Gulyás Gergely hangsúlyozta: a javaslat egyértelművé teszi, hogy egyes közjogi jogi személyek, például kamarák határozatainak érvénytelensége esetén a bíróságnak nem megsemmisíteni kell a döntéseket, hanem hatályon kívül kell helyezni azokat. Mint mondta, a határozatok megsemmisítése a visszamenőleges hatályra vonatkozó vitákat indítana el.

A törvénymódosítás indokoltságát a Budapesti Ügyvédi Kamara tavalyi tisztújítási határozatainak bírósági megsemmisítésével is magyarázta, illetve azzal, hogy nem alakult ki egységes bírói joggyakorlat.

A képviselő, aki az Országgyűlés alelnöke is, elmondta, a javaslat másik része szerint a bírósági eljárás alatt végig vizsgálni kell, hogy megvan-e a fél perbeli legitimációja. Hozzátette: a keresetindítási jog megszűnik azzal, ha valaki már nem tagja a közjogi jogi személynek, így a bíróságnak a peres eljárást meg kell szüntetnie.

Gulyás Gergely szerint a módosítással a bírósági jogalkalmazást segítik úgy, hogy világossá teszik a jogalkotói szándékot, ami megegyezik a többségi bírósági gyakorlattal is. Ha jogegységi határozattal akarnák rendezni a kérdést, arra akár évekig várni kellene, ez pedig jogbizonytalanságot okozna – mondta.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a kormány támogatja az előterjesztést.

Répássy Róbert (Fidesz) szerint ezt a problémát jogalkalmazással nem lehet megoldani, ezért van szükség jogalkotásra. Értékelése szerint a módosítással segítik a jogalkalmazás, az egységes bírói gyakorlat kialakítását, és a polgárok számára is egyértelműbbé teszi a jogaik gyakorlását.

Bárándy Gergely (MSZP) a felvetett kérdéseikre adott válaszoktól tette függővé a javaslat támogatását. Azt kérdezte, hogy egyetért-e módosítással az ügyvédi kamara. Azon az állásponton volt, hogy a jogrendszer megóvása érdekében nem kellene törvényt módosítani, ez a kérdés bírósági jogértelmezéssel megoldható. Az igazságügyi miniszter tárgyaljon a Kúria elnökével a kérdés rendezése érdekében, hogy ne kelljen törvényt módosítani - javasolta.

Értékelése szerint a perbeli jogképesség vizsgálatával tovább korlátozzák a jogorvoslathoz való jogot.   

A KDNP-s Vejkey Imre úgy látta, az új polgári törvénykönyv hatályba lépése óta felmerült értelmezési kérdéseket rendezi a javaslat.   

Gyüre Csaba (Jobbik) támogathatónak nevezte a határozatok érvénytelenségével kapcsolatos szabályok pontosítását. A perindítással kapcsolatban azonban jelezte, hogy módosító indítványt fognak benyújtani, mert a jelenlegi javaslatnak szerintük vannak buktatói.

A fideszes Turi-Kovács Béla szerint foglalkozni kell azzal, hogy törvénymódosítással kell-e rendezni ezt a kérdést. Mint mondta, ez a módosítás nem jár azzal a kockázattal, hogy sérül a jogrendszer egysége, ezért támogatható.

Zárszavában Gulyás Gergely elmondta, hogy sportszövetségek és gazdasági kamarák keresték meg, de az ügyvédi kamarával nem vette fel a kapcsolatot, mert a bíróságon lefolytatott vitákból szerinte látszik a kamara véleménye. Ugyanakkor nem látta akadályát, hogy megkeressék a kamarát.  Jelezte azt is, hogy megfontolják a Jobbik módosító indítványát.

A politikus szerint a javaslat a közjogi jogi személyek működésében biztonságot hozhat, jogellenesség esetén perbeli fellépésre a jövőben is lesz lehetőség, de a teljesen oktalan perindítás meggátolja.

