A Fidesz-KDNP frakciószövetség nevében Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke, Lukács Tamás KDNP-s országgyűlési képviselő és Koszorús László, a Fidesz elnöki stábjának helyettes vezetője megkoszorúzta Nagy Imre sírját a néhai miniszterelnök és társai kivégzésének 51. és újratemetésének 20. évfordulóján a Rákoskeresztúri Új Köztemető 300-as parcellájában. A politikusok némán megkoszorúzták az 1956-os emlékművet is.

Nagy Imre miniszterelnök és vádlott-társai, Maléter Pál, a forradalom honvédelmi minisztere és Gimes Miklós újságíró halálos ítéletét 1958. június 16-án hajtották végre. A holttestek kihantolása és azonosítása 1989 márciusában kezdődött meg. Az 1989. június 16-i újratemetés a rendszerváltás jelképes eseménye lett.

Nagy Imre néhai miniszterelnök és mártírtársai újratemetésén, 1989. június 16-án megszületett a nyugodt erő – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke az ’56-os Vértanúk Emléknapján, az újratemetés 20. évfordulóján.

A Nemzeti Fórum Egyesület Kölcsey Körének megemlékezésén többen megjelentek az újratemetés egykori szervezői, rendezői, résztvevői közül, hogy felidézzék az akkor történteket, személyes élményeiket.

Lezsák Sándor az újratemetés előtt három nappal a Corvin téren tartott nemzetközi sajtótájékoztatót elevenítette fel, amelyen akkor még mint az MDF országos elnökségének delegáltja és mint rendező vett részt. 1956 után először a világ minden részéről érkeztek a sajtó képviselői – mondta. Visszaemlékezése szerint az első kérdés az volt, mi a garancia arra, hogy nem lesz semmilyen váratlan esemény június 16-án. Erre Lezsák Sándor úgy válaszolt: „A három kicsi gyermekemet felhozom a feleségemmel együtt.” Döbbent csend – folytatta –, majd „megtapsoltak a sajtó munkatársai”.

Az Országgyűlés alelnökének véleménye szerint június 16-án megszületett a nyugodt erő, amely már megjelent március 15-én vagy a lakiteleki sátorban is, de igazán az újratemetés napján érzékeltette, hogy valóban erő és valóban nyugodt. Lezsák Sándor úgy fogalmazott: ez az este legyen egy koszorú a húsz évvel ezelőtti nap emléke előtt, „egy főhajtás azok előtt, akiket eltemettünk akkor”.

A rendezvényen Szécsi Árpád politológus rövid előadást tartott az újratemetés és a pártállam kapcsolatáról az általa kutatott pártdokumentumok alapján. Mint felidézte, 1989 májusának elején „sajnálkozva” állapította meg a hatalom, hogy az újratemetés betiltására nincs mód, ezért elsősorban arra törekedtek, hogy az eseményt ne lehessen politikai demonstrációra felhasználni. Komolyan féltek arról, hogy az ellenzék – felhasználva a június 16-i eseményt – megdönti a Németh-kormányt – mondta a kutató, aki számos olyan „eszközt” ismertetett, amit a pártállam bevetett az újratemetés előtt. Példaként említette a vasúti menetrend „finomhangolását” annak érdekében, hogy a vidékről érkezők ne érjék el a csatlakozásokat.

Operatív bizottságot hoztak létre – folytatta –, hogy tájékoztassák a pártvezetést, manipulálási tervek, sajtótervek készültek arról, hogyan hangolják rá a közvéleményt a „nemzeti megbékélés” napjára, és fokozottan ellenőrizték a beutazó emigránsokat is. „Ami a leggyomorforgatóbb, (...) az ügynökök személyre szabott instruálása” – tette hozzá.

A Nagy Imre újratemetése című konferencián Balog Zoltán fideszes országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: le kell leplezni a rendszerváltozás hamis mítoszát. A politikus közölte: nincs megbékélés és kiegyezés bűnbánat és igazságtétel nélkül, nevén kell nevezni az áldozatokat és a tetteseket, azok sebeit kell gyógyítani, akik vesztesei voltak a kommunizmusnak és a legutóbbi 20 évnek.

Az alapítvány elnöke szerint ma feladat az is, hogy megőrizzék az igazság pillanatát, igazságmagvát a temetésnek, a katarzist: temetetlen holtakkal a lábunk alatt nem lehet Magyarországot építeni, a nemzeti összetartozást megújítani. Nagy Imre és mártírtársai emberi méltóságának helyreállítását jelentette a temetés, az ő koporsójuk a földbe került, de mi lesz a többi temetetlen halottal? – kérdezte Balog Zoltán.

