KDNP: adócsökkentés kell a béremelésért



Hollik István (KDNP) azt kérte, a kormány tárgyaljon tovább és tegyen meg mindent, hogy jelentős béremelés indulhasson el a versenyszférában. Elmondta, fontos a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, ezért támogatják a további adócsökkentéseket. Szerinte a kormánynak a béremelés területén csak az adócsökkentés lehet az eszköze. A kormánypárti politikus összehasonlította a 2010 előtti és az utáni időszakot. Közölte, elmúlt hat évben 600 ezer ember talált munkát, jelentős adócsökkentések voltak.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a kormány nemcsak az államháztartást stabilizálta, hanem elindította a munkahelyvédelmi akciót. 680 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás, a munkanélküliség 5 százalék alá csökkent; a gazdaság stabil lábakon áll, és ez lehetővé teszi, hogy a kormány a béremelésekre helyezze a hangsúlyt – mondta. Jelezte, az a céljuk, hogy nagy, átfogó megállapodás szülessen a munkavállalók, a munkaadók és a kormány között a béremelésről, amelyet a kabinet adócsökkentési programmal segít.

Fidesz: parlamenti párt nem tarthat kapcsolatot paramilitáris szervezetekkel

Kósa Lajos (Fidesz) a bőnyi rendőrgyilkosságra reflektálva leszögezte: a parlament demokratikus pártjainak komoly teendőjük van az olyan szervezetekkel szembeni fellépésben, amelyek a társadalmi berendezkedést veszélyeztetik. Szerinte az Országgyűlés szakbizottságainak kell feltérképezniük: van-e olyan paramilitáris szervezet, amely parlamenti párttal tart kapcsolatot. Kijelentette: kizárja magát a politikai közösségből az a párt, amelynek köze van ezen szervezetekhez.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára kijelentette: Bőnyön valóban olyan történt, ami még soha. Kósa Lajoshoz hasonlóan az államtitkár is megdöbbentőnek nevezte, hogy ma már tudható: a Nemzeti Arcvonal egy parlamenti párttal is kapcsolatot tartott, együtt szerveztek rendezvényeket, és a párt elnöke még a rendőrgyilkosság gyanúsítottjának fiával is kezet rázott. Meg kell vizsgálni, kellően szigorúak-e a törvények abban az esetben, ha egy párt szélsőséges csoportokkal tart fenn kapcsolatot – közölte. „Nem engedhetjük, hogy a cukiság felszíne alatt olyan erők szervezkedjenek, akik fegyverek tucatjait tartják lakásokban törvénytelenül" – mondta.


Interpellációk

Fidesz: hogyan segít a 2017-es adócsomag?

Bánki Erik (Fidesz) azt kérdezte, hogyan segíti a családokat és a vállalkozásokat a jövő évi adócsomag. Reméli, hogy az intézkedések fokozzák majd a gyermekvállalási kedvet.

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta: tovább nő a családi adókedvezmény, és bővül az első házasok adókedvezménye is. Kiemelte továbbá az áfakulcsok mérséklését. Emelkednek emellett a kisadózó vállalkozók tételes adójának és a kisvállalati adónak, vagyis a katának és a kivának a kedvezményei is – tette hozzá.


KDNP a hajléktalanok ellátásáról


Hoffmann Rózsa, a KDNP vezérszónoka felszólal az oktatás szabályozására vonatkozó törvények módosításának vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén. Mögötte Dunai Mónika, a Fidesz képviselője. (MTI Fotó: Kovács Attila)

Hoffmann Rózsa a hajléktalanok érdekében tett kormányzati intézkedések iránt érdeklődött. Rámutatott: a kormány több területen elszánt fejlesztéseket indított a hajléktalan emberek támogatása érdekében, s ebben az állami intézmények, a nappali ellátást nyújtó, illetve rehabilitációs intézmények mellett az önkormányzati, a civil és egyházi fenntartású szervezek is jelentős szerepet játszanak. Azt kérdezte: hogyan készül a kormány a védelmükre a tél közeledtével, mekkora támogatási keretet fordít helyzetük javítására?

Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kiemelte: a kormány erősen elkötelezett, és azt szeretné, hogy ne legyen olyan tél, amikor valakit azért kell visszafordítani a hajléktalan szállásról mert nincs elég hely. Minden évben nagyobb kapacitás állt rendelkezésre, mint amennyire igény merült fel – jegyezte meg. Kifejtette: év közben 9500 férőhely van, a téli krízis idején további 1500-at tudnak megnyitni. Idén a kihasználtság eddig 70-75 százalék fölé eddig nem ment. Kitért arra is, hogy országosan 7325 férőhely nappali melegedőkben, 228 hely rehabilitációs intézményekben, 460 hely a hajléktalanok otthonaiban áll rendelkezésre, s 83 szociális munkás segíti ellátásukat. A költségvetésben 9 milliárdos keret van hajléktalan ellátásra, a pályázati támogatások 360 milliót tesznek ki – jelezte.


