A központi költségvetésnek jövőre 18-20 milliárd forintjába kerül a gyed extra januári bevezetése, amely 65 ezer embert érint; a kormány álláspontja szerint a kiadások megtérülnek – jelentette ki Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyekért felelős államtitkára a parlamentben. A kereszténydemokrata szakpolitikus hangsúlyozta:az új rendszer a családok, a fiatalok és a nemzet felemelkedését egyaránt szolgálja.
Soltész Miklós szociális és családügyi államtitkár előterjesztői expozéjában megköszönte a javaslat kidolgozásában a kormányzatnak segítő civil szervezeteknek és a Fidesz-KDNP pártszövetség országgyűlési képviselőinek a közreműködést. Ismertette a kormány korábbi családpolitikai döntéseit, így azt, hogy a családi adókedvezmény 2012-ben 184 milliárd forint többletjövedelmet jelentett a családoknak, a jövő évi kiszélesítése pedig további 53 milliárd forintot jelent.
Ismertette: a központi költségvetésnek jövőre 18-20 milliárd forintjába kerül a gyed extra januári bevezetése, amely 65 ezer embert érint; a kormány álláspontja szerint ugyanakkor a kiadások megtérülnek. Soltész Miklós ismertette a gyed extra négy konkrét intézkedését.
Így a gyes és gyed folyósítása mellett újra vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén a korábbi ellátások megmaradnak, így például két gyedre vagy két gyesre is jogosulttá válhatnak az érintettek egy időben. A harmadik intézkedés a diplomás gyed bevezetése, míg a negyedik a három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztató munkaadók újabb adókedvezményét jelenti.
Az államtitkár szerint az új rendszer a családok, a fiatalok és a nemzet felemelkedését egyaránt szolgálja.
Képviselői hozzászólások
Révész Máriusz (Fidesz) arról beszélt: a javaslat egy „komplex népesedési program”, amelynek a leglényegesebb része, hogy a gyermekvállalás és a munka sokkal jobban összeegyeztethető legyen. Ennek bemutatására a kormánypárti képviselő is ismertette a gyed extra konkrét intézkedéseit. Hangsúlyozta, hogy Európában több más országban is hasonló szabályozással próbálják ösztönözni a gyermekvállalást. „Azokkal az irányokkal, amelyek ebből a törvényjavaslatból kibontakoznak, azokkal nem lehet vitatkozni” – fogalmazott. Reményei szerint a javaslat elfogadásával az új szabályok hatására Magyarországon a megszületendő gyermekek száma „jó néhány ezerrel” növekedni fog a következő években.
Soltész Miklós azt mondta: minimálbérnél, egy gyermek esetén közel 700 ezerrel, két gyermeknél több mint 1,7 millióval, három 2,2 millióval nő a jövedelem egy év alatt. Kitért arra is: garantált bérminimumnál egy gyermek esetében 700 ezer, két gyermeket nevelőknél 1,9 millió, a három vagy több gyermeket nevelőknél 2,5 millió forint a többlet. Ezzel szemben a szocialisták azt javasolják, tőlük vegyék el a családi adókedvezményt - mutatott rá.
Pál Béla (MSZP) azt mondta: egyetért Révész Máriusz megközelítésével, hogy fontos, a népesedési politikának kormányzati ciklusokon átívelő alapjai legyenek. De ez csak úgy valósulhat meg, ha ebbe az ellenzéki pártokat is bevonják - közölte. A törvényben megfogalmazott négy pontot támogatják, ugyanakkor a népesedéspolitika komplex rendszer, egyéb tényezők is hatnak rá - jegyezte meg, majd idézte a KSH legutóbbi adatait is, miszerint csökkent a születésszám Magyarországon. Szerinte az egykulcsos adórendszer felemás módon hatott a családokra.
Néhány pontra módosító indítvány szeretnének benyújtani a javaslathoz - jelezte, hozzátéve: több bölcsődei férőhelyre lesz szükség. Azt is szabályozni kell, összegszerűen mennyi lesz a gyed azoknál, akiknek nincs munkaviszonya, csak tanulmányi ideje. Nem csak a felsőfokú tanulmányokat számítaná be - ha megoldható - a diplomás gyedbe, és szerinte nem csupán a gyerek egyéves koráig kellene járnia. Minden lépést támogatnak, ami segít a családokon, fontos az a cél, hogy a nők vissza tudjanak térni a munkaerő-piacra.
Sneider Tamás (Jobbik) közölte: támogatják a tervezetet, de szóvá tette, hogy nagyon rövid idő alatt kell megtárgyalni a javaslatot. Szerinte három és fél évet elvesztegetett a kormány, ez alatt minden idők legkevesebb gyereke született, ami a jelenlegi kormánypártok felelősségét veti fel. A családalapítási kedv számos tényezőtől függ, s a gazdasági, szellemi tényezőket - médiát - sem lehet kihagyni. A médiából azt látni, nem érdemes családot alapítani, de reméli eljön az idő, amikor sokkal inkább családbarát lesz az összmédia Magyarországon.
