Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. február 16-án. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A kormánynak kiemelten, fogyasztóvédelmi és élelmiszerbiztonsági megközelítésből kell foglalkoznia azzal, hogy a multinacionális élelmiszergyártók a nyugat-európainál gyengébb minőségű termékeket árulnak Magyarországon – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón.

Lázár János azt mondta, megdöbbenve olvasta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) jelentését 24-féle azonos termékminta összehasonlításáról, amelynek lényege: ugyanazok a cégek ugyanazokat a termékeket jobb minőségben árulják az osztrákoknak, mint a magyaroknak. Ez azt a vélelmet erősíti, hogy ezek a multinacionális cégek "élelmiszeripari szemetet" próbálnak Magyarországon eladni – közölte.

Az elkövetkező időszak legnagyobb botránya előtt állunk, amely felvet élelmiszerbiztonsági, minőségi, kereskedelempolitikai kérdéseket is – hangoztatta, azt firtatva: vajon egy magyar ember miért nem kaphatja ugyanazt a terméket, mint egy osztrák.

A miniszter szerint elő kell venni az a kiskereskedelemre vonatkozó, fogyasztóvédelmi intézkedéscsomagot, amely már kétszer lekerült a kormány napirendjéről, mivel a kiskereskedelmi áruházláncoknak – jelentős munkaadók lévén – jelentős az érdekérvényesítő képességük is. Ez kiskereskedelem újraszabályozásának célja, hogy a fogyasztók érdekeit védje, akár az élelmiszerbiztonság, akár a fogyasztóvédelem általános szabályainak keretei között – részletezte.

Lázár János azt mondta, Magyarország a visegrádi országokkal együtt már panaszt tett az Európai Bizottságnál és azt remélik, hogy a testület eljárást indít azon országokkal szemben, amelyek hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak a nyugat-európai és közép-európai fogyasztók között.

A miniszter beszélt arról is, hogy kárt okoz a gazdaságnak és növeli az ország importenergia-függőségét, hogy az Európai Bizottság 18 hónapja nem dönt a paksi beruházás esetleges tiltott állami támogatásának ügyében. Jelezte, hogy kedden Brüsszelbe utazik, hogy mások mellett ezt a kérdést is tisztázza.

Ismertette, hogy több vita is van a Magyarországra szánt források sorsát illetően, emiatt több biztossal találkozik majd. Mint mondta, Paks 2 ügyén is megpróbál lendíteni, a beruházást ugyanakkor újabb támadások érik osztrák és német részről, továbbá az általuk finanszírozott civil és társadalmi szervezetek révén.

Lassan felvetődik, hogy miért diszkriminálják Magyarországot és miért nem hoznak döntést Brüsszelben – jegyezte meg a tárcavezető, aki reményének adott hangot, hogy a késedelem mögött nem nyugat-európai gazdasági érdekek, hanem a "jog és a bürokrácia dzsungele" áll. Hozzátette, hogy a konstruktív dialógus jegyében szeretne megegyezésre jutni.

Mint kifejtette, ma az áram 50 százalékát Paks adja és évről évre nő az energiaigény, ugyanakkor több erőművet be kell zárni, ezért az ország még több importra szorulhat.

A tárcavezető megismételte, hogy a 4-es metróberuházást az elmúlt 27 év legsúlyosabb, a nemzetközi baloldalhoz köthető lopássorozatnak tartja, amely 406 milliárd forintot érint. Elmondta, hogy az OLAF-jelentést a főváros érdekeinek védelme, nyomós közérdek miatt lehetett nyilvánosságra hozni.

A hivatalos magyar verziót márciusban kapják meg, attól kezdve 60 nap áll rendelkezésre, hogy a fővárossal reflektáljanak. A mintegy 60 szerződést a nemzeti fejlesztési tárca szabálytalansági eljárásokkal tekinti át – tette hozzá, felidézve, hogy 53 szerződés miatt feljelentést tett, s nyomozás indult ismeretlen tettes ellen.

