A KDNP a nemzeti összetartozás napjára emlékezett



Firtl Mátyás (KDNP) a nemzeti összetartozás napjáról emlékezett meg felszólalásában, tragédiának nevezve a nemzeti öntudat szétrombolását is. A megoldáshoz vezető út részének tartotta az emlékezést, a megértést. Át- és meg kell élni az egymásra találást nemzeten és nemzetrészeken belül – mutatott rá –, június 4. így válhat gyásznapból a gondviselés iránti hála napjává – fogalmazott. Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár emlékeztetett: amikor a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételt kezdeményezték, nem ünnepelni kívántak. Ugyanakkor eljött az ideje, hogy a szomorúság helyét a bizakodás váltsa fel. Beszámolt arról: 2010 óta 812 ezren kértek állampolgárságot és több mint 770 ezren tették le az állampolgársági esküt, a Határtalanul program keretében pedig 100 ezer diák jutott el a határon túli magyarok lakta területekre.

Fidesz: Dunaújvárosban nincs kormányváltó hangulat

Kósa Lajos (Fidesz) a dunaújvárosi időközi választás eredményét úgy értékelte: az emberek nem kértek a baloldal politikájából. Az eredmény érdekességének tartotta, hogy a második helyet a DK szerezte meg, míg a harmadik a Jobbik, a negyedik az MSZP lett. Szólt a kiskunhalasi zárt menekült táborban történt lázadásról, mondván: az ellenzék nem a törvény, a rend oldalán áll. Hozzátette: a Jobbik kivételével az ellenzékről elmondható, hogy a migráció, az illegális határátlépők oldalán áll, nem a magyar törvények oldalán. Dömötör Csaba államtitkár szerint az MSZP nem a választókkal, hanem magával foglalkozik, ezt bizonyítja, hogy nem támogatták a legfontosabb élelmiszere áfacsökkentését vagy az otthonteremtési programot. A kényszerbetelepítésről szóló népszavazásról kijelentette: korábban a szocialisták álproblémának ítélték a bevándorlást, ezzel szembe mentek a magyarok akaratával.

Napirend elfogadása

A parlament hozzájárult ahhoz, hogy házszabálytól eltérve tárgyalják és kedden zárószavazás legyen az 1956-os forradalom és szabadságharc utáni leszámolással összefüggő elítélések semmisségének megállapításáról szóló törvénynek a semmisség igazolása iránti eljárás hatékonyabb működése érdekében szükséges módosításáról.

Szintén házszabálytól eltérve tárgyalja a Ház az „egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltétek és eljárási szabályok megállapításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény elfogadása feltételeinek fennállásáról" szóló jelentést és annak elfogadásáról szóló határozati javaslatot. A zárószavazás jövő héten hétfőn lesz.

Házszabálytól eltérve vitatják meg a Montenegrónak az Észak-atlanti Szerződéshez való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv kihirdetését, valamint a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló törvény módosítását.

A kormány kivételes eljárást kért az egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló javaslatról, amelyet hétfőn nyújtott be a kormány. A parlament ehhez hozzájárult, így a javaslat összevont vitája és határozathozatala is kedden lesz.

Interpellációk

Fidesz: néha korpa is keveredik a búza közé

Szatmáry Kristóf (Fidesz) a nem régiben elfogadott iskolaszövetkezeti törvénymódosítás kapcsán beszélt arról, hogy „néha korpa is keveredik a búza közé". Ezt azzal kapcsolatban fogalmazta meg, hogy szerinte Czeglédy Csaba, az MSZP szombathelyi frakcióvezetője, aki több diákszövetkezetben is közreműködik, tevékenységével lejáratja ezeket a szövetkezetek. Felidézte, hogy az egyik diákmunka-szervezéssel foglalkozó cég 100 millió forintnyi bért nem fizetett ki. Hozzátette: az iskolaszövetkezet bodajki címére egy tucat ilyen szövetkezet van bejegyezve, azok közül egy vezetői ellen büntetőeljárás van folyamatban költségvetési csalás miatt. Mindkét cég a Humánoperátor Zrt. alvállalkozója volt, amelynek egyik tulajdonosa Czeglédy Csaba – mondta, megjegyezve: a férfit 2002-ben felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy iskolaszövetkezet vezetőjeként adócsalás miatt. Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában az elmúlt években tett, a fiatalok foglalkoztatását segítő kormányzati intézkedéseket sorolta fel. Elmondta, folyamatosan emelkedik a fiatal munkavállalók aránya, míg 2010-ben a foglalkoztatási rátájuk 20 százalékos volt, most 27 százalékos, a munkanélküliség aránya ebben a korosztályban hat éve 30 százalékos volt, most 14 százalékos.

