Nem kell érdekeinket vagy jó közérzetünket egymástól féltenünk, bátran hozhatunk áldozatot egymásért, ennél értékállóbb befektetés nem létezik földi életünk számára – mondta Erdő Péter az esztergomi Bazilikában tartott, húsvétvasárnapi szentmiséjén. Ha Jézus életét adta értünk, akiket barátainak nevez, akkor nekünk is ilyen nagyvonalú szeretetben kell élnünk. És akkor sok minden, ami megoldhatatlan nehézségnek látszik körülöttünk, egyszerre csak új távlatot kap. Ami lehetetlennek tűnt, lehetségessé válik – tette hozzá a bíboros. A halált a feltámadás követi, ezt az örömet osszuk meg a világgal, a feltámadás örömhíre forrassza eggyé a Krisztusban hívőket, tegye élő szeretetközösséggé az egész Egyházat, hozzátéve: ebből táplálkozzunk életünk minden napján, ebből a hitből szülessenek újjá családjaink.
    
Legyen a múlté a szégyen, a megaláztatás és az az indulat, ami keresztre vitte Jézust; húsvét üzenete az újrakezdés, ez Isten valódi alternatívája – mondta Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke vasárnap a debreceni Református Nagytemplomban tartott ünnepi istentiszteleten. Bölcskei Gusztáv kitért arra is, hogy bár Jézus megszégyenítve, lemeztelenítve, kigúnyolva és megalázva függött a kereszten, de másnap Isten válasza az volt, hogy újrakezdést kínált. Sokszor érzi úgy az ember, hogy nincs megoldás, hogy nincs alternatíva az élet nehézségeiben. Mindenki válságot akar kezelni a világban, csak éppen azt nem látjuk, hogy lenne olyan megoldás, amiben megmarad az ember embersége. Mint mondta: vannak hamis alternatívák, látjuk a közelünkben is. Az nem alternatíva, hogy akinek valami nem tetszik, az kivonul a parlamentből, vagy akinek valami nem tetszik az bevonul Gyöngyöspatára. Ezek nagypéntek indulatát idézik, aminek a vége nem a világosság, nem a megoldás – fogalmazott Bölcskei Gusztáv.

Isten húsvét hajnalán igent mondott az emberiségre és az életre; húsvét, Jézus feltámadása óta tudjuk, hogy a halál nem az élet vége, hanem része az életnek – mondta Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök húsvétvasárnapi prédikációjában Budapesten a Deák téri evangélikus templomban. Gáncs Péter emlékeztetett arra, hogy a feltámadás döbbenetet, tanácstalanságot váltott ki a korabeli szemtanúkban, és a mai társadalom sem tud a szabadsággal mit kezdeni a szabadító Jézus nélkül. Úgy vélte: ha a húsvét nem válik személyes találkozássá a feltámadott Jézussal, akkor az csupán egy sivár emlékezés. Van élet a halál után is, mert Jézus azt mondja, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; Jézus minket is fel tud támasztani – tette hozzá. Utalt arra: húsvétkor nem egyszerűen húst veszünk magunkhoz, hanem életet, mert ezen a napon arra emlékeznek a hívek, hogy Krisztus győztesként tért vissza a halálból, és Isten minden nemzedéket megkínál halál feletti győzelméből.

XVI. Benedek a líbiai harcok befejezését, párbeszédet és a diplomácia szerepvállalását sürgette húsvétvasárnap a vatikáni Szent Péter téren a Rómának és a világnak szóló áldásában. Arra kért minden országot, hogy legyen együttérző a sok afrikai menekülttel, és „lássa őket szívesen”.

„Miközben a mennyekben béke és boldogság honol, sajnos a Földön ez nem így van. A mi világunkban a húsvét örömével szöges ellentétben áll az a sok könny és panasz, amely nélkülözésből, éhínségből, betegségekből, háborúkból és erőszakból fakad. Kívánom, hogy Észak-Afrika és a Közel-Kelet minden országának állampolgárai – különösen a fiatalok – tegyenek a közjó elősegítéséért és egy olyan társadalom felépítéséért, amelyben legyőzik a szegénységet, és minden politikai döntést az ember iránti tisztelet vezérel. Az elefántcsontparti konfliktussal kapcsolatban egymással való megbékélésre és megbocsátásra kérte a nyugat-afrikai ország lakosait. Imádkozott azért, hogy a kettős természeti katasztrófát elszenvedő japán társadalom találjon vigasztalást fájdalmára.

A béke és az emberi méltóság legyen úrrá a sötétségen, a megosztottságon, a gyűlöleten és az erőszakon” – mondta XVI. Benedek. A pápa az urbi et orbi áldással zárta húsvéti szertartásait. A húsvétvasárnapi misén, amelynek keretében az áldást osztotta, hívők és turisták tízezrei vettek részt.   

Az emberiség nem az evolúció véletlen terméke – jelentette ki XVI. Benedek pápa nagyszombat este, húsvét vigíliáján a Szent Péter-székesegyházban. A katolikus egyházfő a húsvéti virrasztás alkalmával mondott szentbeszédében elmondta: ha az ember az evolúció véletlen terméke lenne valahol a világűr peremén, akkor az életének nem lenne értelme, kiemelve, hogy a teremtő, isteni ok jelen volt az élet eredeténél. A pápa a szertartás folyamán a hagyományoknak megfelelően megkeresztelt néhány felnőttet: egy svájci, egy albániai, egy oroszországi, egy perui, egy szingapúri és egy kínai hívőt.

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe; húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. Húsvétkor Jézus feltámadását kiemelten ünnepli a katolikus egyház nyolc napon keresztül, az örömöt a többi között a szentmise végi áldáshoz kapcsolódó alleluja fejez ki. Húsvéttól kezdve egészen az ötven nappal későbbi pünkösdig a Jézus feltámadása feletti örömről szól az egyházi liturgia. Húsvét nyolcada a húsvétvasárnappal kezdődik és a következő, úgynevezett fehérvasárnappal, az isteni irgalmasság vasárnapjával zárul.