Szijjártó Péter: nem engedünk az Európai Bizottság zsarolásának

A magyar kormány zsarolásnak és európaiatlan magatartásnak tekinti, hogy az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást kíván indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem hajlandóak végrehajtani az illegális bevándorlók kötelező betelepítéséről szóló kvótadöntést – jelentette ki Szijjártó Péter. Hangsúlyozta: nem engednek a hatáskörein jóval túlterjeszkedő EB zsarolásának, nem engedik meg, hogy bárki illegálisan Magyarország területére lépjen.

Kijelentette, még az Európai Bizottság sem veheti el a tagországoktól azt a jogot, hogy mindenki maga döntse el, kit akar beengedni a saját országába, kikkel akar együtt élni és kikkel nem.

A miniszter elmondta, a magyar kormány az Iszlám Állam teljes legyőzése érdekében azt javasolja, hogy a globális koalíció többi résztvevőjéhez hasonlóan Magyarország is növelje a hozzájárulását. Hozzátette: az eddig 150 fős katonai kontingens 200 főre növelését javasolják, valamint kezdeményezik területi mandátum kiszélesítését Irak egész területére.

Képviselői felszólalások

Németh Zsolt (Fidesz) szerint a terrorizmus elleni küzdelemnek sajnálatos megnyilvánulása az, hogy az Európai Parlament H. Ahmedet védi, amikor súlyos problémák vannak a Közel-Keleten. Az EU válságjelenségei sorába felvehetik a betelepítési kvótákkal kapcsolatos megrögzött álláspontot is – hangoztatta. Szerinte az elleni küzdelmet úgy lehet folytatni, ha Magyarország kellő támogatást kap regionális partnereitől. Az Iszlám Állam elleni fellépéssel kapcsolatban a kormány javaslatát rendkívül előremutatónak nevezte, azt szerinte józan és megfontolt erő nem ellenezheti, ezért értetlenül állt a szocialisták álláspontja előtt. Szerinte ha nem szüntetik meg a terrorizmus okait, akkor nem lehet az ellen hatékonyan fellépni.

Firtl Mátyás (KDNP) támogatásáról biztosította a kormányt abban, hogy a magyar emberek szabadságát megvédje. A terrorizmussal szemben zéró toleranciát kell alkalmazni – hangoztatta.

A KDNP támogatja a kormányt a családok támogatásában


Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Szászfalvi László (KDNP) a tavaszi ülésszak legfontosabb ügyének a magyar családok védelmét és támogatását nevezte. Közölte: a KDNP támogatta és a jövőben is a támogatni fogja a nyugdíjasokat, gyermekeket és családokat segítő intézkedéseket.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint míg 2010 előtt a viták megszorításokról, egyhavi bér elvételéről, vizitdíjról, kórházi napidíjról szóltak, most arról, hogy melyik ágazatban milyen ütemben legyen béremelés, és mennyivel több embernek van segély helyett munkajövedelme. Kiemelte: idén szeptember 1-jétől minden általános iskolás ingyen kapja meg a tankönyvcsomagját.

Fidesz: 25 éves az európai ügyek bizottsága

Hörcsik Richárd az európai ügyek bizottságáról emlékezett meg annak 25 éves jubileuma kapcsán. Mint mondta, Közép-Európában elsőként jött létre ilyen testület, s a bizottság hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország ma az unió teljes jogú tagja. A fideszes képviselő történelmi jelentőségűnek nevezte az első magyar elnökség parlamenti „dimenzióját". Rámutatott: a testület is szerepet játszott az első magyar elnökség sikerében. Kitért arra is, hogy Brüsszel központosító politikája ellen fel kell lépni, majd megjegyezte: az Országgyűlés az elmúlt években hat brüsszeli jogalkotási tervezettel szemben fogalmazott meg kifogást. Takács Szabolcs államtitkár szintén kiemelte a testület magyar uniós tagságban és magyar elnökségben játszott szerepét, majd kitért arra: az Országgyűlés ezen a testületen keresztül gyakorolja ellenőrzését a kormány és az unió jogalkotási folyamatai felett. Az Országgyűlés és a bizottság továbbra is számíthat a kormány támogatására a nemzeti ügyek védelmében – jelezte az államtitkár.


