Hargitai János, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka kiemelte: a kisebbségbe került és elbizonytalanodott kormány adócsomagjában helyes célokat tűzött ugyan ki, de azok megvalósításához nem mer „igazi döntéseket” felvállalni. A kereszténydemokrata képviselő szerint a gazdasági szereplők az elkövetkező 2-4 évben elsősorban költségvetési átcsoportosításokat, a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás bővítését és a feketegazdaság visszaszorítását várják az államtól.
Hargitai János, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka kijelentette: egy kisebbségbe került, és emiatt elbizonytalanodott kormány adótörvénycsomagja a vita tárgya. A kérdés az, hogy ami politikailag elfogadható a magára maradt kormánypártnak, az jó-e a magyar gazdaságnak.
Mint mondta, az ellenzéki pártok üdvözlik a kormány azon törekvését, hogy a konvergencia-programban megfogalmazott és célul tűzött, egyre javuló egyensúlyi feltételeket tartani akarja. Kovács Tibor, az MSZP vezérszónokának azon közbekiabálásra reagálva – miszerint a Fidesz ezt nem mondta – a kereszténydemokrata politikus megjegyezte, nincs olyan ellenzéki képviselő, aki arra akarná rábírni a kormányt, hogy a hiánycél tartását illetően másként gondolkodjon, s a mérséklés helyett növelje a hiányt.
„Az ország azért nyög, mert önök lehetetlen hiányt halmoztak fel az elmúlt években, és az egyensúlyőrzés érdekében kénytelenek voltak az elmúlt években – és teszik még ezt most is - megszorításokat tenni. Mi nem bátorítjuk önöket arra, hogy a hiánycélt ne tartsák. Tartsák! A kérdés csak az, hogy a hiánycél tartása mellett képesek vagyunk-e 2009-ben bizonyos mozgásokat elindítani a költségvetésben és az azt megalapozó adótörvényekben” – fűzte hozzá.
Egy állami számvevőszéki anyagra hivatkozva Hargitai János kijelentette, 2009-ben a hiánycél tartása mellett a gazdaság dinamizálása érdekében érdemi lépéseket kell tenni, s az adócsomagot megítélésekor ez az egyik legfontosabb szempont.
Hargitai János megemlítette, a beterjesztett költségvetés számainak ismeretében abból kell kiindulni, hogy az adótörvények, amelyek a költségvetés bevételi oldalát alapozzák meg, milyen makrogazdasági feltételrendszerben működnek. 2008-ban a kormány 2,4 százaléknyi gazdasági növekedéssel, GDP-növekedéssel kalkulál, és a beterjesztett költségvetés azzal kalkulál, hogy ez 2009-ben 3 százalékos növekedés lesz. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a szakértők már most azt állítják, hogy ez egy nagyon merész, ambiciózus cél, a jelenlegi pénzügyi válsággal terhelt környezetben ez nagy valószínűséggel nem lesz tartható,
A konvergencia-program számaira utalva Hargitai János szomorúnak tartja, hogy a kormány a külső feltételek javulását várva 2012- re 4 százaléknyi gazdasági növekedéssel számol. „A külső feltételek pedig – középtávon legalábbis – az elkövetkezendő évben nagy valószínűséggel nemhogy javítanák a gazdasági növekedés esélyét, hanem sokkal inkább csökkenteni fogják, és ezzel a kormány még most sem néz szembe” – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.
Hargitai János kifejtette, azzal a céllal, hogy a gazdaság versenyképességét növelni kell, a KDNP is egyet ér, ám úgy látják, hogy e cél eléréséhez „vajmi kevés fogódzót ad” a beterjesztett adótörvénycsomag. A képviselő az adórendszert egyszerűsítését is kívánatosnak tartja, de szerinte ez ügyben érdemi lépéseket a kormány ez alkalommal sem tesz. A valódi egyszerűsítés akár versenyelőnyt jelenthetne, s egy egyszerűbb adórendszert hatékonyabban lehetne ellenőrizni is. Hozzátette: mint céllal a fehérítéssel vagy a feketegazdaság hatáskörének szűkítésével is természetesen egyetértenek a kereszténydemokraták, de a kormány e cél érdekében sem hoz valódi eredményekkel kecsegtető intézkedéseket.
