Ez a megemlékezés, a számvetés és az erőgyűjtés napja

Június negyedike a megemlékezés, a számvetés és az erőgyűjtés napja – mondta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a nemzeti összetartozás napján, szombaton a fővárosban.

Szilágyi Péter a Magyarság Házában rendezett központi ünnepségen azt mondta: 1920. június 4. egy égbekiáltó igazságtalanság jelképe, az ezeréves, Kárpátok gyűrűzte magyar állam feldarabolásának dátuma, a magyar nemzet rendkívüli meghurcolásának kezdete. A nemzetiségi elv egyenes arculcsapása, ahogyan Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője akkor fogalmazott - közölte.

Emlékeztetett rá, hogy magyar családok százezreit szakították el az anyaországtól, Prága, Bukarest és Belgrád fennhatósága alá rendelve őket. Megpróbáltatások sora vette kezdetét: kitaszítottság és jogfosztottság, a megmaradásért folytatott küzdelem várt a magyarságra. Elkobzott magyar ingatlanok, kettétört sorsok Kárpát-medence szerte. „96 esztendeje viseljük ezt a fekete gyűrűt" - fogalmazott.



Noha a nemzet a 20. század során „a hátán cipelt kereszt súlya alatt többször meghajlott", minden egyes alkalommal felegyenesedett. Így volt ez a 1920-as és 1930-as években, a második világháború, majd 1956 terrorja és a szocialista internacionalizmus diktatúrája után is. Pedig tiltották a nemzet fogalmát, a nemzeti jelképeinket, üldözték a magyar himnusz puszta eléneklését, és felszámolták a külvilág megannyi menedékét – idézte fel Szilágyi Péter, hozzátéve, hogy a teher megerősítette a magyarságot.

Elválasztva éltünk egymástól, de legbelül, a lelkek mélyén megmaradt nemzetünk értékeinek tudata – mondta, hozzátéve: az ezeréves Kárpát-medencei Magyarország örökségét nem sikerült, nem lehetett eltörölni. „Kolozsvár örökre őrizni fogja Mátyás emlékét, Szabadkán mindig lesz, aki Kosztolányi nyelvén beszél, Nagyszombaton Pázmányért szól a mise és Verecke híres hágója a magyar haza szimbolikus része" – fogalmazott.

Kiemelte: az önbecsülés és a nemzet tiszteletben tartása cselekvésre kötelez mindenkit. Sorsunkat kézbe véve, együtt, egymást segítve könnyebben tudjuk a magyarság nagy családjának ügyét képviselni – fogalmazott.

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a polgári kormány 2010-ben egyértelműen kinyilvánította: mindent megtesz a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarságért, hogy újraalkossák azt, ami Trianonban elveszett.

Szilágyi Péter idézte az alaptörvényt: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarság sorsáért", hozzátéve, hogy ezzel felelősségvállalásukat a nemzethez és nem az államhatárokhoz kötötték.


A Fölszállott a páva nyertese, a gyimesi Vaszi Levente tanítványai táncolnak a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezésen a Magyarság Házában, Budapesten 2016. június 4-én. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni szerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Elmondta: az egyszerűsített honosítás lehetőségének megteremtésével már 800 ezer külhoni magyar tett állampolgársági esküt, a választójog kiterjesztésével az Országgyűlés épülete ismét a nemzet képviselőházává vált, a nemzet közjogi egyesítése megtörtént.

Szólt arról is, hogy nemzetpolitikai programok a közösségépítésre helyezik a hangsúlyt. Ha kell óvodát, iskolát, kollégiumot építenek, egyetemet alapítanak, templomot újítanak fel, és a nemzetpolitika középpontjába helyezték a gazdasági szempontokat. Kiemelten támogatják a külhoni magyar szakképző intézményeket és a fiatal magyar vállalkozókat. Elindították minden idők legnagyobb vajdasági és kárpátaljai gazdaságfejlesztési programját, amelyet a Muravidék, Drávaszög, Erdély és Felvidék követ – sorolta.


Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Rózsavölgyi József (Fidesz) szegedi önkormányzati képviselő leleplezi a trianoni emlékoszlopot Szeged-Szőregen 2016. június 4-én. Jobbra Nagy Róbert szőregi plébános. Az emlékoszlop Lantos Györgyi és Máté István alkotása. (MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely)

Kitért arra is, hogy a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program a diaszpórában és a szórványban élő magyar közösségeket segíti, míg a Mikes Kelemen-programban a tengerentúli magyar értékeket gyűjtik, a Határtalanul! programban pedig kárpát-medencei diákok tízezreinek nyílik lehetőségük arra, hogy személyes élménnyé váljon az osztálykirándulás.

Szilágyi Péter azt mondta, Európa és benne nemzetünk megmaradásának alapja a sokszínű, ám mégis egységes kultúránk. A kultúraváltás Rubiconja előtt toporgó Európában még mindig sokan vannak azonban, akik nem értik ezt – mutatott rá, hozzátéve: éppen ezért „nem engedhetünk a nekünk kijáró tiszteletből".

Kijelentette: nem kérnek egyebet, csak azt, ami Európa nyugati felén elfogadott és mi is megadunk másoknak. Nyelvi jogokat a Felvidéken, törvény előtti egyenlőséget Erdélyben, az európai élethez méltó lehetőségeket Kárpátalján. Önrendelkezést, autonómiát a magyar közösségek számára - fejtette ki, jelezve: mindig fel fogják emelni a szavukat, ha magyarságáért bárkit is hátrányosan megkülönböztetnek, mindig ott fognak állni a segítségre szoruló nemzetrészek mellett.

Nem engedünk abból, ami jár, nem engedünk a 48-ból – mondta a helyettes államtitkár, aki szerint ha így cselekszenek, képesek lesznek piros betűs ünnepeket írni a jövő történelemkönyvébe és büszkén, „veszteségeinket sohasem feledve megélni magyarságunkat".


Trianon egy „orbitális hazugságon" alapul

Tőkéczki László történész szerint a trianoni békeszerződés egy „orbitális hazugságon" alapul és az unió nem foglalkozik eleget a kulturális autonómia kérdésével.

A történész az M1 aktuális csatorna szombat esti műsorában arról beszélt, hogy ez a hazugság a népek önrendelkezési joga volt, mert erről a béketárgyalások során nem volt szó.

Tőkéczki László bírálta az uniót, hogy inkább a migránsokkal foglalkozik ahelyett, hogy bizonyos kisebbségek, őslakos kisebb-nagyobb csoportok kulturális autonómiájával foglalkozna.

Emellett megjegyezte azt is, hogy az Európai Unió a határok átjárhatóságát megoldotta ugyan, de a kulturális jogok kölcsönös alapú intézését nem, ez szerinte messzemenő illúzió volt.


Szlovákiai, erdélyi és vajdasági megemlékezések

A trianoni békediktátum 96. évfordulóján, szombaton a Felvidék többtucat magyarok lakta településén is megemlékeztek a Nemzeti Összetartozás Napjáról, köztük a Pozsonyhoz közeli Éberhardon, ahol a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete, a Csemadok tartotta központi, egész napos rendezvényét. A megemlékezésen, amely Apponyi Albert gróf végső nyughelyén, a helyi kápolnában tartott ökomenikus istentisztelettel kezdődött, a rendezvény díszvendége, Klobusiczky Miklós, Apponyi Albert unokája az emlékezet fenntartásának fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta: emlékezve el lehet kerülni a hibák újbóli elkövetését és ez hozzájárulhat egy jobb jövő megteremtéséhez.

Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke az évforduló alkalmából tartott emlékülésen mondott beszédében azt hangoztatta: június negyedike, amikor Trianonban a nagyhatalmak előre megfontolt döntésükkel évszázados depresszióba taszították a magyarságot, ma már nem gyásznap, köszönhetően az Országgyűlés 2010-es döntésének, amely feloldotta ezt a feszültséget, s így a gyász napját a remény és az építkezés napjává tette.

Erdélyben elsősorban templomokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján. Az idei összetartozás napjára rányomta a bélyeget az a tény, hogy vasárnap önkormányzati választásokat tartanak Romániában, és szombaton a törvény értelmében kampánycsendet kell tartani. Kézdivásárhelyen például erre hivatkozva tiltotta be a polgármester a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett rendezvényt.

