Soltész Miklós és Fritl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselői 2016. október 11-én a parlamentben. (Fotó: Griechisch Tamás)

Soltész Miklós, a KDNP képviselője bejelentette: a kisebbik kormánypárt támogatja az alkotmánymódosítást, amelynek két fontos üzenete Magyarország alkotmányos identitásának védelme, és az, hogy idegen népesség nem telepíthető be az országba. Szerinte a baloldal a népszavazáson létrejött, pártoktól független összefogással megy szembe és a kettős állampolgárságról szóló 2004-es referendum után, most egy újabb nemzeti ügyben nem tud felülemelkedni a saját kicsinyes pártpolitikai érdekein. Dömötör Csaba azt mondta: az ellenzék nem hajlandó felmérni a betelepítés terheit, holott egy bevándorló ellátása 130 ezer forintjába kerül az államnak, ami magasabb, mint a minimálbér összege. Hozzátette: az MSZP jóvá teheti a népszavazáson bemutatott politikai sumákolást, ha megszavazza az alkotmánymódosítást.

Fidesz: melyik a Jobbik igazi arca?

Pócs János, a Fidesz képviselője a Jobbikot bocsánatkérésre szólította fel az október 2-án, a Jászságban tartott két időközi választás kampánya miatt. Feltette a kérdést, hogy vajon melyik a Jobbik igazi arca, az, amelyik gárdistákkal félemlíti meg a kistelepülések lakóit, vagy amelyik néppártnak nevezi magát, vagy amelyik „tegnap kiskutyákat, ma a baloldalt, holnap migránsokat simogat". Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára szerint a Jobbik álságos magatartást tanúsít, hiszen a mostani „cukiságkampányba" nem illik, hogy korábban Vona Gábor, a Jobbik elnöke az iszlámot nevezte az emberiség utolsó reményének, ahogy az sem, hogy 2010-ben gárdamellényben jelent meg a parlamentben és az unióból való kilépés mellett agitált.


Adótitok

Kormány: jobbító szándékú az adótitok fogalmának módosítása

A Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára úgy értékelte, hogy az adókedvezmények folyamatosan megújuló rendszerének kiemelkedő jelentősége van az állampolgárok, a vállalkozások és az adórendszeren keresztül támogatott szervezetek szempontjából, jelentősen hozzájárulnak az ország versenyképességéhez.

Tállai András ismertetése szerint adótitoknak minősül az adózást érintő valamennyi tény, adat, körülmény, határozat, végzés, igazolás vagy más irat.

Közlése szerint a törvényjavaslat ezt az évtizedes szabályt jobbító szándékkal változtatja meg, kissé megújítja, hogy lehetővé tegye egyes adókedvezményekkel, adórendszeren keresztüli támogatásokkal kapcsolatos adatok megismerését.

Hozzátette: jelentős változást nem vezetnek be, csak megőrzik a törvény által eddigi is biztosított védelem szintjét.

Tállai András azt mondta, a javaslat szerint adótitoknak minősül a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az adózó által igénybevett adókedvezmény, jóváírás összege, az adózó által támogatott szervezet neve, valamint a kapott támogatás összege.

Ezen adatok védelmét azzal indokolta, hogy azok alapvetően a magán- és az üzleti szféra körébe tartoznak.

Ismertette azt is, mi nem minősül adótitoknak: nem minősül annak a támogatást nyújtó, felajánlást tevő adózó által az adóévben igénybe vett adókedvezmény, jóváírás összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, valamint a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.

Az államtitkár hangsúlyozta: a törvényjavaslat lehetővé teszi az adókedvezményekre, támogatásokra vonatkozó összesített adatok megismerését, tekintve, hogy ezek az adatok nem tekinthetők üzleti vagy magánszférába tartozóaknak.

Tállai András szerint az adókedvezmények gazdasági szempontból is kiemelt fontossággal bíró lehetőségek és így meg kell teremteni annak feltételeit, hogy legalább ezen adatok egy részének megismerhetősége biztosított legyen.

Mint mondta, az előterjesztés arra is kitér, az állami vagyont kezelő vállalkozások esetében mi nem minősül adótitoknak, például a támogatás adóévben összesített mértéke és az igénybevett kedvezmény összesített mértéke.