Határozathozatalok

Elfogadták az ÁSZ 2016-os beszámolóját

Az Országgyűlés 130 igen, 61 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2016-os szakmai tevékenységéről és az intézmény működéséről szóló beszámolót. Warvasovszky Tihamér ÁSZ-alelnök a parlamenti vita kezdetén azt mondta, a számvevőszék 2016-ban 260 jelentést hozott nyilvánosságra, az ellenőrzések hasznosulása érdekében több mint 2200 intézkedési kötelemmel járó javaslatot fogalmazott meg és további 169 figyelemfelhívó levelet küldött az ellenőrzött szervezeteknek, a feltárt szabálytalanságok, hiányosságok kijavítása, valamint a beazonosított kockázatok csökkentése érdekében. Az ÁSZ az ellenőrzési tapasztalatok alapján négy, közpénzügyeket érintő szabályozási terület felülvizsgálatát javasolta az önkormányzatok adósságrendezésével, a közvagyonnal való gazdálkodással, a közérdekű adatok közzétételével és a független könyvvizsgálattal kapcsolatban.

Elfogadták a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt

Elfogadta a parlament a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 igen, 44 nem és 24  – jobbikos – tartózkodó szavazatot kapott. A szavazásnál a független Szabó Tímea az ülésterem közepén a jogszabály elleni tiltakozásul a Norvég Alap által támogatott civil projektek listáját mutatta fel. Az ülésvezető Latorcai János jelezte, hogy a politikus megzavarta a szavazás rendjét, amiről tájékoztatni fogja Kövér László házelnököt.

A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, 7,2 millió forintot. Az adatok nyilvánosak lesznek, az érintetteknek pedig a bejelentés után fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott – a médiatörvény szerinti – sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. A most elfogadott törvény szerinti kötelezettségeit nem teljesítőket ügyész szólítja fel arra, hogy tegyenek eleget az előírásoknak. Ha az ismételt felhívás is eredménytelen, az ügyész bírság kiszabását kezdeményezi a bíróságnál. A Velencei Bizottság javaslata nyomán hagyták el a törlés lehetőségét a szankciók közül. A külföldről támogatott szervezetek köréből akkor lehet kikerülni, ha egymást követő két adóévben nem érik el a törvényi támogatási szintet.

Elfogadták az új büntetőeljárási törvényt

A büntetőeljárásról (Be.) szóló új törvény szerint a jövőben az ülnökök részvétele az ítélkezésben csak szűk körben marad meg, a kihallgatásokhoz, meghallgatásokhoz telekommunikációs eszközöket is igénybe lehet venni. A bűncselekmények felderítése, bizonyítása érdekében folytatható titkos információgyűjtés szabályait is ez a jogszabály tartalmazza. Az Országgyűlés 154 igen, 10 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati előterjesztés minősített többséget igénylő rendelkezéseit. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat egyes részeinek elfogadása kétharmados támogatást igényelt. A törvény 2018. július 1-jén lép hatályba. Az új kódex bevezeti a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények kategóriáját, ilyen lehet például a költségvetési szerv sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, illetve a bennfentes kereskedelem, vagy a piramisjáték szervezése. Ezekben az ügyekben a törvényszék ítélkezik, három hivatásos bíróból álló tanácsban. Az ülnökök ezentúl csak a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban, valamint a katonai büntetőeljárásban vesznek részt.