A június 4-i megemlékezésnek Sepsiszentgyörgyön van hagyománya Erdélyben, ahol immár 15. alkalommal tartottak szabadtéri megemlékezést. A központi Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén mintegy 200-an gyűltek össze, hogy meghallgassák a SepsiReform Egyesület által meghívott szónokokat, köztük Gergely Istvánt, a csíkszeredai Csibész Alapítvány elnökét.

Marosvásárhelyen a hagyományos helyszínen, a Bolyai téri unitárius templom udvarán, a nemzeti összetartozás fájánál gyülekeztek az emlékezők. A szervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete idén felhívással fordult a történelmi egyházakhoz, hogy kondítsák meg a harangokat abban az órában, amikor aláírták az Erdélyt Magyarországtól elszakító békeszerződést.

Azért is különleges a nemzeti összetartozás napja, mert abból próbálunk erőt kovácsolni, hasznot hajtani a közösség számára, ami a legnagyobb tragédiánk – hangsúlyozta Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Tanácsának elnöke szombaton a Szabadkához közeli Királyhalmon a magyarság közös múltját, jelenét és jövőjét jelképező, négy éve ültetett almafánál.

Trianon után a legnehezebb, legsanyarúbb körülmények között is meg kellett kapaszkodni, többletteljesítményt kellett nyújtani - folytatta a politikus –, és ez sikerült. A kulcskérdés az, hogyan lehet megőrizni a magyar egységet a kisebbségi létben, és ennek fontos pontja az, hogy a fiatalok ne menjenek külföldre, maradjanak a szülőföldjükön – tette hozzá a VMSZ Tanácsának elnöke.


Kövér László: A legmostohább trianoni sors a kárpátaljai magyarságnak jutott

A legmostohább trianoni sors a Kárpát-medencében a kárpátaljai magyarságnak jutott, ezért a kárpátaljai magyaroké a legnagyobb teljesítmény is, hogy, bár nagy áldozatok és fájdalmas veszteségek árán, de öntudatos magyar közösségként megmaradtak a szülőföldjükön – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Ungváron a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott színházi bemutató előtt mondott ünnepi köszöntőjében.



A Kárpátaljai Megyei Ukrán Zenei-Drámai Színházban, ahol a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület szervezésében a Betyárjáték című zenés darabot, a Nemzeti Színház és a Híd Média Kft. közös produkcióját mutatták be telt ház előtt nagy sikerrel, Kövér László beszédében visszatekintett Magyarországnak és a magyar nemzetnek a trianoni békeszerződés következtében elszenvedett veszteségeire. Kiemelte: „2010. június 4-én az Országgyűlés azért fogadta el a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, mert ezt a napot akartuk jelképévé tenni a súlyos áron megszerzett bizonyosságnak, hogy amit a magyarok szeretete, felelőssége és tudatossága összetart, azt idegen erő és kényszer nem tudja széttépni".

A házelnök hangsúlyozta: a mai napon arra emlékezünk, hogy 1920. június 4-én a történelmi Magyarországot feldarabolták, a magyar államot életképtelenségre kárhoztatták, és minden tíz magyarból hármat, azaz a magyar nemzet harmadát magyar önazonosságától való megfosztásra ítélték, és kisebbségi sorba taszították. „Száz év távlatából a nemzeti összetartozás napja nemcsak arra alkalmas, hogy számba vegyük a trianoni döntés kapcsán az ellenérdekelt külső erők által a magyarság rovására elkövetett bűnöket, hanem arra is, hogy tudatosítsuk – Széchenyi szavaival – „az önmagunk iránti hűtlenségeket", azaz tudatosítsuk mindazon magyar bűnöket és mulasztásokat, amelyek hozzájárultak a trianoni tragédiához" – tett hozzá.