Az államtitkár szerint a módosításban meghatározott szigorúbb feltételek és az adatok egy részének megismerhetősége összességében hozzájárulhat az adókedvezmények és az ezek alapjául szolgáló juttatások áttekinthetőségéhez.

Fidesz: minden adókedvezményre vonatkozik a törvénymódosítás

Szűcs Lajos (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy a társaságiadó-törvény (tao) keretében tett felajánlások, támogatások nem képezik az államháztartás részét, az adózók rendelkezési joga szabadon kell, hogy érvényesüljön.

A javaslat „nóvumaként" említette annak meghatározását, mi nem minősül adótitoknak. Hangsúlyozta, bár a vitában elsősorban a sporttámogatásokra vonatkozó adatok megismerésének elvesztését sérelmezik, a szabály általános, nemcsak a sporttámogatások adókedvezményére, hanem bármilyen adókedvezményre vonatkozik.

A törvénymódosítás céljaként azt jelölte meg, hogy megvédje azon magánszemélyek vagy vállalkozók adózói magánszféráját, amelyek például közvetlen juttatás, felajánlás formájában támogatást nyújtanak. Ezek a magánszemélyek vagy vállalkozások azt vállalják, hogy „leteszik a voksukat" bizonyos célok mellett, de arra nem vállalkoznak, hogy döntésük következtében politikai támadások céltáblái legyenek – fogalmazott, majd a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékával kapcsolatos rendszerhez hasonlított az adókedvezményt.

Szűcs Lajos úgy értékelte, a javaslat biztosítja az adózói magánszférához való jogot, amely feltétele a támogató vállalkozások és magánszemélyek, valamint az adókedvezményt igénybe vevők külső körülménytől mentes döntéséhez.

NGM: a javaslat csak egyértelműsíti az adótitok körét

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca adóügyekért is felelős államtitkára az elhangzottakra úgy felelt: amiről az előterjesztés szól, már eddig is adótitok volt, most csak egyértelműsítik ezt, kimondva, hogy nemcsak egy társaság által fizetett adó mértéke, hanem az abból adott kedvezmény, felajánlás összege is adótitok, ahogy az is, ki és kinek nyújtja azt. Az azonban továbbra is ismert lesz, mennyi támogatást kap a sport. Hozzátette: a magyar adórendszerben 51 adókedvezmény szerepel, abból mindössze kettő érint az adózón és az államon kívül harmadik felet is, az 1 százalékos személyi jövedelemadó felajánlások titkosságát azonban senki nem vitatja. Z. Kárpát Dánielnek úgy felelt: nincs külön megállapodás a stratégiai partner cégekkel, az adózás rendjét törvény szabályozza, amely minden adózóra egyformán vonatkozik. Kijelentette, a kormány kész arra, hogy akár az Alkotmánybíróság előtt is megvédje a javaslatot.

Latorcai János (KDNP) az általános vitát lezárta.


Az államfő által megfontolásra visszaküldött kárpótlási törvény

Fidesz: az államfő kifogásait figyelembe vették

Vécsey László (Fidesz) a vitában azt hangsúlyozta, hogy a javaslaton úgy változtattak, hogy az korrigálja az államfő által kifogásolt problémákat. Emlékeztetett: Áder János a többi közt az állami földszerzés részleteit és a védettség alatt álló területek megóvását szorgalmazta.

Fidesz: a szocialistáknak is volt tizenkét évük a helyzet rendezésére

Pócs János (Fidesz) előterjesztőként azt mondta: a szocialistáknak is volt tizenkét évük kormányon, amikor rendezhették volna a kárpótlás ügyét. Azt hangsúlyozta, az államfő kifogásait teljes egészében figyelembe vették.

Miniszterelnökség: állami tulajdonban kell tartani az állami földeket

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára arra mutatott rá, hogy a kárpótlási folyamat lezárultáig a kárpótlásban érintett földek jogalap nélkül vannak termelőszövetkezeteknél, így nem hasznosulnak az állam számára, nem termelnek bevételt. Mint fogalmazott, a kormány megközelítése vagyonpolitikai szempontú. A peres eljárásoknak szerinte soha nem lesz vége, mindig lesz egy kiskapu, ami hosszabbítja azokat. Hozzátette: később a mostani földhasználók is világos szabályok szerint kapnak lehetőséget a földek használatára. Kijelentette azt is: a kárpótlás nemcsak földben történhet.

