Zárszámadás

A 2015-ös költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdte a pénteki ülésnapot az Országgyűlés.

NGM: a 2015-ös zárszámadás igazolja a kormányzati intézkedések eredményességét

A 2015-ös zárszámadás érdemi igazolást nyújt arra, hogy a meghozott kormányzati intézkedések eredményesek, a magyar reformok működnek – mondta Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a törvényjavaslat vitájában.

Az államtitkár hangsúlyozta: nemcsak a legfontosabb makrogazdasági mutatók alakultak kedvezően, hanem a gazdaság növekedésének, a foglalkoztatás bővülésének és a költségvetés többletbevételeinek köszönhetően a magyar családok hétköznapjaiban is érdemi változás valósulhatott meg, így mindenki léphetett egyet előre a saját életében.

Felelősségteljes költségvetési gazdálkodás, kedvezően alakuló makrogazdasági mutatók, növekvő adóbevételek és nem utolsó sorban az uniós támogatások maximális kifizetése – így jellemezte Banai Péter Benő a 2015-ös államháztartási folyamatokat. Hozzátette: mindez azt bizonyítja, hogy a meghozott kormányzati intézkedések eredményesek.

ÁSZ-elnök: 2015-ben tovább mérséklődött Magyarország sérülékenysége

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint 2015-ben Magyarország tovább közelített az Európai Unió fejlettségi szintjéhez, tovább mérséklődött Magyarország külső sérülékenysége.

Domokos László közölte, elfogadásra ajánlja a tavalyi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, mert az a jogszabályi előírásoknak és az európai uniós feltételeknek megfelelt, megalapozott, az abban szerepeltetett adatok megbízhatóak, azokat a kincstári beszámolók adatai alátámasztják.

Hozzátette: az ország 2004-es uniós csatlakozása óta 2015 volt az első év, amikor a Országgyűlés nem hozott év közben a költségvetés egyensúlyát javító, korrekciós intézkedéseket.

Domokos László javaslatot tett a „fenntartható kifehérítésre", amelynek lényege, hogy a gazdaság kifehérítéséből eredő többleteket az állam kisebb adókulcsok vagy célzott kedvezmények formájában visszahagyja az adózóknál, amelynek révén pedig tovább fehéredhet a gazdaság.

Fidesz: kiszámítható, következetes volt a költségvetés

Szűcs Lajos, a Fidesz vezérszónoka kiszámíthatónak és következetesnek ítélte a 2015-ös költségvetést, szavai szerint a kormány betartott minden abban szereplő tételt, mert a büdzsé valós adatokon alapult. A kormánypárti politikus kiemelte, hogy a gazdasági növekedés meghaladta a várakozásokat, a munkanélküliségi ráta pedig soha nem látott mértékűre csökkent, ami mögött a gazdaság fejlődése áll. Üdvözölte azt is, hogy a hiány a tervezettnél is nagyobb mértékben csökkent, miközben a reálkeresetek 4,8 százalékkal nőttek.

A képviselő kiemelte azt is, hogy a kormány 2,4 százalékos költségvetési hiánycélt fogalmazott meg, ami 1,6 százalékkal realizálódott, miközben a válság előtti években, 2004 és 2006 között 6,5, 7,9 és 9,3 százalékos volt. Az eredmény elérésében méltatta a jegybanki monetáris politika szerepét is.

Szűcs Lajos kitért arra is, hogy a tavaly 0,1 százalékos infláció a gazdasági növekedéshez is hozzájárult, emellett azt váltotta ki, hogy „mindannyiunk pénzének romlása szinte nem is érzékelhető". Hangsúlyozta az export 7,7 százalékos növekedését is, ami szerinte azt mutatja, hogy a gazdaságnak volt tere arra, hogy termékeit értékesítse.

A fideszes politikus úgy fogalmazott: képviselősége, azaz 2001 óta nem találkozott ennyire szikár, unalmas törvénnyel. Ezt azzal indokolta, hogy a korábbi kormányok salátatörvényekkel próbálták elvarrni az előző évek számait és többször módosították a hiánycélt, míg a mostani zárszámadásban erről nincs szó, a költségvetés két korábbi módosítása pedig a bevétel megnövekedésével és a migrációs válsággal állt összefüggésben. A munka elismerésének tartotta, hogy a hitelminősítők felminősítették az országot.