Fontosak a katonai szerepvállalásaink

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára beszámolt arról, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2014 áprilisában tett javaslatot a közép-afrikai misszióra, amelynek létszámát előbb szűk 12 ezer főben maximálta, majd azt mintegy ezer fővel megnövelte. Megjegyezte: az ásványkincsekben és termőföldben gazdag egykori francia gyarmat a világ egyik legszegényebb országa, a stabilitás megteremtése pedig elengedhetetlen.

Az államtitkár is szükségesnek ítélte a tevékenység meghosszabbítását, amelyben Magyarországról három fő vesz részt, a kormány döntése értelmében pedig a jövőben is legfeljebb négyen vehetnek részt abban.

A szomáliai misszióról szólva közölte: a helyi biztonsági erők kiképzését célzó tevékenységet 2010 óta végeznek a térségben, amelyben hazánk tíz, illetve húsz fővel vesz részt. Nairobiban összekötő iroda jött létre, tekintettel Kenyára.

Vas Imre (Fidesz) szerint a nemzetközi missziókban való részvétel során szerzett tudás elengedhetetlen a magyar katonák számára. Több mint 100 katona dolgozik a NATO vagy az uniós missziókban, szerte a világban.  Hozzátette: hazánk aktívan részt akar venni az unió közös kül- és biztonságpolitikai törekvéseinek megvalósításban. A magyar honvédség tagjai jelen vannak a világ különböző részén zajló békeműveletekben, és éles helyzetekben is részt vesznek. Megerősítette: a Fidesz támogatja a tárca előterjesztését.

Demeter Márta (MSZP) felidézte a missziók történetét, majd azt, hogy azok mandátumát többször is meghosszabbították. Az MSZP eddig is támogatta ezeket, és a jövőben is ezt teszi – hangsúlyozta. Elengedhetetlennek nevezte azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek célja a béketeremtés. Hangsúlyosan szólt azokról a biztonsági kockázatokról, amelyeket a tárgyalt missziók kívánnak felszámolni.

Egyetértett azzal, hogy a missziókban való részvétel nélkülözhetetlen tapasztalatot biztosít a magyar katonáknak. Szerinte ugyanakkor a technikai eszközök itthoni modernizációjára is szükség lenne. Szólt arról is, hogy jelenleg 5500 fős a létszámhiány a honvédségnél, meg kellene kezdeni ennek pótlását – javasolta.

Gyöngyösi Márton (Jobbik) emlékeztetett: pártja nem szokta támogatni a nemzetközi katonai misszióban való magyar részvételt, ezzel pedig a döntéshozókat bírálják. Nem értenek ugyanis egyet azzal, hogy a kormány a kérdést magához ragadta, elvéve a parlamenttől, és gyorsított eljárásban dönt azokról. Szerinte alkotmányos joga lenne a parlamentnek az erről szóló döntés, ezért már az alaptörvény módosítását is kezdeményezték - mutatott rá.

Feltette a kérdést: mennyit ér a haditechnikai fejlettség a nemzetközi terrorizmussal szemben? Szerinte azért kell évről évre meghosszabbítani a missziókat, mert nem érik el a kitűzött céljukat.    Hiányolta a stratégiát, szerinte a nyugati országokban mind retorikában, mind tettekben káosz és zűrzavar van a nemzetközi missziókkal kapcsolatban.

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka mindkét beszámolót támogatásáról biztosította, szerinte azok kulcsszerepet töltenek be mindkét ország biztonságának megerősítésében. Jelezte: elfogadják a közös szerepvállalást és az uniót fő partnernek, humanitárius segítségnyújtónak tartják.

Az ellenzéki politikus azt kérte a honvédelmi tárcától, hogy törekedjen a létszám fenntartására és a források növelésére, a fejlesztési forrásokból teremtsen lehetőséget arra, hogy minden háttér adott legyen a katonák munkájához.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) a következő idők egyik fő feladataként jelölte meg a honvédség erősítését. A történelmi gyökerekről szólva kiemelte, hogy a mostani konfliktusok döntő része a gyarmatosításkor keletkezett és Magyarország nem vett részt azok kirobbantásában, ugyanakkor az ország védelme csak a szövetségi rendszeren belül lehetséges.