Fidesz: huszonöt év alatt sem oldódott meg a probléma

Pócs János (Fidesz) előterjesztő válaszul arra mutatott rá: a kárpótlás problémája huszonöt év alatt sem oldódott meg, a kormányoldal azonban szeretné lezárni ezt a fejezetet. Bár a folyamat biztos nem tökéletes – mondta –, az államfő is átnézte a törvényt, megfontolásait pedig figyelembe vették.

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a vitát lezárta.


Változtatással fogadták el az államfő által visszaküldött kárpótlási törvénymódosítást

Nem tartalmazza a köztársasági elnök által aggályosnak tartott részt, vagyis az állami tulajdonszerzés kimondását a kárpótlással összefüggő törvények módosítása – erről határozott a Ház 114 igen és 56 nem szavazati arányban.

Az Országgyűlés első ízben június 7-én fogadta el a jogszabályok megváltoztatását, ám Áder János államfő azt megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak.

A júniusi módosítás azt mondta ki, hogy a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerülnek.

Áder János államfő a visszaküldéskor levelében felidézte a javaslathoz fűzött indoklást, amely szerint annak célja a kárpótlási folyamat lezárása és egyben annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a kárpótlás során visszamaradt termőföldeket a „Földet a gazdáknak" program keretében értékesíthessék. Ennek érdekében a törvény a szövetkezetekről szóló törvényt és az átmeneti szabályokról szóló törvény módosítja, úgy, hogy „a szövetkezeti földalapba tartozó földek kijelölésüket követően az állam tulajdonába kerüljenek". 

A jogszabályt most azzal a változtatással fogadta el a Ház, hogy a szövetkezei törvény hatálybalépéséről és átmeneti szabályairól szóló jogszabályból kimarad az állami tulajdonszerzés kimondása.


Módosította az adótitkokra vonatkozó szabályozást a parlament

Az Országgyűlés kivételes eljárásban az adózó és a támogatott megnevezését, továbbá az egyedi tranzakciók összegét is adótitoknak minősítette az adókedvezmények, jóváírások, a törvényben meghatározott célra nyújtott támogatások, vagy a törvényileg kedvezményezett célok esetében.

A parlament 138 igen szavazattal, 31 nem ellenében fogadta el adózás rendjéről szóló törvényt módosító javaslatot, amelyet a kormány hétfőn nyújtott be a Háznak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslata indoklásában példaként említette, hogy a kultúra támogatásakor adótitoknak számít a támogatást nyújtó adózó megnevezése, az általa egy szervezetnek nyújtott támogatás összege, a támogatott szervezet megnevezése és a támogatott által az egyes támogatóktól külön-külön kapott támogatási összegek.

Ezzel egy időben ugyanakkor a parlament rögzítette, hogy nem minősül adótitoknak az adózók egy adóévben igénybe vett adókedvezményének, jóváírásának összesített mértéke, a támogatott által az adóévben az adózóktól kapott támogatás összesített mértéke, és a támogatott javára az adóévben az adózók részéről felajánlott adó vagy adóelőleg összesített mértéke.


Nemzetközi szerződések kihirdetése

A parlament – egyhangú szavazással – ratifikálta a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás tavaly és idén hozott módosításait, amelyek a kormány szerint formai pontosításokat és csak kisebb tartalmi változásokat jelentenek.

Az Országgyűlés emellett egyhangúlag hozzájárult annak a megállapodásnak a kihirdetéséhez is, amely a magyar és az ausztrál kormány között jött létre az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról.


Ombudsmani és számvevőszéki beszámolókat fogadtak el

Az Országgyűlés kedden elfogadta az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek, valamint az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi tevékenységéről szóló beszámolókat.

A parlament előbbi határozatát 145 igen szavazattal, 24 nem ellenében és 2 tartózkodás mellett, míg utóbbit 115 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hozta.

Székely László, az alapvető jogok biztosa hivatala beszámolójának parlamenti ismertetésekor azt mondta, 2015-ben a korábbi évnél mintegy 50 százalékkal több, 8240 beadvány érkezett hozzájuk, ami egyszerre mutatja szervezetük társadalmi elfogadottságának növekedését, valamint azt is, hogy ennyivel több ember érezte úgy, az ügyében csak az ombudsmani hivatal segíthet.

