Orbán Viktor: a népszavazás elérte célját

„A cél az volt, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, tisztázzuk, mit akarnak a magyarok a tömeges migráció ügyében" – mondta a kormányfő, jelezve, hogy 3 282 723 ember ezt elutasította.


Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt a 2016. október 2-i kvótanépszavazásról az Országgyűlés plenáris ülésén október 3-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Úgy fogalmazott, mostantól nem a kormány és nem is a parlamenti képviselők akaratát, hanem mintegy 3,3 millió magyar emberét képviselik Brüsszelben. Összehasonlításul felidézte: amikor Magyarország az európai uniós csatlakozásról döntött, akkor 3 millió 50 ezer ember szavazata elég volt a belépéshez, most pedig mintegy 3,3 millió ember mondott nemet.

Vasárnap a magyarok történelmet írtak, a nemek elsöprő győzelmével Magyarország nyert – jelentette ki a miniszterelnök, megjegyezve, hogy az EU-ban elsőként és eddig egyetlenként csak Magyarországon kérdezték meg a választókat a migránskérdésről, amin az EU léte is múlhat.

3,3 millió ember egyetértett a Fidesz-KDNP megoldási javaslatával – értékelte Orbán Viktor, hozzátéve, hogy 1990 óta még egyetlen párt vagy pártszövetség sem kapott ilyen mértékű támogatást. Egymillióval több magyar választópolgár szavazott bizalmat a kormány álláspontjának a vasárnapi kvótareferendumon, mint amennyivel 2014-ben hatalmazták fel kormányzásra az emberek a Fidesz-KDNP-t – hívta fel a figyelmet.

Vannak ugyan, akik megpróbálják leértékelni, semmibe venni 3,3 millió ember akaratát – fogalmazott –, ám egyetlen becsületes magyar választott képviselő sem hagyhatja, hogy ezt az akaratot bárki felülírja.

Megjegyezte, bár közjogi értelemben nem kötelezi az Országgyűlést a népszavazás eredménye, a Ház érvényt szerezhet annak, ezért kezdeményezi az alaptörvény módosítását „a népszavazás szellemében".

Azt is kiemelte, hogy az európai polgárok jelentős része sem támogatja Brüsszel kötelező kvótára vonatkozó „embertelen megoldási javaslatát". Szerinte Magyarország képes arra, hogy Brüsszelben is csatákat nyerjen.

A kormányfő emlékeztetett, Brüsszelben úgy döntöttek, hogy az EU-ba eddig bejutott illegális bevándorlókat kvótarendszer szerint kötelezően szétosztják a tagállamok között, ráadásul ezt felső korlát nélkül tennék.

A miniszterelnök nyilvánvalónak nevezte, hogy „ha szembeszállunk, akkor komoly európai viták középpontjában találjuk magunkat, és annak kellemetlen következményei lehetnek, például a Magyarországra zúduló támadások formájában, az Európai Bizottság részéről pedig bosszú és zsarolás is érkezhet a címünkre; ez a feltételezésünk beigazolódott".


Orbán Viktor miniszterelnök felszólal napirend előtt a 2016. október 2-i kvótanépszavazásról az Országgyűlés plenáris ülésén október 3-án. Mögötte Kövér László házelnök. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A brüsszeli bürokratákat és az európai baloldalt felszólalásában migránspártinak nevezte, utóbbiak a bevándorlók Európába érkezését hasznosnak tartják – folytatta –, és „ezt képviseli a magyar baloldal is, az DK és vezetője nyíltan, az MSZP szégyellősen és sunyi módon".

Mint mondta, a 2014-es választásokon induló pártok a migránskérdésről „egy kukkot sem mondtak és nem is mondhattak", ezért mivel a parlamenti választással a bevándorlás kérdését nem lehetett eldönteni, a választás eredményéből Magyarország véleményét levezetni nem lehetett, egyetlen becsületes megoldás maradt, döntsék el a magyarok, mit akarnak. Kik élhetnek Magyarország területén? Ki döntsön erről: Brüsszel vagy Budapest? – tette fel a kérdést a kormányfő, jelezve, ezt kellett a népszavazáson eldönteni, ami hosszú évekre meghatározza az ország sorsát.