KDNP: következetes költségvetési politikát folytat az Orbán-kormány

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka arról beszélt, hogy a kormány kötve volt ahhoz a helyzethez, amibe az országot elődje hozta. A baloldal kormányzása tragikus volt, technokrata kormányzásra sem voltak képesek, tönkre tették az országot, és gazdaságilag, jogilag és morálisan exlex helyzet állt elő; ebből a helyzetből kellett kiemelni az országot – fejtette ki.


Hargitai János, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője (Fotó: KDNP)

Hozzátette, a 2010-ben alakult kormányt 2014-ben újraválasztották, ezek után azt mondani, hogy olyan költségvetési politika zajlik, ami keveseknek jó, de sokakat büntet, a választók lenézése.

A KDNP-s politikus szerint az Orbán-kormány következetes költségvetési politikát folytat 2010 óta, és ez mindennek az alapja. Kitért arra, hogy nőtt a foglalkoztatottak száma, méghozzá oly módon, hogy a foglalkoztatás a versenyszférában is magasabb, a munkanélküliség pedig 4,9 százalékra csökkent.

A gyermekek utáni kedvezmények 4,2 százalékkal bővültek, alacsonyan tartották az inflációt; a nemzetgazdasági beruházások összességével bár nem elégedettek, de 0,6 százalékkal az is nőtt, az export 7,7 százalékkal emelkedett. Úgy sikerült növekedést produkálni, hogy nem bomlott fel a belső egyensúly – hangsúlyozta Hargitai János, megjegyezve: eközben a migránsválság miatt kihívás is érte a költségvetést, amire a kormány anyagilag is tudott reagálni, Európában egyedülálló módon.

Államtitkár: soha rosszabb zárszámadást Magyarországnak

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az ellenzéki frakciók vezérszónoki felszólalásaira reagálva azt mondta: mind makrogazdaságilag, mind a családok szintjén pozitív volt a 2015-ös év. „Soha rosszabb zárszámadást nem kívánok Magyarországnak" – összegzett. Az államtitkár gazdasági adatokat sorolva érvelt azon ellenzéki vélemények ellen, amelyek szerint romlott Magyarország versenyképessége. Mint mondta, 2013 után a magyar gazdaság növekedése minden évben meghaladta az EU átlagát, miközben az egyensúlyi mutatók javultak. Elismerte, hogy versenyképesség növelésében van még feladat,  de szerinte az ezzel kapcsolatos felméréseket is helyükön kell kezelni, mert egyes kutatások főként szubjektív, „vállalatvezetői érzetek" alapján dolgoznak, objektív számok helyett.

Az államtitkár szerint nem igaz az az ellenzéki felvetés sem, hogy a kormány az egészségügyből, a szociális szférából és az oktatásból 1000 milliárd forintot vont ki, hiszen 2015-ös zárszámadás adatai szerint 2014-hez képest az oktatási tevékenységek és szolgáltatások esetében 150 milliárdos növekedés volt, az egészségügy 230 milliárdos pluszt kapott, míg a társadalombiztosítási és jóléti kiadások 145 milliárd forinttal növekedtek.

Idézte az EUROSTAT adatait, amelyek szerint, 2009 és 2014 között az 1 főre jutó egészségügyi kiadások Görögországban 47,8 százalékkal, Portugáliában 20,5 százalékkal, Spanyolországban 13,7 százalékkal csökkentek, addig Magyarországon 19,5 százalékkal növekedtek. Nem értett egyet azzal az LMP-s kritikával sem, miszerint a kormány neoliberális gazdaságpolitikát folytat, mert a kabinet éppen ezzel ellenkezően nem a közszféra bérét vagy létszámát csökkentette, hanem számos területen béremelést hajtott végre – a rendvédelmi, honvédelmi, egészségügyi és oktatási, illetve a kormányhivatalokban dolgozóknál is.

Fidesz: át kell értékelni a közfoglalkoztatás szerepét

Czomba Sándor, fideszes képviselő az ellenzékieket arra kérte ismerjék el, milyen óriási dolog, hogy a foglalkoztatotti létszám 2010 óta 660 ezerrel nőtt és ebből 400 ezren a versenyszférában helyezkedtek el. Azokra a felvetésekre, hogy Magyarország az összeszerelőüzemek országa lett, azt válaszolta: jogos igény, hogy a multicégek ne csak a bérmunkát hozzák Magyarországra, és ebben számos előrelépés is történt, ugyanakkor, jelenlétük megkérdőjelezése értelmetlen, hiszen ha nem lennének itt, akkor 600 ezerrel kevesebben dolgoznának a versenyszférában.