Fidesz: javul az oktatás helyzete

Pósán László azt kérdezte, hol áll a magyar oktatásügy európai viszonylatban. Kiemelte: évről-évre egyre többet költenek oktatásra, s az elmúlt években jelentős változások történtek, amiből az ellenzék csak a negatívumokat ragadta ki. Az unió által frissen publikált kiadvány szerint Magyarország a GDP 5,2 százalékát fordítja oktatásra, míg az unió 4,9 százalékot. Azt kérdezte: melyek a további fejlesztések irányai?

Rétvári Bence kiemelte: az oktatási területen a kiadásokat nézve az unió második feléből az első felébe került Magyarország. Amennyivel le voltunk maradva, annyival vagyunk most felette – összegzett, s hangsúlyozta: növekvő össztermék mellett nőnek a ráfordítások is. Megemlítette és nagyon fontos, pozitív előrelépésnek tartotta, hogy az iskolát végzettség nélkül elhagyók aránya az uniós átlag alatti. Rétvári Bence kitért arra is, hogy az unió külön üdvözölte a duális képzési program beindítását. 


Fidesz: miért akar az ellenzék keresztbe tenni Paksnak?

Simon Róbert (Fidesz) arról beszélt, hogy ellenzéki politikusok több mint két éve próbálják akadályozni a paksi atomerőmű-beruházást, az egy éve folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás azonban hivatalosan is lezárult. E szerint Brüsszel nem vitatja Magyarország jogát, hogy megállapodjon az építésről és a hitelről, s nem sértette meg a közbeszerzési irányelvet – fejtette ki. Azt kérdezte, mi lehet az oka, hogy Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője figyelmen kívül hagyja a tényeket.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában a következő 20 év legnagyobb beruházásaként hivatkozott a paksira, amely erősíti az energiafüggetlenséget. Lázár János közölte: szomorú látni, hogyan „vérzik el" Jávor Benedek egy olyan ügyben, amelyben tucatnyi feljelentést tett. A kormány továbbra is az uniós irányelvek mentén, a szabályok betartásával jár el – szögezte le.


Azonnali kérdések

KDNP: hányan kapnak ellátást a hadigondozásról szóló törvény módosítása óta


Firtl Mátyás, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy még a mai napig is sokan élnek olyan emberek, akik a második világháború áldozatainak számítanak. A rendszerváltozás előtt jó részüket semmilyen formában nem kárpótolták, pedig ők hadiözvegyeknek vagy hadiárváknak minősültek – tette hozzá. Az ügy megoldásának érdekében tavaly nyújtottak be törvénymódosító javaslatot a hadigondozásról szóló törvényhez, hogy az ellátásból korábban kizártak is támogatást kaphassanak – emelte ki. A képviselő azt kérdezte, hogy ez pontosan mekkora kört, hány főt érint.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte, a hadigondozásról szóló törvény módosításával megnyitották annak a lehetőségét, hogy az is ellátáshoz jusson, aki 1945-1949 között kapott ilyet, az is, aki 1949 előtt nem kapott ilyet vagy 1949 után elveszítette azt. Az előzetesen jelezett 15-17 ezer emberrel szemben ma már ötvenezren kapnak havi 8550, éves szinten közel százezer forintnyi ellátást – mondta. Emellett még ma is van 150 hadiözvegy is, akik 32 ezer forint ellátásban részesülnek havonta – emelte ki.


Vita a feltöltőkártyák szigorítását tartalmazó javaslatról

A Fidesz nevében Simon Miklós érvelt a rendőrségi és hírközlési törvény azon módosítása mellett amely szigorítaná a mobiltelefonhoz vásárolható feltöltőkártyák használatát. A kormánypárti politikus aláhúzta, a változtatással kezelhetővé válnak a visszaélések és csökkenhetnek a biztonsági kockázatok.

Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár zárszavában kijelentette, a titkosítási szabályok változtatása nemzetbiztonsági érdekből, a bűncselekmények megelőzése érdekében történhet meg, ahogy a feltöltőkártyák használatának szigorítása mögött is Magyarország biztonságának növelése, a terrorizmus elleni hatékonyabb fellépés biztosítása áll.


A társasági adó csökkentését bírálta az ellenzék

A kormány őszi adócsomagját tartalmazó javaslat bizottsági jelentésének vitájában Witzmann Mihály, a Fidesz padsoraiból felszólalva hangsúlyozta, a kormány indítványa a közterhek és az adminisztráció csökkentését szolgálja a versenyképesség növekedésének biztosítása mellett.

Tállai András zárszavában emlékeztetett, a társasági adó csökkentését nem ez a javaslat tartalmazza, megjegyezte ugyanakkor, hogy a társaságok a csökkenő adók miatt megmaradó bevételeiket beruházásokra és béremelésre fordíthatják. Az államtitkár fontos változtatásként értékelte az úgynevezett támogató eljárás bejelentését, amelyben a hibázó adózókat a jövőben nem bünteti, hanem segíti majd az adóhatóság.