A résztvevők 98 százaléka – az érvénytelen szavazatot leadókat figyelembe véve 92 százaléka – úgy foglalt állást, „a döntés joga Budapesté, és ezért a jogunkért harcolni kell" – mondta Orbán Viktor.

Kifejtette: az Európában évek óta zajló „szervezett és irányított migrációs betelepítés" tavaly jelent meg Magyarországon, amikor illegális bevándorlók százezrei törvényellenesen, erőszakosan, félelmet keltő módon, „a magyar hatóságokra és jogszabályokra fittyet hányva keresztülgázoltak Magyarország területén".

A kormány akkor úgy döntött – idézte fel –, mindent megtesz a rend helyreállításáért, a polgárok megvédéséért, ezért fizikai, jogi és fegyveres védelmi rendszert épített ki. „A katonák és a rendőrök példás munkát végezve – a Röszkénél rájuk támadó szervezett bűnözők támadásait is visszaverve – teljesítették kötelességüket" – mondta, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy délről továbbra is folyamatos a migránsveszély, a nyomás pedig hosszú évekig fennmarad, és „időnként lökésszerűen meg is erősödik". Ezért döntöttek újabb fizikai határvédelmi akadályok építéséről, Magyarország pedig képes a délről fenyegető, „akár milliós nagyságrendű veszély" feltartóztatására is – közölte a miniszterelnök.

Arról is beszélt, hogy 2010-től „gyakorlatilag mintaállammá váltunk", Magyarország betartja a Brüsszel által megkövetelt fiskális fegyelmet, a nemzetközi kötelezettségeit, az alaptörvénybe pedig beépítették az európai jogrendet. Magyarországnak minden joga megvan tehát ahhoz, hogy sorsdöntő európai kérdésekben hallassa a hangját az unióban – érvelt Orbán Viktor.

A miniszterelnök küzdelmes útra számít, mert „a korlátlan bevándorlásban és betelepítésben érdekelt politikai elit, támogatóik – köztük a magyar támogatóik is – erős eszköztárral rendelkeznek, hangosak, antidemokratikusak és erőszakosak".

„A mi feladatunk az, hogy ebben az ellenszélben is érvényt szerezzünk a magyarok vasárnap kinyilvánított egyértelmű akaratának" – zárta szavait a kormányfő.


Orbán Viktor miniszterelnök és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 3-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)


Kósa Lajos: soha ilyen politikai egység magyar miniszterelnök mögött nem sorakozott fel

A Fidesz frakcióvezetője szerint soha ilyen politikai egység magyar miniszterelnök mögött nem sorakozott fel a választópolgárok részéről.

Kósa Lajos az Országgyűlésben a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva azt mondta, külön lényeges, hogy ez Magyarország és a magyar nemzet védelmében történt.


Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője reagál Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 3-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Az, aki ezek után a kormányfő lemondását követeli, semmit nem ért a politikához és arra biztatja a miniszterelnököt, hogy hagyja cserben azokat a választókat, akik a haza védelmében egyetértettek vele, és felhatalmazták arra, hogy minden eszközzel védje meg az országot a migrációs hullám ellenében – mondta a Fidesz frakcióvezetője, aki szerint külön figyelemre méltó az, hogy a lemondását olyan politikus követeli, aki nemrégen még azt mondta, az emberiség utolsó mentsége a muszlim vallás.

Voltak már ilyenek, Thököly Imrék és mások Magyarországon, akik a kereszténység ellen a törökkel is szövetkeztek volna, nem ismeretlen ez a magatartás – jegyezte meg.

A kormánypárti politikus szerint az is kiderült vasárnap este, hogy a haza védelmében az ellenzékre nem számíthat az ország.

Kósa Lajos azt mondta, hogy fontosabb volt nekik a saját pártpolitikai szempontjuk, mint az, amit az ellenzéki választók közül is sokan megértettek, hogy „a haza védelme, Magyarország védelme, a magyar értékek, a magyar kultúra, a magyar civilizáció védelme" előrébb való, holmi pártpolitikai jelentéktelen szempontnál.