Vargha Tamás zárszavában az MSZP által említett problémák gyökerét Juhász Ferenc miniszterségével azonosította és a missziós képességek megtartása mellett foglalt állást. Kiemelte, hogy Magyarország népszavazással döntött a NATO-csatlakozásról, ami erős közjogi felhatalmazást ad a szövetségi rendszerből fakadó döntésekre vonatkozóan. Azt is mondta: a missziókban a magyar katonák olyan képzettségre ettek szert, ami a migránsválság idején is hasznosítható.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a beszámolót ismertetve kiemelte, a 2014-es országgyűlési választásokat követően a nemzetiségek először kapcsolódhattak be alanyi jogon az Országgyűlés munkájába. Az alaptörvény pedig rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi törvény alapján a kormány kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét és arról beszámol a parlamentnek, az előző hasonló kormánybeszámolót 2013. novemberében fogadták el.

Az elmúlt két esztendőben a nemzetiségi képviselet, a támogatáspolitika, a kulturális autonómia kiteljesítése területén jelentősek az előrelépések – közölte. Az időszak legjelentősebb nemzetiségi eseményei közé sorolta a 2014-es parlamenti és önkormányzati választásokat. Tavaly tavasz óta mind a 13 magyarországi nemzetiséget szószóló képviseli a parlamentben – hívta fel a figyelmet.

Az önkormányzati választásokon 1523 településen 2146 nemzetiségi választást tartottak. A nemzetiségi önkormányzati képviselők megválasztásában a 13 nemzetiséghez tartozó választópolgárok mintegy 64 százaléka vett részt – folytatta. Arra is kitért, hogy az idei év elején 2100 települési és hatvan területi nemzetiségi önkormányzat működött.

Az eltelt évek során növekedett a nemzetiségi identitásukat megvallók száma és aránya a lakosságon belül - hívta fel a figyelmet. A népszámlálás során az ország lakosságának közel hat százaléka, több mint 644 ezer ember vallotta azt, hogy valamelyik nemzetiséghez tartozik.

A beszámolóból kiemelte, hogy a nagy bevett egyházak hangsúlyt fektetnek a nemzetiségi pasztorációra. A közszolgálati műsorszolgáltatók rendszeresen sugároznak anyanyelvű műsorokat mind a 13 nemzetiség számára – hívta fel a figyelmet.

A támogatás változásáról közölte, hogy 2014-2015-ben a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása közel 55 százalékkal, az országos nemzetiségi önkormányzatok működési és média támogatása közel 28 százalékkal, az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása pedig 52 százalékkal emelkedett.

Salacz László, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy az alaptörvény már a preambulumában is megemlékezik a velünk élő nemzetiségekről. Magyarország a nemzetiségek valódi hazája és támogatója megmaradásuknak, ezt mutatja, hogy megnőtt a nemzetiségi hovatartozás vállalók aránya is – emelte ki.

Senki nem érzi úgy, hogy nemzetiségének megvallásából bármiféle hátránya származhatna, a nemzetiségek szabadon, megbecsülésben és félelem nélkül élhetnek – hangsúlyozta. A beszámoló közel kétszáz oldalon taglalja, hogy a nemzetiségek számos támogatásban részesülnek az élet minden területén – mondta, hozzátéve: a színvonalas és igényes élet elsősorban nem a pénz vagy a támogatások kérdése. A jó minőségű köz- és magánéletre akkor van lehetőség, ha az állam nem állít korlátokat a nemzetiségi hovatartozás miatt, a nemzetiségeknek pedig nem lehet okuk panaszra a mai állam miatt - fogalmazott.  

Teleki László, az MSZP vezérszónoka felszólalásában üdvözölte a nemzetiségi szószólók parlamenti megjelenését. A politikus a megyei és területi nemzetiségi önkormányzatok együttműködési kereteinek rendezését javasolta és alacsonynak ítélte a működési támogatásokat.

A szocialista politikus a roma társadalom szempontjából pozitívumként értékelte a 3 éves kortól kötelező óvodai ellátást és étkeztetést, a közfoglalkoztatással összefüggésben pedig azt mondta: sok romának nyújt megélhetést, de nem jelent kitörést. Szóvá tette a roma telepek felszámolásának megtorpanását, az egészségügyet pedig szerinte együtt kell kezelni a foglalkoztatással és a lakhatással, mert csak a szűrések nem elegendőek.