Módosították a titkos információgyűjtés szabályait

A parlament 154 igen, 39 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosítását. Az új büntetőeljárási törvényben rögzítették: a bűnüldözési célú titkos információgyűjtés olyan különleges, leplezett tevékenység, amely a büntetőeljárásnak képezi szerves részét, vagyis információk mellett eredendően bizonyítékok megszerzésére is irányul. Bevezettek egy, a nyomozást megelőző új eljárási szakaszt, az előkészítő eljárást, ennek szabályait is tartalmazza a most elfogadott jogszabály. A büntetőeljárás főszabály szerint továbbra is bűncselekmény gyanúja alapján indul. „A büntetőeljárás proaktív képességének elősegítése érdekében" azonban az előkészítő eljárással lehetőség lesz előzetes felderítésre, amelynek célja a bűncselekmény gyanújának megállapítása, illetve kizárása. Ezt a tevékenységet eddig az ágazati törvények szabályozták, a jövőben azonban csak  büntetőeljárási törvény szerint járhatnak el az érintett szervek. A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításával megváltozik a bűncselekmények sértettjeinek kielégítési sorrendje: a sértett kártérítési igénye megelőzi az állami igényeit, például a bűnügyi költség behajtását.

Bővíti iraki misszióját a Magyar Honvédség

Meghosszabbítja és növeli hozzájárulását a magát Iszlám Államnak nevező terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció munkájához Magyarország. A Magyar Honvédségnek az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való további részvételéről szóló – a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát igénylő – határozati javaslatot 133 igen, 61 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az indítványt a kormánypárti képviselő mellett három független képviselő – Fodor Gábor (Liberálisok), Szabó Szabolcs és Szelényi Zsuzsanna (Együtt) – is támogatta. Az Országgyűlés a döntéssel hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Honvédség az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciós műveletek elősegítése érdekében egy legfeljebb 200 – váltási időszakban 400 – fős, a szükséges technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingenst állomásoztasson az Iraki Köztársaság területén. A kontingens partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lát el 2019. december 31-ig.

Szeptembertől állami tulajdon lesz az V. kerületi Vértanúk tere

A parlament elfogadta az egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Répássy Róbert, Halász János és L. Simon László fideszes képviselők által benyújtott előterjesztés egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit 153 igen, 40 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők. A javaslat kétharmados többséget igénylő része nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Ez a nemzeti vagyonról szóló törvényt módosította volna annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó vagyonelemek körét bővítse további Kossuth Lajos téri szobrokkal. A törvény szerint szeptembertől ingyenesen az állam tulajdonába kerül az V. kerületi Vértanúk tere „a méltó megemlékezések feltételeinek biztosítása mint örökségvédelmi állami feladatok ellátása érdekében". A terület vagyonkezelője az Országgyűlés Hivatala lesz. Az indoklás szerint az állami tulajdonba vételre azért van szükség, mert a Vértanúk tere a mellette lévő Kossuth Lajos térrel városszerkezetileg egységet képez, és így a Vértanúk terének régóta szükséges rekonstrukciója is megtörténhet. A jövőben az Országház és környéke mint kiemelt nemzeti emlékhely magában foglalja az Országházon, a Kossuth téren, a Földművelési Minisztérium és a Néprajzi Múzeum épületén, valamint az id. Antall József rakparton kívül a Vértanúk terét is.

A Kossuth tér felújítása előtt a téren álló, majd a II. kerületi Nagy Imre téren felállított Forradalom Lángja nevű emlékmű ingyenesen a fővárosi önkormányzat tulajdonába kerül szeptembertől. A törvény szerint a kiemelt nemzeti emlékhely, valamint a környezetében lévő ingatlanok területe településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló területnek minősülnek ezentúl. A településkép-védelmi környezetet kormányrendeletben határozzák meg a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság javaslata alapján vagy véleményének kikérésével. A kormány a nemzeti emlékhelyre és környezetére is rendeletben állapíthatja meg a beépítési szabályokat, valamint az ezekkel összefüggő sajátos építésügyi és örökségvédelmi szabályokat. Ha valaki határidőre nem teljesíti az egyedi településképi követelményeket, 10 millió forintig terjedő településkép-védelmi bírságot kaphat.

Állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról

Az Országgyűlés 159 igen, 38 nem szavazattal elfogadta az egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló – kétharmados többséget igénylő – törvényjavaslatot. Ez alapján több egyház is ingyenesen jut állami ingatlanhoz kulturális, hitéleti, nevelési, oktatási, szociális feladatai elősegítése érdekében. Az Egri Főegyházmegye megkapja az érseki palota alatti pincerendszert. Miskolcon az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába kerül a zsinagóga melletti ingatlan. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye által fenntartott esztergomi kollégium és általános iskola épülete az egyházmegye tulajdonába kerül. A Don Bosco Szalézi Társasága a főváros IV. kerületében, az Árpád utcában kap meg egy ingatlant. A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Budapest VIII. kerületében, a Múzeum utca és az Ötpacsirta utca sarkán lévő Károlyi-palotát kapja meg szeptembertől, hogy megfelelő helye legyen a liturgia gyakorlására és az egyház irányítására.

A jogtanácsosok egy részének is be kell lépnie az ügyvédi kamarába

Be kell lépniük az ügyvédi kamarába azoknak a jogtanácsosoknak, akik a jövőben jogi képviseletet vagy okiratok ellenjegyzését kívánják ellátni – ez az egyik legfontosabb újdonság a parlament által elfogadott, az ügyvédi tevékenységről szóló új törvényben. Az Országgyűlés 130 igen, 3 nem szavazattal és 61 tartózkodás mellett fogadta el az 1998-as ügyvédi törvényt felváltó jogszabályt. A törvény lépcsőzetesen lép hatályba: egyes rendelkezései már a kihirdetését követő nyolcadik napon, a legnagyobb része azonban csak jövő év január 1-jén.

Esélyegyenlőségi szabályok módosulnak az oktatásban

A nemzetiségi oktatásnak az állami oktatással megegyező színvonalúnak kell lennie, illetve meg kell felelnie az oktatásra előírt törvényi feltételeknek. Ez nem pusztán oktatási követelmény, hanem az egyenlő bánásmód alkotmányos alapértékének garanciája – a többi közt ezt mondja ki az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőségről szóló törvény módosítása, amelyet 135 igen, 28 nem és 30 tartózkodó szavazattal fogadott el a Ház. A törvény a jövőben sajátos rendelkezéseket ír elő az egyidejűleg vallási és nemzetiségi oktatásra. Az ilyen oktatásnak mindkét érintett oktatási fajta szabályait be kell tartani. A változtatás célja az is, hogy az oktatás semmilyen formája ne vezessen tiltott megkülönböztetéshez a tanulók származása alapján, így azt kimondja a vallási meggyőződésen alapuló oktatásra is.

Növekedhet az igazságügyi alkalmazottak illetménye

Növekedhet az igazságügyi, vagyis a bírósági, ügyészségi alkalmazottak illetménye, miután az Országgyűlés 153 igen és 40 nem szavazattal elfogadta az erről szóló javaslatot. A változtatás elsősorban a középfokú végzettségűek, a fogalmazók, a titkárok, az írnokok, szakértők, szakértőjelöltek és technikusok elvándorlását kívánja megállítani. Új, sávos illetményrendszert vezetnek be számukra, amely nem jelenthet kisebb keresetet a korábbinál. Ezen belül lehetőség lesz a teljesítményarányos bérek megállapítására vagy akár jutalom kifizetésére, az intézmények számára pedig bértömeg-gazdálkodásra. Ezzel egyidejűleg megszűnik a jelenlegi pótlékok nagyobb része, azok beépülnek a sávos rendszerbe, ahogy a cafeteria is. A sáv alsó határa szerinti illetmény minden oda tartozónak alanyi jogon jár majd, a sávhatárok a szolgálati idővel arányosan emelkednek, a bírói jogkörben eljáró kijelölt titkárok számára pedig biztosított lesz a sávjuk felső határa szerinti bérezés. A munkaadó lehetőséget kap arra, hogy a törvényi létszámhatáron belül a kiemelt feladatot ellátó alkalmazottak illetményét a munka törvénykönyve szerint állapítsa meg. Ennek célja, hogy az eddig külső vállalkozók által végzett, például informatikai szolgáltatásokat saját alkalmazottakkal lássák el, olcsóbban. Szigorodnak a tisztviselők jogviszonyának keletkezésére, módosulására, megszűnésére és a képzésükre vonatkozó szabályok, ahogyan az azonnali hatályú elbocsátás körülményi, valamint annak szabályai is, mely esetekben kell visszafizetni a végkielégítést. Az érintettek a magasabb jövedelmüket január 1-jétől visszamenőleg megkapják.