Czomba Sándor ugyanakkor elismerte, hogy egy nagyon komoly munkaerőhiány is jelentkezik minden területen. Nem csak versenyszférában nincs ember, hanem napszámos sincs, aki az almát vagy a meggyet leszedje – tette hozzá.

Úgy vélte: érdemes a közfoglalkoztatás szerepét átértékelni, mert ez a foglalkoztatási forma addig nagyon jó, ameddig segély helyett munkát biztosít, de nem visz előbbre akkor, ha kényelmi és egyéb szempontokból gátja lesz a versenyszférában való munka elvállalásának. Ennek a jelei erősen látszanak nem csak Győr-Sopron megyében, hanem Szabolcsban is – jegyezte meg.

Szerinte az elmúlt időszakban jó lépéseket tett a kormány, de „újra kell hangolni a dolgainkat", mert jelenleg a közfoglalkoztatásban olyanok is jelen vannak, akiknek „semmi keresnivalójuk nincs ott".

Ugyanakkor – folytatta – ez egy „olyan puzzle, amit nem lehet összerakni", mert nem ott vannak a munkanélküliek, ahol a munkaerőhiány keletkezik. A fideszes képviselő szerint ezért az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök hatékonyságát és súlyát számottevően növelni kell a következő időszakban.

Államtitkár: a kormány nem trükközik a statisztikai adatokkal

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartási államtitkára a képviselői felvetésekre válaszolva azt mondta, a kormány nem trükközik a statisztikai adatokkal, a zárszámadás dokumentumai híven mutatják be a költségvetési folyamatokat.

A honvédelmi kiadásokkal kapcsolatban közölte, GDP-arányosan növekednek a kiadások, ez idén és a következő években nagyságrendileg 50 milliárd forint pluszforrást jelent a minisztériumnak, ebből fejlesztésre is lesz lehetőség.

A Liget-projektről azt mondta, nem csupán az első kapavágáskor jelentkeznek kiadások, kell készíteni tervet, el kell indítani közbeszerzési eljárást.

Az államtitkár szerint azt, hogy az állam takarékos gazdálkodást akar folytatni, mutatja a 2010 után bevezetett beszerzési stop és a minisztériumi háttérintézmények átszervezése is.

Úgy értékelt, nemcsak a kormány vagy az Állami Számvevőszék állítja, hogy a költségvetés objektív számaiban komoly javulás volt, hanem a nemzetközi szervezetek is: nem véletlen, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, illetve a hitelminősítők is kedvezőbben ítélik meg a magyar gazdaság folyamatait.

Kormány: a szakma számai cáfolják az elhangzottakat

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár úgy reagált: a szakma számai cáfolják az elhangzottakat. Kifejtette: a versenyszférában több mint 436 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma 2010 és 2015 között, s mind a minimálbér, mind a garantál bérminimum emelkedett, amit az szja-kulcs megváltoztatása és az 0 százalék körüli infláció még nagyobb mértékben növelt.

Visszautasította az MSZP agrárgazdaságra vonatkozó kritikáit, jelezve: az az időjárás mellett a piaci környezettől, a világgazdasági folyamatoktól is függ. A közfoglalkoztatásra vonatkozóan az államtitkár kifejtette, hogy lehetnek szükséges finomhangolások, ezeket a kormány sokszor meg is teszi.

Banai Péter Benő kiemelte azt is, hogy nagy mértékben növekedett a fiatalok foglalkoztatása és 100 milliárd forintos családi kedvezményrendszer pedig korábban nem volt.

Államtitkári reagálás

Banai Péter Benő visszautasította azt, hogy belehazudnának az emberek szemébe. Elvi különbség van a kormány és az MSZP álláspontja között, a szocialisták a segélyekből, az állami juttatásból való ellátást tekintik elsődlegesnek, míg a kormány szerint a valóban munkaképes embereknek munkát kell biztosítani.

Az, hogy ez hová vezet, arról a választók fognak dönteni – mondta.

Államtitkári reagálás

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára örömének adott hangot, hogy a pozitív számokat nemcsak a hazai nemzetközi szervezetek részéről, hanem az ellenzéki sorokban is elismerik.