Szávay István, a Jobbik vezérszónoka hangsúlyozta, pártja mindig államalkotó tényezőkként tekintett a határokon belül élő nemzetiségi közösségekre. Tették ezt azért is – mondta –, mert a példaértékű nemzetiségi politika a külhoni magyarság helyzetének javítása szempontjából is fontos.  Szerinte súlyos felelőtlenségre vall, amikor egyes baloldali politikusok és médiamunkások, illetve (...) liberális véleménydiktátorok párhuzamot vonnak a korábban hazánkba betelepült, többségében fehér, európai és keresztény kultúrkörből érkezett nemzetiségek, valamint a Magyarországot és egész Európát fenyegető ázsiai, afrikai, döntően fekete és muszlim bevándorlók között.

A kormány nemzetiségi politikájának pozitívumai között említette a nemzetiségi szószólók parlamenti jelenlétét, de szerinte érdemes lenne áttekinteni például a felszólalási jogkörük bővítését. Üdvözölte a nemzetiségi támogatások növekedését is. A jobbikos politikus közös érdeknek nevezte az „etnobiznisz” felszámolását, mert az rossz fényt vett a nemzetiségekre.

Ikotity István, az LMP vezérszónoka azt mondta: az alaptörvénnyel és a nemzetiségi törvénnyel újraírt kisebbségi joganyag számos előremutató elemet tartalmaz, ennek ellenére sok szabályozási hiányosság van.  Pozitív példaként említette a nemzetiségi önkormányzatok jogállási és működési szabályainak pontosítását és az áttérést a közvetlen választásokra.

Az LMP-s képviselő szavait azzal zárta, hogy egy nemzet csak úgy lehet egységes, ha minden egyes nemzeti, etnikai kisebbségre egyenrangú partnerként tekint a hatalom.

Soltész Miklós államtitkár reagálásában egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy 2010 és 2016 között 2,5-szeresére nőtt a nemzetiségek támogatása, ami szerinte a Fidesz-kormánynak a nemzetiségek megmaradása érdekében elért sikere.

Földbérletszerződések

Ígéretet tett a gazdatársadalomnak, hogy megoldja az aránytalan földhaszonbérleti díjak kérdését –   ezzel indokolta előterjesztésének benyújtását Győrffy Balázs (Fidesz), az agrárkamara elnöke, emlékeztetve: két hete az ellenzék nem volt partner abban, hogy felszámolják az 580 forintos aranykoronánkénti bérleti díjak lehetőségét, ezért most más formában, a polgári törvénykönyv módosításával próbálja megvalósítani ígéretét. Kifejtette: a Ptk.-ban a szerződés-átruházás definícióiját pontosítanák. Javaslata szerint, ha egy ingatlannak új tulajdonosa lesz, megszűnik a régi tulajdonos és a bérlő közötti szerződés, és egy új jön létre az új tulajdonossal.

A földforgalmi törvény változtatása pedig a legalább tízéves futamidejű, már öt éve érvényben lévő szerződések esetében adna lehetőséget a bérleti díj megváltoztatására. Ha bármelyik fél úgy véli: a bérleti díj összege nem felel meg a piaci viszonyoknak, felkereshet egy igazságügyi szakértőt. Amennyiben a tőle kapott szakértői érték legalább 20 százalékban eltér a szerződés szerinti összegtől – akár felfelé, akár lefelé –, kezdeményezhető a szerződés módosítása.

Ekkor három lehetőség áll a másik fél előtt - ismertette: vagy kilép a szerződésből, vagy elfogadja annak módosítását, vagy bírósághoz fordul a bérleti díj megállapításáért. Ha a bíróság által meghatározott összeg legalább 20 százalékban tér el az alkalmazott összegtől, azt érvényesíteni kell, vagy el lehet állni a szerződéstől.