Domokos László, az ÁSZ elnöke szintén az Országgyűlés ülésén felszólalva úgy fogalmazott, 2015 a „hasznosulás kiteljesedésének éve volt" számukra, mivel aktívan támogatták a parlament törvényalkotó tevékenységét, a jól irányított állami működést, emellett fokozottan éltek a törvények által biztosított jogorvoslati lehetőségeikkel is.


A CETA-val kapcsolatos álláspont

Az Országgyűlés 102 igen szavazattal, 33 nem és 33 tartózkodás mellett elfogadta azt az országgyűlési határozatot, amely az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada között az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi Megállapodás (Comprehensive Economic and Trade Agreement – CETA) aláírásával kapcsolatos álláspontot tartalmazza.

A kormány által beterjesztett eredeti javaslatot a törvényalkotási bizottság javaslatára úgy módosította a parlament, hogy nem hagyta jóvá a CETA tagállami hatáskörbe tartozó rendelkezéseit ideiglenesen alkalmazzák.

Az hogy, hogy az egyezmény megfelel a korábban rögzített követelményeknek (nem veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá nem tartalmaz antidemokratikus vitarendezési eljárást), az Országgyűlés külön eljárásban vizsgálja meg.


A nemzetközi bűnügyi együttműködéssel összefüggésben módosítottak törvényeket

Elfogadta a parlament az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, valamint egyes büntetőjogi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosítását. A törvényjavaslat – amelyet 116 igen, 6 nem  és 51 tartózkodó szavazattal hagytak jóvá - hat jogszabályt módosít, és annak elfogadásával Magyarország uniós kötelezettségének tett eleget.

A javaslat indoklásában kiemelték, hogy bevezetnek enyhébb kényszerintézkedéseket (a letartóztatás helyett elrendelhető ideiglenes kiadatási, illetve átadási házi őrizetet és ideiglenes kiadatási, illetve átadási lakhelyelhagyási tilalmat), amelyek érintik mind az európai, mind a nemzetközi elfogatóparancs intézményét. Az enyhébb kényszerintézkedések esetén is kötelező lesz a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazása.

Az európai elfogatóparanccsal összefüggésben biztosítják azt is, hogy ha megtagadják egy magyar állampolgárral szemben büntetés-végrehajtás érdekében kibocsátott európai elfogatóparancsot, az ne eredményezze a büntetőigény érvényesítésének ellehetetlenülését.

Módosult a büntető törvénykönyvben a közösség elleni uszítás tényállása. Az indoklás szerint az Európai Bizottság úgy látta, hogy a magyar szabályozás nem megfelelő, ezért hogy Magyarország elkerülje a vonatkozó uniós irányelv nem megfelelő átültetése miatti kötelezettségszegési eljárást, a bizottság észrevételeire reagálva módosították a tényállást.

Az új szabályok szerint nem csupán azt büntethetik, aki gyűlöletre, hanem az is, aki erőszakra uszít, és nem csupán egy csoporttal, hanem annak egy tagjával szemben is.


Átvezették a jogszabályokon a háttérintézményi változásokat

A parlament 132 jogszabályon vezette át a háttérintézményi változásokat, erről 114 igen szavazattal, 34 nem és 23 tartózkodás ellenében döntöttek a képviselők. A kormány júniusban a gyors és hatékony ügyintézéssel és a magasabb szakmai színvonallal indokolta 90 szervezet tevékenységének felülvizsgálatát és – szervezetalkotási szabadságával élve – döntött közel 50 központi költségvetési szerv, minisztériumi háttérintézmény megszüntetéséről jogutódlással vagy anélkül szeptember 1-jével, illetve 2017. január 1-től és március 31-től.

A stratégiai, szakmai irányítási, jogszabályalkotáshoz kapcsolódó feladatokat a tárcák vették, illetve veszik át, a hatósági feladatok pedig területi szinten a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz, helyi szinten pedig a járási illetve kerületi hivatalokhoz kerülnek.


Szigorítottak a szélerőművek létesítésének szabályain

Szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az Országgyűlés az ipari méretű szélerőművek és szélerőmű-parkok építésének, használatba vételének szabályozását. Az erre vonatkozó módosítást 113 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el a parlament.

A jogszabály-módosítást a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy teljesítményük nagy mértékben függ a pillanatnyi időjárástól és ez a teljesítmény-ingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell – magyarázta.

A jogszabályban egyúttal megtiltották, hogy világörökségi és természetvédelmi területeken ilyen típusú létesítményeket állítsanak fel.