Közölte: a mostani kormány csak 20-30 ezerrel létesített több munkahelyet, a fizetések nem nőnek és az egykulcsos adóval 2,5 millió adózó járt rosszabbul tavaly és idén, s csak 1,7 millióan jártak jobban. A közszférában a kötelező részmunkaidő bevezetését szorgalmazta, szerinte ezt minden egyes családanyának, vagy családapának fel kellene ajánlani. Ez csak munkaszervezést igényel, és nem jelent jelentősebb, 60-70 milliárdos támogatást, mint a mostani javaslat. Megjegyezte: kétszer annyi gyermeknek kellene születnie a jelenlegi társadalom, kultúra fennmaradásához, mint amennyit most vállalnak. Szerinte számítani kell arra, ha a mostani demográfiai mutató marad összeomlik a nyugdíjrendszer, és végül Magyarország eltűnik a térképről.
Talabér Márta (Fidesz) szerint az a cél, hogy olyan családtámogatási rendszer alakuljon ki, amellyel elősegítik a tervezett gyermekek megszületését. Célként jelölte még meg a gyermekellátási rendszer rugalmassá, a többgyermekes családmodell vonzóvá tételét - jelezte. Hozzátette: korszakos jelentőségű a diplomás gyed bevezetése, és külön kitér a javaslat a hallgatói gyed meghatározására. A gyermekgondozási segélyt is kedvezően alakítják át - jelezte. Hozzátette: a módosítás közel 65 ezer szülőt érint, és annak támogatását kérte.
+
Pontosítanák a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról szóló törvényt
A törvény hatályba lépése óta eltelt időszak tapasztalatai alapján pontosítanák a megváltozott munkaképességűek ellátásról szóló törvényt Fideszes és KDNP-s képviselők. Herman István Ervin (Fidesz) expozéjában rámutatott: felelősségi szabályokat, az ellátáshoz kapcsolódó előzetes idő kiszámításával, többes munkaviszonnyal kapcsolatos szabályokat változtatnák meg.
Kifejtette, hogy az eddigi szabályok szerint 5 év alatt 1095 nap biztosítási idő meglétét írták elő, de a 45-60 éves korosztályban sokan egészségügyi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak munkát vállalni. Ezért kiegészítenék a szabályozást, így 10 éven belül 2055, vagy 15 évben belül 3650 nap biztosítási idő megléte esetén is járna a támogatás.
A rokkantsági ellátás mellett kereső tevékenység mellett lehetőség van egyéb keresőtevékenységre, ezt a jogosultságot azonban elveszítik akkor, ha a jövedelem három havi átlagban meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Így akkor is megszűnhet az ellátás, ha jutalmat kap az illető, ezért úgy módosítanák a szabályokat, hogy a jogosultság akkor szűnne meg, hogy a jövedelem három hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma szociális és családügyért felelős államtitkára elmondta, a kormány támogatja a javaslatot, mert az a korábban meghozott intézkedéseket javítja, finomítja, a napi gyakorlathoz igazítja.
Képviselői felszólalások
A jeltolmács segítségével felszólaló Tapolczai Gergely (Fidesz) azt mondta, az elmúlt évek tapasztalatai alapján született meg a javaslat, és az pozitív változást hoz az érintettek életében. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban egy átlátható ellátórendszer jött létre, amely segíti a megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő embereket.
Adatokat sorolva azt mondta, csökkent az új igénylők száma, ugyancsak kevesebb a kérelmek elutasításának száma, ami azt jelzi valóban az arra jogosultak adják be a kérelmet
+
Elektronizálják és egységesítik az állami és önkormányzati nyilvántartásokat
A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási és igazságügyi államtitkár ismertette azt az előterjesztést, amely kötelezővé teszi az állami és önkormányzati nyilvántartások elektronikus vezetését. A kabinet képviselője szerint mindez nagyban egyszerűsíti a hivatalos ügyek intézését azáltal, hogy a jövőben elegendő lesz mindössze egyszer megadni egy adatot, amelyet később más hivatalok is kezelni tudnak majd.
A szocialista Lamperth Mónika felszólalásában azt mondta, a törvényjavaslat ezúttal is úgy ad többletfeladatokat az önkormányzatoknak, hogy ahhoz nem biztosít elegendő forrást.
A jobbikos Staudt Gábor arról beszélt, hogy a részletszabályok nélkül nem tudják eldönteni, hatékony lesz-e az az új rendszer.
+
A Fidesz támogatta, az MSZP és a Jobbik kifogásolta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának 2012-es tevékenységéről és annak elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot szerdán az Országgyűlésben.
Hatékonynak és eredményesnek nevezte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának felügyeleti munkáját Kollarik Tamás, a médiatanács tagja. Expozéjában eredményesnek értékelte a hatóság azon ajánlásait is, amelyeket a kiskorúakra káros tartalmak jelölésével, az ehhez kapcsolódó műszaki megoldások alkalmazásával, valamint a termékmegjelenítéssel kapcsolatban alkottak meg a médiumok, valamint a szülők számára. Beszámolt arról is: kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatos kritikának hét esetben adtak helyet tavaly és három alkalommal állapították meg az emberi méltóság védelmének megsértését.
