Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. március 23-án. MTI Fotó: Soós Lajos)

A kormány fellebbezést nyújt be a döntés ellen – közölte a Miniszterelnökség vezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, ahol azt mondta: Magyarország a szuverenitás megerősítésének elve alapján ragaszkodik ahhoz, hogy maga döntsön a befogadásról, illetve a kiutasításról. Az emberi jogi bíróság álláspontja azonban az, hogy ne a magyarok mondják meg, ki élhet Magyarországon, hanem majd a Magyar Helsinki Bizottság – amely a két bangladesit képviselte – javaslata alapján a strasbourgi bíróság eldönti – kommentálta az ítéletet Lázár János.

Szomorúnak nevezte, hogy a Helsinki bizottságban dolgozó magyarok nem értik meg: a magyarok közössége nem akar beengedni illegális bevándorlókat.

A bírósági döntésnek azt a részét is kifogásolta, amelynek értelmében Szerbiában, Macedóniában, Görögországban és Törökországban nem garantálják a migránsok emberi jogait. Ez szerinte értelmezhetetlen, ellentétes azzal az európai tanácsi döntéssel is, amely szerint Görögországba és Törökországba is kell visszavinni illegális bevándorlókat.

A politikus azt is közölte: a májusra elkészülő második határkerítéssel és a jövő keddtől hatályos, megszigorított jogi határzárral "teljes zár valósul meg". Hozzátette, a kormány készen áll a jogi határzárral kapcsolatos vitákra, a szaktárcák szerint a törvény mindenben megfelel az EU elvárásainak és jogrendszerének.

Felhívta a figyelmet továbbá arra a veszélyre, hogy Törökország felmondhatja az EU-val kötött migrációs megállapodást, és az illegális bevándorlók újra elindulnak a kontinens határai felé. Magyarországnak erre fel kell készülnie az önálló határzárral – jelentette ki.

Fontosnak nevezte továbbá, hogy Magyarország jó viszonyban legyen Törökországgal, az EU-tól pedig – mondta – elvárható, hogy betartsa a törökökkel kötött megállapodást.

Lázár János kitért arra is, két héten belül elindul a következő nemzeti konzultáció, a kérdéseket a Miniszterelnöki Kabinetiroda készíti elő.

Beszámolt arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök délután Rómába utazik, ahol részt vesz az EU-t létrehozó római szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából szervezett konferencián. Az uniós tagállamok közös nyilatkozatot terveznek elfogadni, és egy 2017 decemberéig tartó egyeztetési folyamat indul el az EU jövőjéről – közölte.

A miniszterelnök keddi salgótarjáni látogatása kapcsán szólt arról is, hogy hamarosan véget ér a Modern városok program, amelynek keretében a kormányfő legközelebb Győrbe látogat.

Lázár János a tájékoztatón beszámolt a kormányülés aktuális témáiról, döntéseiről is.

A nemzeti buszgyártási programról szólva elmondta: 2019-ig a magyar állam és cégei 1869 magyar gyártású autóbuszt vásárolnak, így három év alatt - hazai járművekkel, összesen 36 milliárd forintból – érdemben megújul az állami tulajdonban lévő buszállomány.

A szintén megtárgyalt acéliparról azt közölte: állami segítségre van szükség ahhoz, hogy a jelenleg kétszereplős hazai acélgyártás – amely körülbelül 5 ezer embert foglalkoztat – bővülhessen.

A kormány döntött arról – folytatta a tárcavezető –, hogy nemcsak átmenetileg költözik a XI. kerületi Karolina útra - a volt ortopédiai klinika helyére – az Országos Sportegészségügyi Intézet, hanem hosszú távon is ott működik majd.

A budapesti olimpiai pályázat pénzügyi lezárásával kapcsolatban úgy határozott a kabinet, hogy az előkészületekre szánt 19,1 milliárd forintból fel nem használt 12,6 milliárdot vissza kell utalni a központi költségvetésbe, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t pedig felszámolják.

Döntöttek arról is, hogy béremelés lesz a vízügyi ágazatban – közölte a miniszter, és kérdésre jelezte: a védőnők bérezésének felülvizsgálatára is készek.

A kormánydöntéseket ismertetve Lázár János azt is tudatta: a gyermekekre, a nőkre és az aktív munkaképes korúakra fókuszáló népegészségügyi szűrőprogramok – emlő-, méhnyak-, vastag- és végbélszűrések, valamint a keringési rendszer megbetegedéseivel kapcsolatos szűrések – indulnak még az idén. Ehhez húsz speciális szűrőbuszt vásárolnak, amelyből tízben mammográfiás szűrést végeznek majd.

Éger István orvosi kamarai elnöknek a kormányfőhöz címzett levelére úgy reagált: lát lehetőséget arra, hogy a háziorvosoknak folyósított havi többlettámogatás rendszeres legyen.

A kormánydöntéseket ismertetve végül azt is elmondta, plusz 18 milliárd forintot biztosítottak az Eger és M3-as autópálya közötti gyorsforgalmi út bővítésére, egy másik döntéssel pedig kiírnak egy 16 milliárd forintos EU-s fejlesztési programot a halászoknak.

A tao-pénzek nyilvánossága ügyében hozott bírósági ítéletre a miniszter úgy reagált: fenntartják, hogy a tao-pénz nem közpénz. Közölte: a jogi helyzetet tisztázni kell, ezért a Kúriához fordulnak felülvizsgálatért.

A Pető-intézet konduktorainak a tárcavezető azt ígérte: heteken belül kijavítják a bérezésükkel kapcsolatos adminisztrációs hibát, amely miatt kevesebb fizetést kapnak.