KDNP: jelentősen emelkedtek a szociális juttatások

Földi László arról beszélt, hogy a szociális biztonság a társadalom létezésének alapértéke kell, hogy legyen. Idézte az alaptörvény vonatkozó pontját, majd kiemelte: elsődleges cél a szociális biztonság fejlesztése. Szólt a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, családsegítő szolgáltatások megújításáról, s arról, hogy sikerült visszaszorítani a gyermekszegénységet megteremtették az ingyenes gyermekétkeztetést, évről-évre javították az idősek anyagi megbecsülését. Azt kérdezte: milyen intézkedéseket tervez a kormány a rászorulók életkörülményeinek további javítására? Rétvári Bence államtitkár felidézte, hogy tavaly lépett életbe az új szociális támogatási rendszer, mely átláthatóbbá tette a szociális célra fordított költségeket. A jövedelemkompenzáló támogatásokat az állam közvetlenül a járási hivatalokon keresztül, automatikusan biztosítja. Kitért arra is, a jövő évi költségvetés elfogadásával 20107. januárjától az időskorúak járadéka 5 százalékkal emelkedni fog, az ápolási díj mértéke is nő. A házi segítségnyújtás átalakításával a rászorulók számára tudnak segítséget nyújtani.

Fidesz: mi lesz a tejágazattal?

Farkas Sándor (Fidesz) emlékeztetve a tejágazatban tevékenykedők általa párbeszédre nyitottnak jellemzett demonstrációjára, azt kérdezte: az agrártárca mennyire látja eredményesnek az eddigi intézkedéseket és milyen továbbiakat terveznek. Támogatnák-e az áfacsökkentés kiterjesztését? – folytatta. Rámutatott: miután megszűnt az unióban a termelési kvóta, jelentős túltermelés alakult ki, és az orosz embargó is ezt eredményezte, ezért új piacok elérését sürgette. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter rámutatott, hogy világméretű tejpiaci válság van, a felvásárlási ár soha nem látott mértékben csökkent. Hatalmas piac esett ki az orosz embargó miatt, miközben az unióban nőnek a kapacitások, a készletek. A tárca a gazdák oldalán áll – hangsúlyozta –, folyamatosan tartja az érintett szervezetekkel a kapcsolatot, minden eddiginél magasabb támogatási keretet biztosít számukra. Szükség van az élelmiszeripar fejlesztésére is, erre mintegy 100 milliárd forint áll rendelkezésre. Szigorították az ellenőrzéseket, a kormány gondot fordít a tejmarketingre és megvizsgálja, milyen tejtermékek áfája csökkenthető még – ismertette.

