Az oktatási államtitkár és a Fidesz a közoktatás átalakítása mellett érvelt az Országgyűlés közoktatási vitanapján, kedden. Hoffmann Rózsa (KDNP) helyesnek ítélte a közoktatásban bekövetkezett változásokat. Öt éve olyan rendszer megalkotását tűzték ki, amely elősegíti a fiatalok fejlődését, készségeinek és ismereteinek bővítését, életkori sajátosságoknak megfelelő tudatos fejlesztést jelent. Ezek a célok kezdenek megvalósulni – értékelt a kereszténydemokrata szakpolitikus.
Palkovics: megszűntek az iskolák finanszírozásával kapcsolatos gondok
A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetését idén 91,5 milliárd forinttal növelte meg a kormány, így az elmúlt nyolc-kilenc hónapban az iskolák finanszírozásával kapcsolatos „ügyek" megszűntek – mondta Palkovics László oktatási államtitkár, hozzátéve: a Kliknek, szemben a februári 17 milliárdos lejárt tartozásállománnyal, ma nincs kifizetetlen számlája. Az államtitkár közölte, január 1-jétől ugyanezt a működést várják el az új rendszertől. Megjegyezte, a költségvetés tervezése iskolai szinten történik, ebből számítják ki a teljes állami intézményfenntartó éves költségvetését, és iskolai szinten november végéig elkészülnek a költségvetések.
Emlékeztetett: a Klik-et az a kritika érte, hogy túl centralizált, túl nagy és túl messze van a döntéshozatal helyétől. Szerinte az iskolák szempontjából mindenképpen jobb megoldás lesz, hogy január elsejétől létrejönnek a tankerületi központok, így az iskolaigazgató és a tankerületi központ vezetője között nem lesz köztes szint, az igazgatók valóban az iskola vezetői tudnak lenni. Palkovics László arról is beszélt, hogy a következő időszakban két új testület jöhet létre: a Köznevelés-politikai Érdekegyeztető Tanács, amely a miniszter tanácsadó szervezeteként a Köznevelési Kerekasztal által leképezett funkciókat tartalmazza, valamint a tankerületi központi tanács, amelynek keretei között a közösség is beleszólhat az iskola ügyeibe. Beszámolt a pedagógusok béremeléséről és az oktatási munkát segítők fizetésének rendezéséről, valamint fontosnak nevezte a pedagógusok továbbképzésének egyetemi alapra helyezését és azt, hogy a továbbképzés ne kerüljön pénzbe se a tanárnak, se a tankerületnek.
Fidesz: a cél a versenyképes tudás és a pedagógusok megbecsülése
Kucsák László, a Fidesz vezérszónoka az oktatási rendszer átalakításának céljaként hivatkozott arra, hogy a diákok versenyképes tudást szerezzenek, a pedagógusok pedig megbecsülést kapjanak a mindennapi munkájukhoz. Ennek eszközei között említette a pedagógus életpályamodellt, számos lezárult, továbbá 210 milliárd forint értékű folyamatban lévő fejlesztést. Kiemelte azt is, hogy a szülők terhei is csökkentek az ingyenes tankönyv és gyermekétkeztetés miatt. Előbbi 733 ezer diákot érint és 2 milliárd forintot hagy a családoknál, utóbbi pedig 90 ezer helyett már 270 ezer gyermekre vonatkozik és az iskolai szünetekben is rendelkezésre áll. A kormánypárti politikus kitért arra, hogy 2010-ben a kormányváltáskor szétaprózott volt az iskolarendszer, a fenntartó önkormányzatok súlyosan eladósodtak, nagy különbségek voltak az intézmények gazdasági helyzetében és a korábbi kormányzatok kudarcai is megjelentek.
A fideszes képviselő a rendszerváltás óta legnagyobb béremelési programnak nevezte a 2013-ban indított életpályamodellt, amely 5 év alatt átlagosan 50 százalékos fizetésemelést jelent. Ezzel szembeállította, hogy az MSZP is tett hasonló ígéretet, de mindössze 3 hónapig állta azt, emellett pedig iskolabezárási programot indított. Kucsák László arról is beszélt, hogy a nem pedagógus végzettségű segítők idén kétszer 35 ezer forint pluszt kaptak, jövőre pedig általános 7 százalékos és munkáltatói döntésen alapuló 3 százalékos emelést kapnak. Hozzátette, hogy a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók béremelése követi a pedagógusokét.
KDNP: valódi nevelésre van szükség
Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka helyesnek ítélte a közoktatásban bekövetkezett változásokat, szerinte az oda vezető út miatt vannak viták. Szavai szerint korábban eltérőek voltak a műveltséghez hozzáférés esélyei, mindennapossá váltak a normaszegések, a nevelők megbecsülése mélypontra süllyedt, pénzkivonás, iskolabezárások, érettségi botrányok jellemezték a rendszert.
Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka
A kormánypárti politikus szerint öt éve olyan rendszer megalkotását tűzték ki, amely egyebek mellett elősegíti a fiatalok fejlődését, készségeinek és ismereteinek bővítését, életkori sajátosságoknak megfelelő tudatos fejlesztést jelent. Ezek a célok kezdenek megvalósulni – értékelt.
Az egyik legfontosabb újításként hivatkozott a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás bevezetésére, amely azt jelenti, hogy a gyermekek 3 és 6 éves koruk között közösségben nevelkednek, megtanulnak alkalmazkodni és együttműködni, ezáltal könnyebben bent maradnak az oktatási rendszerben is. Üdvözölte az anyagi források bővülését, további az ingyenes tankönyvcsomagokat és étkeztetést is.
A kereszténydemokrata politikus kiemelte a hit- és erkölcstan bevezetését is, amelyre szerinte óriási szükség van egy olyan világban, ahol a társadalom fogalmai meglazultak. Ugyancsak pozitívnak tartotta, hogy egész nap nyitva vannak az iskolák, s eredményesnek tartotta a mindennapos testnevelés bevezetését, hozzátéve: a kormány nagy erőkkel dolgozik a megfelelő infrastruktúra kialakításán.
Hoffmann Rózsa kiemelte a nevelők, tanárok megbecsülését, amelyet az életpályamodell szolgál, továbbá azt, hogy arra ambicionálják a tanárokat, hogy többet mutassanak fel. Kifejtette: ma már jelentős számú mestertanár és kutató pedagógus van.