Katarzis volt a temetés, de ma már tudjuk, nem mindenkié, több száz államvédelmi megbízott, munkásőr állt készenlétben, hogy beavatkozzon, manipuláljon, és ott voltak az újságíróknak nevezettek ügynökök is, hogy a közvéleményt befolyásolják – fogalmazott Balog Zoltán. Mint mondta, sokaknak az az érdeke, hogy elmossák a határt az igazság és a hazugság között, hogy már az előtt fátylat borítsanak mindenre, mielőtt még bármi megtörténne az igazság helyreállítatása érdekében.

Demokráciát, polgári társadalmat építeni azokkal, akik a kommunista rendszert kiépítették, fenntartották, működtették, nem lehet – jelentette ki a konferencián ugyancsak megszólaló Kövér László, a Fidesz országos választmányának elnöke.

Kövér László szerint elsősorban nem Orbán Viktoron és nem a Fideszen múlt, hogy a rendszerváltozás utáni új rendszer mégis egy újabb történelmi hazugságra épült. Mint mondta, bár a 20 évvel ezelőtti, június 16-i politikai küzdelmet az ellenzék, a Fidesz Orbán Viktor beszédével megnyerte, és megóvta a mártírok méltóságát, sajnos a június 17-től kezdődő elmúlt 20 évet azok nyerték meg, akikkel szemben az egynapi csatát megnyerte az ellenzék. Az, hogy a következő 20 év ne ilyen legyen, az még a Fideszen is múlik – szögezte le a politikus.

Kövér László Orbán Viktor 20 évvel ez előtti beszédéből idézett, miszerint „a ma vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat, és visszakényszerítettek bennünket abba az ázsiai zsákutcába, amelyből most újra megpróbálunk kiutat találni. Valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk, a mai fiataloktól, a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt, ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező 20, vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik”.

A Fidesz választmányi elnöke szerint Orbán Viktor akkori bölcs szavai előrevetítették, hogy nem egy egyszeri aktus jelenti majd a rendszer meghaladását, mint ahogy nem is az első ciklus kormánynak feladata lesz ez. Mint mondta, a rendszer meghaladása mindenki lehetséges összefogása mellett 20, vagy még több éves közös nemzeti feladat lett volna, ám ma lejárt a 20 esztendő. Innentől kezdve a gyermekeink, unokáink 20 vagy ki tudja hány esztendeje pereg tovább – fogalmazott az ellenzéki politikus, aki szerint a Fidesz feladata, hogy ezt a 20 esztendőt lerövidítse.

Az Orbán-beszédben elhangzottak mellett lehet másik értelmezése is annak, hogy ki vagy mi fekszik a hatodik koporsóban – mondta Kövér László, hozzátéve: eszerint az üres koporsóban azok a „névtelen” mártírok fekszenek, akik nem voltak a párellenzék tagjai. Mint mondta, az újratemetési aktus egy régi küzdelem újrakezdését jelentette, amely az „akié a múlt, azé a jövő” szellemében zajlott. Kövér László szerint az, hogy a jelképes üres koporsóba odakerülhettek nem kommunisták, antikommunisták, politikai küzdelem eredménye volt. Ennek a fő kérdése: kié 1956 forradalom és szabadságharca, vajon a kommunisták alkalmasak-e arra, hogy a saját hibáikat, bűneiket jóvátegyék, vagy az általuk megtaposott, megnyomorított, alávetett népnek is van joga felkelni saját méltóságáért – hangsúlyozta ez ellenzéki politikus.

A választmányi elnök szerint ez a vita ma is zajlik, úgy, hogy „van-e neofita liberálisokká lett, valaha volt KISZ-vezéreknek joga arra, hogy az általuk gödörbe, régen látott válságba jutatott országot kivezessék a válságból, és maguknak vindikálják azt a jogot, hogy csak ők képesek és jogosultak erre”. Kövér László még egy magyarázattal szolgált arra, hogy ki, vagy mi feküdt az üres koporsóban. Mint mondta, a hatodik üres koporsó nem csupán névtelen mártírok szimbolikus teste, abban a Kádár-rendszer is ott feküdt. A választmány elnöke szerint az akkori pártállam tagjai és ellenzéke között csak ebben az egyben volt konszenzus, ám míg ellenzék egész rendszert akarta eltemetni, a pártállam tagjai csak a múlt bűneit, a belőle származó hasznot már nem.