A kormány lehetőséget kapott alapítványok létrehozására 

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a kormány alapítványokat hozzon létre külön törvény felhatalmazása alapján. A parlament ezzel egy időben döntött arról is, hogy az első ilyen közhasznú testület a Habsburg Ottó Alapítvány lesz.

A parlament 115 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadta el az államháztartási törvény módosítását, fideszes és kereszténydemokrata képviselők javaslatára.


Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke (Fotó: KDNP)

Az előterjesztők, köztük Lázár János (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) indoklásukban emlékeztettek, a kabinet jelenleg nem jogosult alapítványokhoz történő csatlakozásra, továbbá azok alapítására sem.

A törvénymódosítás rövidíti a kormány által alapított alapítványok nyilvántartásba vételének határidejét, és felhatalmazza a kabinetet, hogy kijelölje az alapítói jogok gyakorlására jogosult személyt.

A Ház ezzel párhuzamosan – ugyanezen kormánypárti képviselők kezdeményezésére – 115 igen szavazattal, 27 nem és 29 tartózkodás mellett elfogadta a Habsburg Ottó Alapítvány létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amely így az első kabinet által létrehozott köztestület lett.

Az erről szóló jogszabály alapján az alapítvány feladata Habsburg Ottó szellemi örökségének méltó módon történő kezelése, valamint hagyatékának történelmi jelentőségű részének egységes gyűjteménybe rendezése lesz.


Trócsányi: a közigazgatási reform megkoronázása a közigazgatási eljárásokról és perrendtartásról szóló javaslat

A közigazgatás reformjának megkoronázásaként a közigazgatási hatósági eljárásokat és a közigazgatási bíróságok eljárásait szabályozzák újra az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló javaslatok – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a törvényjavaslatok általános vitájában.

Trócsányi László jelezte: mindkét tervezet kidolgozásában részt vett egy-egy, a tudomány, az igazságszolgáltatás, a központi és a kerületi közigazgatás képviselőiből álló kodifikációs bizottság, majd az elkészült dokumentumokat 2016 áprilisában társadalmi vitára bocsátották.

Felidézte: 1949-ben megszűnt Magyarországon a közjogi bíráskodás, a szocialista időszak megtörte ennek hagyományait, így a közel 50 éves kihagyás miatt a közjogi bíráskodás kultúrája nem rendelkezik olyan háttérrel, mint a civil vagy a büntetőjogi bíráskodás. Hozzátette: 1991 óta számos szervezeti változtatás következett be, a közigazgatási pereket különböző fórumokhoz telepítették, így állandóságról "nem nagyon beszélhetünk" az elmúlt 25 évben. Mint mondta: a közigazgatási jog területén sem volt állandóság, a közigazgatás eszközrendszere, szervezetrendszere és működése is a hatalmas változásokon esett át, így ezekre tekintettel szükséges a közigazgatási eljárásjog és perjog megújítása.

Hangsúlyozta: a közigazgatási hatósági eljárások és a perjog egymással szorosan összefügg, egymás kiegészítve működnek, egyben alkotják a jogvédelmi hálót és egyfajta egyensúlyi helyzetben állnak. Szerinte mára eljutottunk oda, hogy új egyensúlyi helyzetet kell teremti a két eljárásjog között, ezért párhuzamosan folyt a két javaslat kidolgozása. Úgy vélte: a két javaslat együtt, rendszerszerűen megújítva biztosítja a közigazgatás törvényes működését és az ügyfelek tisztességes eljárásokhoz való jogának érvényesülését.

A miniszter részleletesen ismertette a két törvényjavaslatot. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló javaslatból azt emelte ki: az új szabályozás közérthetőbb és áttekinthetőbb lesz az ügyfelek és ügyintézők számára is, hiszen az új törvény terjedelemben negyede lesz a most hatályos közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvénynek, amelyet szinte minden rendelkezését módosították már 2004-es elfogadása óta. A javaslat jövőbe mutató, jelentős újításának nevezte a sommás eljárási forma létrehozását, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy 8 napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntéshozatali eljárásban pedig 1 napon belül dönt a hatóságnak – tette hozzá.

Elmondta: mivel a jelenlegi 21 napos ügyintézési határidő ésszerűen tovább nem csökkenthető, ezért a javaslat 60 napos bruttó ügyintézési határidőt hoz létre, ami csak az ügyfél mulasztása miatt hosszabbodhat meg.