Győrffy Balázs kijelentette: az ezzel kapcsolatos általános vitát egyszer már lefolytatta a Ház, ahhoz továbbiakat nem kíván fűzni.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára rámutatott: a kormány támogatja a javaslatot. Emellett az ellenzéki képviselők együttműködésének hiányát bírálta egy fontos kérdés megoldásához.    Mint rámutatott: előfordul, hogy az út egyik oldalán ötször akkora a bérleti díj, mint a másikon. Egyértelművé tette, hogy a kormány gazdaság- és társadalomfilozófiája a tulajdonra épül.

Emlékeztetett arra is: uniós csatlakozásunk előtt a közösség még nem határozta meg a bérleti díjak mértékét. Később azonban azok a közvetlen támogatások függvényében alakultak. Az unió támogatáspolitikája pedig minimum hétévente, vagy akár sűrűbben is változhat – hangsúlyozta –, jelenleg csupán 2020-ig látható, mekkora támogatásra lehet számítani.  A változtatás így szerinte mindkét fél érdekét szolgálja, hiszen 2020 után akár csökkenhetnek is a támogatások.

Ami most van az rossz – jelentette ki Pócs János (Fidesz), hangsúlyozva: ez minden képviselőben megfogalmazódott. A földhaszonbérlet egyenlőtlenségét mindenki megszüntetné, de a kormánypártokon kívül szerinte senki nem vállalja fel a változtatást. Az ellenzéket kizárólag a politikai haszonszerzés motiválja ennek megakadályozásában - mondta.

Fontosnak nevezte az igazságügyi szakértői vélemény szükségességét. Emellett azt is hangsúlyozta: sehol sem jellemző a gazdaságban, hogy a bérlők jogai erősebbek, mint a tulajdonosé.

Sallai R. Benedekhez (LMP) szólva azt mondta: „a gazdák politikai hovatartozástól függetlenül elhatárolódnak öntől”. Szerinte a változtatás továbbra is biztosít munkahelyeket a vidék számára.

Gőgös Zoltán (MSZP) azt mondta: nem támogatható egy olyan javaslat, amely a gazdák helyett a neppereknek kedvez. Az előterjesztés szerinte a gazdák ellen szól, és azoknak az ügyvédeknek kedvez, akik a földek jelentős részét bérbe adják. Kijelentette azt is: jelenleg is alkalmaznak a piaci ár felének megfelelő bérleti díjakat. Valóban kevés az 580 forint aranykoronánként – jegyezte meg –, de a javaslat szerinte nem erről szól. Ráadásul ezen szerződések az első Orbán-kormány idején köttettek.

A magánkézben lévő területek nem adnak több embernek megélhetést, mint az államiak –hangsúlyozta és a földárverések azonnali leállítását követelte.

Magyar Zoltán (Jobbik) elismerte: maguk is tapasztalják, hogy az út egyik oldalán más a bérleti díj, mint a másikon, ugyanakkor kijelentette: ez öt éve is így volt, a kormányoldal eddig mégsem nyúlt hozzájuk.  Megismételte: alkotmánybírósághoz fordulnak az előterjesztéssel kapcsolatban.

Szintén az állami földek megtartását szorgalmazta. Megjegyezte, az sem zavarja, hogy versenysemlegességet sértenek, csak megmaradjon a föld, és rámutatott arra: az eltérő bérleti díjak is versenysemlegességet sértettek.

Sallai R. Benedek, az LMP vezérszónoka azt mondta, a kormányzat kitalálta, hogy magánosít 380 ezer hektárt, majd megbukott a privatizációs terv. Kiderült, hogy az uniós tagállamok állampolgárai is vásárolhatnak földeket, amiket Magyarországon főleg a tőkeerős gazdálkodók tudnak megvenni - fogalmazott. A legnagyobb hazugságnak az indoklást nevezte, amelyik szerint a gazdatársadalom követeli a földlicitet, mert a meghirdetett területek negyven százaléka nem kel el, a maradék nyolcvan százaléka pedig a kikiáltási áron megy el – sorolta a képviselő.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség államtitkára az elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy az ellenzéki képviselők egy olyan témáról beszélnek, amelyről korábban parlamenti vitanapot is tartottak. Az államtitkár kijelentette, hogy a szerződésátruházás új szabályozása nem jár azzal, hogy a korábbi haszonbérlővel szemben automatikusan alkalmazni kellene a birtokmaximumra vonatkozó következményeket.