Közigazgatási bürokráciacsökkentés

Vas Imre (Fidesz) a törvényalkotási bizottság álláspontját ismertetve elmondta, hogy nemcsak szövegpontosítások, hanem érdemi javaslatok is születtek. Egyebek mellett közölte: a Magyar Tudományos Akadémiával korábban kialakított hatékony kapcsolat fenntartása érdekében továbbra is indokolt a hatályos szabályozásnak megfelelő normaszöveg szerepeltetése az anyakönyvi eljárásról szóló törvényben. Arra kérte képviselőtársait, hogy támogassák a közigazgatási bürokráciacsökkentést.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kifejtette, negyvenöt törvény módosítására tettek javaslatot, ebből végül negyvennégy maradt. Közölte: várják a további észrevételeket. A kormány nemcsak beszélt a bürokráciacsökkentésről, hanem tett is érte – hangsúlyozta.


Oktatás

Az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról Kucsák László (Fidesz) megjegyezte, az összegző módosító javaslatot ellenszavazat nélkül nyújtották be. A jogalkalmazás egyszerűsítése érdekében kérte képviselőtársai támogatását.

Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára a törvényjavaslat támogatását kérte.


Egészségügy

Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról Selmeczi Gabriella (Fidesz) ismertette a törvényalkotási bizottság álláspontját. Hangsúlyozta, hogy még az ellenzék sem tiltakozott a törvényjavaslat ellen, egyedül a Jobbik egy ajánlása képezte vita tárgyát. Selmeczi Gabriella a Ház támogatását kérte.

Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára örömét fejezte ki, hogy a vita „kurta" volt, és az ellenzék konstruktívan állt hozzá; a jogszabály támogatását kérte.


Honvédelmi Sportszövetség

Vas Imre (Fidesz) arra utalt: létrehozása esetén a Honvédelmi Sportszövetség elősegítené, hogy a honvédelem ügye iránt elkötelezett állampolgárok önkéntes alapon megszerezhessék a honvédelmi szempontból hasznosítható tudást. A sportnak remek közösségformáló ereje van, a megalapítandó köztestület szervesen kapcsolódna az újjászervezett önkéntes tartalékos rendszerhez – szögezte le.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárának tájékoztatása szerint céljuk a honvédelem elősegítése. Sajnálatát fejezte ki, hogy az MSZP nem támogatja a javaslatot; azt hangoztatta, hogy nem a hivatásos állomány toborzása helyett, hanem a mellett kívánják létrehozni a Honvédelmi Sportszövetséget.


Magyar Honvédség, különleges jogrendben bevezethető intézkedések

Vas Imre (Fidesz) közölte: az összegző módosító javaslat a törvényalkotási bizottság saját módosító javaslatát tartalmazza, és két ponton módosít érdemben. Ennek értelmében a magyar honvédek végezhetnek evakuációs feladatokat, közreműködhetnek a bajba jutott magyar állampolgárok segítésében háborús cselekmények, fegyveres konfliktusok, túszejtő akciók esetén.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Demeter Mártának címezve azt hangoztatta, nincsen „csapda" a törvényjavaslatban, nem akarnak jogokat korlátozni. Az egészségpénztári kártalanításon folyamatosan dolgoznak – tette hozzá.


Bizottsági jelentések vitái

Salacz László (Fidesz), a törvényalkotási bizottság előadójának közlése szerint a bortörvény módosítása az eddig elért eredmények megőrzéséhez járulna hozzá. Bizakodását fejezte ki, hogy korábbi ígéretéhez híven az ellenzék is támogatja majd a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvény, valamint a hegyközségekről szóló törvény megváltoztatásáról szóló kétharmados javaslatot.

V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy rendszeresen egyeztetnek a borászokkal. Arra kérte képviselőtársait, támogassák a javaslatot.

A légiközlekedésről szóló törvény módosításának vitájában a szocialista Józsa István nehezményezte, hogy szerinte a kormány úgy teszi lehetővé a drónhasználat büntethetőségét, hogy ezen eszközök alkalmazásának részletszabályait elmulasztotta megalkotni.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt mondta, a terület részletszabályait kormányrendelet tartalmazza majd a most elfogadni tervezett törvényi felhatalmazás alapján. Kiemelte továbbá, hogy a drónok használata ma már nem „gyerekjáték", hanem sok területet veszélyeztető tevékenység.

Szintén Fónagy János ismertette a klímapolitikai fejlesztéseket célzó törvénymódosításhoz befogadott két módosító javaslatot, kérve az Országgyűlés támogatását a holnapi zárószavazáshoz. A jobbikos Kepli Lajos a vitában úgy fogalmazott, a kormány nem tett elegendő lépést Magyarország károsanyag-kibocsátásának csökkentése, valamint a zöldenergia új ágazatként történő megjelenése érdekében, az ellenzéki politikus ezért bátrabb klímapolitikai lépéseket sürgetett a kabinettől.

Az ülést vezető Hiller István lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés kedden reggel, szavazásokkal folytatja munkáját.