Komoly a kockázata annak, hogy néhány évtizeden belül tömegessé válik Magyarországon az időskori szegénység, mivel sok százezer ember nem lesz képes megszerezni az időskori járandóság folyósításához szükséges minimális szolgálati időt sem – ez áll abban a szociális védelemről és a társadalmi összetartozásról szóló nemzeti stratégiai jelentésben, amely a napokban került az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) elé. A KDNP nyugdíjreform javaslata szerint a gondokra van megoldás.
Míg a nyugdíjrendszer jelenleg közel teljes egészében lefedi az idősebb korosztályokat, 1990 óta jelentős csoportok kerültek tartósan munkanélküli, inaktív státusba, és ez a rövid tb-jogviszonyban is érezteti hatását. Egyes becslések szerint 2030 körül akár a félmilliót is elérheti azoknak a száma, akik kiszorulnak az időskori ellátások köréből – tartalmazza a dokumentum. Mindezek hatására az átlagos szolgálati idő a jelenlegi 37-38 évről 33-ra csökkenhet, és ez akár tizedével is visszavetheti az új öregségi nyugdíjak értékét az átlagos keresetekhez képest.
További dilemma, hogy a járulékfizetők mintegy harmada csupán a minimálbér után téríti meg a biztosítási díjakat, ebből pedig az következik, hogy a társadalom harmada a jövőben minimális vagy a minimumot csak alig meghaladó nyugdíjakat kap.
Megoldást kínál a KDNP nyugdíjreform javaslata
A Kereszténydemokrata Néppárt a Barankovics István Alapítvány és a mögöttük álló szakértői gárda már tavaly kidolgozott egy a társadalom korfáját, gazdasági helyzetét figyelembe vevő hosszútávon fenntartható, könnyen átlátható, kiszámítható és igazságos nyugdíjrendszert. A kereszténydemokraták javaslata egyéni számlavezetést írna elő az állami nyugdíjpénztárnál is, s egy olyan automatizmust építene be a nyugdíjak kiszámításába, amely megszünteti a rendszer jelenlegi kiszolgáltatottságát, megakadályozná, hogy a politikai erők aktuálpolitikai céljaik elérésére, a választásokkor szavazatszerzésre használják a nyugdíjemelés lehetőségét.
Generációk közötti összefogás, a család elismerése
A javaslatcsomag rendszerszintű választ ad a nyugdíjrendszer gondjaira, vagyis részben orvosolja az alacsony foglalkoztatottságból és az alacsony születésszámból adódó nehézségeket. Merőben új, a kereszténydemokrata értékrendet tükröző elem a generációk összefogását erősítő „nagyi pénz”, amely arra az alapelvre épül, hogy a gyermeket vállalók a közösség gazdasági, társadalmi és szociális fennmaradása érdekében többletet vállalnak.
Az igazságosság azt diktálja, hogy a szülői áldozatvállalás társadalmi elismerésének a nyugdíjrendszeren belül is meg kell jelennie. A párt ezért azt javasolja, hogy már 2008-tól a magánszemélyek összes befizetett adójuk 7 százalékával rendelkezhessenek; ebből 5 százalékpontnyit felmenő ági rokonaiknak utaltathassanak át, a maradék két százalékpontból továbbra is egyházak és közhasznú szervezetek részesülhetnének.
A törvénytervezet szerint a munkáltatók által fizetett százalékos nyugdíjbiztosítási hozzájárulás mértéke csökkenthető volna a munkavállaló által nevelt gyermekek számával arányosan. Egy gyermek esetén a járuléktömeg 1/3-a, két gyermek esetén a járuléktömeg 2/3-a, három gyermek esetén a járulék teljes befizetése alól mentesül a munkáltató. Ez az intézkedés egyszerre szolgálja a társadalmi méltányosságok és a gyermekes anyák foglalkoztatását. A gyermekvállalók munkaerő-piaci helyzete lényegesen nehezebb mint a gyermekteleneké, így a társadalmi méltányosság azt kívánja, hogy az állam segítse e hátrány csökkentését.
A reformjavaslatban szerepel, hogy a házaspárok és élettársak esetén a nyugdíjbiztosítási számla a közös vagyon részének tekintendő, vagyis például a felhalmozási szakaszban meghalt házastárs egyéni számláján lévő összeget megkaphatná a még élő fél.