Jelezte: a roma ösztöndíj-program nem szűnt meg, a javaslatban tételesen szerepel, ahogy a romákat segítő programok is. Megismételte: elsődlegesen nem segélyt, hanem munkalehetőséget kell biztosítani.

Egy háromgyermekes családban, ha nem egészen 150 ezer forint bruttó keresettel bírnak mindketten, akkor maximálisan tudják érvényesíteni a kedvezményt, így nemcsak a jómódúak, hanem az átlagos keresetűek is igénybe tudják azt venni.

Kormány: folytatódott a sikeres gazdaságpolitika

Banai Péter Benő a vitában elhangzottakra válaszolva azt mondta, az Országgyűlés tekintélyét és a javaslat komolyságát többre tartja annál, mint hogy a személyes jellegű kérdésekre válaszoljon, ezért inkább általános összegzést ad.

A kormány 2015-ben folytatta a korábban megkezdett gazdaságpolitikáját, amelyikről elmondható, hogy sikeres – jelentette ki. A gazdaság tavalyi teljesítménye kiemelkedő volt, a bruttó hazai össztermék a várt 2,5 százalék helyett 3,1 százalékkal bővült. A GDP növekedéséhez nemcsak az export járult hozzá, de a fogyasztás szerepe is meghatározó volt, a háztartások fogyasztása az előre jelzett 2,6 százaléknál gyorsabban, 3,4 százalékkal nőtt – sorolta az adatokat. Folytatódott a foglalkoztatás dinamikus bővülése, emelkedtek a reálbérek, ezek szintén elősegítették a belső kereslet növekedését – hangsúlyozta.

Arra is kitért, hogy 2010 óta több mint hatszázezer fővel bővült a foglalkoztatottak száma, miközben mélyponton áll a munkanélküliség. A gazdaság a három százalék feletti növekedést úgy érte el, hogy az egyensúlyi mutatók is kedvezően alakultak, a kitűzött hiánycélnál kedvezőbb lett a kormányzati szektor egyenlege, ami a GDP 1,6 százalékát tette ki – közölte. Az államadósság helyzete is javult, az uniós módszertan szerint számolva 75,7 százalékról 74,7 százalékról csökkent a GDP arányában – tette hozzá.

Az államtitkár kiemelte, a nyugdíjak reálértéke nőtt, a munkanélküliséghez kapcsolódó kiadások pedig csökkentek.

A gazdasági növekedés, a foglalkoztatási és béradatok alapján alaptalanok a forráskivonásról vagy a "kevesek költségvetéséről" szóló felszólalások – mondta.

A levezető elnök lezárta a zárszámadás általános vitáját.


A kormány újra bevezetné az önálló zálogjogot

Az önálló zálogjogról szóló javaslatot ismertető Hornung Ágnes, a nemzetgazdasági tárca államtitkára arról beszélt, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) újraszabályozta az önálló zálogjog intézményét, amit 1996 és 2014 között széles körben alkalmaztak a hazai banki refinanszírozási piacon. Az önálló zálogjogot követelés nélkül is át lehetett ruházni illetve a követelés megszűnése nem eredményezte az önálló zálogjog megszűnését – hívta fel a figyelmet.

Az új Ptk. készítői viszont megszüntették az önálló zálogjogot, ami helyett a különvált zálogjogot alkalmazták, de az utóbbi nem volt képes azt a rugalmasságot és forgalomképességet biztosítani, mint az önálló zálogjog – jelentette ki.

Az önálló zálogjog újraszabályozásával a hazai jelzálogpiacot szeretnék élénkíteni, aminek már érezhető eredményei is vannak, ugyanis idén négy új jelzálogbank alapítását jelentették be, amelyek száma így hétre nőtt a hazai piacon. A cél az, hogy a jelzáloglevél a hazai befektetők, így a lakosság számára is elérhető legyen – jelentette ki. Hozzátette, hogy a prudens banki működésben is egyre jelentősebb szerepet játszik a lejárati összhang kérdése. Az MNB ennek részeként egy jelzáloghitel-megfelelési mutatót írt elő a hitelintézetek számára, aminek a jelenlegi célszintje 15 százalék – emlékeztetett az államtitkár.

Azt is kiemelte, hogy a jogalkotó nem a régi Ptk. önálló zálogjogi szabályait élesztette újra, hanem egy biztonságosabb konstrukciót hozott létre, ami fokozottan védi a zálogkötelezett érdekeit. A törvényjavaslat hozzájárul a lakáspiac hitelezésének növeléséhez és a kamat alacsonyan tartásához – közölte.