A képviselő egyetértett a pénzügyminiszter azon gondolatával, hogy a munkavállalási hajlandóságot növelni kell. Mint mondta: tarthatatlan az a helyzet, hogy ma Magyarországon kevesebb mint 4 millió munkavállalónak 6 millió embert kellene eltartania. Ez az adótörvénycsomag azonban szerinte nem kínál érdemi megoldást a helyzet megváltoztatására. „Csekély vigasz, hogy majd elénk kerül egy törvény, amiről „út a munkához” szlogennel beszélnek a kormány képviselői, ami majd bizonyos foglalkoztatást ösztönző lépéseket is tesz.
Ezek mind szükséges és jó javaslatok lesznek valószínűleg, ha elénk kerülnek, de alapvetően az adórendszernek kellene megalapoznia azt a gazdasági környezetet, ami esélyt adna a foglalkoztatás nagyobb mértékéhez az országban”– jegyezte meg.
„A kormányzati irományokból az derül ki, hogy a béreket terhelő adók szerény mértékben csökkennek, ami a költségvetésnek összességében 177 millió forint kiadást jelent, de a tőkét terhelő adók esetében már felemás módon jár el a kormány, mert miközben a cégeket terhelő különadót eltöröli, a társasági adót 2 százalékkal megemeli, s eközben a társasági adó alapját is szélesíti. Ez pedig azt jelenti, hogy valójában az ideiglenesnek beharangozott különadó állandósítása zajlik a magyar adórendszerben, csak más címen fogják ezt megtenni”– hangsúlyozta a képviselő.
A cégautó adót illetően Hargitai János kifejtette, a számadatokból megállapítható, hogy a régi típusú adó eltörlése 40 millió forint költségvetési kiesést jelent, de attól, hogy a cégautót vagyoni típusú adóvá teszik a tervezet szerint 50 milliárd forintnyi bevétel keletkezik, tehát összességében ezen az egy tételen 10 milliárd forinttal több adóbevétele lesz a költségvetésnek.
A képviselő szerint a vállalkozások 122 milliárd-, a lakosságra 45 milliárd forintnyi tehercsökkenése nagyon szerény átrendeződés. Emlékeztetett arra, hogy a Munka és vállalkozás címmel – a miniszterelnök által tavasszal a parlamentben – bemutatott hatástanulmány még nagyon merész vállalkozásokról és nagyon sok elképzelésről szólt. Ám az adótörvényekben mindebből semmi sem látszik megvalósulni.
Hargitai János kijelentette: biztos abban, hogy a gazdaság szereplői elégedetlenek az adótövénycsomaggal, az erre fordítható összeg minden várakozást alulmúl, és ebből adódóan a gazdaságélénkítő hatása is elmarad majd.
A képviselő nem kételkedik abban, hogy az adókönnyítések 2 százalékkal csökkentik az adóéket, azonban emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozó tíz, és az utánunk csatlakozó Románia és Bulgária statisztikai adatait nézve Magyarországon messze a legnagyobb az adóék, így ez a szerény mértékű csökkenés, nem eredményez versenyelőnyt.
A kormány járulékcsökkentése a minimálbér kétszeresénél, 138 ezer forintos havi bruttó jövedelemnél 5500 forint többletet jelentene, ha ezt a kis- és középvállalkozók szempontjából mérlegeljük, akkor látjuk, hogy 5-10 főt foglalkoztató vállalkozás esetében olyan minimális, mondhatni jelképértékű elmozdulás, ami érdemben nem segít ezen a vállalkozói rétegen – jegyezte meg Hargitai János. Holott mint mondta, éppen a kis- és középvállalkozók helyzetének javításától lehet várni, a foglakoztatás növekedését, azt, hogy ne 4 milliónál kevesebb magyar munkavállaló legyen kénytelen eltartani 6 millió honfitársát. A költségvetés ennek érdekében semmit nem tesz – jelentette ki a politikus.
„Pozitívumként tüntetik föl, és valószínű, hogy itt a számok megint igazak, hogy azzal, hogy a személyi jövedelemadó sávhatárát 300 ezer forinttal eltolják, ez 1,7 millió magyar adózó számára és az összes adózó 40 százalékát érintően valamelyest kedvezményeket jelent. A gazdaság szereplői abban bíztak, hogy nem egyszerre történik meg egy radikális lépés, de 2-4 év alatt radikális átcsoportosításokra kerül sor a költségvetésben. Elvárták volna azt, hogy a gazdaság növekedéséhez, a gazdaság dinamizálásához érdemi lépéseket tegyen a kormány. Elvárták volna azt, hogy olyan intézkedéseket hozzon, ami a foglalkoztatás érdemi bővülését jelenti, és azt is remélték volna, hogy a feketegazdaság visszaszorítása érdekében érdemi lépéseket tesz a kormány” – mondta a képviselő.