Az egyéni számlavezetés
Az állami nyugdíjpénztárban – a magánpénztárakhoz hasonlóan – minden biztosítottról nyugdíjbiztosítási számlát vezetnének, amelyen minden be- és kifizetés látható lenne. Az egyéni számlára befizetett járulék kamatozna, a kamat mértékét egy, többek között a gazdaság teljesítményét figyelembe vevő algoritmussal állapítanák meg. Ez a kamatozó pénz válna nyugdíjas korban életjáradékká, a számlán felhalmozott összeg kifizetését az állam garantálná. Az időskori ellátást így az egyén által teljesített befizetések határozzák meg, ez ösztönző erőt jelentene a jelenleginél fegyelmezettebb árulékfizetésre.
Időskori szegénység elkerülése
A KDNP elfogadhatatlannak tarja, hogy ezrek, százezrek életük végén ellátatlanul maradjanak, ezért a törvény a jogosultságot nem szerzők esetében rendelkezik. Az időskori elszegényedés megakadályozására 70 éves kortól az állampolgári alapnyugdíj bevezetését javasolja. Az alapnyugdíj mértéke összekapcsolódna a minimálbérrel és a családi pótlék összegével.
A jelenlegi nyugdíjrendszer egyszerre nyújt nyugdíjat és szociális ellátást. E két elem gyakorta keveredik, és tisztázatlan viszonyú, rontja a rendszer átláthatóságát, hatékonyságát. A KDNP megítélése szerint a szociális ellátás fontos eleme a társadalombiztosításnak, de ezt az öregségi nyugdíjrendszerről leválasztva, világos és átlátható feltételek között kell a rászorulóknak nyújtani.
A magánnyugdíjpénztári rendszer reformja
A 1997-es LXXXII. törvény a magánnyugdíjpénztárakat mint „befektetési szövetkezeteket" hozta létre. Nem határozta meg a jogalkotó a szolgáltatások rendjét, sem azt, hogy milyen ellátási formákban kötelesek a magánnyugdíjpénztárak szolgáltatásokat nyújtani.
A jelenlegi állapot mindenki számára hátrányos, a biztosítottak számára nem világos, hogy mit fognak kapni befizetéseikért, az intézmények többségét pedig a háttérből nagy pénzügyi szolgáltatók irányítják.
A KDNP javaslata szerint a magánnyugdíjpénztárak a továbbiakban tisztán öregségi ellátásokat nyújtanak. A magánnyugdíjpénztárba befizetett járulék a munkavállalói járuléktömegből vonódna le, és a maradék járulék könyvelődik az egyéni nyugdíjbiztosítási számlán.
A magánnyugdíjpénztárak átalakulnak speciális biztosítóintézetekké, e biztosítóintézetek részvénytársasági formában működnek.
A társaságok részvényei egy átmeneti időszakban (5 év) csak korlátozottan forgalomképesek. A tagok felkínálhatják megvételre részvényeiket, ezeket azonban csak a többi tag vásárolhatja meg. Az eladó a vételárat köteles a magánnyugdíjpénztárnál vezetett számláján elhelyezni. Ez az összeg a későbbi ellátását növelheti.
A szabályozás célja az, hogy a magánnyugdíjpénztárak világos egyértelmű intézményi keretek és felelőségi szabályok mellett működjenek. A magánnyugdíjpénztári rendszer eddigi létrejöttéért az adófizetők jelentős áldozatot hoztak, hoznak. Méltányos tehát, hogy az intézmények hazai tulajdonban maradjanak, a magánnyugdíjpénztárakban meglévő több százmilliárdos tőkét a hazai tulajdonosok ellenőrizzék.
Van megoldás
A Kereszténydemokrata Néppárt a magyar politikai életben példanélküli módon kodifikált törvényjavaslatait úgy készíti el, hogy azokhoz mellékeli az orvosolni kívánt problémákat bemutató, s a megoldási javaslatot megalapozó részletes társadalmi és gazdasági hatástanulmányokat, és mindezt a szélesebb nyilvánosság számára a könnyebb elérhetőség kedvéért könyv alakban is megjelenteti.
A KDNP tavaly augusztus 31-én az országgyűlésnek benyújtott nyugdíjkoncepciójának szakmaiságát a kormánypárti politikusok, és a hozzájuk közel álló szakértők sem vonták kétségbe, sőt többen elismerően nyilatkoztak a javaslatról, ennek ellenére, amikor szavazásra került a sor a kormánypárti többség érvek nélkül mégis elutasította, megakadályozva tárgysorozatba vételét.
Az őszi ülésszakon a KDNP ismételten beterjeszti – a most nyilvánosságra került stratégiai jelentésben feltárt problémákra is megoldást kínáló – továbbfejlesztett, pontos számításokkal kiegészített nyugdíjkoncepcióját.