Fidesz: a parlament fogadja el a beszámolót
Menczer Erzsébet (Fidesz) azon a véleményen volt, az ellenzék nagyobb része a médiatanács működéséből, puszta létéből kívánja megfaragni a „Magyarországon nincs is demokrácia” szobrot. Mint mondta, a kritikák többsége a kiegyensúlyozottságot érintette, egy-egy panasz elbírálása pedig a legendák kialakulásához vezetett.
Közölte, mind a panaszokat benyújtók, mind a bepanaszoltak magatartása erősen átpolitizált és taktikai megfontolásokkal átszőtt volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a médiatanács csak panaszra járhat el a kiegyensúlyozottság kérdésében, a bírságok kiszabásakor pedig a fokozatosság elvét követi.
A fideszes politikus a kulturális bizottságban lefolytatott vitát felidézve elmondta, Koltay András, a médiatanács tagja szerint a tanács csak azt mondhatja ki egy műsor esetében, hogy történt-e jogsértés, de ezzel nem hagyja jóvá az abban elhangzott véleményt.
Menczer Erzsébet jelezte, hogy a médiabiztos ajánlásokat dolgozott ki, hogyan mutassák be a médiában az öngyilkosságokat, a kegyetlenséget, az kérte, hogy a tudósítások a lehetőség szerint propagálják a segélyszervezetek elérhetőségét.
Hozzátette: hamarosan dönthet a médiatanács a Klubrádió közösségi, vagyis ingyenes frekvenciahasználatáról. Azt kérte, hogy a parlament fogadja el beszámolót.
MSZP: nem érvényesül a kiegyensúlyozottság a médiában
Józsa István (MSZP) kijelentette: nem érvényesül a kiegyensúlyozottság a médiában, a közmédia átment pártmédiába és ebben hatékony szerepe van a médiatanács működésének. Úgy fogalmazott, az összkép teljesen egyöntetű, a kiegyensúlyozott tájékoztatás igényét nem tudta a médiatanács érvényesíteni.
Jobbik: a médiában kifogástalanul érvényesült a Fidesz ígérete
Novák Előd (Jobbik) szerint a médiában kifogástalanul érvényesült a Fidesz azon ígérete, hogy „Csak a Fidesz”, hiszen a médiát ellenőrző legfontosabb szervezetben csak fideszes jelöltek vannak.
Miközben az MSZP 13,9 százalékos híradásokban való szerepelése közelít a választási eredményéhez, a Jobbikot durván kirekesztik - közölte, ezért a panaszok többségét a párt nyújtotta be a médiatanácshoz. Pozitívnak értékelte a beszámolóban, hogy a tanács úgy értékelte, nem volt gyűlöletbeszéd az, amikor egy helyi televízió úgy tudósított, hogy a betörések többségét cigány családok követték el Kerecsenden. Mint mondta, ezt tekintsék egyfajta buzdításnak a médiaszolgáltatók.
Az ellenzéki politikus rossznak tartotta a jogi szabályozást és a médiatanács sorozatos következetlenségét, és indokoltnak nevezte határon túli hírkvóta bevezetését.
+
A szocialisták nem támogatják a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság beszámolóját a frekvenciagazdálkodás területén történtekre hivatkozva, a jobbikos vezérszónok többek között a cselekvési tervet hiányolta. A KDNP és az LMP a vita későbbi szakaszában fejti ki álláspontját.
Baja Ferenc, az MSZP vezérszónoka először Szalai Annamáriára emlékezett, aki – bár, mint mondta, sok vitájuk volt vele – működőképessé tette a hatóságot.
A beszámolót ugyanakkor nem tudják támogatni – mondta az ellenzéki politikus, ennek fő okaként a frekvenciagazdálkodást megjelölve. Felidézte a korábbi sikertelen pályázatokat, és azt mondta, szerinte erős jogi bizonytalanság van a területen.
Jobbik: hiányoznak a megoldási javaslatok, nincs cselekvési terv
Novák Előd, a Jobbik vezérszónoka azt mondta, az, hogy a kormány távol marad e kérdés megvitatásától, „ügyes politikai taktika”, de ettől függetlenül tudják, hogy kézi vezérelten működik a hatóság. Fájónak nevezte, hogy úgy tárgyalják meg a jelentést, hogy a pénzügyi beszámolót - még a központi költségvetés elfogadása előtt – már elfogadta az Országgyűlés, megfinanszírozva a jövő évi tevékenységet is.
Rögzítette: a beszámolóban nem látnak megoldási javaslatokat, cselekvési tervet, ezért azt nem tudják elfogadni.
Az elnöklő Jakab István az általános vitát elnapolta, a KDNP és az LMP a későbbi szakaszban fejti ki álláspontját.