Szerinte, ha a Jobbik egy pillanatra is komolyan vette volna azt amit mondott, akkor nem lett volna a választásnak olyan eredménye Ózdon, „ahol igen régóta mérgezik a levegőt", hogy csak 31 százaléknyian mondtak véleményt.

Hozzátette: ha közjogi, direkt következménye a népszavazásnak nincs is, de ha 3 millió 56 ezer ember véleménye elég volt ahhoz, hogy Magyarország belépjen az unióba, akkor 3 millió 284 ezer ember véleménye bőségesen elég ahhoz, hogy Magyarország elszántan szembe szálljon a kötelező betelepítési kvótával, még akkor is, ha az ellenzék ebben nem partner.

Harrach Péter: a magyar választók jelentős része úgy döntött, védjék meg az ország szuverenitását

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a magyar választók jelentős része úgy döntött vasárnap: védjék meg Magyarország szuverenitását.


Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője reagál Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalására az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 3-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Hangsúlyozta: ezt meg kell őrizni, mert ha elveszítjük, akkor oda jutunk, hogy kívülről diktálnak, és azt sem dönthetjük el, ki legyen a szomszédunk.

Harrach Péter az Országgyűlésben a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva kiemelte: ők elegendőnek találják a 3,3 millió szavazatot. Hozzátette: az a közel ötmillió ember, akiktől politikai aktivitást látnak, akik érdeklődnek a közélet iránt, azoknak a kétharmada elment voksolni és nemmel szavazott.

A KDNP-s politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy egymillióval többen mentek el most vasárnap, mint azon az országgyűlési választáson, ahol kétharmadot szereztek a kormánypártok.

Az érvényesség kapcsán kitért arra is, hogy több ország van Európában, ahol a vasárnap elért arány elsöprő többséget jelentett volna, és fel sem merült volna érvényesség kérdése. Példaként említette Ausztriát, Belgiumot, Franciaországot, Németországot, Finnországot, Írországot, Luxemburgot.

Hozzátette: a kampány során az elmúlt hetekben a bevándorláspárti baloldal nem tudott mit mondani, és a Jobbik magatartása is sajátos volt, azt mondták nemmel kell szavazni, de egy lépést sem tettek a kampányban ennek érdekében.

Megjegyezte: az alaptörvény módosításakor egészen más a helyzet, ha van egy ilyen erős legitimáció, mint ha nincs.


Hazafiatlan, amit a Jobbik tesz

Orbán Viktor válaszában a Jobbikról szólva hazafiatlannak, inkorrektnek és nem becsületes magatartásnak ítélte, hogy a párt és annak vezetője „jól hallhatóan Brüsszelnek szurkol" egy olyan ügyben, ami az országa számára létkérdés. Hozzátette ugyanakkor: ennek oka tudható, hiszen a Jobbik volt az első párt, amely bejelentette, hogy megvásárolták, az elnöke mondta, hogy „ő adott lelket a pártjának és ő is vette el, vagyis ő is adta el" – fogalmazott a kormányfő. A Jobbik szerinte pénzügyi, gazdasági érdeket szolgál, és az ő lemondását is azért követelik, hogy ezen érdekeknek utat nyithassanak. „Megvett emberek, fogott párt" – mondta.


Orbán Viktor miniszterelnök reagál a napirend előtti felszólalásával kapcsolatban elhangzott frakcióvezetői felszólalásokra az Országgyűlés plenáris ülésén 2016. október 3-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Emlékeztetett arra is: a Jobbik vezetője mondta egykor, hogy „az iszlám az emberiség utolsó reménye". Akkor ki beszél itt össze-vissza? – tette fel a kérdést, arra kérve az ellenzéki párt képviselőit: hagyják abba az amatőr és dilettáns tempót, választóik ugyanis nem azért küldték őket ide, „hogy a konditerem és a fodrászat között félúton szájhősködjenek a kamerába".

A költségekről szólva azt mondta: a kérdés fontossága és a 3,3 millió ember akarata miatt annak akár a két-háromszorosát is megszavazhatja az Országgyűlés, „mert a létünk és a nem létünk múlik ezen, két-három évtized távlatában".