A tájékoztatón Lázár János a kormány nevében együttérzését fejezte ki a brit népnek a szerdai londoni merénylet miatt, valamint a veronai buszbaleset szerdán elhunyt sérültje hozzátartozóinak.

A magyar kormány és a magyar parlamenti képviselők kötelessége, hogy megvédjenek minden magyar vállalkozást egy nagy multinacionális vállalkozástól, amely a hatalmát fitogtatja – jelentette ki Miniszterelnökséget vezető miniszter a sajtótájékoztatón az Igazi Csíki Sör ügyében.

Lázár János úgy fogalmazott: „Dávid és Góliát harca zajlik", a Heineken visszaél az erejével és a hatalmával, és azt a kormány nem hagyhatja, hogy egy nagy cég a magyar érdek sérelmére tegye ezt.

Hozzátette: azt akarjuk, hogy minden magyar vállalkozás, határon innen és határon túl, érzékelje és tudja azt, hogy érdekei nem sérülhetnek következmények nélkül.

Szomorúnak nevezte, hogy a Heineken március 17-én megtámadta az EU törvényszékén az európai uniós védjegyet és azt kérte, az Igazi Csíki Sört gyártó cég tulajdonosának tiltsák meg ezen elnevezés használatát. Emlékeztetett arra, két jogvita zajlott az ügyben: az egyik Romániában, a másik Brüsszelben; Romániában a Heineken nyert, Brüsszelben, az európai védjegyvitában a Csíki sör.

A miniszter szerint „aránytalan a Heineken politikája", „ágyúval lő egy verébre", az Igazi Csíki Sör sem Magyarországon, sem Romániában, Erdélyben semmiféle gazdasági érdeksérelmet nem okoz a Heinekennek. Reméli – folytatta – , hogy a Heinekennek megjön az esze és megállapodik az Igazi Csíki Sörrel az élni és élni hagyni elv jegyében.

Az ügy másik megközelítéséről elmondta, a tiltott önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatát tiltó jogszabállyal a szabad véleménynyilvánítás joga nem sérül. Úgy folytatta, különbséget szeretnének tenni a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jog és a kereskedelmi szólásszabadság joga között, a kereskedelemben az emberi méltóság fontosabb.

Jelezte, a törvényjavaslattal kapcsolatban előterjesztő társaival nyitottak a vitára, a javaslat benyújtását a miniszterelnök is támogatta, most pedig egy három hónapos uniós kodifikáció következik, amely még három hónappal meghosszabbítható.

Megjegyezte, az elmúlt években megváltozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata: új irányt szabtak a tiltott önkényuralmi jelképek alkalmazásával kapcsolatban a kereskedelmi és védjegyvitákban.

Kifejtette: 2011-ben egy angol parfümgyártó cég kérte, hogy a Szovjetunió címerét és politikai szimbólumait használhassa forgalomba hozható védjegyként. A bíróság ezt elutasította, mert Lettországban és Magyarországon az emberek érzékenységét sértené egy kommunista hatalom szimbólumának alkalmazása – részletezte.

Lázár János kitért arra is, nem gondolja, hogy a Heineken 1951 és az 1990-es évek között véletlenül cserélte le a vörös csillagot fehérre.

Elmondta, az ügyről a parlament mellett szó volt a kormányülésen is.

A miniszter közölte azt is: csütörtök délután Csíkszeredába utazik, ahol találkozik az Igazi Csíki Sört gyártó cég tulajdonosával. Úgy fogalmazott: a magyar kormány segítségét kell felajánlania a kialakult helyzetben.

A kilencévfolyamos általános iskolára vonatkozó kérdésre a miniszter azt mondta, az oktatási államtitkár a terveket a köznevelési kerekasztallal, szakemberekkel vitatja meg. Az elképzelések szerint a plusz évfolyam az óvoda és az első osztály közé illeszkedne, de a részleteket még nem dolgozták ki, a szakmai egyeztetés függvényében valósíthatóak meg – magyarázta, megjegyezve: leghamarabb 2018/2019-es tanévben vezethetik be, felmenő rendszerben.

A vizes világbajnokság, a Duna Aréna költségeivel kapcsolatban Lázár János kérdésre beszélt arról, hogy Magyarországon nagy időbeli különbség van egy beruházás eldöntése, megtervezése és megépítése között. Az önmagában, hogy a beruházás megvalósulása, egy közbeszerzés drágább, mint amennyi a tervezéskor volt, nem jelent semmiféle visszaélést vagy korrupciót – hangsúlyozta. Hozzátette: a Duna Arénánál 38 milliárd forintra becsülték a költségeket a beruházás elindításakor, a beérkező legolcsóbb ajánlat összeg nem haladta meg ezt 15 százalékkal.

Egy, az Indexen megjelent, egy volt titkosszolgálati tiszttel készült interjú kapcsán arról beszélt, nem tudja nem figyelembe venni, hogy a portálon rendszeresen jelennek meg bizonyos újságírók tollaiból titkosszolgálatokkal kapcsolatos információk. Szerinte ez nem véletlen és véleménye szerint ezek a cikkek „koncepciózusak", „egy bizonyos beállításból fordítják le az eseményeket". Nem tudom, mi van mögötte, de nem tartom véletlennek – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy a hírek szerint a szervezők a Rolling Stones brit rockzenekart tervezi elhívni a vizes vb nyitóünnepségére, Lázár János közölte, a kormány ezzel a kérdéssel nem foglalkozott, a kormány politikai döntéseket hoz. A szervezőbizottságé az a feladat, hogy eldöntse, milyen lesz a megnyitó- és a záróünnepség – közölte. Hozzátette: az úszó világbajnokság lehetőséget teremthet arra, hogy az átlagot meghaladó figyelem irányuljon Budapestre, ha ezt kihasználják országmarketingként, az jó dolog.