B. Nagy László, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a 2000-es években a magyar bankszektornak ez a szegmense is jelentős fejlődésen ment keresztül, de a hazai alapítású és a magyar piacon működő ilyen típusú pénzintézetek száma még tavaly sem haladta meg a hármat. A Magyar Nemzeti Banknak viszont az a célja, hogy növekedjen a jelzálogpiac szereplőinek száma és ezzel párhuzamosan élénküljön a banki refinanszírozási piac. Ezzel összefüggésben a Magyar Nemzeti Bank egy jelzáloghitel-megfelelési mutatót írt elő – hangsúlyozta.

A képviselő kiemelte, a devizahitelezés problémái is rámutattak arra, hogy a hitelintézetek néhány hónapos forrásokkal illetve kamatcsere-ügyeltekkel fedezték a hosszú lejáratú hiteleiket.

Az új normaszöveg úgy elégíti ki a gazdasági igényeket, hogy egyúttal eleget tesz annak az elvárásnak is, hogy az önálló zálogjog kötelezettje nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a járulékos zálogjog kötelezettje – szögezte le a képviselő. A jogtechnikai módosítások az egyértelműség, a jogbiztonság követelményeit szolgálják – jelentette ki a képviselő.

Staudt Gábor (Jobbik) azt mondta, úgy tűnik, hogy a bankok érdekeit képviselve visszahozzák a problémás és veszélyes önálló zálogjogot. Érdemi vitát nem lehet folytatni, mert az expozé előadója és a Fidesz vezérszónoka is csak felolvasott egy szöveget – bírált.

A politikus azt mondta, lehet, hogy ez a konstrukció elősegíti a hitelezést, de a hitelfelvevők ingatlanait tovább lehet adni bankközi ügyletek során vagy – a hírek szerint – akár magánbefektetőknek is. A biztosítéki szerződésről a törvény ír, de annak kötelező tartalmi elemeit nem határozza meg – hívta fel a figyelmet. Továbbra sem kerül be a Ptk.-ba, hogy a zálogszerződés és a biztosítási szerződés hogyan határolódik el – emelte ki a vezérszónok.

Latorcai János levezető elnök lezárta az általános vitát.


Vita a Földet a gazdáknak! programról

Az előterjesztő Földművelésügyi Minisztérium nevében Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár – ismertette a Földet a gazdáknak! elnevezésű programot, amely tájékoztatása alapján deklarálja a földárverések sikerét, továbbá azt is, hogy több állami föld nem kerül licit alá.

Kiemelte, a tárgyalt javaslatok kijelölik, hogy a földárveréseken befolyt pénzt az államadósság csökkentésére fordítja a kabinet. Az államtitkár szerint utóbbi fontos nemzeti érdek, ami növeli az ország gazdasági szuverenitását és mozgásterét.

A Fidesz nevében Farkas Sándor érvelt a program mellett, közölve például, hogy abban 195 ezer hektárt értékesített az állam, a meghirdetett területek mintegy 70 százalékát. Az eladott földek átlagára hektáronként 1,4 millió forint volt, ami közel a duplája annak a hektáronként átlagosan 850 ezer forintnak, amennyiért 2015-ben gazdát cseréltek a termőföldek.

Ebből is megállapítható, hogy az állami termőföldeket „messze a piaci ár felett" értékesítették, tehát nincs szó elherdálásról, ahogy azt az ellenzék sokszor mondta – tette hozzá a kormánypárti politikus.


Földi László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője

Földi László, a KDNP vezérszónoka úgy fogalmazott, a kormány a programmal „tisztességes áron, nyílt árveréssel" a helyben lakó "magyar parasztemberek gondjaira" bízta az állami termőföldeket, amelyet „tisztességből és becsületből sem fognak parlagon hagyni". „Tudom, hogy sokan mindennapi közéletünk vitáinak nagyvárosi kocsmazajától nem hallják meg ezt az örömhírt" – fogalmazott.

Bitay Márton Örs zárszavában egyebek mellett arra emlékeztetett arra, hogy a kormány a gazdák igényeit csatornázta be az állami földárveréssel.

Az ülést vezető Latorcai János bezárta a parlament ülését. Az Országgyűlés hétfőn az alkotmánymódosításról kezd tárgyalni.