Lukács László György (Jobbik) szerint úgy látszik, hogy ha vannak jogszabály megkerülésével kötött szerződések, akkor lehetnek jogszabály megkerülésével hozott törvények is. A kétharmados törvényjavaslat megbukott, amit úgy kell értelmezni, hogy ha nincs kétharmados támogatottság a parlamentben, akkor az nincs meg a társadalomban sem.

Gúr Nándor (MSZP) úgy fogalmazott: nem tisztességes, ha kerülő utakat próbálnak keresni egy olyan törvényjavaslat megvalósításához, amelyik kétharmados többséget igényelt volna, de elbukott.  A lehetséges indokokról beszélve azt mondta, a régi barátok „kiestek a kosárból”, ezért meg kell büntetni őket.

Staudt Gábor (Jobbik) szerint a korábban megkötött és bagatell áron kiadott földek helyzetét valamilyen módon rendezni kell, de a kormány által javasolt megoldás a vidéki, tőkeerős gazdálkodással nem foglalkozókat vonzza be. Hozzátette: bizonyos passzusok alaptörvény-ellenesek lesznek, a termőföld hasznosításának feltételeit ugyanis az alaptörvény határozza meg. Kifogásolta a visszamenőleges hatályt is, ez még kétharmaddal sem szabályozható. A szerződés-átruházást érintő pontok szintén nem megfelelőek. Hozzátette: így nem tudnak olyan szabályt alkotni, mert vagy az alaptörvénnyel megy szembe, vagy a Ptk. alapján lehet bíróság előtt megtámadni. Számtalan per indulhat, illetve alkotmányjogi panasz érkezhet.

Sallai R. Benedek (LMP) közölte: a kormányzati oldalon tudják, az előterjesztés elfogadhatatlan, jogszerűtlen és támadható. Azt kérdezte, a kis- és közepes gazdálkodók alatt kit értenek? Ha ezt meghatároznák, világos lenne, mit is akarnak képviselni. A javaslat teljes mértékben gazdaellenes - mondta, hozzátéve: a gazdák számára az, ha megkötnek egy földhaszonbérleti szerződést és ahhoz fejlesztéseket kapcsolnak, kiszámíthatóságot jelent, és az a jó, ha ebbe a tulajdonos nem tud később belenyúlni. A jó erkölccsel, jogszabályi normákkal ütközik, a szakmaisággal szembe megy a javaslat, azt nem tudják támogatni.

Győrffy Balázs (Fidesz) azt mondta: a szocialisták 130 állami gazdaságnak ütöttek a fenekére. Az új tulajdonosnak nem adják meg a lehetőséget, hogy felmondják a szerződést – jelezte a kormánypárti politikus, aki kitért arra is: 2002 és 2010 között legalább annyi föld cserélt gazdát, mint most, és akkor bárki vehetett földet, nem voltak megkötések. Kiemelte: a családi gazdaságok bebizonyították, hogy életképesek. Annál a cégnél ugyanakkor, amelyik több ezer hektárnál nem tud piaci körülmények között eredményt elérni, menedzsment-problémák vannak – tette hozzá.

A kétharmados törvényekre vonatkozó felvetésre azt mondta: a szocialisták csúfos mókát űztek az önkormányzatisággal, és bár elhiszi, Gúr Nándor sok mindenhez ért, de az agrárium árképzéséhez biztos nem. Szerinte a javaslat nem alaptörvény-ellenes.

Az általános vitát az elnöklő Sneider Tamás lezárta.

Napirend után

Kissné Köles Erika szlovén nemzetiségi szószóló a hazai szlovén nemzetiség történelmét és hagyományait tekintette át, és a Rábavidék gazdasági fejlesztése mellett foglalt állást.

Lukács László György (Jobbik) arról beszélt, hogy a kunhegyesi járás egészségügyi mutatói messze a legrosszabbak és több halálozási ok statisztikai listáját vezeti.

Sneider Tamás lezárta az ülésnapot, a Ház hétfőn folytatja munkáját.