Azonnali kérdések

Orbán: nemzetközi erők migránsok behozatalán dolgoznak A miniszterelnök szerint a mostani migránsválságnak semmi köze a korábbi antikommunista küzdelmekhez. A kormányfő erről a parlamentben beszélt hétfőn, az azonnali kérdések órájában, amikor Soros György fideszeseknek nyújtott támogatásáról kérdezte őt a Jobbik. Orbán Viktor szerint ma egyes nemzetközi erők azon dolgoznak, hogy minél több migránst hozzanak az EU-ba, benne Magyarországra. A jobbikos Gyöngyösi Márton arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány által bírált magyar származású amerikai üzletember, Soros György a Fidesz szinte összes alapítóját és prominensét támogatta az 1980-as években. „Önök ezt a támogatást az elmúlt 25 évben bőségesen megszolgálták. Nem gondolja, hogy kétarcú, opportunista és hiteltelen, amikor ön a korábbi mecénásával szembefordul? Hogy ízlik, miniszterelnök úr, a zsoldoskoszt?" – kérdezte. Orbán Viktor azt válaszolta: az antikommunista mozgalom idején – demokratikus ellenzéki mozgalomként – számos támogatást kaptak, ezt sosem titkolták. Nagyon helyes – mondta –, hogy a kommunista rendszer összedöntését nemcsak saját erőből, hanem számukra elérhető, a magyarországi demokrácia megteremtésében érdekelt külső erők támogatását igénybe véve érhették el. „Nagyon helyes, hogy Soros György akkor a kommunizmus ellen, a kommunizmus összedöntése és a szovjet hadsereg kivonása érdekében mozgósította az erőit" – jelentette ki. A kormányfő szerint azonban ehhez semmi köze a mostani migránsválságnak. Jelenleg egyetlen dologról van szó: „vannak olyan nemzetközi erők, amelyek azon dolgoznak, hogy Magyarországra és (...) az Európai Unió többi országába is minél nagyobb számban hozzanak be migránsokat" – mondta. „Hívhatják akárkinek is, aki ezt finanszírozza, legyenek bármilyen érdemei is a korábbi antikommunista időszakban, ez, amit ma tesz, ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel, és nekünk, miután mi nem vagyunk zsoldosok, hanem a hazánk érdekét képviseljük, ezt világosan meg is kell mondanunk" – fogalmazott. A miniszterelnök megjegyezte azt is: a magyar parlamentben egyetlen párt sincs, amellyel szemben a Jobbik bármilyen erkölcsi igényt támaszthatna. Az MSZP-s Lukács Zoltán azonnali kérdésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Fidesz immár sokadszor próbálkozik a kistelepülési polgármesterek fizetésének korrekciójával. Illene már rendezni a juttatásukat – mondta. Orbán Viktor azt felelte: a polgármesteri fizetések hierarchikusak, így „ha az alját megemeljük, meg kell emelni a közepét meg a tetejét is". Erről szól most a vita – folytatta –, amelynek lezajlásáig a kormányoldal azt javasolta: tegyék lehetővé, hogy a kistelepülési polgármesterek vállalhassanak olyan munkát, amit ma a törvény nem tesz lehetővé nekik. Ez szerinte egy jó irányba tett lépés lett volna, de „önök ezt nem szavazták meg", ezért tovább folyik a vita – válaszolta az MSZP-s politikusnak. Az LMP-s Sallai R. Benedek az elmúlt 25 év privatizációjáról faggatta a kormányfőt, a politikus szerint ugyanis az állami vagyon jó része eltűnt. A miniszterelnök reagálásában az alaptörvényt idézte, amely rögzíti: az állami, önkormányzati tulajdon nemzeti vagyon. A Ház egyik legfontosabb döntésének nevezte a nemzeti vagyonról szóló törvényt, amely világosan meghatározza a vagyon védelmét. A kormány a vagyon megőrzésére, gyarapítására, hasznosítására helyezte a hangsúlyt, ezt támasztja alá az állami tulajdonszerzés például a Molban, a Rábában és bankokban – mondta, kijelentve: az elmúlt években nőtt a közvagyon. A kormányfő kiállt az állami földek eladása mellett is, közölve: a befolyt bevétel rendelkezésre áll, felhasználásáról törvényjavaslatot terjesztenek majd a Ház elé. A jobbikos Volner János arról érdeklődött, hogy ki Habony Árpád és milyen szerepkörben dolgozik a kormány környékén. Orbán Viktor azt felelte: „a szóban forgó személy nevét egyetlen kormányzati intézmény vagy állami cég fizetési listáján sem találtam, ezért kérdése megválaszolásában nem tartom magam illetékesnek". Lényegesebbnek nevezte, hogy a „Jobbik új frakcióvezetőjének" egyik korábbi cége jogosulatlanul vont le több mint 10 millió forint áruforgalmi adót, s emiatt az adóhatóság adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt 21 millió 400 ezer forintot kért számon rajta. Volner János ezután 100 ezer forintért megszabadult a 3 milliós törzstőkéjű cégétől – fejtette ki, hozzátéve: „Volner János tehát adócsaló". Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó arról kérdezett, ki a felelős az aszfaltügyért és a családokkal fizettetik-e meg a 48 milliárd forintos büntetést. A kormányfő leszögezte: a konkrét ügy 2010 előtti. „Ez az önök ügye, az önök sara. Nem értem miért ránk akarják dobálni, ezt önök szúrták el, önök tárgyalták ki az Európai Unióval" – hangoztatta a szocialista képviselőnek címezve, rákérdezve: „Miért nekem hánytorgatják ezt föl?".

Fidesz: mennyiért utazott Bajnai kormányfőként az Egyesült Államokba?