Lázár János megerősítette, hogy a kormány felfüggeszti a beruházás további 20 milliárd forintos támogatását. Ezt az államháztartási törvény rendelkezésével indokolta, mint mondta, rendkívüli körülmény merült fel és nincs lehetőség mérlegelni.

Emlékeztetett arra, a kormány kedden benyújtotta az Országgyűlésnek az illegális bevándorlók magyarországi belépésével kapcsolatos törvénycsomagot és arra számítanak, hogy vita lesz arról a jogvédő szervezetekkel és az Európai Bizottsággal.

Kitért az unió Belügyi és Igazságügyi Tanácsának egy novemberi döntésére, amely ellen Magyarország és a visegrádi országok is tiltakoznak. Kifejtette, a november 18-ai döntés szerint egy egységes felügyeleti rendszert hoznak létre a harmadik országbeli állampolgárok belépésére, az a célja az uniónak, hogy ezeket a vízumengedélyezéseket központosítsa.

Hozzátette: annak megállapítása, hogy Magyarország területére ki léphet be, Magyarország joga. Az intézkedés hátrányosan érinti azokat a határon túli magyarokat, akik nem kettős állampolgárok, vagy kettős állampolgárok, de nincs magyar útlevelük – közölte.

Lázár János ugyancsak a kárpát-medencei magyarság szempontjából nevezte rossznak azt a tervezett intézkedést, amely március elején kerül a belügyi tanács elé. E szerint regisztrálni kellene azokat az európai uniós állampolgárokat, akik ki- vagy belépnek a schengeni övezetbe – mondta, hozzátéve: ezzel jelentősen lassulhat a határforgalom.

Több lépésben 30 százalékkal nő az állami tulajdonú cégek dolgozóinak bére 2019-ig – közölte Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kifejtette, hogy a kormány a MÁV esetében idén 13, jövőre 12, 2019-ben pedig 5 százalékos béremelést hagyott jóvá, a Magyar Posta munkavállalóinál pedig idén 14, jövőre 12, 2019-ben pedig 6 százalékot.

A miniszter elmondta azt is, hogy a nemzeti fejlesztési tárcához tartozó 230 állami cég esetében döntöttek arról is, hogy az a mintegy 100 ezer dolgozó, aki a minimálbérnél kevesebbet keresne, megkapja az új minimálbért és a garantált bérminimumot. Ez 14 milliárd forintot jelent – mondta, hozzátéve, a többi munkavállalót is érintő béremelés éves szinten 100 milliárd forintos tétel is lehet.

Felidézte azt is, hogy 2017-ben más ágazatokban is folytatódnak a korábban megkezdett béremelések, emelkedik egyebek mellett a rendőrök, pedagógusok, szociális, kulturális és egészségügyi dolgozók bére.

A miniszter szólt arról is, Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa, az illegális bevándorlás azonban érdemben veszélyeztetheti az elmúlt években közbiztonság helyreállítása érdekében tett intézkedéseket.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010-ben úgy kezdte meg a munkáját, hogy 440-450 ezer között volt a regisztrált bűncselekmények száma. 2016-ra ez a szám 270-290 ezer közé csökkent – mondta.

A miniszter több adatot is ismertetett: 2010-ben 310 emberölés volt, 2016-ban 224; a lopások száma 2010-ben 185 ezer volt, 2016-ban 92 ezer; a rablások száma közel 3400-ról 2016-ra 1141-re csökkent. Hozzátette: a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 2010-ben 117 ezer volt, míg 2016-ban 54 ezer volt.

Lázár János azt mondta, 2010-ben 100 regisztrált bűncselekményből 46-ot zártak le eredményesen, 2016-ban 63-at.

A politikus szerint a bűncselekmények számának csökkenéséhez a többi között hozzájárult az, hogy 7100 fővel nőtt a rendőrség létszáma. A javuló statisztikákban – tette hozzá – jelentős szerepe van a körzeti megbízotti rendszernek, a rendőri életpálya bevezetésének.

A miniszter szólt arról is, hogy a szigorúbb büntető törvénykönyv is segítette a közbiztonság javulását. Hozzátette: 2010-ben 12 ezer-13 ezer ember volt börtönben, most 17 ezer-18 ezer van börtönben.

