Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Horvát Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanévnyitóján csütörtökön Budapesten elmondott ünnepi beszédének központjába azt a gondolatot helyezte, hogy a magyar és a horvát nép szorosan összetartozik. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke rámutatott: a horvátokat és a magyarságot nem csupán a közös múlt, hanem 800 év államközössége köti össze.
(KDNP Fotó: Váli Miklós)
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese felidézte a két ország közös múltját, történelmét, és kitért többek között arra, hogy a 20. század vérzivataros tragédiái beláthatatlan veszteségeket okoztak az akkorra már közjogilag kettévált két ország népének. A 90-es évek délszláv háborúiban újra egymásra talált a két nemzet, majd Antall József és kormánya az elsők között ismerte el Horvátország függetlenségét.
A 21. században az Orbán-kormány hathatósan segítette elő déli szomszédunk európai uniós csatlakozását – idézte fel Semjén Zsolt.
A kormányfő helyettese kitért arra is, hogy jövő héten Szigetváron találkozik a két ország elnöke a Zrínyi-emlékév eseményei kapcsán.
A diákokhoz fordulva azt mondta: a jövő bennük teljesedik ki, ők adják tovább a magyar és a horvát nyelvet, ápolják a két nemzet hagyományait. Rájuk vár a hídépítés folytatása, „az időutazás, ami lépcsőt emel a jövőnek" – mondta.
(KDNP Fotó: Váli Miklós)
Bojtár Anna igazgató elmondta, az intézmény, ahová 255-en járnak, önállóvá válása óta a 23. tanévét kezdi meg.
Az iskolakezdés egybeesik az Zrínyi-emlékév eseményeivel – tette hozzá az intézményvezető, kiemelve: a tanévnyitó ünnepi műsorában a közös hősök és példaképek emléke előtt is tisztelegnek.
Hitvallásuk szerint semmilyen iskola nem lehet tudásgyár, egy nemzetiségi iskola különösen nem lehet az. A tanítás egyúttal küldetés is – mutatott rá az igazgató, aki célként fogalmazta meg, hogy versenyképes és korszerű tudást adjanak át a diákoknak, és ösztönözzék a továbbtanulásukat. Olyan fiatalokat szeretnének nevelni, akik megőrzik horvát identitásukat, egyaránt elkötelezettek a horvát és a magyar nemzet iránt – mondta.
(KDNP Fotó: Váli Miklós)
Gordan Grlic-Radman horvát nagykövet megköszönte azt a kiemelt figyelmet és támogatást, amiben a magyar állam részesíti az intézményt. Horvátország a maga részéről szintén igyekszik a horvát kultúra és hagyományok megőrzéséhez és ápolásához minden segítséget megadni – jelezte.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ünnepi beszéde
Nagykövet Úr! Igazgató Asszony!
Elnök Asszony, és akikkel kezdenem kellett volna: Kedves Diákok!
Köszönöm a meghívást, igazán örömet jelent számomra, hogy Magyarország kormánya képviseletében egy nemzetiségi iskola tanévnyitóján vehetek részt. Méghozzá egy olyan nemzet magyarországi kulturális központjában, amellyel a magyarságot nemhogy közös múlt, de nyolcszáz év államközösség fűz össze.
Így érdeklődéssel vártam a meghívóban feltüntetett „Időutazást”, hiszen két nép jobb megismerését, közös történelmük kérdéseinek tisztázását, mi sem szolgálja jobban, mint mindezek szemléletes bemutatása a fiatalok által, de nem csak fiataloknak.
Miroslav Krleza, a világhírű horvát író találóan fogalmaz a két szomszédos nép múltjáról: horvátok és magyarok között a történelem során annyi probléma adódott, hogy arról könyveket lehetne írni. De a magyarokat és a horvátokat oly sok minden köti össze a történelemben, hogy arról egy egész könyvtárnyi irodalom szól!
Az idei esztendőben Zrínyi Miklósra emlékezünk. A jövő héten, Szigetváron találkozik és tiszteleg a hős várvédők emléke előtt a két ország elnöke. A szigetvári hőstett megállította a törököt, az iszlám hódítást, és kezdetét vette a közel másfél évszázados heroikus küzdelem, amit vállvetve vívtak magyarok és horvátok a keresztény Európa védelmében, és amit siker koronázott 1686-ban Buda visszafoglalásával. Ennek emléknapja éppen holnap lesz.
Néhány mondatos történelmi összefoglalással én is készültem, és ehhez kértem két bátor diák segítségét, akik felmutatnak két képet. Az egyiken Madarász Viktor híres festményét látjuk, Zrínyi és Frangepán a börtönben, míg a másikon a horvát 5 kunást, a két mártír arcképével. Mindkét ábrázolás a két nép szoros összetartozását jeleníti meg.
A török háborúk amellett, hogy az egyik legvéresebb korszakként írták be magukat mindkét ország történelmébe, a horvát-magyar együttműködést még szorosabbra fonták. 1526, a mohácsi csata után Magyarország és Horvátország nyugati része Habsburg fennhatóság alá került. Azonban hamar világossá vált, hogy az a függetlenség, melyet a horvátok a Habsburg uralmat megelőzve a Magyar Királyságon belül élveztek, lassan a semmibe vész.
Ebben az időben a Habsburgokkal szembeni ellenállás hozta újra össze a horvátokat és a magyarokat. A két nemzet együttműködésének egyik legszebb példája az 1664–1671 közti Wesselényi-féle összeesküvés volt, melyet azonban az udvar részéről súlyos megtorlás követett, többek között Zrínyi Péter és Frangepán Kristóf kivégzése.
A XIX. századi, nemzeti törekvések, majd a horvát–magyar kiegyezés megítélésében a két ország történészei nincsenek teljesen közös véleményen, bár az utóbbi években több szó esik arról, hogy 1868 után állt növekvő pályára a horvát gazdaság.
A XX. század vérzivataros tragédiái beláthatatlan veszteségeket okoztak az akkorra már közjogilag is különvált két ország népeinek. A kilencvenes évek délszláv háborúiban újra egymásra talált a két nemzet. Antall József és kormánya az elsők között ismerte el Horvátország függetlenségét, önvédő harcában is segítséget nyújtott. A XXI. században pedig az Orbán-kormány hathatósan segítette elő szomszédunk európai uniós csatlakozását.
Kedves Diákok!
A jövő bennetek teljesedik ki. Ti adjátok majd tovább a magyar és a horvát nyelvet, és ti ápoljátok majd a két nemzet hagyományait. És rátok vár a hídépítés folytatása, az „Időutazás”, ami „lépcsőt emel a jövőnek”.
A tanévnyitó fotógalériája