Milyen feltételeknek kellene megváltozniuk ahhoz, hogy egy versenyképesebb magyar gazdasági környezetet hozzunk létre? – tette fel a kérdést.
„Az első, amit a vállalkozói kör vagy a szakértők megfogalmaztak, hogy a GDP arányos adóterhelésen érdemben változtatni kel. A szakértői anyagokból egyértelműen kitűnik, hogy nemzetközi összehasonításban is példátlanul magas a magyarországi adóterhelés.
Magyarországon a GDP 40 százalékát is eléri, ez az adóterhelés GDP arányosan Szlovákiában mindössze 29,3 százalék, és Lengyelországban is csak 34,9 százalék. A mi 40 százalék fölötti arányunk nyilvánvalóan óriási versenyhátrányt jelent – hangsúlyozta Hargitai János.
„A gazdaság szereplői elvárták volna, hogy a kormány legalább az első évben a GDP mintegy 1,5, a merészebbek 2,5 százalékának megfelelő mértékű adócsökkentést hajt végre. Ezzel szemben a kormány, mint már említettem, a GDP mindössze 0,6 százaléknyi csökkentését merte felvállalni. Ez a minimálisan elvárt 1,5 százaléknak még a felét sem éri el. A gazdaság szereplői azt várták, hogy négy évre hirdetett adócsomaggal a GDP 4,2 vagy esetleg 4,5 százalékát kitevő csökkentést fog a kormány vállalni, ez lett volna a „bűvös” 1000 vagy 1100 milliárdos adócsomag. Ennek sem járnának csodájára a régióban, mindössze arra lenne elég, hogy Magyarország megközelítené a lengyelországi adóterhelést. Első évben látva, hogy a kormány mit vállalt fel, és látva, hogy a kormány csak a nemzetközi környezet javulásában bízik, azt mondhatjuk, hogy itt érdemi lépések az elkövetkezendő időszakban se várhatók” – mondta a politikus.
A költségvetési kiadások jelentős mérséklésére a kormány lehetőséget se lát, pedig ezek a szakértői anyagok pedig azt mondják, hogy régiós összehasonlításban erre lenne lehetőség – jegyezte meg a kereszténydemokrata szakpolitikus. Hozzáfűzte, meg is fogalmaznak ilyen tételeket. Például azt mondják, hogy jelentős kiadáscsökkentés lenne elérni, ha a szociális kiadásokat célirányossá, hatékonyabbá tenné a kormány. „Nincs az országban olyan épeszű önkormányzati vezető, aki azt a szociális rendszert, amit önök működtetnek, helyeselné, mégse mernek hozzányúlni ehhez a rendszerhez, pontosabban: nem akarnak hozzányúlni ehhez a rendszerhez, mert ez a rendszer úgy működik, hogy a Szocialista Párt szavazatszerző képességét erősítse” – jelentette ki a Költségvetési és gazdasági bizottság kereszténydemokrata tagja.
Hargitai János arra is kitért, hogy a szakértők szerint az államigazgatásban további bürokráciacsökkentésre lenne lehetőség, ám mint mondta, a kormány az adótörvények módosítása kapcsán erre még csak kísérletet sem tesz. A feketegazdaság visszaszorítását illetően a képviselő úgy látja, csupán formális lépéseket tartalmaz a kormányzati javaslat.
Milyen következtetéseket vonhatunk le a beterjesztett adótörvények kapcsán? – tette fel a kérdést felszólalásának végén a képviselő.
„Az első következtetés, hogy ez egy bátortalan és elbizonytalanodott kormánynak az adótörvénye. Igazán jó célokat tűz ki, de a jó célok megvalósítása érdekében nem mer igazi döntéseket felvállalni. A második következtetés, hogy nem hoz létre érdemi versenyképességet növelő helyzetet. Azt is mondhatnám, és ez a végkövetkeztetésem, hogy sajnos a versenyképességünk a közép-kelet-európai versenytársainkhoz képest továbbra is szerény, azt is mondhatnám, hogy a versenyhátrányunk, amit felhalmoztunk magunknak, állandósul” – jelentette ki.
A beterjesztett adótörvényeket a Kereszténydemokrata Néppárt nem támogatja, mert nem hozzák azt az elvárt elmozdulást a magyar gazdaság érdekében, amit minimálisan elvártak volna a gazdaság szereplői, és amit felelősséggel elvártak az ellenzéki képviselők is – mondta végezetül Hargitai János.
