A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke hangsúlyozta: pontosan ugyanaz volt a feladat a magyarság előtt 1848-ban, 1956-ban vagy akár ma is, mint Szent István idején: az önálló, szuverén állam megteremtése és a szükséges reformok megvalósítása. Mint mondta, ma is hasonló a feladatunk, a nemzeti függetlenségünk biztosítása és a szükséges reformok megteremtése; a kettő közül bármelyiket adnánk fel, a létünket veszélyeztetnénk.  

Mit jelent ma a nemzeti függetlenség? – tette fel a kérdést. Olyan alaptörvényünk legyen, amely a történelmi gyökereinknek, a magyar emberek lelkének felel meg, ne pedig olyan alkotmányunk, amit paktumok kényszerítettek ránk – hangzott a válasz.   

Az 1848-as forradalom és szabadságharc az alkotmányosság talaján állt, szemben egy bécsi puccsista csoport illegitim hatalmával. Mégis, mivel vádoltak minket? Hogy a magyar a rebellis nemzet, a magyar az, amelyik felrúgja a törvényeket, amelyik nem fér a bőrébe; idegenek támadtak ránk azért, mert egy szívünk szerinti alkotmányt hoztunk – jelentette ki a kereszténydemokrata politikus.   

„Barátaim, nem hasonló a helyzet most? A nép óriási többségének az akaratából a legitim parlament meghozta azt a törvényt, azt az alaptörvényt, azt az alkotmányt, ami megfelel a történelmi alkotmányunk hagyományainak, ami megfelel a magyar nemzet életérdekeinek, ami megfelel a magyar nemzet önbecsülésének. És mit látunk? Brüsszelből támadnak bennünket azért, mert szívünk szerinti alkotmányt hoztunk” – mondta Semjén Zsolt.  

A kormányfő helyettese párhuzamot vonva a ’48-as eseményekkel és napjainkkal kijelentette: ahogyan akkor is voltak labancok, akik Bécsbe szaladgáltak innen, most is vannak a mai kornak megfelelő labancok, akik idegenekkel akarják megakadályozni azt, hogy a magyar nemzet szuverén módon, saját akaratából, saját legitimitásából eredően az életérdekeinek megfelelő alkotmányt hozzon. Ma a szabadság pontosan azt jelenti, hogy a magyar nemzet a saját akaratából a saját életérdekeinek megfelelő alaptörvényt és törvényeket hozzon”.  

Kitért arra: a legfontosabb társadalmi reform 1848-ban a jobbágyság eltörlése volt, amelynek lényegi pontja a közteherviselés. Ma azért esnek nekünk külső és belső ellenségeink, mert megvalósítottuk a közteherviselést, s azt mondtuk, a bankok és a multinacionális cégek is viseljék a terheket – mondta a KDNP elnöke.  

Utalt arra is, hogy 1848-ban uniót követeltek Erdéllyel álláspontja szerint ma azt jelenti, hogy az állampolgárság kötelékében közjogilag egyesülhet a nemzet; az a magyar nemzet, amely mindig is egy volt nyelvében, kultúrájában és történelmi sorsközösségében.   

Semjén Zsolt hangsúlyozta: most lehetővé vált, hogy magyar állampolgárok lehessenek határokon túli magyarok is, akiket a történelmi tragédiák szakítottak el tőlünk, a közjog tekintetében ők is egyesülhessenek velünk.  

Összegzése szerint a haza azt jelenti, hogy olyan alkotmányunk legyen, amely biztosítja szuverenitásunkat minden értelemben; a haladás az, hogy ne lehessenek kivételezett csoportok; az unió gondolata pedig az kell, hogy legyen, hogy az egy magyar nemzet közjogi értelemben is egyesülhessen.  

„Nekünk, magyaroknak van egy különleges erőnk. Hogy van felettünk egy szellemi védőpajzs: az örök magyarság védőpajzsa, Széchenyi, Kossuth és Deák magyarsága. És ha a magyarság útkereszteződéshez ért, ők azok a csillagok, akik utat mutatnak nekünk. Adja Isten, hogy rájuk tudjunk figyelni és ők vezessenek minket!” – zárta ünnepi beszédét a miniszterelnök-helyettes, akinek a szavait nagy taps kísérte.  

A téren kulturális műsorral folytatódott az ünnepség, majd társadalmi és civil szervezetek, pártok képviselői, politikusok helyeztek el koszorúkat az emlékműnél, köztük volt Semjén Zsolt mellett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, Mihalovics Péter miniszteri biztos és Veszprém polgármestere, Porga Gyula.