Nem szabad alábecsülni annak jelentőségét – folytatta – , hogy nőtt a foglalkoztatás, és a közfoglalkoztatásban is vannak olyanok, akik ma munkából és nem szociális segélyből, illetve azt kiegészítő lopásból élnek meg.

Elmondta, a kormány szerdán újabb rendőrségi helikopterbeszerzésről döntött.

A miniszter közölte, hogy a kormány szerdai ülésén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a veronai buszbalesetről, illetve az iskolai kirándulásokról adott tájékoztatót. Emlékeztetett arra, hogy az osztálykirándulások szervezésének szabályairól, a diákokat szállító járművekre vonatkozó szabályokról konzultációt indítanak a pedagógusokkal, az iskolaigazgatókkal és a szülőkkel. Megjegyezte, a kormányülés résztvevőit is megosztotta a szabályozás kérdése.

Beszámolt arról is, kijelölték a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő út nyomvonalát, az új négysávos út a zalaegerszegi önkormányzat kérésére Sármellék felé épül és nem a 76-os út nyomvonalát követi. Hozzátette: a szegedi egyetem jogi kara 650 millió forint támogatást kap épületbővítésére, míg a mentőszolgálat 1,4 milliárd forintot mentőjármű beszerzésére.

Elmondta, a Fidesz-frakció kihelyezett ülésén szerda este Orbán Viktor miniszterelnök számolt be a politikai helyzetről, és "a képviselők mérsékelten voltak kritikusok", kellemetlen és nehéz kérdések nem hangzottak el.

Megkérdezték a fóti gyermekváros tervezett átalakításáról is. Ezzel kapcsolatban a kormány céljaként jelölte meg, hogy az állami gondozásban lévő gyermekeket nevelőszülőknél helyezzék el. A kormányzati tervek más bérlőt, ott élőt nem érintenek, s sem az értékesítés, sem az üzleti hasznosítás nem merült fel a kiemelt műemléki területen – emelte ki.

Kérdezték a Fővárosi Közterület-fenntartó munkatársainak tervezett sztrájkjáról is. Azt felelte, az önkormányzati tulajdonú cég béremelésében a kormánynak nincs beleszólása, azonban ha a főváros segítséget kér, kész megadni. Lázár János egyúttal beszámolt arról is, hogy a Belügyminisztérium jelentést készít arról, hogy mely kistelepüléseknek okoz gondot a megemelt köztisztviselői bérek kifizetése, s kész segíteni az érintetteknek.

A minisztert ismét megkérdezték az Alexandra könyvesbolthálózat helyzetéről, amelyet L. Simon László, a Miniszterelnökség volt államtitkára súlyos kultúrpolitikai ügyként jellemzett és összefogást sürgetett. Lázár János ezzel szemben közölte, a kormány piaci és nem nemzeti ügynek tekinti a kérdést, a nemzetgazdasági miniszter nem kockáztatja erre az adófizetők pénzét.

Az olimpiára vonatkozóan azt mondta, a kormány tiszteletben tartja az aláírásgyűjtést és várja az eredményt. Hangsúlyozta, hogy mindenkinek joga van népszavazást kezdeményezni, aláírást gyűjteni és ezt tiszteletben kell tartani. Nagy hibát vétenek azok, akik ezzel szemben bármiféle szóbeli vagy fizikai atrocitást követnek el – jelentette ki. Ugyanakkor "Dávid és Góliátok" harcaként írta le a 2024-es olimpiai pályázatot, amelyen Budapest mellett Párizs és Los Angeles is indul. Szerinte Budapest nagy hátrányból indul, és a főváros esélyeit illetően nem optimista.

Kérdésre beszélt arról, hogy a pszichológuskamarát létrehozó törvénytervezet még nem volt a kormány előtt, mert tudomása szerint vannak olyan kormánypárti képviselők, akiknek fenntartásaik vannak azzal kapcsolatban és annak elfogadásához nem biztos, hogy meglenne a parlamenti többség.