Az MSZP-vel kapcsolatban úgy fogalmazott: a párt, mint mindig, az európai politikát képviselte „a mi ízlésünk szerint korlátok nélkül", most is ezt teszi, holott az európai megoldás most ellentétes Magyarország érdekével.

Azt is felelevenítette, hogy az uniós bevándorláspolitikai vita nem új keletű, Kofi Annak egykori ENSZ-főtitkár már 2004-ben megfogalmazta a jelenlegi uniós megoldás alapjait.

Kijelentette azt is: nem szembe kíván menni Európával, hanem meg akarja változtatni, a Magyarországot szolgáló bevándorláspolitikát szeretné az uniós megoldás alapjává tenni.

Orbán Viktor az otthon maradottak szándékát firtató, szerinte inkorrekt vitára úgy reagált: az nem ismerhető pontosan, csak az tudható: ők nem akartak részt venni a döntésben, tudomásul vették, hogy az nélkülük születik meg, és a döntéssel a maguk részéről együtt tudnak élni.

A csatát így nélkülük kell lefolytatni – jelentette ki –, a kérdés így az, hogy kaptak-e ahhoz elegendő muníciót.

A kormányfő köszönetet mondott a külhoni magyaroknak, hogy nagy számban vettek részt a népszavazáson és támogatták Magyarország védelmét.

    
A szubszidiaritás fontosságát hangsúlyozta Aradszki András

Aradszki András (KDNP) a vasárnapi népszavazásról beszélve azt mondta, a kereszténység nem csupán a szolidaritás fontosságát hangsúlyozza, amikor erkölcsi kötelességként írja elő a rászorulók segítését. Ugyanilyen fontosságú és szintén a szeretetből fakad a szubszidiaritás elve is, amely kimondja, hogy azokat a problémákat, amelyeket helyben is el lehet intézni, nem szabad kivonni a helyi hatáskörből – fogalmazott.


Aradszki András kereszténydemokrata országgyűlési képviselő

Ferenc pápa Európai Parlamentben elmondott 2014-es beszédét idézve azt mondta, az EP mottója az egység a sokféleségben. Az egység azonban nem a politika, a gazdaság, a kultúra vagy a gondolkodás uniformizálást jelenti. El kell fogadni egymás hagyományait, történelmét és gyökereit, meg kell szabadulni a manipulálástól és a fóbiáktól, az emberi személyt kell a középpontba helyezni - hangoztatta. Az európai népek demokráciájának életben tartása ma kihívások elé állít mindenkit, nem szabad engedni a multinacionális érdekeknek, amelyek meggyengítik a demokráciát – idézte a politikus.

A szubszidiaritás elve alapján a magyaroknak joguk van úgy dönteni, hogy megvédik önmagukat és „nem mellesleg a manapság kollektív öngyilkosságra hajlamos brüsszeli vezetést", továbbá eldönthetik mit kezdjenek kultúrájukkal, hagyományaikkal, hitükkel és milyen népcsoportokat kívánnak beengedni hazájukba – jelentette ki Aradszki András.

Azt mondta, a szocialisták, a liberálisok, a szélsőbaloldaliak viszont egységes, globális vezetésben, diktatórikus rendszerekben gondolnak és számukra mindegy, hogy a Szovjetunió vagy az Európai Unió dirigálja őket, Moszkva vagy Brüsszel, „számukra egyre megy". Hozzátette: az ellenzéknek fáj a népszavazás elsöprő eredménye.

A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára köszönetet mondott azoknak, akik nemmel szavaztak a vasárnapi referendumon. Többen mondtak nemet az elhibázott irányra, mint amennyien az európai uniós csatlakozásra voksoltak - közölte, kijelentve: senkinek nem lehet felvetése a törvényalkotási sorozat legitimációjával kapcsolatban. Akinek ilyen felvetése van, az nyilvánvalóan csak Brüsszel érdekeit akarja kiszolgálni, mert számukra az a legitim, amit „páran, ott Brüsszelben összeülve, egy senki által meg nem választott testületben kitalálnak", de az nem, ha ennek 3,3 millió ember ellentmond.