Módosították a gyermekek védelméről szóló törvényt

Az Országgyűlés elfogadta a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénynek a gyermekvédelem rendszerének megerősítése érdekében történő, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A parlament 133 igen, 34 nem szavazattal és 25 tartózkodás mellett hagyta jóvá a többi között a szakápolási központokat megteremtő, a „vörös kódot" bevezető előterjesztést. Az anyasági támogatás a jövőben a külföldön született magyar állampolgárságú gyermekek után is jár. A törvény rögzíti, hogy a gyermekbántalmazás kivizsgálásának egységes módszertanát a miniszter hagyja jóvá, hogy biztosítani kell a gyermek és a gyermekjogi képviselő zavartalan kapcsolattartásához szükséges körülményeket, és hogy meg kell győződni a nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon, a javítóintézet vezetőjének kinevezése, megbízása, valamint ismételt kinevezése, megbízása előtt az érintett vezetői alkalmasságáról. A jogszabály utóbbi követelményt a nevelőszülőkre is kiterjeszti: meg kell győződni az alkalmasságukról. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatul kapta, hogy a gyermek áldozattá válásának több gyermekre vonatkozó jelentős hatása esetén ezen trauma feldolgozása érdekében nyújtson kríziskezelő szolgáltatást. A felsőoktatási tanulmányokat folytató, utógondozói ellátásban részesülő fiatal tanulmányai befejezéséig, de legfeljebb 30 éves koráig kaphatja ezt az ellátást.

A jövőben nem csupán lehetőség, hanem kötelező lesz eltiltani a gyermekek nevelésével, gondozásával kapcsolatos foglalkozástól azt, aki gyermek sérelmére követett el nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekményt, vagy kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt. Különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető ez a büntetés. Megalkották a szakápolást is nyújtó idősek otthonának, azaz a szakápolási központoknak a szabályait. Ide az kerülhet be, aki szakápolást igényel, de nem szorul kórházi ellátásra és az orvosa beutalta. A központba hat hónapra lehet bekerülni, ezt követően a beteg állapotát felülvizsgálják, az ellátást több alkalommal, legfeljebb hat hónapig meg lehet hosszabbítani.

A törvény indoklása szerint a hajléktalanellátás hatékonyabbá tétele érdekében bevezetik a „vörös kód" figyelmeztetést. Ezt akkor adja ki a miniszter, ha mínusz 10 Celsius-fok vagy annál alacsonyabb a hőmérséklet, illetve tartósan 27 Celsius-fok feletti a napi középhőmérséklet, továbbá ha egyéb időjárási körülmény indokolja. A vörös kód ideje alatt a bentlakásos intézmények ellátási formájuktól, ellátási területüktől és férőhelyszámuktól függetlenül kötelesek a hozzájuk érkező hajléktalannak élete és testi épsége megóvásához szükséges mértékben a pihenés, télen a melegedés lehetőségét biztosítani. Az intézménynek jeleznie kell a diszpécserszolgálatnak, hogy egyszerre hány utcán élő embernek tud fedelet biztosítani. A vörös kód idején a hajléktalanokat elsősorban a hajléktalanellátó intézményekben kell elhelyezni, egyéb bentlakásos intézmények igénybevétele csak akkor történhet meg, ha a fedél nélküli emberek elhelyezése a hajléktalanellátáson belül már nem oldható meg.

Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvénycsomagot

Elfogadta a parlament a 2018-es költségvetést megalapozó törvénycsomagot, amely 29 jogszabályt módosít. Az adótörvények és a büdzsé összhangját célzó változtatásokat 129 igen és 64 nem szavazattal hagyták jóvá a képviselők. A parlament kiszélesítette egyes szociális ellátások jogosulti körét azzal, hogy megemelte a maximális jövedelemhatárt. Egyebek mellett a közgyógyellátási, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatára emelkedik 5 százalékponttal. A továbbiakban ismét megállapítható lesz a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs ellátása, továbbá új intézményként vezetik be a kivételes rokkantsági ellátást azok számára, akik nem rendelkeznek kellő biztosítási idővel. A foglalkoztatási törvény módosításával lehetővé tették a kormányhivatalok állásbörzéinek elszámolását a foglalkoztatási alap terhére. A döntés értelmében létrejön az önálló szerencsejáték-felügyeleti hatóság is; a szerencsejáték-szervezéssel kapcsolatos hatáskörök megoszlanak az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter között.

