Ismét tárgyalják a Fidesz és a KDNP termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. Hetedszer kerülnek az alkotmánybírák elé a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, még ki nem hirdetett törvények alkotmányellenességének előzetes vizsgálatára irányuló indítványai. Kedden, nyilvános ülésen hirdetik ki a kórház-átalakítási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságával kapcsolatos határozatát. Az Alkotmánybíróság szeptember 22-23-i teljes ülésének napirendje.
A Fidesz és a KDNP több ponton is alkotmányellenesnek tartja a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett az új polgári törvénykönyvet. A lét párt jogi szakértői szerint a gyűlöletbeszédre és a regisztrált élettársi kapcsolat szabályozására vonatkozó rész alkotmányos kételyek seregét rögzíti. Répássy Róbert rögtönzött sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a rendszerváltás után 20 évvel, egy konszolidált társadalomban nem olyan polgári törvénykönyvre van szükség, amely „egy csapásra” megváltoztatja az emberek mindennapjait, hanem olyanra, amely az eddig kialakult szokásokat és hagyományokat kodifikálja.
+
„A házastársi és az élettársi kapcsolat nem azonos szintű, a kettő nem mosható össze, mint az a polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezett változtatásából következne” – hangsúlyozta a héten a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke is. Szabó Endre elnök szerint párhuzamos intézményrendszer alakulna így ki, hiszen az élettársi kapcsolatban élőket is ugyanazok a jogok illetnék meg, mint a házastársakat. A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét. A házasság pedig ugyanakkor csak férfi és nő között jöhet létre. A házasság szabályait az egyneműek között is megköthető bejegyzett élettársi kapcsolatokra kiterjeszteni nem másnak tekinthető, mint az Alkotmány megkerülésének - áll a közleményükben. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete azt is hiányolja, hogy a törvénytervezetből kikerült a hűség fogalma, tehát, hogy már nem kötik a házasságot a feltétlen hűséghez.
Szabó Endre bejelentette: a házasság szabályait kiterjeszteni az egyneműek között is megköthető élettársi kapcsolatokra nem más, mint az alkotmány megkerülése, ezért orvoslása reményében az Alkotmánybírósághoz fordult az egyesület.
+
2007 januárjában fordult Csáky András és Herényi Károly a Taláros Testülethez. A politikusok az egészségügyi ellátórendszer fej¬lesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény egészének megsemmisítését kérték a tes¬tülettől. Indítványukat egyfelől közjogi érvénytelenségre alapították, ugyanis sze¬rintük a törvény megalkotása során a közhatalmi jellegű szervezetek (Magyar Orvosi Kamara, Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara) nem gyakorolhatták külön jogszabályban előírt véleményezési jogukat. Az indítványozók szerint a törvény sérti az egészséghez való jogot és az állam egészségvédelmi kötelezettségét is, mivel an¬nak eredményeként szerintük a jelenlegi ellátásbiztonság és stabilitás csökken, ugya¬nakkor helyette a jogalkotó nem építette ki az alapvető jog megvalósulásának azonos súlyú biztosítékait. Az MDF képviselői a kellő idő követelményének sérelmére is hivatkoz¬tak, mivel a törvény fő szabályai a kihirdetést követő tíz napon belül hatályba léptek, míg a finanszírozási szerződések megkötésére alig három hónap állt az érintettek rendelkezésére. Az Alkotmánybíróság kedden nyilvános teljes ülésen hirdeti ki a kórház-átalakítási törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányos¬ságával kap¬csolatos határozatát.
+
Az adóhivatal eljárásai több ponton is ellentétesek lehetnek az alaptörvénnyel. Az Alkotmánybíróság dönt róla, hogy a vagyonosodási vizsgálatok jelenlegi gyakorlata sérti-e az alaptörvényt.
+
A Levegő Munkacsoport is az Alkotmánybíróságtól kér segítséget. Közleményük: „A Világörökség Napjára időzítette a VII. kerületi képviselőtestület a Belső-Erzsébetváros (Zsidónegyed) szabályozási tervének tárgyalását. Három perc alatt, képviselői hozzászólás nélkül fogadták el azt a rendeletet, amely a civil szervezetek szakértőinek véleménye szerint a még megmaradt építészeti örökségünk megsemmisüléséhez, az élhető város további romlásához vezet.”