Kiemelte: a javaslat hatékonyabbá teszi a sok hatóság közreműködését feltételező eljárásokat egy főhatóság kijelölésével, így például gyermek születésekor elég lesz egy hatósággal felvenni a kapcsolatot, az anyakönyv, a lakcímkártya, az adókártya és a családtámogatás igénybe vétele miatt. A javaslat így valódi egyablakos ügyintézést tesz lehetővé az ügyek széles spektrumában – hangsúlyozta. A javaslat a jogorvoslat témakörében lehetőséget ad arra, hogy a döntéshozó hatóság érdemben megvizsgálja és maga orvosolja a törvénysértést.

A miniszter a közigazgatási perrendtartással kapcsolatban fontos újításnak tartotta a büntető és polgári ítélkezésben már bevett differenciált hatáskör telepítés bevezetését. Mint mondta, a kiemelt jelentőségű ügyek elsőfokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak és e körbe sorolja a tervezet az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási pereket, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási pereket, a köztestületekkel kapcsolatos pereket és egyes választási jogvitákat.

A szakmaiság emelése érdekében a tervezet visszaállítja a tanácsban való eljárás elsődlegességét, de figyelembe veszi az ügyek eltérő súlyát is. A tervezet ezért az eredeti egyesbírói hatáskörök szabályozásával lehetővé teszi, hogy differenciáltan, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró járjon el a perben, egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a tanács is elrendelhesse az ügy egyesbíró elé utalását – foglalta össze a javaslat rendelkezéseit.


Fidesz: erősítik a jogállamot a javaslatok

Répássy Róbert (Fidesz) szerint a jogállamiságot erősítő, a közigazgatási ügyek bírói felülvizsgálatát szélesítő javaslatokról van szó, támogatni fogják azokat.

Rögzítette, a törvényjavaslatoknak nem tárgya a közigazgatási bíróságok hatásköre.

Szerinte az új közigazgatási rendtartással rövidebb, egyszerűbb és végrehajthatóbb lesznek a szabályok.

Beszélt arról, hogy az ügyfél nyilatkozata ellentétes bizonyíték hiányában elsődleges bizonyítási eszközé válhat, és arról is szólt, hogy erősítik a hatóságok együttműködését.

Répássy Róbert kitért arra, ha a javaslatot elfogadják, csak nagyon kivételes esetben lehet kizárni a bírósági felülvizsgálatot. Az is lehetővé válik, hogy a hatóság a keresetlevél alapján maga orvosolja a döntését. Megjegyezte, a bíró a jövőben nem csak kivételesen változtathatja meg a jogszabálysértő közigazgatási döntést.

Elmondta azt is, hogy a perrendtartásba kerülnek az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos normakontroll szabályai.

KDNP: a két javaslat bevárja a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt


Rubovszky György, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője (Fotó: KDNP)

Rubovszky György (KDNP) emlékeztetett arra, hogy szeptember 2-án ötpárti egyeztetés volt ezen két törvényjavaslatról és a közigazgatási bíráskodás szervezeti kialakításáról, azon az MSZP nem vett részt. Hozzátette: pénteken ismét lesz egyeztetés a közigazgatási bíróságokról, és remélhetőleg eldől a kérdés, mi lesz ezzel a javaslattal.

Elmondta, az kétségtelen, hogy ez a két törvényjavaslat arra épít, hogy egységes rendszert hozzanak létre a harmadik törvény elfogadásával. Jelezte, a zárószavazással bevárják a közigazgatási bíróságról szóló törvényjavaslatot.

Kitért arra, ma 20 közigazgatási és munkaügyi bíróság működik az országban, évente 15 ezer pert bonyolítanak. Hozzátette: ebből a 20-ból hét regionális bíróságot hoznának létre, úgy, hogy akik ma a közigazgatási bíróság bírói és a jövőben is szeretnék ezt a tevékenységet folytatni, azok automatikusan mehetnek át az új közigazgatási regionális bírósághoz.