A politikus kifejtette: "a mai napon azonban nemcsak emlékezünk, hanem hálát is adunk a Gondviselőnek azért, hogy az elmúlt évszázadban mi, magyarok, az ő segítségével bebizonyítottuk, hogy nemzeti összetartozásunk erősebb, mint azon erők, amelyek szét akartak és szét akarnak szakítani bennünket. A mai napon történő egyidejű emlékezést és ünneplést a nemzeti tudatosság kapcsolja össze, a bennünk rejlő feszültséget a magyarok jövőbe vetett hite és élni akarása oldja fel".

Trianon lélektani örökségét – folytatta – csak akkor tudjuk felszámolni, ha a magyarság nemzeti összetartozását erősíteni tudjuk a XXI. században. A magyarok nemzeti összetartozásának alapja pedig keresztény szellemi gyökereinkből, magyar nyelvünkből, kultúránkból és történelmünkből táplálkozó azonosságtudatunk és nemzeti azonosságtudatunk fogalmazott. Jelezte: ez a magyarság legfontosabb erőforrása a XXI. században, ez lehet az erő, amelynek segítségével nemzetközi jogrendet és államhatárokat nem sértő és korszerű módon tudjuk segíteni a teljes kárpát-medencei magyarság szülőföldjén való boldogulását, a magyarság lelki és anyagi erejének összpontosítását.


Jelenet a Betyárjáték című zenés előadás bemutatóján a nemzeti összetartozás napján Ungváron, a Kárpátaljai Állami Megyei Ukrán Zenés-Drámai Színházban 2016. június 4-én. Az est vendége Kövér László, az Országgyűlés elnöke volt. Az előadást, a budapesti Nemzeti Színház és a Híd Média Kft. közös produkcióját,  Ferenczi György és a Rackajam zenéiből Szomjas György szerkesztette és rendezte. (MTI Fotó: Nemes János)

A magyar tudatosságon alapuló nemzeti összetartozás stratégiai erőforrásunk a 21. században – emlékeztetett, rámutatva, hogy "történelmi szétszórattatásunk hátrányából ezen erőforrással tudunk előnyt faragni egy olyan új világban, amelyben az igazi nyerteseknek nem a nagyok, hanem a tudatosak fognak bizonyulni". A 21. századunk nagy erőpróbái nem a múltból ismert és elszenvedett területfoglaló háborúk, hanem újszerű, tudatfoglaló küzdelmek lesznek, amelyekben a szilárd azonosságtudatot nélkülöző közösségek bizonyosan veszteseivé válnak az egzisztenciális küzdelmeknek is – fogalmazott, megállapítva: „mi, magyarok nem akarunk többé sem vesztesei, sem áldozatai lenni az előttünk álló időknek".

Kövér László hangsúlyozta: „a legmostohább trianoni sors a Kárpát-medencében a kárpátaljai magyarságnak jutott, ezért a kárpátaljai magyaroké a legnagyobb teljesítmény is, hogy bár nagy áldozatok és fájdalmas veszteségek árán, de öntudatos magyar közösségként megmaradtak a szülőföldjükön, mindvégig hűségesek maradtak a magyar nemzethez, és mindig lojális, értékteremtő állampolgárai maradtak annak az államnak, amely éppen a szülőföldjükre költözött". A kárpátaljai magyarság az elmúlt csaknem egy évszázadban megszerezte azt a tudást és képességet, amelyre minden európai polgárnak szüksége lesz az elkövetkező évtizedekben: egy örökös geopolitikai ütközőzóna bizonytalanságában élve megőrizni a nemzeti közösséghez tartozás bizonyosságát – mondta.

A házelnök leszögezte: a kárpátaljai magyarság csaknem egy évszázada küzd azzal a sorssal, ami – ha nem áll ellent – Európára vár a következő évtizedekben. A nemzeti összetartozás napján ezért – a szavaival – emlékeztetnünk kell Európát, hogy a kárpátaljai magyarság ügye nemcsak magyar ügy, hanem európai ügy is.

Kövér László a magyar állam és minden magyar ember nevében megköszönte a kárpátaljai magyarság helytállását egy olyan világban, amelyben a legnagyobb teljesítmény a közösségi megmaradás. „A Kárpát-medencében ezer esztendő mögöttünk, s hitünk szerint ezer esztendő előttünk. Őseinken múlott, rajtunk és utódainkon múlik. Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?" – zárta beszédét az Országgyűlés elnöke.