletpénz kellett.

Előterjesztő: nem a költségvetésről szólt a vita

Az előterjesztőként felszólaló Szabolcs Attila a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, hogy műsorszerkesztési elvektől kezdve mindenről lehetett hallani, de az NMHH költségvetéséről nem. Korózs Lajosra utalva úgy fogalmazott: „van egy enyhe bája", amikor egy szocialista képviselő, volt kormánytag, a kultúra szétveréséről beszél, miközben ők zárták be a kisiskolákat, a vasútvonalakat és ők kezdték meg igazából az egészségügy szétverését.


Népszavazás az állami bérplafonról

Igazságügyi bizottság: az Országgyűlésnek kell döntenie


Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője (Fotó: KDNP – archív)

Rubovszky György (KDNP), a népszavazásról szóló országgyűlési határozati javaslatot beterjesztő igazságügyi bizottság elnöke elmondta: testülete egy olyan javaslat mellett döntött, amelynek értelmében lehetőség van a referendum elrendelésére, de elvetésére is. A döntéshez egy módosító javaslatot kell beterjeszteni a határozati javaslathoz.

A határozati javaslat tartalmazza az esetleges költségek összegét is, 4,5 milliárd forintot, amelyet elrendelés esetén az Országgyűlés biztosít.

Fidesz: alacsony lenne a részvétel

Vas Imre (Fidesz) szerint az, hogy a kezdeményező nem tudott 200 ezer támogató aláírást összegyűjteni kérdése mellett, azt vetíti előre, hogy a referendumon igen alacsony lenne a részvétel.

Bírálta a kezdeményezőt, aki nem támogatta a kérdés házszabálytól eltérő támogatását, mert szerinte számára nem különösebben sürgős az ügy.

Közölte azt is: a referendum lebonyolítása 4,5 milliárd forintba kerülne, ami meghaladná azt az összeget, amit az állami cégek vezetői havi 2 millió forint felett kapnak. Vagyis „ha lehet a népszavazás gazdaságosságáról beszélni", az itt nem valósulna meg – mondta. 

A KDNP nem támogatja a javaslat kiírását

Rubovszky György (KDNP) arról számolt be, hogy pártja nem támogatja a referendum kiírását, és mint fogalmazott, reméli, hogy valaki benyújt egy ennek megfelelő módosító javaslatot.

Igazságügyi bizottság

Rubovszky György (KDNP), az igazságügyi bizottság elnöke válaszában szintén azon véleményének adott hangot, hogy ha az emberek számára fontos lenne a feltett kérdés, meglenne ahhoz a 200 ezer aláírás. Az pedig, hogy ez nincs meg, azt bizonyítja, hogy a támogatók egy 8 millió választóval rendelkező országban törpe kisebbségben vannak.

Jakab István levezető elnök az általános vitát lezárta.


Az állami termőföldekről szóló népszavazási kezdeményezés

Rubovszky György (KDNP) az igazságügyi bizottság nevében előterjesztőként kifejtette, hogy a testület nem foglalt állást a földprivatizáció tilalmára vonatkozó, Gőgös Zoltán (MSZP) által indított népszavazási kezdeményezésről, ezért két változatot tártak a Ház elé.

Fidesz: okafogyottá vált a kezdeményezés

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka azt hangoztatta: a héten a parlament elé kerülő, a földárveréseket lezáró törvény okafogyottá teszi a népszavazást. Jelezte, hogy az ellenzék 181 ezer érvényes aláírást tudott összegyűjteni a szükséges 200 ezer helyett.

A kormánypárti politikus különösnek nevezte, hogy egy olyan párt kezdeményezett referendumot, amely október 2-án arra buzdította a választópolgárokat, hogy ne menjenek el szavazni. Ez érdekes erkölcsi kérdéseket vet fel – jegyezte meg.

KDNP: nem kell elrendelni a népszavazást

Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka amellett foglalt állást, hogy nem kell elrendelni a népszavazást. Felidézte azt is, hogy a korábbi fideszes népszavazási kezdeményezéseket nem 200 ezren, hanem 2 millióan írták alá.

A szocialista Bárándy Gergelynek címezve visszautasította, hogy a Kúria nem ellenőrizte az érvénytelen aláírásokat, mint mondta, a végzés rögzíti a formai hiányosságokat és a Nemzeti Választási Iroda álláspontját támasztják alá.

Kormány: az ellenzék nézzen maga mögé!


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kereszténydemokrata parlamenti államtitkára (Fotó: KDNP)

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára az elhangzott bírálatokra reagálva felvetette, hogy az emberek nem érzik a kérdést valódi problémának. A földügyekkel szembeállította a kórházi napidíjról és a vizitdíjról szóló referendumot, ahol messze több ajánlás érkezett a szükségesnél. Maguk mögé kellene nézniük, hogy valóban ott vannak-e az emberek – mondta Gőgös Zoltánnak címezve, és hozzátette: a vidéken élők jó része úgy érzi, hogy jó irányba fordultak a dolgok.

Június 10. lehet a haditengerészek emléknapja

A szerdai utolsó napirendi pont előterjesztőjeként felszólaló Rubovszky György (KDNP) azt kérte, hogy június 10-e a jövőben legyen a magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapja. A képviselő a dátumválasztást azzal indokolta, hogy a Szent István csatahajót 1918. június 10-én süllyesztették el az olasz haditengerészet torpedós motorcsónakjai.


Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezető-helyettese, a napirendi pont előterjesztője felszólal a magyar haditengerészek és a hősi halált halt magyar haditengerészek emléknapjáról szóló általános vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 12-én. (MTI Fotó: Soós Lajos)

A kereszténydemokrata politikus felelevenítette olaszországi látogatásának emlékeit, ahol képviselőtársaival több I. világháborús helyszínt felkerestek, többek között a pulai haditengerészeti kikötő temetőjét is meglátogatták. Hangsúlyozta, hogy a Pulában nyugvó magyar katonáknak semmilyen emlékművet nem állítottak, ezért kérte, hogy 2017. június 10-re állítsák fel az emlékművet.

A kormány nevében hozzászóló Rétvári Bence, az Emmi államtitkára arról beszélt, hogy az I. világháborús frontokon körülbelül 660 ezer magyar katona esett el, a katonai veszteség körülbelül a duplája a II. világháborúsnak. A hadifogságba esettek és a sérültek számával együtt ez a szám eléri a kétmilliót - hangsúlyozta. A centenáriumi megemlékezés-sorozatról és emlékmű-felújításról beszélő államtitkár azt mondta, ebbe beleillik, hogy annak a haditengerészet halottjairól is megemlékezzenek.

Vas Imre (Fidesz) azt mondta, hogy habár június 10-e nem egy győztes csatára emlékeztet, de Magyarországnak mégis kötelessége megemlékeznie azokról, akik életüket áldozták a hazánkért.

Kulcsár Gergely (Jobbik) hangsúlyozta, a határozati javaslatnak nincs olyan pontja, amivel vitatkozni szeretnének és remélik, hogy azt teljes konszenzussal fogadja majd el az Országgyűlés. Egyúttal kérte, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a trianoni határokon túl fekvő magyar hadisírokra.

Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök a vitát lezárta, az Országgyűlés pénteken reggel folytatja tovább a munkáját.