Az Alkotmánybíróság szeptember 22-23-i teljes ülésének napirendje
A Taláros Testület a hétfői teljes ülése ismét tárgyalják a Fidesz és a KDNP termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. Több kifogást érkezett az Országos Választási Bizottság 170/2007. (VII. 18.) OVB határozata ellen, amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti – családi gazdálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén?”
Újra a napirendi témák között szerepel Kálmán László nyelvész termőfölddel kapcsolatos népszavazási kezdeményezése is. Több kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 173/2007. (VII. 18.) OVB határozata ellen, amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a földterület megművelőjét illesse meg első helyen elővásárlási jog termőföld vásárlása esetén?”
Napirendre kerül a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 195. § (4) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült az a határozattervezet, amely azt a rendelkezést vizsgálja, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 25. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.
Megvitatják az Országos Választási Bizottság 306/2007. (VIII 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette a P. T. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése, jogszabály (a Büntető Törvénykönyv) módosításával tegye szankcionálhatóvá a hálapénz adását és elfogadását az egészségügyben, a szociális szférában?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 187/2008. (V. 6.) OVB határozata ellen. Az OVB hitelesítette a Magyar Családok Országos Szövetsége képviseletében Urbán Szabó József által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a következő országgyűlési képviselőválasztás során a jelölteknek már ne kelljen ajánlószelvényt gyűjteni?”
Napirenden szerepel az Országos Választási Bizottság 90/2008. (II. 26.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a dr. M. A. magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jelen népszavazás eredményének kihirdetése utáni egy hónapon belül legalább négy esetben vonja meg a bizalmat a Magyar Köztársaság Kormányától?”
Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 91/2008. (II. 26.) OVB határozata ellen is. Az OVB megtagadta a dr. M. A. magánszemély által benyújtott másik népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jelen népszavazás eredményének kihirdetése utáni három hónapon belül legalább négy esetben vonja meg a bizalmat a Magyar Köztársaság Kormányától?”
Ugyancsak kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 92/2008. (II. 26.) OVB határozata ellen. Az OVB megtagadta a dr. M. A. magánszemély által benyújtott harmadik népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Akarja-e Ön, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése a jelen népszavazás eredményének kihirdetése utáni tizenkét hónapon belül legalább négy esetben vonja meg a bizalmat a Magyar Köztársaság Kormányától?”
Kifogásban támadták meg az Országos Választási Bizottság 190/2008. (V. 19.) OVB határozatát. Az OVB megtagadta a K. A. magánszemély által benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a Magyar Köztársaságban előrehozott választást, és új Alkotmányt alkosson – hozzon.”
Napirendre tűzik a fegyveres biztonsági őrzésről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 30. § (7) bekezdése alkotmányosságával kapcsolatos határozattervezet.
Szó lesz a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, illetve a védett állatfajták védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/1998. (I. 23.) Korm. rendelet alkotmányosságáról.
Kedden hetedszer kerülnek az alkotmánybírák elé a köztársasági elnöknek az Országgyűlés által elfogadott, még ki nem hirdetett törvények alkotmányelle¬nességének előzetes vizsgálatára irányuló indítványai. A határozattervezet az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló, az Országgyűlés 2006. december 11-i ülésnapján elfogadott törvény 3. § (2) bekezdés b) pontja, 5. §-a, 6. § (1) bekezdése és 7. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 19. § (1) bekezdésének a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (4) bekezdését megállapító szövegrésze alkotmányosságával foglalkozik.
A testület 10 óra 30 perckor nyilvános teljes ülésen hirdeti ki az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságával kapcsolatos határozatát.
Határozattervezet készült a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 155/A. § (2) bekezdés utolsó mondata, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 266. § (1) bekezdésének c) pontja, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 333. § (1) bekezdés utolsó mondata alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
Megvizsgálják a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 37. § (2) bekezdés második mondatának alkotmányosságát.
Szóba kerül az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 2/B. § (2) bekezdése alkotmányelle¬nességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Megkérdőjelezték az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 24. § (1) bekezdésének, továbbá a 40. § (1) bekezdésének alkotmányossá¬gát is.
A keddi teljes ülés végén még négy végzéstervezetet is napirendre tűznek.