Elfogadták a jövő évi adócsomagot

Az Országgyűlés elfogadta a kormány jövő évi adócsomagját, amelynek értelmében az internet, a hal és a sertésbelsőség áfakulcsa is 5 százalékra csökken 2018-ban. A képviselők 152 igen szavazattal, 40 nem ellenében hagyták jóvá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A parlament döntése nyomán a fizetővendéglátók a jelenlegi egy helyett 2018-tól már három lakásig vagy üdülőig választhatják a legegyszerűbb és a legnagyobb megtakarítást biztosító tételes átalányadó, amelynek összege szobánként évi 38 400 forint. Újdonság az is, hogy az ingatlant hosszú távon bérbeadóknak a jövő évtől nem kell az egymillió forintot meghaladó jövedelem után 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetniük, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót.

A nyugdíjasok is alakíthatnak szövetkezetet   

A diákszövetkezetek mintájára jöhetnek létre az idősek rugalmas foglalkoztatását lehetővé tevő közérdekű nyugdíjas szövetkezetek, miután az Országgyűlés 129 igen és 61 nem szavazattal elfogadta az erről szóló törvénymódosításokat. Ahogy a változtatás egyik kezdeményezője, Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető korábban elmondta: az idősek várhatóan a kereskedelemben vagy a vendéglátásban kaphatnak majd munkát, olyan helyeken, ahol a feladatok egyenetlenül jelentkeznek. A nyugdíjas szövetkezetek létrehozásához legalább tíz tag szükséges. A szervezeteknek – legfeljebb tagságuk tíz százalékában – nem nyugdíjasok is tagjai lehetnek, rájuk azonban más közteherviselési szabályok vonatkoznak, mint a nyugállományúakra. Utóbbiaknak ugyanis a szövetkezeten keresztül szerzett jövedelmük után sem egészségügyi, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetniük, csupán 15 százalékos személyi jövedelemadót, ha a megkeresett összeget pénzben veszik fel, és a munkavállalás mellett a nyugdíjukat is megtarthatják. A munkaadókkal a szövetkezet köthet szerződést bizonyos órányi munka elvégzésére, és a szövetkezet dönthet arról is, mely tagjaival, milyen elosztásban teljesíti a vállaltakat. Kósa Lajos korábban azt is elmondta, hogy ha 100 ezer nyugdíjast sikerülne bevonni ilyen munkába, ők mintegy 20 ezer aktív korú ember munkáját tudnák elvégezni.

Bővül a legszigorúbban ellenőrzött kábítószerek köre

Egy új hatóanyaggal, az acetil-fentanillal bővül a legszigorúbban ellenőrzött kábítószerek köre, miután a Ház 191 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta a New York-i Egységes Kábítószer Egyezmény módosításának kihirdetését.

Energetikai tárgyú törvényeket módosított a Ház

Öt energetikai tárgyú törvényt módosított a Ház  124 igen, 41 nem és 24 tartózkodó szavazattal: a bányászati, az atomenergiáról szóló, a villamos energia-, a földgázellátási, valamint a kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló jogszabályokat. A módosítások egyike kimondja, hogy a kormány előzetes elvi hozzájárulása szükséges a radioaktívhulladék-tároló tulajdonjogának megszerzéséhez és a használat bármilyen jogcímen való átengedéséhez. A változtatás emellett azt is egyértelművé teszi, hogy az új nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tároló létesítési engedélyét csak az Országos Atomenergia Hivatal módosíthatja.