Fidesz: minden frakció előtt ott a lehetőség, hogy támogassa a kormány javaslatát

Gulyás Gergely (Fidesz) szerint a kvótareferendum eredeti kérdése az volt, hogyan lehet megakadályozni, hogy Magyarországra nézve is kötelező legyen az EU felső határ nélküli, kötelező betelepítési kvótáról szóló ötlete. Ha a pártok egyetértenek abban, hogy ez a javaslat ellentétes az ország érdekeivel, akkor itt a lehetőség, hogy valamennyi párt és frakció támogassa a kormány jogalkotási javaslatát – mondta.

A költségekre áttérve azt mondta, tavaly majdnem egymillió migráns érkezett Németországba, ennek a tömegnek az integrációjára 2016-2020 között 93 milliárd eurót terveznek elkölteni, ami a teljes magyar GDP.

3,3 millió ember szavazata komoly segítséget jelent a felső határ nélküli kvóták elkerüléséhez – jelentette ki.

Dömötör Csaba válaszként azt hangsúlyozta, hogy a vasárnap szavazók akarata egy irányba mutat. Tíz emberből kilenc azt gondolja, hogy ki kell állnunk magunkért, „a magyarok túlnyomó része, 98 százaléka" úgy gondolja, csak a magyarok dönthetnek arról, hogy kikkel szeretnének együtt élni – fejtette ki.

Kijelentette: a magyarok egy erősebb Európát szeretnének, amelyik képes megvédeni közösségét, kultúráját és képes visszavonni egy elhibázott javaslatot. A kabinet a referendum eredményét magára nézve kötelezőnek tekinti, ezért „közjogi köntösbe kell bújtatni az emberek döntését" – mondta az államtitkár.


A Fidesz az egészségügyről

Kovács József (Fidesz) közölte, a Fidesz-KDNP elkötelezett a betegellátás színvonalának növelése, az egészségügyi dolgozók munkakörülményeinek és anyagi megbecsülésének javítása mellett. A szocialisták mintegy 400 milliárd forintot vettek ki az egészségügyből, ötezernél több dolgozó fordított hátat akkor a szakmának, a mostani kormány politikájának köszönhetően azonban csökkentek a munkát terhelő adók, növekedtek a bérek – tette hozzá.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a szocialisták receptje az volt: „amortizálj és privatizálj!" Így akarták a magánkasszák felé terelni az egészségügyi kiadásokat – tette hozzá. Jelezte, idén szeptembertől emelkedik az szakorvosok, a szakgyógyszerészek és az ápolók bére. Erre idén 19 milliárd forintot költenek – mondta.


Fidesz: mi a helyzet a déli határon a népszavazás után?

Ágh Péter (Fidesz) arról beszélt, hogy a hétvégi hírek szerint a Szerbiában várakozó illegális bevándorlók a déli határ megnyitását várták a kvótareferendum után. Hozzátette: erre Magyarországról biztatták őket. Egyúttal arra is rákérdezett, hogy áll a határvadászok toborzása.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a teljes déli határszakaszon rend van, a magyar hatóságok célja továbbra is azt, hogy senki ne jöjjön jogellenesen az országba. Jelezte, hogy hétvégén senki sem ment át a határzáron. Beszámolt arról is, hogy közel ötezren érdeklődtek és 1352-en jelentkeztek már határvadásznak, az ő kiképzésüket el fogják indítani.


A Fidesz a gazdasági eredmények számbavételét szorgalmazta

Witzmann Mihály (Fidesz) a gazdasági eredmények számbavételét szorgalmazta, így például az államadósság csökkenésére, az alacsony költségvetési hiányra és a bővülő foglalkoztatottságra hívta fel a figyelmet.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára eredményesnek minősítette a magyar gazdaságpolitikát. Példaként említette, hogy az EU-ban itt javult leginkább a munkaerőpiaci aktivitás.


KDNP: mivel segítette a kormány a tanévkezdést?

Hoffmann Rózsa (KDNP) azt kérdezte, mivel segítette a kormány a tanévkezdést.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt válaszolta: a kormány csökkentette a tankönyvek árát – sőt, sokaknak már ingyen van –, megsokszorozták az ingyenes gyermekétkeztetésben résztvevők számát, és emelték a pedagógusok fizetését.