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) azt firtatta, hogy a baloldal milyen összegeket fordított Bajnai Gordon miniszterelnöki utaztatására. A volt kormányfő járt Egyiptomban, Izraelben, és többször tett látogatást az Amerikai Egyesült Államokba is, ám korábbi pártszövetségének tagjait, az Együttet és a PM-et ezeknek az utazásoknak a költségei „mégsem izgatják annyira" – fogalmazott. A kormánypárti politikus azt kérdezte, mennyiért utazott Bajnai Gordon miniszterelnökként az Egyesült Államokba. Azt is mondta, hogy Bajnai Gordonnak, az Együtt korábbi vezetőjének „egyszemélyes tanácsadó vállalkozása hatalmas összegeket termelt a korábbi szocialista miniszterelnök számára", és napvilágot látott az Együtt „offshore-botrányban való érintettsége is".
Válaszában Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár közölte: Bajnai Gordon volt kormányfőnek 2009-ben 20 hivatalos külföldi látogatása volt, az utazások összköltsége 190,3 millió forintot tett ki. Kétszer utazott az Egyesült Államokba: 2009 szeptemberében New Yorkba – 13,5 millió forintért –, decemberben pedig Washingtonba, ennek költsége 35,7 millió forint volt. A két út összesen 49,2 millió forintba került – közölte, hozzátéve, hogy ez az inflációval nem korrigált összeg. 2010-ben, január és május között Bajnai Gordon nyolc hivatalos külföldi látogatást tett. Ezek összköltsége 40,5 millió forint volt – tudatta az államtitkár. „Az akkori kormány Gyurcsány Ferenccel és Bajnai Gordonnal az élén gazdasági válságba, az államcsőd szélére vezette Magyarországot, és Bajnai Gordon eközben több százmillió forintért tett utazásokat a világban" – mondta Íjgyártó István.


KDNP: milyen hatása volt az árubemutatók szigorításának?

Szászfalvi László (KDNP) arról érdeklődött, milyen hatása volt annak, hogy a parlament pártja kezdeményezésére 2015 végén szigorú szabályok vezetett be az árubemutatóval egybekötött termékértékesítésre. Kifejtette, hogy korábban rengeteg panasz érkezett a koruk, egészségi kiszolgáltatottságuk okán megtévesztett emberektől, akikkel szemben megtévesztő és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytattak.
Kara Ákos infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár kiemelte, hogy csökkent a visszaélések száma, és a nemzeti fejlesztési tárca kormányhivatalokkal közös vizsgálata is azt mutatja, hogy megszűntek a termékbemutatókhoz köthető klasszikus csalások. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a csalók új formákat keresnek, például lakásoknál házalnak vagy üzlethelyiségnek álcázva próbálják átverni az embereket, amit szintén vizsgálni szükséges.

Fidesz: kezelhető a fokozódó nyomás a magyar határon?

Ágh Péter (Fidesz) a migrációs nyomás fokozódásáról beszélt, kiemelve: a magyar határhoz érkezők arról számolnak be, hogy embercsempészek segítségével jutottak el odáig. A múlt heti kiskunhalasi eseményekre utalva közölte, hogy a migránsok felrúgják a törvényeket és az erőszaktól sem riadnak vissza. Kitért arra, hogy az embercsempészek új útvonalakat és taktikát használnak. Azt kérdezte, kezelhető-e a helyzet? Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: a határzár, a jogi és az élőerős védelem megállította a migrációt, de a veszély nem múlt el. Elmondta, hogy 9,3 milliárd forintból megerősítik a védelmet, és mindent megtesznek a külső schengeni határok, továbbá a magyar emberek védelme érdekében.

A közbeszerzésekről szóló törvény

Kormány: az államot nem érheti kár

A közbeszerzésekről szóló törvény módosításának vitájában Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte, hogy hogyan lehet megtalálni azt a pontot, ahol a közpénzek felhasználásának nyilvánossága és az üzleti döntések során megjelenő „életszerűség" egyensúlyba kerül egymással. Hangsúlyozta, hogy a visszatérítendő források olyan beruházások, amelyek során az állam lényegében kölcsönt ad egy vállalkozónak, amit később nominális alapon visszakap, ezért az államot nem érheti kár. A versenytilalmi eljárás alóli mentességre áttérve azt mondta, hogy ha azt kormánydöntéshez kötik, akkor az kellő transzparenciát és megfelelő biztosítékot jelent.

Mengyi Roland: mindenki félreérti a javaslatot

A vitában elhangzottakra válaszolva a fideszes Mengyi Roland azt válaszolta, hogy mindenki félreérti a javaslatot és a törvényalkotási bizottság módosító javaslatát. Szerinte egyedi esetekben lehet felmentést adni, amikor nincs megfelelő gazdasági szereplő a piacon versenyfelügyeleti eljárást miatt.

A vitát Latorcai János levezető elnök lezárta.