A kormány hirdetheti ki a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi szerződést

A jövőben az Országgyűlés helyett a kormány hirdetheti ki a veszélyes áruk nemzetközi vasúti, belvízi és közúti szállításáról szóló egyezmények kétévente változó mellékleteit. A  154 igen, 30 nem és 6 tartózkodó szavazattal elfogadott változtatás értelmében már az idei módosításokat is kormányrendeletben hirdetik ki. Ezek például a szállításra vonatkozó konkrét műszaki és adminisztratív előírások. A változtatás négy törvényt és két törvényerejű rendeletet módosít.

A röplabda is látvány-csapatsportnak minősül

A röplabda is a látvány-csapatsportok közé kerül, így támogatásban részesülhet a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong mellett a társasági adóról szóló törvény módosításával, amelyet 150 igen, 34 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály indoklása szerint a sportág népszerűsége az elmúlt két évben jelentősen nőtt, jelenleg 210 klubban van lehetőség annak gyakorlására, az ország 1200 iskolai röplabda-csapatában pedig összesen csaknem 15 ezer gyermek sportol.


Az elektronikus hírközlésről szóló törvény módosítása

Kucsák László (Fidesz), a javaslat egyik előterjesztője, a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: javasolják, hogy kedvezményes készülékvásárlás esetén továbbra is lehessen kétéves szerződést kötni, az előfizetés díja viszont egyezzen meg az egy évre kötött szerződésekével. Szintén a módosítások között említette, hogy a hűségszerződések lejárta után a szolgáltató köteles lesz  ingyenesen függetleníteni megvásárolt eszközöket, valamint a hűségidő lejárta után nem lehetnek kedvezőtlenebbek a feltételek a fogyasztó számára. Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár elmondta: az új szabályokat idén novembertől kell majd alkalmazni.


A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény módosítása

Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadója elmondta: a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő ingatlanok bérlői számára is ingyenessé teszik a kéményseprést. Balla György (Fidesz) az előterjesztők nevében azt hangsúlyozta: az ellenzék mondvacsinált kifogásokat hozott fel a javaslat ellen. Hozzátette: a Fidesz az emberek oldalán áll, így ma a kéményseprésért nem kell fizetni és a rezsiért is kevesebbe kerül, míg az ellenzék fizetős kéményseprési szolgáltatást akar bevezetni Magyarországon.


A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló törvény módosítása

Horváth László, (Fidesz) a törvényalkotási bizottság előadója azt mondta: a módosítással lehetőség nyílik arra, hogy Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. által vagyonkezelt ingatlanokon keletkezett termények és szaporulatok a társaság tulajdonába kerüljenek. Tasó László, a Miniszterelnökség  államtitkára jelezte, hogy a kormány támogatja a javaslatot. A javaslat előterjesztője, a fideszes Farkas Sándor, aki a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos is, visszautasította a pénzek lenyúlásával kapcsolatos ellenzéki vádakat. Felidézte: a ménesgazdaságot 2004-ben a szocialisták privatizálták.


Az Európai Közösségek és Szerbia közötti stabilizációs és társulási megállapodás

Vécsey László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság nevében közölte, hogy Magyarország aktívan támogatja Szerbia csatlakozási tárgyalásait. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a szomszédos ország megfelelően teljesítette a igazságszolgáltatási és alapjogok fejezet megnyitásához támasztott feltételeket, köztük a nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozását. Tasó László, a Miniszterelnökség tízezer főnél kevesebb lakosú települések fejlesztéséért felelős államtitkára ismertette, hogy a 2014 június 25-én Brüsszelben aláírt megállapodás 2017 február 1-jétől már hatályos a nemzetközi jogban. A dokumentum céljaként hivatkozott Szerbia uniós csatlakozásának elősegítésére, s értékelése szerint az EU támogatja az ország erőfeszítéseit a jogállam és a demokrácia megszilárdítására, hozzájárulva a balkáni régió stabilitásához. Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény módosításával kapcsolatos vitában nem volt felszólaló, a vita után Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a javaslat elfogadásával lehetővé válik a külföldön született gyermekek anyakönyveztetése a konzuli szolgálatoknál.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Hoppál Péter (Fidesz) az erősödő fesztiváléletről beszélt.

Ezt követően Jakab István levezető elnök az ülést bezárta, a parlament szerdán folytatja munkáját.