Fidesz: cél az orvosképzés versenyképességének megőrzése

A magyar orvosképzés versenyképességének megőrzése érdekében van szükség a gyakorlóhelyek számának, kapacitásának növelésére, vagyis arra, hogy a klinikák mellett egyéb, a javaslatban egyetemi kórházként szereplő intézményeket is bevonjanak abba – mondta az előterjesztők nevében Pósán László (Fidesz), rámutatva: a külföldi orvostanhallgatók magyarországi képzése évente mintegy 35 milliárd forintos bevételt jelent. Ismertetése szerint, mivel a banális eseteket nem a klinikákon kezelik, így azokkal a hallgatók ritkán találkoznak.

Emellett az egyetemi kórházak kategóriájának létrehozása hierarchikus rendet hozna az egészségügyi ellátórendszerbe.

A klinikák mellett eddig is léteztek oktató kórházak – ismerte el a politikus –, de azt mondta: azok rendszere a gyakorlatban nem működött, mert nem volt életszerű, hogy egy Budapesten tanuló hallgató Sopronban gyakornokoskodjon. Ezen intézmények ráadásul nincsenek felkészülve a nem magyar nyelven tanuló diákok fogadására.

Közölte: nem az egyetem szuverén döntése lesz, hogy mely gyógyító helyből lesz egyetemi kórház, ezt kormányrendelet határozza majd meg az illetékes miniszter jóváhagyásával, szigorúan figyelembe véve az egészségügyi ellátórendszer egészét.


EMMI: szükséges az egyetemi kórházak létrehozása

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) államtitkára szintén szükségesnek ítélte az egyetemi kórházak kategóriájának létrehozását.

Ismertette azt az elemzést, amelyet a világ legszínvonalasabb tizenöt orvos képző egyetemével kapcsolatban végeztek arról, mi emelte ki ezen intézményeket. Kiderült: az egy hallgatóra jutó esetek vagy kórházi ágyak száma Magyarországon elmarad ezektől, ahogy a képzésbe bekapcsolódó egészségügyi dolgozók száma is, vagyis a képzés színvonalában kiemelkedő fontosságú az oktatási-kutatási háttér.

Megerősítette: valóban szükség van a portfólió szélesítésére a gyakorlat során.


KDNP: számos problémára választ ad az előterjesztés

Harrach Péter (KDNP) kijelentette: az előterjesztés az egészségügy sok problémájának egy részét kívánja orvosolni. Sorolta a már eddig rendezett ügyeket, a bérrendezésről, a praxisdíj növeléséről, a védőnők juttatásainak emeléséről, de arról is, hogy az állam ismét készséget mutat a kórházak adósságrendezésére. Leszögezte ugyanakkor: ezt a végtelenségig nem lehet csinálni, így az előterjesztés szerinte erre is választ ad.

Kijelentette: magas szintű az orvosképzés, és a külföldi hallgatók oktatásának előnyei is fontos szempontot jelentenek.

Az egyetemi kórház a betegút-menedzsment optimalizálását jelenti – szögezte le.

Felmerül az orvostársadalomban az egyetemi kórházak önállóságának kérdése is, a túlzott központosítástól is tartanak az intézmények, amelyek igazgatói egyeztetést szeretnének – közvetítette félelmeiket a képviselő.


Államtitkári reagálás

Palkovics László oktatási államtitkár az elhangzottakra reagálva közölte: a felsőoktatás fejlesztésének egyik fontos elemét, az orvosképzés fejlesztését tartalmazza az előterjesztés.

Ennek egyik eleme a külföldi hallgatók itt tartása. A másik eleme, hogy a gyakorlati képzésen javítsanak, most ugyanis nem tudnak elegendő mértékű ilyen képzésen részt venni a hallgatók.

Kitért arra, hogy 2010-ben 755-en kértek engedélyt külföldi munkavégzésre, míg 2015-ben 393-an, tehát a tendencia csökkenő. Ugyanakkor a kedvezőtlen korfa és a külföldre távozók miatt az orvosok pótlása mindenképpen feladat – mutatott rá. Szólt arról is, hogy az ellátórendszer 17-18 százaléka ma a klinikákon található, s fontos ennek a portfóliónak a szélesítése. Jelenleg a négy klinika tartozásállománya 2,5 milliárd, működésük stabil.

Hozzátette: a javaslat egyeztetett álláspontot tartalmaz.


Pósán László (Fidesz) előterjesztőként kiemelte: azért ők adták be a javaslatot, mert Debrecenből indult a kezdeményezés. Itt a megyei kórház és a klinika egy városon belül van, és a Kenézy-kórházban egyaránt működnek klinikai oktatók, tanszékek, régi hagyománya van az együttműködésnek, a jogszabályi feltételek azonban sokszor ezt akadályozták. Ezt követően a tárca javaslatára általánossá tették az előterjesztést. Azért van szükség erre az új jogi kategóriára, mert így nem lesz összekeverhető a klinikákkal. Az egyetemi kórház nem tartozna a klinika alá – jelezte. Ha az orvosképzés gyakorlati oldalát meg tudják erősíteni, az visszaköszön majd az alapellátásban is – tette hozzá a fideszes politikus.

Az elnöklő Jakab István az általános vitát lezárta.


Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény

Kormány: új szabványok szükségesek

Az uniós szabványok alkalmazásának kötelezettségével indokolta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását. Csepreghy Nándor fontos versenyképességi tényezőként hivatkozott erre, kifejtve: a lépés segíti a gyártót, a forgalmazót, a tervezőt és a kivitelezőt.

Az államtitkár értékelése szerint a jelenlegi szabványok egy része korszerűtlen, nem felel meg a minőségi követelményeknek, miközben befolyásolja az élet- és vagyonbiztonságot.

Kifejtette, hogy a szabványok megalkotásáig építési műszaki irányelvek az irányadóak, amelyeket tízévente felül kell vizsgálni. Szavai szerint ezzel egyidejűleg kormányhatározattal orvosolják a műszaki előírások hiányosságait.

Csepreghy Nándor a javaslat támogatását kérte.

Fidesz: a módosítás halaszthatatlan feladat

Bányai Gábor, a Fidesz vezérszónoka halaszthatatlan feladatnak nevezte a terület felülvizsgálatát és az uniós szabványok alkalmazását. Kifejtette, hogy noha azok alkalmazása önkéntes, a beruházók előírhatják, s vonatkozhat egyebek mellett az építőanyagokra, a technológiákra és az építési szerkezetekre. Fontosnak nevezte a műszaki irányelvek kidolgozását is, ahol nem szükséges szabványt alkalmazni.


A kormány nyitott a módosításokra

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára zárszavában közölte: a kormány nyitott a módosító javaslatokra. Értékelése szerint a módosítás ösztönzi a beruházásokat és csökkenti a bürokráciát.

Jelezte: a befolyás kizárása érdekében Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter teljes transzparenciát, nyílt kamarai egyeztetéseket kért.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az általános vitát.


A kormány az új típusú dohánytermékeket is trafikokba terelné

Csepreghy Nándor ismertette azt a törvényjavaslatot, amely előírná, az elektromos cigaretta mellett csak koncessziós dohányboltban lehet majd forgalmazni több új típusú dohányterméket, például a most teret hódító, hevítéssel működő dohánytermékeket, illetve a dohányt is tartalmazó patronos termékeket.

Az államtitkár kiemelte, a 2013 óta működő dohány-kiskereskedelmi rendszer továbbra sem szorul érdemi változtatásra, ezért mindössze az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. jogosítványainak kiterjesztése és néhány technikainak minősülő szabály pontosítása történik meg.

A dohány-kiskereskedelmi ellátó rendszerről egy évvel a bevezetés után megállapítható, hogy beváltotta a hozzáfűzött reményeket – fogalmazott a kormány képviselője, megjegyezve, a kabinet egyeztetést is folytatott az Európai Bizottsággal a dohányellátó működésével összefüggő garanciális szabályokról, a brüsszeli testület pedig néhány javaslattal élt annak érdekében, hogy a dohányellátó versenysemlegesen működhessen. Csepreghy Nándor szerint ezek a változtatások nem befolyásolják érdemben a dohányellátók működését, de segítségükkel hosszabb távra is nyugodt, kiszámítható piaci körülmények teremthetőek.

A Fidesz nevében László Tamás biztosította frakciója támogatásáról a kabinetet, a felszólaló szocialista és jobbikos képviselők ugyanakkor nem támogatták a módosítást.

Csepreghy Nándor kijelentette, a kormány annak örülne, ha a teljes lakosság leszokna a dohányzásról, még akkor is, ha ebben az esetben nem lenne adóbevétele a dohánytermékek forgalmából.

Az ülés vezetését átvevő Lezsák Sándor lezárta a javaslat általános vitáját.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően Lezsák Sándor bezárta az ülésnapot. A parlament szerdán reggel folytatja munkáját.